Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-08-18 / 66. szám

262

lasztása a végett, hogy a további szerveszkedesi munkálatok, alapszabály-tervezet formulázása és felterjesztése satb. eszközöltethessenek. A választás eredménye lön,hogy Vaj na Sándor ur egyhangúlag rendes elnöknek, Baló László ur alelnöknek, Finta Gergely kézdi-vásárhelyi és Nagy Kálmán sepsi-szt.gvörgyi községi tanító urak jegyzőknek (egyik az elnök, másik az alelnök közelében) és Demény Dénes futásfalvi kántortanitó ur pénztárnoknak megválasztattak, kikre, mint szakbizottságra, a jövö gyűlésig a szükségesek elintézése egyszersmind rábizatott.

Ezután elnök előterjesztette a budai tanitó-egylet- nek azon ismeretes felhívását, melyben ez a hazai ta- nitó-egyleteket egy szövetség alkotását czélzó gyiilés- beni részvételre szólítja fel. Erre vonatkozólag a gyűlés oda nyilatkozott, hogy ezen szövetkezést elvileg teljesen pártolja ugyan, s csatlakozási szándékát előre is kijelenti, de ezen első gyűlésre képviselőt nem küldhet, minthogy ezen egylet még csak alakuló félben van, в а к ép viseltet éssel járó költségek fedezésére egyelőre semmi pénzalappal nem rendelkezhetik.

Л gyűlés folyamát s a kifejlett eszmecserét élénkítette az, hogy az idén Kézdi-Vásárhelyre rendelt népt. póttanfolyam hallgatói tömegesen részt vettek a gyűlésben.

Ezek — szárazon előadva — miket a gyűlés folyamáról röviden feljegyezhettem ; s melyeket — kissé elkésve bár — azon őszinte óhajtással hozok a nyilvánosság elé : vajha sülyedést jelző annyi hírlapi közlemény után, elvégre már a közmivelödés pezsgő életét feltüntető olvasmányokkal lennének tele a lapok hasábjai ! Egy né p b a r á t.

j

A román írók gyűlése Szász-Sebesen.

Az erdélyi románok egylete, mely a román irodalom emelését és a román nép képzését célozza, e hó 5-én kezdette meg ez évi gyűlését.

Az összejött számos vendéget a Szász-Sebesiek szívesen fogadták és magán házakban elszállásoltatták.

5- én délelőtt 10 órakor gyűltek Össze a templomban. A megjelentek közt voltak : Mankó lelkész, Arz és Hiets senator (szászok) ; az uj képviselők : dr. Román , dr. Hodosiu, Zur ka Baziliu ; miniszteri hivatalnokok és bécsi s pesti tanulók ; továbbá az igazgató választmány tagjai : Bologa alelnök. br. Urs, Hania, Macelariu, Stezár, Rusu.

12 tagú bizottság hivta meg az elnököt Popu Lászlót az ülésre. A megjelenőt éljenekkel fogadták és üdvözlő beszédét állva hallgatták. Elnök visszapillant az egylet eddigi működésére. A töke 54,500 frt. az eddigi kiadások 34,000 frtot tesznek.

Ezután a szász-sebesi királybíró üdvözölte az egybegyült tagokat.

Jegyzőnek megválasztották Moldovánt, Ilosiát és Bladut. Az előbbi könyvtárnok Maxim lemondván, Cretiut bízták meg ezen tiszttel.

Az elnök megemlékezik az év folytán elhunyt tagokról. Kegyeletből az ülést fel.üggesztik.

Felolvastattak és megéljeneztettek a Brassóból és Fehérvárról érkezett táviratok, mit a titkári és pénz- tárnoki jelentések követtek.

Josifu István Brassóból Homerröl értekezvén az első ülés bezáratott. —

Délután 2 órakor banquetre gyűltek az „arany oroszlány“ kertjébe, hol víg zene mellett élénk felkö- szöntöket mondottak. Ezek közül kiemeljük : az elnök köszöntött ö felségére ; a szász-sebesi r. k. lelkész a román intelligentiára ; Pap Zsigmond Pestről a románok és magyarok közti jó egyetértésre ; Romosz Siagunára.

5 órakor eloszlott a társaság és estve 9 órakor ismét összejött ugyanazon vendéglő termében tartott táncz y igalom ra.

6- án délután 101/«2 órakor nyitották meg a 2-ik ülést. A múlt ülés jegyzőkönyvének elfogadtatása után egy dévai távirat olvastatott fel, mely a jövő évi gyűlést Dévára hívja meg, továbbá egy bécsi és bethleni távirat ; mire több bizottsági jelentés és költségvetési vita következett, mely után 4,500 frt. szavaztatott meg kiadásokra.

A jövö évi gyűlést Dévára határozták, s megnyitására a 1873. aug. első hétfőjét tűzték ki; ezután bizottság neveztetett ki a jegyzőköny hitelesítésére..

Az elnök köszönetét mondott a szász-sebesieknek, a résztvevő tagoknak és az isteni tiszteletnél működött női karnak. Balomiri és Tipeiu búcsúszót intézett a gyűléshez , mely köszönetét szavazván az igazgató bizottmánynak, eloszlott. —

Bukuresti levél.

1872. aug. 15-ikén.

A sok esőzés után végre itt is beállott a szép idő. A múlt heteken oly tikkasztó meleg volt, hogy ha a levegőt a közbe-közbe hullt eső megnem hűsíti, talán emberek is estek volna áldozatul.

Több helyen tett szemlélés s tudakozódás után az idei termésre vonatkozólag következőleg tehetem meg ; tudósításomat :

A múlt őszi sok esőzés miatt körülbelül fél annyi j öszi gabonát vethettek, mint más években, de a tavaszi nagy szárazság következtében csak féltermést adhatott. — A májusi szárazság előtt elvetett kukuri- cza igen szépen s annyira elkészült, hogy már lehet főzni. A későn vetettek is nagyon szépek, most kezdenek virágozni s némely helyt még most is kapálják ; hogy vájj on elkészülhctnek-é ? az a jövö titka ! — Az j árpa is csak fél termést adott, mig a repcze annyit] sem. A köles kielégitöleg eredményezett; a zab pe-j dig oly bőven termett, hogy regen nem emlékeznek ily gazdag zabtermésre egész Oláhországban. Gyümölcs is elegendő mennyiségben van ; már árulnak jó és édes szőlőt; dinye azonban kevesebb van, mint' máskor.

Ezen gazdasági hírek után áttérek bukuresti „uj- j donságokr a. “

A vakaresti külvárosrész szélén uj gyógyvizet ( találtak fel. A Dimbovicza folyó és az országút között egy csinos erkélyes házat építettek s abban körülbelül 2l/a öl mély s 8 láb széles kutat ástak. Ebbe egy lépesőzet vezet alá s fenekén három víztartó gép * van felállítva, melyekből csapok segélyével kellő meny- i nyiségü ásvány vizet lehet nyerni. Alant egy szolga, áll, ki a lebocsátott korsókat tölti meg, melyek csiga ; által hozatnak felszínre. A három osztályra classificált. viz gyógyhatásáról és tartalmáról nem irhatok, mivel annak analizásáról kiadott értesitést nem tudom értelmezni. Saját észleletem után annyit irhatok, hogy szine sárgás, mint az előpataki borviz lerakodott része; kissé kénköves szagu, de sem keserűsége, sem savanyúsága nincs és ha iszik az ember belőle émelygést okoz. A kutat a fejedelem asszony nevéről Erzsébet-kútnak nevezték el s különösen reggel tömérdek ember látogatja fel.

A kút mellett a folyón át egy nagy uj vas- hid vezet keresztül s ennek közelében sok költséggel és nagy ízléssel gyönyörű fedett sétányt készítenek a gyógy kút vendégei számára.

Nem messze innen emelkedik fel Bukurestnek egyik igen díszes középülete: az uj vágóhíd. Nem csalódom, ha állitni merem, hogy e czélszerüen berendezett épületek a városnak több mint hatszáz ezer forintjába kerültek. Ezek közül két nagy emeletes ház az ügykezelő hivatali személyzet lakásául szolgál; van négy hosszú épület összesen 44 térés szobával, két nagy istáló 300 marha számára, ezen kívül juhok és sertéseknek külön akiok és ólok; van külön vágó és nyúzó hely minden szükségessel ellátva, egyebek közt egy nagy medencze, hol a sertéseket megmejjeztik. Minden épületbe csövek által vezetik fel a vizet ; az istá- lók és vágó helyiségek alatt pedig nagy menynyiségü j viz foly, mely minden piszkot, szennyet magával viszen. Szóval az egész berendezés nagyszerű, meglepő. Óhajtandó volna, ha Pest és Bukarest e példája városunkban követésre találna !

Három nap múlva itt is megkezdődik a dohánymono p о 1 i u m. Tegnap kisétáltam az uj gyárhoz, mely nemsokára teljesen felépül. A régi helyiségekben számos férfi foglalkozik dohányvágással s mintegy 400 nő a csomagolással, kiket mind igen jól fizetnek.

A dohányárulást egy társaság vette ki, melynek tagjai többnyire pestiek. Az ország évenként 8 miliő frankot kap a társulattól, melynek csak a kezelési költségei 2 millióra vannak előirányozva. Actiái magasabban állnak 15°/0-kal most, mint a kiadáskor.

Egy ango ltársulat pedig a lóvonatu vaspálya elkészítésével foglalkozik s a városnak már sok utczáin le vannak rakva a vas-sinek.

А к analizatió a főbb utczákon már bevégez- j tetett, most a gázvilágitás is be van hozva a városon. —

A fennebbiekböl láthatja a t. olvasó, hogy Bu- kurest mily nagyszerűen halad előre !

Végül megjegyzem, hogy a dolgosokat igen szépen fizetik, igy pl. egy ácsnak vagy kőmivesnek napjára adnak 10—12 ezüst busást is.

Kászony István.

A vadas alól Háromszékről.

Az erdöpusztitás ugylátszik a nép kedvencz fog lalkozásává vált.

Tudjuk, hogy Erdély erdős, különösön a keleti része régen rengeteg erdőség volt.

S minden község bírt és bir egy kimért erdő részt helysége közelében. De birt a „Bodzán“ a szék erdeiben egy jókora részt, a melyből már több község 3000 ezer írtért a maga részét eladta.

Az is igaz, a mit közösön szereztünk, közösön osztozunk belőle. Úgy tett több község, hogy szét osztá a szék havasért kapott pénzt. S ma már azt hallom, hogy azon pénzből, melyet 6 éve osztának el, „ki mit kapott: marad azzal.“ Boldog isten az a 3000 ezer forint jó kezelés alatt eddig mit kamatozott volna! Vagy tán nincs szükség pénzre? Mint S. K. helységben lakó tudom, hogy a múlt évben a község részére S. K. helység ölfából bekapott 1000 frt. árenda pénzt 400 frt., Az egyházak egyszer 90 frt. és máskor 40 frt. és nincs semmi elő jele. Ez mind az erdőből került ki.

Hanem e mellett minden héten 1 terű fa helyett 3 terűt hozott a tehetős gazda. Szegény „Köleskert.“ „Tőkés“ „Domoszló“, „Magasnyár“ és „Pityokás“ hová lettek te nagy fáid, hol ma az eke vasa csiszolódik. Hová lettek az izmos bik és cserefák, a melyek bér- czeinknek oldalait 1000-enkint belombozák? eltűntének, s ma 10-enkint sem hirdetik a régi dicsőséget.

S a szép nyiresünk ma pusztává és cserjéssé alakult. Népünk az erdőpusztitásba bele bolondult.

iass JAKAB,

tanító.

Politikai szemle,

A közvéleményt még folyvást élénken foglalkoztatja Europa három hatalmas uralkodójának ösz- szejövetele, mely szeptember első napjaiban fog megtörténni Berlinben. A találkozás figyelemre méltó voltát nagyban emeli azon körülmény, hogy abban a legtöbb német fejdelem is részt vészén. Ez azon legfőbb esemény, mely a holt idény egyhangúságát képes felzavarni s mely elég bő tárgyat nyújt az európai sajtónak a nézetnyilvánitásra. Nagyobbára e találkozást úgy tekintik, mely uj biztosítékot az európai béke fenntartására; sőt még Thiers — a franczia köztársaság elnökének — lapja is bizalomteljes megnyugvással néz a fejedelmi congressus elé. A magas vendégek méltó fogadására nagyszerű előkészületeket tesznek ; a porosz föudvarmester izzadhat ebben a szörnyű melegben ! — Németországon különben a politikai élet teljesen szünetel s minden oly ügy, mely nem igényel rögtöni elintézést, azon időre halasztatik, midőn a császár a gasteini fürdőről Berlinbe visszatér.

Az orosz czár jelenleg Krímben időz s innen fog szept. 5-kén egyenesen a német fővárosba menni. Kísérői sorában a trónörököst, továbbá Vladimir (Sándor czár fia) és Miklós (Sándor czár testvére) nagy herczegeket találjuk. Hogy a császári kiséret hivatalos laj stromában nem láthatni az orosz kanczellár, Gorcsa- kow herczeg nevét, oka abban rejlik, hogy Gorcsakow herczeg ez idő szerint Svájczban tartózkodik s így nem Krímből kiséri a czárt Berlinbe: de jelenlétét diploma- tiai körökben kétségkivülinek tartják.

Folyó hó 10-kén záratott be az angol parlament egy ünnepélyes királyi beszéd által. E képviselőház komoly kilátások közt kezdette volt meg ülésszakát, mennyiben a conservativek törekvése az volt, hogy a kormányt kiüsse a nyeregből. De ezen aggályok nem teljesedtek s kimaradt minden válság, mi az ország belső fejlődését veszélyeztethette volna. A kormány pedig, melynek állása szilárdon maradt, a jövő téli ülésszak számára több igen fontos reformtörvényjavaslatot készít a helyi közigazgatást és megadóztatást illetőleg.

Hasonlókép a franczia nemzetgyűlés is befejezte tevékenységét. A fiatal köztársaság lelke és vezére — Thiers — tengeri fürdőre ment, hol szorgalmason dolgozik. Főleg tüzérségi gyakorlatok foglalkoztatják őt, de azért marad ideje a vámpolitikáról is gondolkodni, mely kérdés Francziaországban igen nagy horderővel bir, miután azt a bonapartisták komoly politikai agita- tiokra használják fel.

E hó 4-én Olaszország igen örvendetes események szinhelye volt. Ugyanis akkor mentek végbe a községi választások, melyek heteken át nagy élénkségben tartották a nemzetet, minthogy a hazafias párt először most mérkőzött meg a clericalisokkal. A küzdelemben a szabadelvűek fényes diadalt arattak. Minden város tisztán a liberális jelölteket választotta meg s csak egy-két jelentéktelen falu az, hol az olasz egyse-