Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-08-25 / 68. szám
271 zéssel (ügyelve másfelől az eredeti fajok fennmaradására is) jegyre memesiti s nagyobb tökélyre emeli lovait, s már oly.hir- és tökélyre emelte őket hogy a világ csodálatát, bámulatát s elismerését érdemelte meg! .... Már IV-dik Henrik király idejében (1399—1413-ig) törvényhozás útján is gondoskodtak a lónemesitésröl s versenyfutások rendezésével a honi, vagy külföldi lovakkal mindig nemesítették lovaikat e mai időig. A hires angol lovak leszármazásáról vastag kötetü könyvek vannak kiadva és vezetve egész nagy hitelességgel napjainkig; de, ha áldoztak, ha nagy gondot fordítottak reájuk: nem is lett ezen fáradságuk háládatlan, mert csak amúgy mérték érettük a sok pénzt a világ minden részeiből, s nem egy példa van reá, hogy egyetlen ló: egy millió frtnál többet jövedelmezett gazdájának! Az angolok után az arabok viseltetnek legtöbb gond- és szeretettel lovaik iránt; a beduin mindig lovával van, vele alszik, vele kél, mi által lovaik egyre nemesedtek , tökéletesebbek lettek, el annyira, hogy példabeszéddé vált az emberek közt: „nemes, okos és erkölcsös, mint egy arabs ló.“ Az arabs lova leszármazását maga vezeti s ez tanulmányának legfőbbike, s e tanulmány s előszeretet nem is volt hálátlan hozzájuk, mert az egész pénzvilág adózott s adózik mai napig is aranya s kincseivel! A magyar nemzet már a honfoglalás alkalmával e nemes állat iránti szeretetének köszöni részben győzelmeit, mert a magyar lovasság kemény rohamait Zalán s a többi szétvert fejedelmek oly büszke és bátor népe sehogy sem tudá kiállani s e mai napig sincs e széles világon párja a magyar huszárnak! A magyar faj lovaknak hát jó hire, neve, erkölcse, mint szinte gazdájának is meg volt mindenütt e széles világon egész napjainkig! Az Eszterházi, Károlyi, Hunyadi stb. Erdélyföldén Wesselényi, Bánffi, Daniel stb. féle istálók még sokaknak eleven emlékezetében vannak! Az ellenzék napjainkban fólveté s még egyre em- j legeti a mező-hegyesi, bábolnai istállók költségeit s bár j itt s e helyen érvelései bírnak is egy kis éllel ; de annyi még is áll és szent igaz, hogy a múltban nálunk a lovak iránti előszeretet, a lótenyésztés és nemesítés nem volt úgy a nemzet-, mint egyesekre háládatlan foglalkozás. Azok alatt a kemény harczok alatt, midőn török, tatár, az ördög és pokol minden ellenségeivel szemben álltunk : a magyar faj lovak megtevék szolgálatukat ;... s egyeseknek is pénzszükségletein nem egyszer segítettek a magyar paripákért kapott szép arany, ezüst pénzösszegek!... Nem szabad, nem lehet azt sem felednünk másfelől, hogy mig nem volt gőzhajózásunk, nem voltak vasutaink: lovaink élénkítették kereskedésünket, s igy az ész viszi a főszerepet, nemzetiségi súrlódásnak, egy közös törzs iránti majomszerü ragaszkodásnak még csak hire sincs. S ép úgy irtózik ettől, mint azon egyéntől kinek se országa se hazája. A szabad Amerikában, Sveitzban négy öt néptörzs él a legnagyobb békességben egymás mellett, egyiknek sem jut eszébe a másik ellen irigységet, gyü- lölséget gerjeszteni. Szent meggyőződésem, hogy a mily arányban terjed a nemzetek között a miveltség, a munka iránti igazi ragaszkodás, a szépnek és jó vak hő érzeke, ép azon arányban tompul a nemzetiségi eszme fegyverének az éle, azon arányban lép előtérben az a tudat, hogy egy nagy családnak vagyunk tagjai. Az együvé tartozás, a közösség érzete nincs ellentétben a nemzetiségi eszmével, sőt azzal legszorosabb összeköttetésben van, s az ember akkor felel meg igazán hivatásának, ha e szoros összetüggést felismerte, ha annak kívánalmai szerint intézi cselekvényeit. Azt, hogy valamely cselekvény mikor ítélendő meg nemzeti, s mikor általános emberi szempontból az általa előidézett hatást illetőleg, nem lehet előre meghatározni. Elég nekünk annyit tudnunk, hogy ha kötelességeinket híven teljesítjük, habár látszólag nemzeti érdekben, cselekvénye- ink következménye jótékonyon sugárzik ki az összes emberiségre; s tegyünk bár mit az egész érdekében saját nemzetünknek is meg lesz abból a maga haszna. Ebben a kölcsönös hatásban nyilvánul leginkább a két érdek összeegyeztethetősége. Ez értelemben kell cselekedni az embernek; ha igy cselekszik, távol áll úgy a cosmopolitismus mint a nationalismus elnevezésétől cselekedete. Nem kicsinylem én a nemzetiségi törekvéseket, ha azok a jogosság határain belől mozognak. Sőt azt mondom, hogy szabad fej lést kell engedni nekik. Az államnak kötelessége, maga iránt jólfelfogott érdeke követeli, hogy biztositsa azon alapfeltételeket, melyek szükségesek a végre, hogy a nemzetiségi érdekek meg- óvassanak. A szabad fejlődés tekintetében, minden nemzetiséget csak olyannak tekintem, mint az egyes embert. nagy befolyással voltak miveltségünkre, s nálunk, mint szintén általában az egész emberi nem jólléte, boldogsága s mivelésére e nemes állat az egész világon nagy befolyással volt. Ezen fennebb jelzett ügy fontosságát az oly bölcs s figyelmét minden irányban kiterjesztő, a legnagyobb magyar gróf Széchényinek sem futotta el, mert a „Lovakról“ gr. Széchényi István, Pest, 1828. és „Nehány szó a lóverseny körül“ gr. Széchényi István, Pest, 1838. megjelent munkáiban ismételten megemlékezett a lótenyésztés fontosságáról s ennek tenyésztését, nemesítését mintegy kötelességgé teszi nemzetének. (Vége következik). Közgazdaság. Közlekedés Brassó és Segesvár közt. A segesvár-medgyesi vasútvonal megnyitásával hazánk keleti része iparának és kereskedésének uj lendület adatott. Mi az iparosnak és kereskedőnek főtényező ! az időnyerés bizonyos mértékben el van érve. A keleti végpont, Brassó, a fővároshoz, utóbbi az elsőhöz 24 órai időt nyert közlekedésében. E nagy előnynek gátjául állott azonban e hó 4- ikéig a Segesvár és Brassó közötti közlekedés. A fővárosból Segesvárig eljutni könnyű szerrel lehetett; de onnan Brassóig menni, mi cssk 12 órai távolság, néha 3—4 napba került. Pedig a közlekedési ut is egyik a legjobbak közül, csak azért is mert az államköltségén készültek és pedig szászföldre. A szászok tehet- lensége ez irányban nem terjedt ki ; az előnyt, közlekedési eszközökről gondoskodni, senki sem használta j fel közülök. Lehet különben, hogy az állam iránti ismert loyalitásuk nem engedte azt tenni, miután ez útvonal közlekedési eszközökről gondoskodni, első sorban az államnak lett volna kötelessége. A szászok vártak rá, — a jó akaratot soha sem kell kétségbe vonnunk, nehogy egy általok létesítendő vállalat által az állam- bevételeiben rövidülést szenvedjen. Feltehetjük a reciprocitást is. De a kölcsönös loyalitásnak végén is az lett eredménye, hogy a közönség rövidülésében nagyon szenvedett. Mert akárhány utazóval megtörtént, hogy a fővárosból hamarább akarván Brassóba jutni, két annyi idő alatt jutott el oda, mintha az eddig használt vonalt használta volna. Elvégre akadt vállalkozó, ki egyfelől az utazó kö- ; zönség, — másrészről saját előnyére segített a bajon.1 A vállalkozó Berzenczey László, ki hetenként hatszori gyorskocsi közlekedést nyitott említett útvonalon. Ez által a közlekedés nagyon meg lett könnyitve, mert Brassóból Segesvárig egy nap alatt kényelmesen elleHa ennek ősi, elidegenithetlen, veleszületett jogául ismerjük el a cselekvési szabadságot bizonyos korlátokon belől, ugyanaz áll a nemzetiségeknél is. Minden megszorítás az állam érdekei megóvásának határain túl, csak a természetes fejlődést gátolja. De valamint az egyénnek jogai korlátlan gyakorlása eszméjéről le kell mondania a társas összlét lehetősége tekintetéből, áldozatul kell hoznia cselekvési szabadságának egy részét, ha rendezett társodalomban akar élni, halni, sőt oly meg szorításoknak is tartozik magát alávetni, melyek a tiszta józan ész elveivel legnagyobb ellentétben állanak, s melyeket ennélfogva csak czélszerüségi szempontból lehet és kell menteni, ép igy az egy államban élő nemzetiségeknek jogai is, csak addig terjednek, meddig azt az ősszállam megengedi, s nem szabad oly intentióknak táplálása, szitása, melyek az állam alapfeltételei megsemmisítésére vezetnek. A nemzetiségi törekvéseket mind addig jogosoknak kell ismernünk, történjék az bár saját egyéni érdekük előmozdítására, mig az együtt maradha- tás lehetősége nincs veszélyeztetve. Mihelyt pedig e határ át van lépve, mihelyt a cselekvési irányzat az állam alapjait képező egyes tényezők kétségbe vonására, vagy tán felforgatására irányul, az államnak saját fennállhatásából önként folyó joga e törekvéseket meg hiúsítani, az irányzatokat rendes korlátok köze szorítani, anélkül, hogy az egyes nemzetiségek jogtalanságról panaszolhatnának, mert ők léptek át a jogtalanság terére, az állam a megfelelő rendszabályok alkalmazásával mindig a jogosság korlátáin belől mozog. Félre ismeri azon állam jól felfogott érdekét, mely minden törekvésben, minden elejtett szóban, tettben nemzetiségi áspiratiókat lát, s azonnal kész a repressiv szerek alkalmazására. Sem nem czélszerü, sem nem ésszerű ez. Az államnak nem az a feladata, hogy szüntelen rendőri szerepre vállalkozzék, hogy szüntelen szemmel tartsa a nemzetiségek lépteit. Feladata sokkal magasabb, nemesebb. Ott van neki a kezében a jus superinspectionis, melynek hallgatag elismerésére minhet utazni. A főváros és a keleti végpont, Brassó, között a közlekedés 24 órával van rövidítve. Tehát a mi főczél időnyerés, -elértük. Nincs is most semmi egyéb nagy baj, csak hogy a vállalkozó magyar ember. Horribile dictu ! szászföldön magyar vállalkozó. Ez már absurdum. Nem tehetünk róla, de igy van! A kislelküségre mutató telítetlen irigység meg is próbál lehetőleg mindent, hogy a vállalatott megbuktassa. Ezer meg ezer akadályt igyekszik elébe gördíteni; de jó szerencsére a vállalkozó sokkal praktikusabb és kitartóbb semhogy őt elijeszteni képes volna. t f Őszintén ajánljuk azért a vállalkozónak, hogy vállalata érdekében úgy járjon el, hogy az ellen semmi kifogás ne lehessen. Kiválóan igyekezzék mentői hamarabb beszüntetni a megnyitás alkalmával használt társaskocsit, — mely ellen mindenkinek méltán lehet kifogása. Azon kocsi használata által eshető több haszon, naponta csökkenti bizonyára azon irányban utazók számát miután egy egész napot utazni olyan kocsival, mely csak városi társ-kocsinak használható, azt hiszem többé senki se kívánkozik. Az olynemü kocsik használata különben hisszük, hogy eddig be is van szüntetve, miután a rendesen használni szokott társaskocsik minden állomásán készen voltak. A közlekedésnél semmi egyéb kifogás alá nem esketik s igy a vállalat egyfelől az utazó közönség kényelmét, másfelől a vállalkozó befektetett tőkéjét biztosítja. z. Becsi tőzsde és pénzek Brassóban augustus 23. PénzOsztr. nemzeti adósság ezüstben.....................................................71 80 » n в papírban ............................................ 66 40 18 60—ki sorsj. kölcsön 100 frt. . . 103 60 Nemzeti bank részvény ............................................................ 874 — Hitelintézeti „ ................................................. . 341 70 bondon ....................................................................................... 109 50 Ezüst..................................................................................................108 — Napoleond’or........................................... 8 71 cs. k. arany.................................................................................. 5 26 bira ............................................................................................. 10 08 Magyar földteherm................................................................................81 50 Bánáti....................................................................................................81 50 Erdélyi........................................................................... 79 75 Porosz tallér............................................................................. 1 65 Ikosár............................................................................................ 1 67 Rubel............................................................................................. 1 66 Ideiglenes szerkesztő : Herrmann Antal. den nemzetiség tartozik, ha az állam körében akar ma radni; elég biztositék ez az állam jogai megóvására. Aztán meg ott van a többi nemzetiségeknek elitélő közvéleménye, mely kérlelhetlenül fordul azon néptörzs ellen, mely a békés fejlődés nyugalmát zavarni igyekszik. Ez utóbbi hatalmasb óvszer talán mint az első, mert az állam ama jogával élhet is vissza, ha túl hajtja, mig a közvélemény felháborodása azon mértékig terjed, meddig ok szolgáltaik reája. Az első tehát lehet gyűlöletes, jogtalan, az utóbbi soha. . Egy állam fogalmához három képező elem szükséges: földterület, mely a nyugvó elemet adja, nép és közös föhatalom, melyek mozgó elemeknek neveztetnek. A három elem annyira nélkülözhetlen, hogy egyik vagy másik nélkül nem lehet államot képzelni. A népvándorlás korában, néptörzsek hagyták oda őslakhelyeiket egy közös vezér alatt, bebarangolva Európa minden téréit, még sem mondja senki, hogy államban éltek mindaddig, mig véglegesen meg nem telepedtek, mert hiányzott a földterület. Minden esetben előnyben van azon állam, melynek egy nyelvű lakossága van. Különleges nemzeti érdekek nem húzzák szerte szélyel, nem gyengítik erejét, az egészet egy közös akarat, eszme vezérli, melyben minden lehető egyéni érdek felolvad. Az egy közös czél felé törekvés nagyon könnyíti a sikert. Ezt természetesen csak a mai mivelődési viszonyok között lehet állitni. Meg vagyok győződve, hogy az általános cultura elterjedésével egy állam elö- haladása elé sem fog gátot vetni a soknyelvüség. Mig e boldog állapot eljön, addig bizony sokszor fog megzavartatni az államok hármonicus törekvése. Huníy.
