Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-07-21 / 58. szám

231

egy piszkos odúban tartottak, hová napfény sem jutott. Az odú eleje vasrácscsal volt elzárva, s a szerencsétlen áldozat napjában egyszer kapott — kenyeret. Az odúban egy halom szalma volt, ez szolgált a szerencsétlennek fekhelyül. Ki tudja, mióta tartott e kínzás, melyet szülei e szerencsétlen gyermeken véghez vittok, s még meddig tartott volna, ha a hatóságnál az eset íel nem jelentetik.

(A franczia (lámák.) Szavahihető emberek beszélik, hogy az utolsó háború óta nagyon csökkent a fényűzés Francziaországban s különösen Párisban. Csupán a bukott császárság hívei nem tudnak gazdálkodni s s fényűzésről leszokni. Különösen sokat igényelnek a nők, s daczára azon mérsékeltebb igényeknek, melyek a franczia divathölgyeknél nyilvánulnak , mégis meglehetős azon összeg, melyre szükségük van. így pl. egy hiteles összeállítás szerint egy párisi erényes divathölgynek egy évben a következő összegre van mulhatlanul szüksége: kalapokra 2400 frt., fej díszre 1800, hamis hajra 500, éji köntösökre 2500, fejér ruhára 5000, czipőre 1200, kesztyűkre 100, ruhára 20,000 frankra, a mi összesen

30.000 frankot tesz. Ékszerek ebben nem foglaltatnak, melyek minimuma szintén 25,000 frankra tehetők évenként. Már azután, hogy mennyire kerül egy oly párisi hölgy évenként, ki nem arrogálja az „erényes“ szót, hirtelenében bajosan lehetne kiszámítani. Curiosumként megemlítjük, hogy egyike ezeknek csupán virágokra

25.000 franknál többet ad ki évenkint.

(A koldulás ellen.) Keletről számos csavargó bejön Magyarországra, kik itt különféle czimeken emberbaráti czélokra koldulnak, valósággal pedig a begyült pénzt saját tetszésök szerint használják fel. A belügyminisztérium most felhívja a törvényhatóságokat, hogy ilyen egyéneket, ha van is rendes útlevelük, de a belügyminisztérium által kiállított gyűjtési engedélyük nincsen, egyszerűen vagy kötött útlevéllel vagy toloncz- uton utasítsák ki az országból.

(Törvényelőkészilő bizottság.) Király ö felsége a magyar miniszterelnök előterjesztésére, a f. évi junius 4 én felállittatni engedélyezett törvényelőkészítő bizottsághoz alelnökké Fabiny Theophilt, a magyar Curia semmitőszéki osztályának biráját 5 továbbá tagokká Szilágyi Dezső igazságiigyminiszteriumi miniszteri tanácsost, eddigi rangjának megtartása mellett, és Zichy Antal pesti tankerületi felügyelőt miniszteri tanácsosi ranggal és czimmel ; végre titkárrá : Gondol Dániel magyar pénzügyminiszteri titkárt osztálytanácsosi ranggal és czimmel kinevezni méltóztatott.

(A hadkiegészítő) kerületek revisiója. Az 1869-ik évi népszámlálás következtében mutatkozott népességi viszonyok, részint a védtörvény alapján eszközlött ujon- ezozások folytán módosult ujonczállitási képesség, és a külön fegyvernemekhez mngkivántató hadjutalékok fedezésének biztosítása, szükségessé tették, hogy a hadkiegészítési kerületeknek, és ezekkel együtt a mennyiben czélszerünek találtatnék, a honvéd zászlóaljak jelenlegi területi felosztása is vizsgálat alá vétessék, illetőleg újabban rendeztessék. A törvényhatóságok legközelebbi szervezése alkalmával, azoknak közigazgatási felosztása is annyira megváltozott, és a szolgabirói járások vagy szakaszok, mind számra, mind kiterjedésre nézve, oly nevezetes átalakulásokon mentek keresztül, hogy az ujoncz-sorozó járásoknak azokhoz képest való átidomitása, melly a szükséges adatok hiánya miatt részletesen nen volt eddigelé végrehajtható, szintén halaszt- hatlanná vált, és átalános elintézést kiván. E kettős feladat megoldását, egyfelől a lehetségig öszhangzólag, s másfelől még a jövő ujonezozási előmunkálatok időszaka előtt kívánja a minisztérium teljesíteni, a közelebbi ujonczállitás ez újabb felosztás alapján lenne foganatosítandó. Az adatok összeállítására, melyek katonai szempontból szükségesek, a hadkiegészítési kerületi parancsnokságok már utasittattak, miután a tárgyalások folyamatba hozatala iránt a honvédelmi minisztérium és a császári és királyi közös hadügyminiszter intézkedtek. E végből a honvédelmi minisztérium az egyes törvényhatóságok véleményét is kikérte, és egyúttal nyomtatványokat küldött a kimutatások szerkesztésére.

(Az eddigi választások) eredménye 236 jobboldali, 139 ellenzéki; a jobboldal foglalt 54 kerületet, a baloldal 29 kerületet.

(ÖrökSCgi történet.) Egy párizsi színházban a múltkor nagy izgatottság volt. Egy fiatal, szép és tehetséges művésznő próbaközben következő levelet kapott : „X. kisasszony kéretik, hogy C. urnái egy örökségi ügyben megjelenni szíveskedjék.“ A kisasszony örömében, nem törődve a pénzbüntetéssel, melyiyel a rendező fenyegette, ha a próbát elhagyja, haladék nélkül az ügyvédhez sietett, itt egy levelet kézbesítettek neki következő felirattal: „Örökségi ügy. Átadandó X. kisasszonynak.“ A kisasszony lázas sietséggel felbontja a levelet és abban következőket olvassa : Kisasszony, örömmel tudatom önnel, hogy ön Malibrau szépségét igen, de tehetségét nem örökölte. Néhai Auber.“

Közgazdaság.

Szabadipar.

Az egy mesterséget űzők társadalmi, s létfenntartási érdekeik előmozdítása tekintetéből alakult, a középkor feudális intézményeire alapított, s épen ezért a jelenkor szabadirányu mozgalmai s intézményeivel el lenkezö, czélját vesztett történeti intézmény — a ezéh- lialis rendszernek, a miveit világ legtöbb államaiban eltörlése után megkezdődtek valamint egyéb, úgy az ipar s kereskedés terén is, a szabadabb az egyéni cselekvési-szabadságot kevésbé korlátozó mozgalmak, s a ezéhrendszer merev intézménye helyét, az átmeneti rendszer, az engedélyezési rendszer hatósági szeszély és személyes felfogáshoz kötött intézménye megdőlése után az újabb korigényeinek megfelelőbb, s ezen kor mivelt- sége által eredményezett felfedezések s találmányok szellemével összeegyeztethetőbb — iparszabadság foglalta el.

Az iparszabadság lényege a ezéhhális és engedélyezési rendszerekkel ellenkezésben, melyeknél a társulati szabályok szerinti tanulási idő, szóval a mesterségre vagy teljes, vagy némi részbeni minősítés s bizonyos töke kivántatott meg, azon elv felállítása s gyakorlati kivitelében áll, hogy minden egyes egyén, habár azon mesterséget, melyet üz, nem tanulta s nem tudja is, azt minden társulati megszorításon kívül, az ipar-czikkek teljes elkészítése s kiállításához értő azon mesterségbeli segédek félfogadásával, egyedül politikai tekintetekből rendőri, pénzügyi hatósági megszorítások mellett, mennyiben a polgárok jogai, vagy magasabb erkölcsi, közbiztonsági, s állam érdekek veszélyeztethetnek — szabadon gyakorolhatja.

Az iparszabadság az egyéni jogegyenlőség magasztos elve szentesítése, s a munkaszabadságnak — a nemzet közgazdasága egyik nagyon is lényeges része az iparban, teljes érvényre emelése, s mint ilyen az egyéni, eihberi, magával az egyénnel született jogok biztositása, s minél szélesebb mérvben kiterjesztését czélozza.

Az emberi természet sajátságában gyökeredzik, s lélektani igazság, hogy az ember a megszokott viszonyok és körülmények uralma alól, az önmagával s reá rendesen ható külhatásokkal elégültség érzete miatt, csak lassan , positiv tények, s nem képzeleti, de kézzelfogható eredmények felmutatása által ébreszthető fel. E lélektani igazság a nemzetek társadalmi élete által, miután minden egyes nemzet minden újítástól, az állami, társadalmi, családi vagy egyéni életre átalakitólag ható intézménytől ösztönszerüleg visszaborzad, s azokban a hagyományos szokások, s megszokott intézmények megsemmisitését látja — igazoltatott. Az iparszabadság uj intézménye is a nemzetek ezen ösztönszerü ellenszenvének tárgya volt.

A nemzetgazdaság ősatyja s teremtöje Smith Ádám által felállított azon elv, mikép a nemzet gazdasága min- denik ágában teljes szabadság és jogosultságnak kell honolnia, s az minden hűbéri, s bármely más korlátozások alól felmentendő, mennyiben e szabadság és jogosultság az állam eszme fogalma, s az állam fennállka- tása s biztosításával ellentétben nem áll, magában az iparszabadság hazájában Angliában határozott ellenszenvre talált, s ez ellenszenvet csak positiv eredmények szünteték meg, s tették a müiparszabadság intéz- vényét az angol közvélemény előtt a jelenkor egyik legáldásthozóbb intezvényévé.

Az iparszabadságban hazánk iparosai is, kik a ezéhhalis rendszer megszokott, s bizonÿos formákhoz kötött viszonyaiból kibontakozni nem tudnak, nem akarnak — rémet s az egyes egyén ipar általi létfenntartása megsemmisitését látják, holott annak előnyei az iparban addig uralkodott absolutismussal szemben, a visszaélések s nagyobb társadalmi veszélyek elhárítása végett közbiztonsági, rendészeti, közerkölcsiségi, egészségügyi, vagy politikai tekintetekből tett korlátozások mellett, kétségbevonhatlanok, s az ipar általános érdekeivel összeegyeztethetöbbek.

Az iparszabadság jogosultsága igazolva van az ipar szabaddá tétele által, miután ez által minden erő és képességnek tért nyit a munkálkodhatásra, s munkája utáni élhetésre, mi által az anyagi és értelmi erők kifejlését, s ezen erők productiv alkalmazását eszközli. Anyja a szabadversenynek, mely nélkül erő és érdek- súrlódás, s bármely irányban! haladás, vagy tökélyesülós

nem gondolható. Az iparszabadság által eredményezett szabadverseny ösztönt nyújt, létfenntartási érdekekből kényszeríti az egyes iparost, az iparczikkek hagyományos készítésétől eltérni, s minden erejét a kereslet és kivánalmaknak megfelelő készítményekre fordítani, mely által az iparcikkek tökeletesbitése, s az iparterén folytonos haladásra kedvező hatással van, s oly egyén is, ki képessége s ügyességén kívül egyébre nem támaszkodhatni, létfenntartását biztosítja. Neveli az iparűzés produktivitását, az iparczikkek utáni hasznot felemeli, s miután az iparüzleti módok tökéletesbülnek, és igy kevesebb erő s töke kívántatik meg az iparczikkek előállítására, az előállítási költségeket kevesbíti — mi által a czikkek olcsóbb előállítását s eladhatását lehetsé- gesiti, és igy úgy az előállító iparosok, mint a fogyasztó közönség előnyére van.

A müiparszabadság a gaszdászati s társadalmi életre is jótékony befolyást gyakorol.

Altalán a müiparszabadság a munkakedv, szorgalom előmozdítója, a mennyiben kedvezőtlen a tunya, munkaképtelen egyénnek, annyiban kedvez a szorgalmas törekvő eszélyes iparosnak, és igy a véletlen koczkajá- tékán játszási törekvést gyengíti, s a munkának közérvényt szerezvén — egyedül a munkát jutalmazza.

Az iparszabadság idézte elő és eredményezte az ipar és forgalom terén azon nagyszerű vívmányokat és haladást, melyek nélkül bármely nép nemzetgazdászata virágzó, s maga a nép hatalmas, belügyeiben szilái’d, kifelé erős — nem lehet.

Előidézte a vállalkozási szellem és képességet, a magasabb iparérdekek és törekvések rugóját.

Az iparszabadság, miután sok, addig a társadalmi s társulati korlátozások miatt gyümölcsfélén — inproduktiv tőkét, értelmet, munkaerőt és képességet tevékenységre hí fel és buzdit, s ezen addig, gyümölcsfélén tőkék megadóztatása által az állam bevételeit nagyob- bitja, az állam háztartására nézve is előnyös és jóha- tásu. —

Altalán a szabadipar azon intézmény, mely korunk ipari, culturai, technicai, forgalmi, közlekedési és kereskedelmi viszonyainak, s az újabb kor társadalmi és szellem mozgalmainak leginkább megfelel.

(Folytatása következik.)

Aratási kilátások Romániában.

Romániából, mely Oroszország után legerősebben versenyez a magyar gabnával Europa piaczain, számos konzuli jelentés registrálja az ottani aratási kilátásokat, — melyekből kiemeljük a következőket:

K r a j о V a. Múlt hó végén tartós, bő esőzés állott be, mely a légmértéket kissé alább szállitá s a már-már pusztulásnak indult vetéseket uj életre ébreszté, úgy mint a kukoriczának, bár nagyon elkésett elültetését lehetővé tette. Azóta is gyakrabban volt eső, a hév- ínérsék nem emelkedett előbbi magasságára, s a növényzet átalában kedvezően fejlődik; a május havi időjárásnak helyrehozhatlan következménye azonban az, hogy a gabnakfélék átalában nagyon ritkásak, a növésben elmaradtak, alig fognak gazdagon fizetni. — A kuko- riczaföldekre jó idő jár s további kedvező időjárás esetében jó termésre lehet számítani. — A repezearatás már be van fejezve, s az eredmény minőségre és mennyiségre nézve egyaránt nagyon gyenge; alig adta vissza a magot, azt is roszabb minőségben.

Giurgevó. A junius elejéig uralkodott szárazság igen kártékonyán hatott a gabnaféléknek nemcsak növésére, hanem kalászképződésére is; bő aratásról ez évben szó sem lehet, kivált miután a junius 4-iki rettentő zivatar e vidéken is roppant pusztításokat tett a vetésekben. A kukoricza jobban áll s további kedvező időjárás esetében bő termést adhat.

Flojest. A beállott esőzés következtében javultak ugyan a vetések, de arra már semmi remény, hogy búza, rozs és árpa jó termést adhasson. A kukoricza nagyon későn ültettetett el, csak most bujt ki a földből és igy a várható termésről véleményt mondani nem lehet.

Turnu-Severin. Májdnem hat heti szárazság után végre e napokban volt esőnk, sőt fájdalom volt kártékony jég és zápor is. A gazda természetesen örül az időjárás e változásának, de tulajdonképen kevés hasznát fogja látni, mert az eső már későn jött, legföljebb a kaszáló rétekre volt hatással. A gabnanemüeket a megelőző hosszú szárazság annyira tönkre tette, hogy középszerűnél is gyengébb termés várható, miután teljes bizonyossággal mondhatni, hogy a bevetett területnek csak fele részén fognak aratni, a másik fele vagy a téli fagy, vagy a szárazság és később a jégverések által el- pusztittatott. Legnagyobb hiány épen búzában fog mutatkozni. A kukoricza nagyon későn ültettetvén el, csak