Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-07-14 / 56. szám
223 itatott, étetett és mészáros kését aczéljához fenve, nyíltan fenyegetődzött, miszerint százszorosán jaj annak a szerencsétlennek, ki mást merészel városunkban követül választani, mint a kit ő parancsol ; — a főkortes muszka apródjai fennen hirdették, hogy a ki jobboldali követet óhajt, az előre költözködjék ki a szomszédfalu felé téglát vető czigányok közé, mert különben jaj neki! Ezek a békés polgárokat egymás ellen lázitották, ingerelték, családok és egyesek czélba vett kiviteli szándokát kifürkészve, előlegesen megrontották, szeny- nyes eljárásaikban a főfő kortes kihívó gőgjére és orosz- láni véres fenyegetődzéseire hiven támaszkodva. Felzavarták ezek és szivben elkeserítették a legkiválóbb családokat, gúnyiratok által imigy csúfolva ki: „Ti honáruló csalók, ugy-e a honáruló minisztereknek és főispánnak, rablásból épült fényes termeitekben szállást adtok? Vigyázzatok; mert azért megfizettek, házaitokból kő kövön nem marad stb.“ Ezen csakis érintett — de kinieritőleg elmondani nem bírhatott aljas bujtogatások, fenyegetődzé- sek és gunyiratok eredményezték azt, hogy a kir. törvényszék tiszteletre méltó, a városi tanács jobb gon- dolkozásu tagjai, a világ járását értő becsületes kereskedő és szorgalmatos iparostestület jobb polgárai, a választó urnától úgy visszariadtak, miszerint nem volt a városban tiz ember található kik a választó gyűlésben felállásokkal kimerjék jelenteni, hogy nekik elhatározott akaratjuk jobboldali követet is léptetni fel, mint azt, ezelőtt több hónapokkal hírlapikig hirdették. A fő kortes minden áron győzni akart, vak és vad erőszakoskodásával elnémította azokat, kiknek fejőkben egy milliószor több értelem, szivökben ugyanannyiszor nemesebb érzelem él honunk boldogitására vonatkozólag mint az ők üres fejükben. Nem engedték e kezet fogott kegyetlenek, hogy városunk a maga dolgát keblileg igazítsa el a legsikeresebben, mert maguknak tulajdnnitották azon jogot, melyre legkevésbé képesek, t. i. fenntartani a rendet, csendet és igazat szolgáltatni a városnak. És most az olvasó t. közönség kérdezheti : hát kicsoda az a kézdi-vásárhelyi főkortes. Személyes megnevezését hagyjuk nyugalrnasb időre ; most csak annyit említünk meg, hogy az ő, ki hálásan vissza emlékezvén arra, hogy megválasztatottjának néhai atyja hadnagy korában 25-öt méretett, vagy zum arest záratta - az ö becsületes néhai atyját azért áldozatát hozta meg a dicső utódnak ; csak is ezen nagyszerű érdemekért választatta honatyának azt, ki a múlt hongyüléseken bölcs hallgatásával Kézdi-Vásárhelynek a nagy semmit bészerezte, meg azt ki hirlapilag lemondott a követségről azon indokból, mert semmit kinem tudott vívni a város javára; meg azt: ki Kézdi-Vásárhelyit minden névvel nevezhető kül birtokait elárvereztetvén s kéz alatt tán ? a belsőt is, Pest körül vásárolt jószágot, hol állandóan lakni szándékozik, mint maga mondogatja ; meg azt, ki ha most mint követ eltávozik soha sem fogja nyájas képét választó polgártársainak mutatni, még fő kortessének sem, ha csak ez megint valami országos baloldali nagy gyűlésre fel nem mászkál Pestre. Egyebekről máskor. *) E g y v á 1 a s z t ó. Udvarhelyszékről különböző táviratok érkeznek. E hó 8-ról szóló táviratok szerint Orbán Balázs és Ugrón Gábor 1000 szavazattal előnyben voltak. 9-éről már igy beszélnek : Ugrón Gábor 4479, Orbán Balázs 4476, Török Albert 4380, Bethlen János 4272 szavazatot kapott. Atalános többség nem lévén uj választás lesz szükséges. — Kolozsvár julius 6-án. A közel múlt napokban oly eseményeket éltünk át, bogy csak nem lehetetlen volt politicusnak nem lenni. — A követválasztási mozgalmak életerős hullámai, társadalmi életünk minden rétegét annyira felkavarták, hogy városunk képe hasonló volt a zajgó tenger hullámos felületéhez. — Gazdag és szegény, ifjú és öreg, az utolsó mester-inas mint az első iparos egy forma buz- gósággal igyekeztek tartozásaikat leróni, szóval: az általános áramlat alól senki sem emancipálhatta magát. — Sorompóba állott mindenki, elhatározó fontosságot tulajdonítva a választásokat megejtő napnak. — Városunk polgársága igen jól fogta fel hivatását, midőn abban a meggyőződésben élt, hogy nem emberek, hanem elvek felett kell Ítéletet mondani. — Es következett a nagy *) A pártküzdelem heve élesen színezheti a lefolyt eseményeket, mikről csak úgy győződhetünk megválójában, ha az ellenfélt is kihalgatjuk, — mire ezennel tért nyitunk lapunkban. Szerk. fontosságú nap julius 4-ike. — Kora reggeltől fogva élénk nyüzsgés mozgás volt észlelhető mindenütt. — A pezsgő élet elárulta, hogy városunk nagy napra vi- radott. A tanácsház előtti tért a nagy esőzés daczára óriási néptenger lepte el, mely apróbb csoportokba oszolva, a vélemény külömbségek szerint, feszült érdekeltséggel várta a nagy nap eredményét. — A szavazás reggeli hét órakor kezdődött meg, és Szakadatlanul folyt estéli hét óráig, midőn a bizottmány elnöke kihirdette az eredményt, melyszerint Péchy gróf és Hajós János nagy szótöbbséggel képviselőkké választattak. — Városunk nem is tehetett máskép. — Ezen ténynyel csak következetességét mutatta meg. — A városunkban megejtett választás új bizonysága annak, — hogy az ellenzéknek azon kortes fogása, melyszerint lépten nyomon szereti hangoztatni, hogy az igazi magyarság gyúpontjai az ipar, kerekedelem, intelligentia helyei a városok ellenzéki szelleműek, — nem egyéb alaptalan ráfogásnál, melyet a mindennapi tények oly hangosan czáfolnak meg. — Hazánk irányadó városai igen csekély kivétellel sorakoztak a Deákpárt zászlója alá, mely egyedül képes kényes helyzetünkben biztos diadalra vezetni. Mily megfeszített erővel munkálkodott egyfelől azon, hogy az általa megteremtett alap megvédessék mindennemű megtámadásoktól, s ez működésének negativ oldala ; másfelől pedig azon, hogy a megvédett alapon keresztül vigye azon nagy átalakulást, mely állami és társadalmi életünk minden terén oly szembe tűnő eredményeket hozott létre. — Mondom, állami életünknek mozgó eleme, — a városi polgárság, — mely a munkát képviseli, csak saját érdekének rnegfe- lelöleg cselekedett, midőn azan pártra adta szavazatát, mely egyedül képes nekünk a munka előfeltételeit, a békét és a rendet biztositani. Ezért üdvözlet Kolozsvár város polgárságának, mely e tényével újra a józan haladás, a semmit nem koczkáztatás elvét irta zászlójára. — Magasan áll e zászló már is, oly magasan, hogy ellenfeleink alaptalan rágalmai nem érnek fel hozzá. — Diadalról diadalra vezeti az elv és a nagy zászlótartó, ki az elvet személyesíti. — Minél nagyobb hódításokat teszen hazánk határain, annál biztosabbnak tartom én annak nyugodalmát, békés fejlődését, a polgárság anyagi és szellemi előhaladását. H u nfy. A „Xeniere“ magán távirata. Kőhalom julius 13. Kőhalom-székben e hó 11-ikén Kasper szász jelölt, Kossy Sándor magyar jelölttel szembe, képviselővé választatott. V e g y e s. (Szegény Bausznern Guidó!) A szász nemzet Messiássá, ki a szászoknak Németországgal való egyesítését jósolta és keresztül vitelét Ígérte, —- mint képviselőjelölt megbukott. Képzelhetni, hogy mily csütörtököt mond jóslata, midőn az Ön személyében táplált bizalom ennyire csúffá teszi. Prófétát, ildvezitőjét csalta meg a szász nemzet. Ez nem jót jelent! Arra mutat ez, hogy van még a józan gondolkozásból — bármi csekély rész — a szászoknál, midőn méltatlannak találta érdekei képviseltetésére azon csepürágót, ki a magyar parlamented jograblónak nevezte. Más is tette ezt; figyelmébe ajánljuk ez esetet, mint saját nemzetének figyelmeztetését, ha netán kedves collegájának sorsára jut. (A „Pesti Napló“) városunkból következő táviratot közöl : A választók összeírásánál szokatlan a visszaélés ; az összeíró bizottságtól hivatalosan kiállított névsorban ezer szavazattöbbségben volt az egyesült magyar román németpárt. Ezt látván a kizárólagosan szász érdekeket pártoló ugyanezen választmány szász többsége, fenneb- biekböl annyi jogosult házbirtokost és régi szavazót töröltki, hogy most a speciális szászpárt van négyszáz szavazattal többségben. A reclamatiok után a névsor nem volt nyilvánossá téve. Belügyminiszterhez számtalan indokolt panasz tétetett ; még nem történt érvényes intézkedés, törvényhatóságaink hetvenkét ezer lakója jogainak védelmére, huszezernyi szász fractió általi elnyomatás ellen. Belügyminiszteri rendeletek választmány által tekintetbe nem vétettek. Ha törvények megtartására hatályos intézkedés nem tétetik, nagymérvű zavaroktól tarthatni. (A HonlcrilS) ünnepély múlt csütörtökön folyt le ép oly kedvező idő, mint nyomott hangulat mellett. Semmi élet, semmi kedélyesség nem volt. Gyászünnepélynek inkább lehetett volna az egészet nevezni, mint mulatságnak. A régi élénk színezetét, mely a Honterus-ünnepet Brassó város legszebb és legkedvesebb ünnepélyei és mulatságává varázsolta ezelőtt, úgy látszik nagy mértékben kezdi elveszteni. (Egy politikai Ili г története.) Közelebb mindenütt beszélték, hogy Ghyczy Kálmán és Deák Ferencz közt egyezség jött létre, szóval a két politikus közt közeledés történt. Erre nézve a következőket beszéli a „F. L.“ : Deák Ferencz Rátóton meghűlt egy kicsit s a baj nem volt ugyan nagy, de elég alkalmatlan. — Eszébe jutott ekkor, hogy régi bajtársának: Ghyczy Kálmánnak van ez ellen egy igen jó gyógyszere; fogta tehát a tollat s irt neki, hogy segítsen rajta. A levél récépissé mellett küldetett, s igy a rátóti posta megtudta, hogy ki irta a levelet, és pedig kinek. Ghyczy Kálmán pedig a hogy megkapta a levelet, röktön sietett segíteni az öreg uron, ki politikai ellenfele ugyan, de mind a mellett igen jó barátja, s szintén récépissé mellett küldött neki a mindig kezénél levő gyógyszerből. Ez természetesen az igmándi postán lett köztudomásúvá. Suttogtak tehát a két államférfi e gyors levélváltásán, s a suttogás messze elterjedt egész Pestig, hol aztán minden kis zizzenésre tudnak valamit.“ (A Segesvári vasútvonal,) mint az „Udvarhely“ irja, már teljesen kész és csak berendezése van hátra; f. é. julius 15-ikén fog a forgalomnak átadatni. — A Héjasfalva melletti állomás valószínűleg csak a Brassóig vagy legalább is a Kőhalomig terjedő vonalrész elkészültével fog megnyittatni. (Baleset.) Hidvégen f. hó 9-kén egy magyar család, látva a süríin tornyosuló fellegeket, mezei munkáját elhagyta és haza felé sietett. Útközben a vihar utolérte őket és az elől menő apát a villám agyonsujtotta. A villanyfolyam bal vakszemén és derekán két lyukat fúrt, ruhája teljesen összeégett. A szerencsétlen család többi tagjainak semmi bántalmuk sem lett. (A poroszok) Ausztriának gyűjtötték meg a baját a jezsuitákkal. A kiűzetés még nincs kihirdetve s már is keresik a szállást az örökös tartományokban. Prágában eddig 73 telepedett meg, mindenik egy egy fi- gyermeket valószínűleg növendéket hozott magával s 2000 írton vettek egy lakházat. (Csapások Oroszországban.) Oroszország több részében a kolera borzasztóan pusztít. így például Kiew városában az idén már 2000 kolerabeteg fordult elő, kiknek majdnem fele része meghalt. Az orosz sajtó ezen csapást egyhangúlag a közhatóságok, nevezetesen pedig az egészségügyi rendőrség kirívó hanyagságának tulajdonítja. A kolerajárványhoz még két más baj csatlakozott : a szárazság és tűzvészek borzasztó sokasága. A huzamos ideig tartott roppant tavaszi szárazság következtében számos vidéken a vetett mag ki nem kelt, a szántóföldek kopár parlagot tüntetnek elő, a patakok teljesen kiszáradtak s több hajózható folyón a fa és talp usztatást a viz csekélysége miatt már május elejével be kellett szüntetni. A tűzvészek Oroszországban már a járvány természetét kezdik ölteni, mely a melegebb évszakban rendszeresen beköszönt. (Kifollozolt euibcr.) Amérikából nemrég egy szegény vasúti fütő érkezett Párizsba, kit vasúti szerencsétlenség folytán csonkulásaiból egy angol orvos állított helyre s kinek fél keze és fél lába fa, fél szeme üveg, orra homlokából van kitoldva, fél álkapezája ezüst szájpadlása kaucsuk s gyomra parafa. — A szerencsétlen mutogatni fogja magát s hír szerint Barnum szerződtette. (Olcsó építőanyag.) Egyik new-yorki lap a következő furfangot beszéli el: Egy vállalkozó yankee, kinek a város közepén üres telke volt, a lehető legolcsóbban akart arra házat építeni. E czélból a lapokban hirdetéseket tett közzé, melyekben közhírré tette, hogy márványkoczkákat szívesen elfogad, ha azok egyik oldalukon simitvák ; azokba lehet czimet, ezéget emléket, születési vagy halálozási napot, szóval mindent vésetni, a mi az illedelemmel nem ellenkezik. A szerencsés eszme feltalálója már annyi követ kapott, hogy belőlük nemcsak egész házát fölépítheti, hanem egyszersmind Amerika összes márvány fajait gyűjteménybe foglalhatja. E ház neve lesz a „halhatatlanság.“ Vájjon nem akad-e egy szomszédja, ki „reclamház“ neve alatt egy épületet emel, mely tetőtől talpig hii’detésekből og állani. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Ol'báll Fci'CilCZ.
