Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-08-15 / 65. szám

(Szászvárosán) о, „H. Ztg.“ szerint a szászok és magyarok között egyesség jött léte. A magyarok ré­széről Wo dián er Béla, a szászok részéröl pedig Schuller senator képviselőjelöltek személyében tör­téntek a megállapodások. Örömmel üdvözöljük Szász­város derék szász polgárait, kik lelépve a nemzetiségi különlegességek teréről, kik elhagyva mindent a szász érdekeknek monopolizálni akaró rokonaikat, a jog és törvényesség egyenes utján óhajtanak haladni, és minden emberben csupán a polgárt és hazafit tekintik! (A pesti dalszínház] 3 év alatt elkészül. Maros- Vásárhely piaczán csinos nyári színházat építettek. Hat Brassó mikor készít templomot Thaliának. (Rémhírek) a Pomogy községében e hó 1-én tör­tént nagy égés alkalmával- tömérdek házi állatt és 17 ember esett áldozatul ; a kárt 600,000 írtra teszik. Pesten f. hó 6-án éjjel Traub Ignácz mülakatos magát és négy gyermekét mérgezte meg cyankalival, mig neje beteg apóssánál volt. (Halálozás). Czillich Ede, in. kir. honvédezredes e hó 8-kán estve hunyt el. A megboldogult, ki már a 48—49-ki szabadságharczunkban is hős bajnoknak tűnt fel, egyike volt a legképzettebb honvédfőtiszteknek s mint ember és hazafi átalános tiszteletben részesült. A gyászmenethez nyolcz honvédzászlóaljból volt a kellő számú legénység táviratilag bérendelve. Béke lebegjen a derék bajnok hamvain! (Az orosz czálj a világkiállítás vége felé Bécset bizonyosan meglátogatja. (A hivatás fölismerése.) Az apáczák kezdik fölis­merni, hogy nem a kolostori élet a nő hivatása. Kö­zelebb is a döblingi zárdából 12 fiatal leány tűnt el, kik közül azonban hármat csakhamar elfogtak. (Ilonádnak emlékszobrára) az aláírások pártkülönb­ség nélkül történnek. Meg is érdemli a megemlékezést, sokat tett a románokért. Mindig hangsúlyozta a ma­gyar és román nemzet közti egyetértés szükségességét. (Az „Udvarhely“ szerkesztését) ideiglenesen Ké- nossy Béla vette át. (A bajai kaszinóba!]) egy termet a női közönség számára akarnak berendezni. (Szász orvos és magyar pap.) Egy székely nap­számos meghalt fiával együtt; a bácsfalvi magyar pap ingyen eltemette. Beteg lesz az asszony is, s orvost hi, d% ennek a 30 krnyi illetéket nem tudta kifizetni. Az orvos haragosan szitkozódva mondát „Bolond áz a páp izs a ki eltemetje ázt ijjen nyomorúság.“ juk, s ha azért az állam némi ellenszolgáltatást köve­tel, duzzogunk. Megkívánjuk az államtól, hogy vagyonunk, sze­mélyünk, és szabadságunk felett őrködjék ; természete­sen ez az államnak költséget okoz, s ha felszólít e költségek fedezésére, elkereszteljük zsarnoknak, önkény- kedönek, elfeledve, hogy ő nem magáért, hanem éret­tünk teszi mindezeket. Az államnak, ha ily elvontan képzeljük, semmi nemti szükséglete sincs; ha van, azt mi okozzuk, kik nála nélkül gyengék tehetetlenek va­gyunk. Ne feledjük el tehát, hogy minden jognak, ép ak­kora kötelesség felel meg ; a legszorosabb összefüggés ben van e kettő egymással.- Jog és kötelesség azon viszonynak, melyben az ember az állammal; ember tár­saival áll, két lényeget alkotó eleme, egyik a positiv, másik a negativ oldalát képezvén. Éppen ezért, mi­dőn jogokat gyakoldunk, legyünk elkészülve a köteles­ségek teljesítésére is. Kevés mondani valóm van még ez úttal. A fen- nebbiekböl önként következik, hogy egészséges társa­dalmi életünk csak akkor lesz, ha a ferde irányokat lev étkezzük, ha annak minden tagját a munka szere­tető lelkesíti. Kezdjük el tehát a reformot, ne máson, hanem mindenki önmagában. Mindenki önmagában fedezze fel a hiányt, s ne keresse más szemében a szálkát. Ama nagy munkától, melytől jövőnk függ, — senki se vonuljon vissza, mert különösen nekünk herékre nincs szükségünk. Tegye meg mindenki, gazdag és szegény, kicsi és nagy kötelességét. Mig egyik iz­zadva dolgozik, ne vonuljon félre a másik. Csak igy leszünk képesek helyünket betölteni, a jövővel szembe nézni, különben elhalad az idő felettünk, s maradunk ott, hol most vagyunk. Ha a munka ösztöne általános lesz, csak akkor valósul meg Széchenyi álma, csak akkor lesz abból való. — H u n f y. A sétatéren és a piaczoil valamint más helyeken is okvetlenül szükséges volna pissoirokat állítani, hogy ezáltal az utczasarkok és más kitüntetett helyek pen- sióba tétessenek, és a tisztességes ember ne kénytele- nittessék haza sietni , ha emberi bajok elöérzete lepi meg. A cholera közeledik és félni lehet, hogy hama­rabb érkezik városunkba, mint a köztisztaság. Különféle secret dolgok jóval .10 óra előtt adatnak át canalisaink- nak, melyek azokat nem igen szokták „sub rosa“ tar­tani. — A világ végének — vége van ! Nem pusztul el a kopott szekér, pedig nem lett volna nagy kár érte. A napi irodalom, mely a nép felvilágosítására volna ren­delve , a tudatlan népet lehetőleg megrémítette. A „Corvina“ fölötte népszerű hasznos és olcsó könyvei nem kelnek, de a rémtörténeteket ezerével veszi a bu­taságban tartott köznép. Brassóban is várták — ha nem is vágyva — a világ végét nehány an. Több munkás nem ment dol­gozni. Egy előkelő kereskedő is otthon maradt család­jánál. Bolgárszegben azon hír terjedt el, hogy Cseh­országban már elpusztult a világ, csak a drót maradt meg, melyen lfirét ide telegrafirozták. A 01. kir. vallás és közoklaíási mlnisterium által rendelt idei (harmadik) póttanfolyam néptanítók számára f. hó 12-én nyittatott meg ünnepélyesen. A magyar osztály előadói : tisztíts. Molnár János református lelkész, magyar nyelvet és földrajzot; Herrmann Antal, fögym- nasiumi tanár természettant és termény rajzot, Csía Sán­dor, elemi tanító, neveléstant, számtant s az olvasókönyv kezelését. A résztvevő tanítók szép számmal jelenkeztek s nehányan el is szállásoltattak városunk hazafias polgá­rainál. A többiekre nézve a nemes ügyérdekében folya­modunk jóakaró polgártársaink honfiúi érzelméhez s kér­jük őket, hogy a tanfolyam 6 héti tartamára a népne­velés férfiait szállással, ágyfa- és ágyneművel segélyezni sziveskedjenek. Egy szép iroda-asztal s egy könyvállvány, továbbá egy nagy díván s két támlás szék szükségeltetik. Ha valaki tud ily eladandó tárgyakat, szíveskedjék ezt a „Nemere“ szerkesztőségénél jelenteni. Vidéki szülőknek gyermekeik Brassóbani eltar­tására előnyös úri házakat ajánlhat a „Nemere“ szerkesz­tősége. Bolgáí'SZCgi kutyák. Bolgárszegben annyi a ko- : mondor éjjel, hogy ott a járás már félős is, bár a kutya­adó az éjjeli kutyákat is illetné! Egy kutyától sebesült. A helyben és vidékünkön állomásozó H. Sándor í gyalog-ezred f. hó 16—17-én Szebenbe távozik a had- I gyakorlatokra. Sajnáljuk kiváltképen, hogy azideig a ; derék zenekart nélkülöznünk kell. közgazdaság. A moldovai törökbuza. E czimen a m.-vásárhelyi „Hargita“ aug. 1-én megjelent számában egy figyelemre méltó czikket közöl, mit olvasóinkkal megösmertetni óhajtunk. Miután röviden érinti, hogy Erdély lakóira nézve majdnem^legelső s nélkülözhetlen táplálék a törökbuza, melyet ha nem termik itt nálunk, más országból kell be- , hoznunk ; igy folytatja : „Arról kell gondolkodnunk, hogy a jó törökbuza- , termést valami uton-módon biztosítsuk számunkra, mert máskép felkopik az állunk ............. „ Vagy 150 — mások szeréut 200 — féle török- buza-fajt ismernek eddig s ezek közül, ha nem rösteljük a fáradtságot, választhatunk magunknak oly fajokat, melyek éghajlatunkhoz találnak s igy biztosíthatják szá­munkra a kenyeret. „E végett nem árt benéznünk a szomszédba is, 1 hogy hát mit csinálnak ott; azért a moldovai török- I búzáért nem árt egy kis fáradtság, mert az mégis kü­lönös, hogy ott mindig bőven terem, mindig megérik és soha sem csalódnak benne; nem félnek tőle, hogy a>dér igy, meg amúgy tönkre teszi a termést.“ Czikkiró ezután nem viszi ugyan Moldovába olva- I sóit, hanem a m.-vásárhelyi határon Blank József 4—5 holdnyi földéhez vezeti el, hol minden moldovai török­buza száron „4—5 cső törökbuza, sőt némelyiken 6—7 cső is fityeg s juh 31-ikén már csaknem mindenik tö- rökbuzacsö zsendülőfélben volt s úgy augusztus végére minden mesterséges szárítás nélkül annyira elkészül, hogy egyenesen malomba lehet vinni.“ A mi pedig ezen gabnával való bánásmódot il­leti : ezekben foglalja össze czikkiró a szükséges uta­sítást : „Ezt a törökbuza-fajt ápril közepétől május vé­géig mindig elvethetni ; csak hogy a vetése sűrűn tör­ténjék, mert szára nagyon torka, lágy s igy a sűrűség ad neki erőt a nagyobb szelek ellen. A sűrű és bő csőhányással pótolja ki s részben múlja felül a más-féle s igy a mi törökbuzánkat is. Kapáláskor hát arra ügyeljünk, hogy egy-egy láb távolságra legyen meg­hagyva egyik szálnak a másiktól kellető távolsága. Egy csomóban azonban a körülményekhez képest áll­hat és meghagyhatni 2-—3 szálat is, ha kivált ezekhez közel nincsen kikelve más szál. Ha jó termést aka­runk nyerni : a maga idejében azt is kétszer kell meg- kapáltatmmk s a második kapáláskor — igen termé­szetesen — jóval több tőidet húzunk töve köré, mint az első kapáláskor tevők. A sűrűsége e szerint olyan lehet, hogy a második kapálás után közte járni csak nagy bajjal lehessen. „Megérése után leszedésével sietnünk kell s korá­ját , ha leszedése után azonnal levágjuk, marháink inkább szeretik, mint a más fajú törökbuzáét. „Ez a törökbuza olyan természetű, hogy elvetése napjától számítva 4 hónap alatt annyira elkészül, miként egyenesen malomba lehet vinni s három hónapos korá­ban ép ott áll, oda fejlődött, annyira elkészült, hogy a hóharmattól már nem lehet többé féltenünk, a mit bi­zonyít azon körülmény is, hogy az — az egymást kö­vető-három évi rósz időjárás ideje alatt is — itt ná­lunk (Maros-Vásárhelytt) mindig a legbiztosabban el­készült.“ Óhajtandó volna tehát, ha gazdáink e már kipró­bált törökbuza-fajt ismételten próba alá vennék s ked­vező siker esetében az adott utasítások szerént tenyész­tenék is. Ez által temérdek pénz maradna benn ha­zánkban s másfelől annyiak ínséges nyomorának is vége lenne vetve. Újólag figyelmükbe ajánljuk ez ügyet gazdá­inknak ! A kolozs-monostori gazdasági tanintézet igazgatója Kodolányi Antal úrtól ezen sorok közlésére kérettünk: Miután nyilvánosan a lapok utján hívtam volt fel a t. gazda közönség figyelmét arra, hogy a kolozs-mo- nostori magy. kir. gazdasági tanintézetből ez év aug. hava végével 13 pálya-végzett ifjú kerül ki, ezen fel­hívás kötelességemmé tette azt is, hogy szinte nyilvá­nosan tudomásul hozzam, hogy az ifjak közül mind­azok számszerint 14-én -— kik a gazdatiszti pályára óhajtottak lépni — már alkalmazva vannak. Kolozs-monostor 1872. aug. 10. KODOLÁNYI ANTAL, igazgató. Ideiglenes szerkesztő : HciTmaim Antal­Ad sz. 5163. 1872. Pályázati hirdetmény. Három- és t. e. Miklósvárszékek törvényha­tósága részéről ezennel közhírré tétetik, misze­rint: a községek rendezéséről szólló 1872-ik évi XVIII. t. ez. értelmében 400 frt. évi fizetéssel rendszeresített községi jegyző és közjegyzői ál­lomásokra ezennel pályázat nyittatik következő feltételek alatt: 1) Minden pályázni kívánó saját kezűleg irt kérelmét alólirt alispánhoz czimezve, legíőlebb folyó évi September hó 15. nyújtsa bé. 2) A pályázati kérelemhez eredetiben vagy hiteles másolatban legyenek csatolva: a) pályázónak keresztlevele; b) oskolai tanulmányaira, eddigi állami vagy községi hivatalokra lett alkalmazá­sára vonatkozható okmányai; c) jeleni tartózkodási helyéről kiállított és hatóságilag megerősített erkölcsi bizonyít­ványai. 3) A folyamodásban fejeztessék ki — minő nyelveken beszél, ir vagy olvas kérelmes. Végül megjegyeztetik, miként a szigorlatra vonatkozó szabályok a főméltóságu mmisterinm- tól még le adva nem lévén; mihelyt azok ide beküldetnek — folyamodók azokat a főjegyzői iródában annak idejében megtekinthetik. Sepsi-Szent-Györgyön, 1872. Aug. 9-én. Forró Ferencz. 109 1—1 alispán.

Next

/
Thumbnails
Contents