Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-07-21 / 58. szám

231 egy piszkos odúban tartottak, hová napfény sem jutott. Az odú eleje vasrácscsal volt elzárva, s a szerencsétlen áldozat napjában egyszer kapott — kenyeret. Az odú­ban egy halom szalma volt, ez szolgált a szerencsétlen­nek fekhelyül. Ki tudja, mióta tartott e kínzás, melyet szülei e szerencsétlen gyermeken véghez vittok, s még meddig tartott volna, ha a hatóságnál az eset íel nem jelentetik. (A franczia (lámák.) Szavahihető emberek beszélik, hogy az utolsó háború óta nagyon csökkent a fényűzés Francziaországban s különösen Párisban. Csupán a bu­kott császárság hívei nem tudnak gazdálkodni s s fényű­zésről leszokni. Különösen sokat igényelnek a nők, s daczára azon mérsékeltebb igényeknek, melyek a fran­czia divathölgyeknél nyilvánulnak , mégis meglehetős azon összeg, melyre szükségük van. így pl. egy hiteles összeállítás szerint egy párisi erényes divathölgynek egy évben a következő összegre van mulhatlanul szüksége: kalapokra 2400 frt., fej díszre 1800, hamis hajra 500, éji köntösökre 2500, fejér ruhára 5000, czipőre 1200, kesztyűkre 100, ruhára 20,000 frankra, a mi összesen 30.000 frankot tesz. Ékszerek ebben nem foglaltatnak, melyek minimuma szintén 25,000 frankra tehetők éven­ként. Már azután, hogy mennyire kerül egy oly párisi hölgy évenként, ki nem arrogálja az „erényes“ szót, hirtelenében bajosan lehetne kiszámítani. Curiosumként megemlítjük, hogy egyike ezeknek csupán virágokra 25.000 franknál többet ad ki évenkint. (A koldulás ellen.) Keletről számos csavargó be­jön Magyarországra, kik itt különféle czimeken ember­baráti czélokra koldulnak, valósággal pedig a begyült pénzt saját tetszésök szerint használják fel. A belügy­minisztérium most felhívja a törvényhatóságokat, hogy ilyen egyéneket, ha van is rendes útlevelük, de a bel­ügyminisztérium által kiállított gyűjtési engedélyük nin­csen, egyszerűen vagy kötött útlevéllel vagy toloncz- uton utasítsák ki az országból. (Törvényelőkészilő bizottság.) Király ö felsége a magyar miniszterelnök előterjesztésére, a f. évi junius 4 én felállittatni engedélyezett törvényelőkészítő bizott­sághoz alelnökké Fabiny Theophilt, a magyar Curia semmitőszéki osztályának biráját 5 továbbá tagokká Szi­lágyi Dezső igazságiigyminiszteriumi miniszteri tanácsost, eddigi rangjának megtartása mellett, és Zichy Antal pesti tankerületi felügyelőt miniszteri tanácsosi ranggal és czimmel ; végre titkárrá : Gondol Dániel magyar pénzügyminiszteri titkárt osztálytanácsosi ranggal és czimmel kinevezni méltóztatott. (A hadkiegészítő) kerületek revisiója. Az 1869-ik évi népszámlálás következtében mutatkozott népességi viszonyok, részint a védtörvény alapján eszközlött ujon- ezozások folytán módosult ujonczállitási képesség, és a külön fegyvernemekhez mngkivántató hadjutalékok fe­dezésének biztosítása, szükségessé tették, hogy a had­kiegészítési kerületeknek, és ezekkel együtt a mennyi­ben czélszerünek találtatnék, a honvéd zászlóaljak je­lenlegi területi felosztása is vizsgálat alá vétessék, il­letőleg újabban rendeztessék. A törvényhatóságok leg­közelebbi szervezése alkalmával, azoknak közigazgatási felosztása is annyira megváltozott, és a szolgabirói já­rások vagy szakaszok, mind számra, mind kiterjedésre nézve, oly nevezetes átalakulásokon mentek keresztül, hogy az ujoncz-sorozó járásoknak azokhoz képest való átidomitása, melly a szükséges adatok hiánya miatt rész­letesen nen volt eddigelé végrehajtható, szintén halaszt- hatlanná vált, és átalános elintézést kiván. E kettős fel­adat megoldását, egyfelől a lehetségig öszhangzólag, s másfelől még a jövő ujonezozási előmunkálatok idő­szaka előtt kívánja a minisztérium teljesíteni, a köze­lebbi ujonczállitás ez újabb felosztás alapján lenne fo­ganatosítandó. Az adatok összeállítására, melyek katonai szempontból szükségesek, a hadkiegészítési kerületi pa­rancsnokságok már utasittattak, miután a tárgyalások folyamatba hozatala iránt a honvédelmi minisztérium és a császári és királyi közös hadügyminiszter intézked­tek. E végből a honvédelmi minisztérium az egyes törvényhatóságok véleményét is kikérte, és egyúttal nyomtatványokat küldött a kimutatások szerkesztésére. (Az eddigi választások) eredménye 236 jobboldali, 139 ellenzéki; a jobboldal foglalt 54 kerületet, a bal­oldal 29 kerületet. (ÖrökSCgi történet.) Egy párizsi színházban a múlt­kor nagy izgatottság volt. Egy fiatal, szép és tehetsé­ges művésznő próbaközben következő levelet kapott : „X. kisasszony kéretik, hogy C. urnái egy örökségi ügyben megjelenni szíveskedjék.“ A kisasszony örömé­ben, nem törődve a pénzbüntetéssel, melyiyel a rendező fenyegette, ha a próbát elhagyja, haladék nélkül az ügyvédhez sietett, itt egy levelet kézbesítettek neki következő felirattal: „Örökségi ügy. Átadandó X. kis­asszonynak.“ A kisasszony lázas sietséggel felbontja a levelet és abban következőket olvassa : Kisasszony, örömmel tudatom önnel, hogy ön Malibrau szépségét igen, de tehetségét nem örökölte. Néhai Auber.“ Közgazdaság. Szabadipar. Az egy mesterséget űzők társadalmi, s létfenntar­tási érdekeik előmozdítása tekintetéből alakult, a kö­zépkor feudális intézményeire alapított, s épen ezért a jelenkor szabadirányu mozgalmai s intézményeivel el lenkezö, czélját vesztett történeti intézmény — a ezéh- lialis rendszernek, a miveit világ legtöbb államaiban eltörlése után megkezdődtek valamint egyéb, úgy az ipar s kereskedés terén is, a szabadabb az egyéni cse­lekvési-szabadságot kevésbé korlátozó mozgalmak, s a ezéhrendszer merev intézménye helyét, az átmeneti rendszer, az engedélyezési rendszer hatósági szeszély és személyes felfogáshoz kötött intézménye megdőlése után az újabb korigényeinek megfelelőbb, s ezen kor mivelt- sége által eredményezett felfedezések s találmányok szel­lemével összeegyeztethetőbb — iparszabadság fog­lalta el. Az iparszabadság lényege a ezéhhális és engedélye­zési rendszerekkel ellenkezésben, melyeknél a társulati szabályok szerinti tanulási idő, szóval a mesterségre vagy teljes, vagy némi részbeni minősítés s bizonyos töke kivántatott meg, azon elv felállítása s gyakorlati kivitelében áll, hogy minden egyes egyén, habár azon mesterséget, melyet üz, nem tanulta s nem tudja is, azt minden társulati megszorításon kívül, az ipar-czikkek teljes elkészítése s kiállításához értő azon mesterség­beli segédek félfogadásával, egyedül politikai tekinte­tekből rendőri, pénzügyi hatósági megszorítások mellett, mennyiben a polgárok jogai, vagy magasabb erkölcsi, közbiztonsági, s állam érdekek veszélyeztethetnek — szabadon gyakorolhatja. Az iparszabadság az egyéni jogegyenlőség ma­gasztos elve szentesítése, s a munkaszabadságnak — a nemzet közgazdasága egyik nagyon is lényeges része az iparban, teljes érvényre emelése, s mint ilyen az egyéni, eihberi, magával az egyénnel született jogok biztositása, s minél szélesebb mérvben kiterjesztését czélozza. Az emberi természet sajátságában gyökeredzik, s lélektani igazság, hogy az ember a megszokott viszo­nyok és körülmények uralma alól, az önmagával s reá rendesen ható külhatásokkal elégültség érzete miatt, csak lassan , positiv tények, s nem képzeleti, de kéz­zelfogható eredmények felmutatása által ébreszthető fel. E lélektani igazság a nemzetek társadalmi élete által, miután minden egyes nemzet minden újítástól, az álla­mi, társadalmi, családi vagy egyéni életre átalakitólag ható intézménytől ösztönszerüleg visszaborzad, s azok­ban a hagyományos szokások, s megszokott intézmé­nyek megsemmisitését látja — igazoltatott. Az ipar­szabadság uj intézménye is a nemzetek ezen ösztönszerü ellenszenvének tárgya volt. A nemzetgazdaság ősatyja s teremtöje Smith Ádám által felállított azon elv, mikép a nemzet gazdasága min- denik ágában teljes szabadság és jogosultságnak kell honolnia, s az minden hűbéri, s bármely más korláto­zások alól felmentendő, mennyiben e szabadság és jogo­sultság az állam eszme fogalma, s az állam fennállka- tása s biztosításával ellentétben nem áll, magában az iparszabadság hazájában Angliában határozott ellen­szenvre talált, s ez ellenszenvet csak positiv eredmé­nyek szünteték meg, s tették a müiparszabadság intéz- vényét az angol közvélemény előtt a jelenkor egyik legáldásthozóbb intezvényévé. Az iparszabadságban hazánk iparosai is, kik a ezéhhalis rendszer megszokott, s bizonÿos formákhoz kö­tött viszonyaiból kibontakozni nem tudnak, nem akar­nak — rémet s az egyes egyén ipar általi létfenntar­tása megsemmisitését látják, holott annak előnyei az iparban addig uralkodott absolutismussal szemben, a visszaélések s nagyobb társadalmi veszélyek elhárítá­sa végett közbiztonsági, rendészeti, közerkölcsiségi, egészségügyi, vagy politikai tekintetekből tett korláto­zások mellett, kétségbevonhatlanok, s az ipar általános érdekeivel összeegyeztethetöbbek. Az iparszabadság jogosultsága igazolva van az ipar szabaddá tétele által, miután ez által minden erő és képességnek tért nyit a munkálkodhatásra, s mun­kája utáni élhetésre, mi által az anyagi és értelmi erők kifejlését, s ezen erők productiv alkalmazását eszközli. Anyja a szabadversenynek, mely nélkül erő és érdek- súrlódás, s bármely irányban! haladás, vagy tökélyesülós nem gondolható. Az iparszabadság által eredményezett szabadverseny ösztönt nyújt, létfenntartási érdekekből kényszeríti az egyes iparost, az iparczikkek hagyomá­nyos készítésétől eltérni, s minden erejét a kereslet és kivánalmaknak megfelelő készítményekre fordítani, mely által az iparcikkek tökeletesbitése, s az iparterén foly­tonos haladásra kedvező hatással van, s oly egyén is, ki képessége s ügyességén kívül egyébre nem támasz­kodhatni, létfenntartását biztosítja. Neveli az iparűzés produktivitását, az iparczikkek utáni hasznot felemeli, s miután az iparüzleti módok tökéletesbülnek, és igy kevesebb erő s töke kívántatik meg az iparczikkek elő­állítására, az előállítási költségeket kevesbíti — mi ál­tal a czikkek olcsóbb előállítását s eladhatását lehetsé- gesiti, és igy úgy az előállító iparosok, mint a fogyasztó közönség előnyére van. A müiparszabadság a gaszdászati s társadalmi életre is jótékony befolyást gyakorol. Altalán a müiparszabadság a munkakedv, szorga­lom előmozdítója, a mennyiben kedvezőtlen a tunya, munkaképtelen egyénnek, annyiban kedvez a szorgalmas törekvő eszélyes iparosnak, és igy a véletlen koczkajá- tékán játszási törekvést gyengíti, s a munkának köz­érvényt szerezvén — egyedül a munkát jutalmazza. Az iparszabadság idézte elő és eredményezte az ipar és forgalom terén azon nagyszerű vívmányokat és haladást, melyek nélkül bármely nép nemzetgazdászata virágzó, s maga a nép hatalmas, belügyeiben szilái’d, kifelé erős — nem lehet. Előidézte a vállalkozási szellem és képességet, a magasabb iparérdekek és törekvések rugóját. Az iparszabadság, miután sok, addig a társadalmi s társulati korlátozások miatt gyümölcsfélén — inpro­duktiv tőkét, értelmet, munkaerőt és képességet tevé­kenységre hí fel és buzdit, s ezen addig, gyümölcsfélén tőkék megadóztatása által az állam bevételeit nagyob- bitja, az állam háztartására nézve is előnyös és jóha- tásu. — Altalán a szabadipar azon intézmény, mely korunk ipari, culturai, technicai, forgalmi, közlekedési és keres­kedelmi viszonyainak, s az újabb kor társadalmi és szellem mozgalmainak leginkább megfelel. (Folytatása következik.) Aratási kilátások Romániában. Romániából, mely Oroszország után legerősebben versenyez a magyar gabnával Europa piaczain, számos konzuli jelentés registrálja az ottani aratási kilátásokat, — melyekből kiemeljük a következőket: K r a j о V a. Múlt hó végén tartós, bő esőzés állott be, mely a légmértéket kissé alább szállitá s a már-már pusztulásnak indult vetéseket uj életre ébreszté, úgy mint a kukoriczának, bár nagyon elkésett elültetését lehetővé tette. Azóta is gyakrabban volt eső, a hév- ínérsék nem emelkedett előbbi magasságára, s a növény­zet átalában kedvezően fejlődik; a május havi időjárás­nak helyrehozhatlan következménye azonban az, hogy a gabnakfélék átalában nagyon ritkásak, a növésben elmaradtak, alig fognak gazdagon fizetni. — A kuko- riczaföldekre jó idő jár s további kedvező időjárás ese­tében jó termésre lehet számítani. — A repezearatás már be van fejezve, s az eredmény minőségre és mennyi­ségre nézve egyaránt nagyon gyenge; alig adta vissza a magot, azt is roszabb minőségben. Giurgevó. A junius elejéig uralkodott száraz­ság igen kártékonyán hatott a gabnaféléknek nemcsak növésére, hanem kalászképződésére is; bő aratásról ez évben szó sem lehet, kivált miután a junius 4-iki ret­tentő zivatar e vidéken is roppant pusztításokat tett a vetésekben. A kukoricza jobban áll s további kedvező időjárás esetében bő termést adhat. Flojest. A beállott esőzés következtében javul­tak ugyan a vetések, de arra már semmi remény, hogy búza, rozs és árpa jó termést adhasson. A kukoricza nagyon későn ültettetett el, csak most bujt ki a földből és igy a várható termésről véleményt mondani nem lehet. Turnu-Severin. Májdnem hat heti szárazság után végre e napokban volt esőnk, sőt fájdalom volt kártékony jég és zápor is. A gazda természetesen örül az időjárás e változásának, de tulajdonképen kevés hasz­nát fogja látni, mert az eső már későn jött, legföljebb a kaszáló rétekre volt hatással. A gabnanemüeket a megelőző hosszú szárazság annyira tönkre tette, hogy középszerűnél is gyengébb termés várható, miután teljes bizonyossággal mondhatni, hogy a bevetett területnek csak fele részén fognak aratni, a másik fele vagy a téli fagy, vagy a szárazság és később a jégverések által el- pusztittatott. Legnagyobb hiány épen búzában fog mu­tatkozni. A kukoricza nagyon későn ültettetvén el, csak

Next

/
Thumbnails
Contents