Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-08-08 / 63. szám
Brassó, 1872, Másod évi folyam 63. szám. Csütörtök, angustiis 8. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csötörtökön és vasárnap. Ára: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szám. Lakása : Bolgárszeg 1425 sz. NEMER Politikai, közgazdászat! és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy óbb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. A franczia kölcsön. Francziaország, a letiport, az elpusztított, az államok sorából már-már kitörölt és a történelem ószertárába helyezett Francziaország fényes erkölcsi diadalt ülhet. Életre valóságának hatalmas jelét adta és a többi nemzetek zálogát nyújtották szebb jövőjének. A francia hadisarc 5 milliardjából hátramaradt 3 ezer millió gyors törlesztésére a kormány a közhiteihez fordult, és — ki tartotta hihetőnek — rövid idő alatt 43 ezer millió franc volt felajánlva egy — látszólag tönkretett — repn- blikának. Oly összeg ez, melyről soha pénzembere nem álmodott s melynek azonnal letett 14 ‘/2 °/0-a is kétszer akkora, mint a még törlesztendő sarc. S ezen tény roppant horderejű: e bizalom nagyon is emelheti a francziák öntudatát, szilárdítja tetterejét; e korlátlan hitel bizonyítéka annak, hogy a külföld meg van győződve a francia köztársaság gyors felvirulásáról, s ezen vi- rulást teljes erejéből támogatja, tehát kívánja és óhajtja. Francziaország a császárság aszkórságán, a commune forró lázán szerencsésen túl van, a köztársaság által kezdett lábra — még pedig erős lábra — kapni, és most az egész világ kiállította egészségi bizonyítványát! Ha. Egy kis szellőztetés. A „Reform“ 200-ik, „Kelet“ 168-ik és a „Nemere“ 61-ik számú lapjaiban Benedek Gyula ur az ultramontán párttali szövetkezést érdeldöleg ellene emelt gyanúsítás ötletéből, egy nyilatkozatot közölvén: rágalomnak és tendencziosus roszakaratu koholmánynak nyilvánítja azon vádat, hogy ő az Apponyi féle ismeretes programmot aláírta volna, s hangzatos nagy szavakban igyekszik politikai hírhedt becsülete méltatlan megtámadtatása feletti megilletődésének kifejezést adni. Juarez Benito. -J*. A „N. fr. Presse“-nek ily formán írnak Londonból juh 26-áról : „A legszilárdabb Jellemű férfiak egyike, a mexikói köztársaság törvényhü, megvesztegethetlen, csak a nép javáról gondoskodó legfelsőbb hivatalnoka — Juarez Benito — korának 70. évében végezte be mozgalomdús életét. A gyászhir tegnap érkezett Londonba. Csak két Londoni lap szánt neki vezérczikket — és ezekben is el Vein torzitva e nemes férfi képe. Csak ha fejedelem voltál, ha koronákat raboltál vagy azokat vérrel ragasztottad össze, csak akkor állják sirodot a dicsszónokok jajgatva körül, csak akkor fakadnak veszéklésre a raegdicsőült hősi fej fölött. A kötelesség egyszerű bajnokának ily utószó nem könnyen jut osztályrészül. De én legjobb tudásom és tudatom szerént akarok tanúskodni a mexikói egyesült állatnak elnökének be csületessége, önzetlensége és kötelemhü kormányzásáról; ő ki az Indián törzsből szármozott, sok fehérképünek mintául tündökölhet. Hosszú politikai pályáján át Juarez cselekvésmódjában és indokaiban szeplő nem lelhető. Ö szülőföldje alkotmánya szerént a legfelsőbb törvényszék elnöke minőségében egyszersmind a köztársaság elnökének helyettese volt, és Comonfort tábornok elüzetése után jog és törvény szerént őt illette az ország legfőbb tiszte. Nem tudta magát e hivatal alól kivonni a törvénynek megsértése nélkül. Dicséretes szilárdság és állandósággal tartotta fen az alkotmányt úgy Zuolaga mint Miramonnal szemben. Balszerencse őt nem törhette meg, siker sohasem tette öt elbizakodottá. Nem kívánom ezen urnák sem erkölcsi sem politikai jellemét kiváló figyelem tárgyává tenni; mert jó részben ismeretes az úgy is mind azon körökben, hol annak megismertetésére nyilatkozó alkalmas tért nyert, s e tekintetben azon egyszerű* tényre szorítkozom, hogy ezen urat 1869-ben is — a kényszernek engedve — választóinak egy csekély része, mely az urnához járult: csak is revei'salis mellett választotta meg, melyben magát DeákFerencz nagy hazánkfia elvei követésére kötelezte s hogy ezen erkölcsi kötésével szemben, nyilatkozó ur még is feljogositottnak vélte magát arra, hogy titokban — jelentékeny tényezők kikerülésével — többek által magát írásban felhatalmaztatta : elveit időközben szabadon változtathatni ! Ezen szükségesnek vélt kitérés után —- előre bocsátva azt, hogy legszentebb polgári kötelmemnek tartom minden politikai üzelmekkel; szembe szálni, a melyek hazánk alkotmányos békés fejlődését veszélyeztetik, és hogy komoly meggyőződésem szerént kárkazatosnak vélem, ha most, — midőn százados vajúdásaiból kibontakozó hazánknak államisága és függetlensége biztosítása lehet az egyetlen czél, melyre tiszta keblű hazafi törekedhetik — separatistikus aspiratiok érvényesítése végett, meddő párt-tusa támasztatik, s hogy ebből ki folyólag: jóllehet a kath. autonómia védelme iránti törekvés jogosultnak tekinthető ; mindazon által azt azon alakban és terjedelemben, melyben az bizonyos párt részéről mereven követeltetik, valamint az összhazára, úgyszintén az ecclesia docens-en kívül álló kath. felekezet specialis érdekeire nézve — kívánatosnak és időszerűnek nem sokan tarthatják: áttérek a sajátlagos szellőztetés czél- jára s kijelentem, hogy a B. Gy. ur ellen emelt azon vád, hogy ő az ultramontán pártnak egy programúját aláírta : igen is tiszta tényen alapszik ; egyszersmind felhívom mint tényeket: 1) hogy B. Gy. ur f. é. julius havában : Miktics, Schwarz kapitány és Rácz Károly ultramontán párti küldöttekkel Fogarasban hosszabb ideig érintkezésben állott, velők kirándulásokat tett, egy programmot aláirt, s ennek folytán a párt időszerinti pénztárnoka Schwarz úrtól pénzt vett fel mint előleget; 2) hogy B. Gy. ur levélbeli és Rácz Károly távMexikó körüli nagy érdeme főkép abban áll, hogy már jókor — több mint 25 év előtt, mielőtt még szü- kebb hazájában kormányzó volt — teljes erejéből oda működött, hogy Mexikót a papok nyűge alól felszabadítsa. Egykor az Oajakai főiskolában az egyházi jogtanára, minden, a hierarchia hatalma megdöntését célzó intézkedést támogatott és pártolt. Az egyház holtkéz- ről való vagyonának szabadelvű állami czélokra való fordítása lényegesen neki köszönhető ; nemkülönben sok törvényszabály, mely a polgári kormányhatalmat az egyházi fölé helyezi. S ezért a renyhe, feslett, minden szerzetesi ármányban jártas papság öt mindig legmér - gesb gyűlöletével üldözte. Ugyanaz működött közre azon fondorlatokban, melyeket tetőzte Napoleon kísérlete : a szabad állam romjain császárságot alapítani. Ki tudni akarja, beláthatja a világos történeti okmányokból, hogy nem Juarez volt oka azon iszonyú pénzgazdálkodásnak, mely miatt állítólag a három nyu- goti hatalmasság mexikói földre szállította seregeit. Juareznek kény úri vetély társa és elődje okozta azon eseményeket, melyek ellen Spanyol-, Franczia- és Angolország panaszt emeltek. És épen azon párt, mely a gonosztetteket elkövette, ingerelte az idegen államokat fegyveres beavatkozásra; és Juarez, a becsületes javító bűnhődjék pártjával ezen elödek és vetély társakért! A dolgok gyalázatosb ferdítése ritkán fordult elő. A régi sebeket nem akarom újra felszakitani. Csak kiakarom mondani saját erős meggyőződésemet, misze- rént a Juarez és a „császári“ betalakodók közt folyt harcznak kezdetétől annak tragikai végéig .az előbbi részén volt az igazság. Miksa főherceg fegyveres erővel akart magának koronát nyerni. S ezért ezereknek kellett áldozatul esniök, nem csak a csatatéren, hanem a rögtön bíróság golyói által is. Miksa még esetének előestéjen bocsátott ki uj rög- töntörvényt. A mexikói állam cancellariától Lefevre irati felszólítása folytán, bizonyos Brassóban raktárilag kezelt ultramontán zászlókból B. Gy. urnák számára egy „Viola Károly“ nevével ellátott, esetleg utóbbi részére felhasználni tervezett — lobogó szálitmány küldetett át, és hogy ezen lobogok B. Gy. ur részére Fő- garasban a középső szelet kicserélésével átalakíttattak; 3. hogy B. Gy. ur ez iránt évi julius hó 18- án többek által kérdőre vonatván — maga is be ismerte, hogy "említett egyénekkel titkos érintkezésben állott, és hogy — állítólag — bizonyos beleegyezése (?!) folytán egy programmot alá is irt ‘ugyan, de az — mint B. Gy. ur nyilatkozott, s mint egy ismeretlen eredetű távirattal igazolni is igyekezett, állítólag nem fogadtatott el, s a távirat szavai szerint: mint nem teljes szövegű fidibusnak való visszautasitta- tott volna. 4) hogy B. Gy. ur f. é. julius hó 19-én a fogaras vidéki székház előtt — egy előzetes megtámadtatás okán felszólittatván az iránt, hogy érdekelt vád bizonyításául —- az okmányilag is támogatandó érdeket közlemény bevételére helyet és időt tűzne ki: ezt megtagadta, s miután vele ezen adatok többek előtt közőltettek, azokat megczáfolni képtelen volt. Ezek . tehát tények és pedig olyan tények, melyek B. Gy. urat fennhivatott puritán jellemii nyilatkozatra semmi esetre fel nem jogosíthatták, s a melylyel szemben — miután B. Gy. ur elég vakmerő volt ezen ügyet a sajtó terére átvinni — felelni becsületbeli kötelmemnek ismerem. Czáfolja meg B. Gy. ur ha tudja; de legyen tárgyilagos, higgadt, s ne dicsekedjék lovagias tényekkel, mert ebbeli dicsekvése — mivel titokban élt — alaptalan. A sajtó hatóság kányában a felelősségre mindig kész leend X. X. A Il-ik „káprázat“ra. A „Kr.“ 123. számában ,is megteszi szokásos obiigát bökéseit. Nem tudni, elbizakodottságból vagy kétségbeesésböl-e — a mi ügyünket olyannak véli, mely maga magát megcáfolja; mert a 60. sz. alatti vezérczikkről szólván majdfránciának történetírás végett átadott számos okmányok között látható ama rendelet hiteles másolata, melyen Miksának különös névaláírása híven van utánozva. Queretáro mellett rendszerű ítélet után történt az engesztelés. Az esemény után nehány hóval Juarez az európai demokrata ügynek szánt élénk óhajai közt ezeket írja: „Csupán kötelességemet teljesítettem, erőmből működtem, hogy megfeleljek a bizalomnak, melylyel polgártársaim megtiszteltek. Minden Mexikói, ha azon polcon állott volna, melyet én foglaltam el a nemzet szavazása folytán, épen igy cselekedett volna. Ha korunk nem is dicséri Juarezt vagy ellensége is a dicsőült bátor férfinak — neve egykor a kiválóbb szabaditókéi közt fog tündökölni! Eszembe jut ezeknél Ро)эре Ferenc 1867-ben irt költeménye, melyet most közölni nem látom időszerűtlennek. Miramare. Éjjel Miramare táján Halk panasznak hallszik hangja, És a hullámok felelnek Óceánon áthaladva. „Ah! mikor szűnik keservem, Vajh! mikor üdvözlöm férjem?“ És a hullámok felelnek: „Tán az árnyak éjjelében.“ „Ot, ki hősbabérra méltó, Mért találta ón halál azt?“ És a hullámok felelnek: „ Juarez töl kérd a választ.“ „Nincs szerencse dús kastélyban, A trón sem bir boldogsággal?“
