Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-07-07 / 54. szám

215 arra, hogy azon forintokat hozzák nemzeti iparunk ol­tárára áldozatul. ') Itt városunkban a czéhoknak ipartestületié alaku­lása igen fontos ; mert úgy hiszem e város van és e lenne jövőben is hivatva arra, hogy az ipartörvény ke­retei között erélyes kezek által vezetetve nemzeti ipa­runk legszélső védbástyája legyen ; mert itt nem hiány­zik a munka erő, mely az ipar fejlesztésére egyik leg­szükségesebb tényező, s nem hiányzanék a másik fő kellék a tőke sem, ha áthatva a törvény szellemétől, lelkesedve azon sok jó példa által, melyet hazánk szá­mos városai véghez vittek midőn a szabad iparnak lobogóját kibontották és iparegyesületeket alakítottak. Bontsuk ki mi is azt, alakítsunk iparegyesületet, sora­kozzunk. Sorakozzunk! ne legyünk utolsók! Fogjuk fel helyzetünk nagy horderejét, s különösön ne enged­jük, s ne legyünk munkások meglevő vagyonúink el- darabolása által erőnk fogyasztásában akkor, midőn az előre haladott világ minden vállalatában mentői nagyobb tőkéket igyekszik össze teremteni, hogy óriási eredmé­nyeket mutathasson fel. Ne szervezkedjünk külön-külön testületté, mert a czéltól, mely nem lehet egyéb mint nemzeti iparun- kot a miveit államok iparával verseny képessé tenni, nagyon eltévesztjük és tán soha helyre nem pótolhat­juk mulasztásunkot, elszalasztván a legkedvezőbb al­kalmat, mert most nem lehet meglevő összes vágyó - nainkot a leggyümölcsözőbbé tenni az által, ha minden czéh összpontosítja pénztárát. Legyen egy pénztára az alakó ipartársulatnak, mert küíön-külön nem elérhető a a verseny fenntarthatására múlhatatlanul megkivántató hitel, mert ipar, kereskedés : hitel nélkid olyan mint a föld nap nélkül. Legyen tehát egy ipartársulat városunkban ; gyám­pontjai legyenek az uj ipurtársulatnak a külön iparágot folytatóknak szakosztályai ; adjon erőt a kölcsönös bi­zalom nehéz feladatunk megoldásánál, s szabaduljon meg mindnyájunk lelke azon pénzeknek elsajátítási vágyától, melyek nemzeti iparunk verseny képessé tételére adattak a törvényhozás által ; lelkesítsen azon tudat, hogy az ipar egyik hévmérője az államok műveltségének, miért is legszentebb feladatunk iparun- kot a tökély lehető legmagasabb fokára emelni. Molnár Dénes s. k. Arapatak, julius 1-én. Tisztelt Szerkesztő ur! Most, midőn minden felől oly elszomoritólag küzdenek nem csak a különböző nemzetiségek, de ugyan azon egy nemzetnek fiai is, egymás ellen — értem a magyar nemzetet — most midőn a követvá- laszto áramlatokban, testvér testvérrel undokitja ke­zét, azon eszméről elkapatva, hogy az ő pártja van hi­vatva inkább boldogítani a hazát : azt hiszem nem lesz 1 érdektelen, ha a kölcsönös egyetértésnek, bizalomnak, testvéri szeretetnek, egy kedves mozzanatát, hozom a nyilvánosság eleibe, mely halvánkban a jelen év június 22-én ment végbe. Árapatak vegyes ajkú — magyar és román — lakosai testvéri egyetértéssel, rég működnek azon, hogy egy korszerű, és a törvényeknek megfelelő községi iskolát hozzanak létre, hogy halhatatlan emlékű Eöt­vös József bárónak azon mondatát megvalósítsák : „Csi­náljanak önök világosságot, s akkor nem fognak egymásba ütközni — mint a kik sö­tétben tudatlanságban botorkálnak.“ Erre a magas kormánytól a szükséges pénzössze­get (5000 írt. o. é.) meg is nyervén, már azon ponton állottunk — bészerezve lévén minden anyag, hogy az alap követ kellett le tenni, mire a véletlen egy szerencsés alkalmat szolgáltatott nekünk. — Ugyanis — közleke­dési miniszter nagyméltóságu Tisza L aj о s ur épen ez alkalommal utazván helységünkön keresztül, — megragadtuk az alkalmat, s egy örökre emlékezetes! öröm-ünnepet röktönöztünk. Összegyűlve községünk minden rendű és rangú lakói kiállottunk az utczára, hol a miniszter ur elmenendő vala, s a nép fel­hívása folytán ev. ref. lelkész t. Csulak Zsigmond ur egy népszerű csinos beszédben megemlítve a czél ma­gasztos voltát felkérte a miniszter urat : kegyesked­jen a községi iskola alapkövét saját kezű­leg letenni. Hasonló értelemben beszélt románul községi bíró román Csoflek György ur. Mire a minisz­ter ő nagyméltósága egész készséggel engedett, s egy velős beszéddel, mit dörgő éljen követett, községi jegyző t. Babos Eerencz ur nője Rácz Zsuzsa urasszonynyal kö­zösön, az alap követ ünnepélyesen letették; ') Mint halottam, már egy társulat vagyona egy részét kiosztotta. Vájjon mily jog alapon ? M. D. mit moleg szavakban köszönt meg jegyző t. Babos Fe- rencz ur. így folyt le a testvérisülésnek öröm-ünnepe fal- vánkban, zálogul tévén azon oskolát, mi ha rendelteté­sének megfelelend, községünkre áldást hozand. Nem tehetem hogy ez alkalommal köszönetét ne nyilvánítsak tanfelügyelő méltóságos kir. tanácsos Réthy Lajos urnák, ki a községi iskolák létre hozásában vi­dékünkön akkora eredményt mutat fel, a mi a magyar korona területén ritkítja párját. Köszönetét érdemelnek az árapataki mind két hitfelekezet ev. ref. és g. n. e. hitközségek elöljárói, kik a felekezeti féltékenységet levetkezve, egész készséggel nyújtottak segéd kezet a községi elöljáróknak e nemes munka létrehozásán. Köszönet fáradhatatlan községi biró Csoflek György és jegyző Babos Fe.iencz uraknak ernyedetlen buzgal- m okért. — S köszönetét kell vala tán első helyen mondani árapataki születésű de Bukurestben lakó nagykereskedő Johann С о 11 e s c u -nak, ki ez alkalommal épen Arapatakán lévén — oskolaépitésre 5 d. cs. aranyat ajándékozott. Eg У árapataki. Vegyes. (A „KrönStädter Zeitung“ szerkesztőjét) érzékeny csapás érte. Károly romániai herczeg a határszélen járt s az elébe küldött tisztelgő bizottságból Gött János ki talált maradni! Van mély bánat; egész munkáján meglátszik a levertség. Hogy is ne, mikor a megcsinált és eddig ezerszer elmondott oratio benne maradott, s ráadásul olyan két polgár volt tisztelegni, kik nem tar­toznak a honboldogitó natióhoz. A két küldött — mint értesülünk — a vaspályák összekötése tárgyában her- czeggel elvileg igen fontos megállapodásra jött. (Honát ügyek.) A horvát pártok -— unionista és nemzetiek közt — az éles ellentétek félig-meddig ki van­nak egyenlítve. A nemzeti párt elismeri a kiegyezkedési törvényt revíziójába. A regnikoláris deputaczió tagjai fele részben nemzeti pártiak, fele részben unionisták lesznek. Az országgyűlés jun 27-ikén rövid ülést tar­tott, melyen dr. Makanecz, ki a szélsőkkel együtt a nemzeti klubból kilépett, heves beszédet mondott a kor­mány ellen, vádolván azt a corruptióról, s a pártok közt létesült compromissumot az országgyűlés meggya lázásának nevezte. Azonban a békességet nem zavarta meg. Az országgyűlés szervezkedett. Elnökké Mazuri- nics, alelnökké Zivkovics és Horváth Péter választattak. (A dclegacziók) összejövetele szept. 15-re állapita­tott. Bécsi liirek szerint ez a magyar miniszterelnök kívánságára történt, ki úgy vélekedik, hogy az ország­gyűlés igazolásait akkorára már elvégzi s a delegátu­sok választását eszközölheti. A felirati vita a delega- tiók tárgyalásaival egy időben történnék. (Fogarassy Mihály) erdélyi rom. kath. püspök ö nmlga a Köröspatakon építendő kath. uj iskolára 400 frtot., a Petőfalván újból építendő kath. iskolára 100 frtot; a belefalvi leány-egyházközség teplomának kijaví­tására pedig 100 frtot adományozott. (Emlék Tisza Kálmánnak.) A „Debreczen“-ben ol­vassuk : Debreczen város első választókerületének vá­lasztó polgárai országosan nagyrabecstilt és szeretett kap viselőjüknek Tisza Kálmánnak megválasztatásakor még mindig adtak át egy díszzászlót emlékül. A nagy férfiú számára most is készült egy ily zászló, mely ki­állítására nézve csakugyan nagyszerűnek mondható. E zászló anyaga nemzeti szinü selyem tafota, mely két rétbe van hajtva, ezt gyönyörű arany rojtozat szegezi körül. Egyik oldalán ez áll Írva : „Éljen Tisza Kál­mán országgyűlési képviselőnk !“ másik oldalán köze­pén a fehér színen Magyarország czimerében Debreczen város czimere diszlik, körítve e felirattal : „Emlékül a debreczeni első választókerület választóitól“. A betűk valódi aranynyal vannak kirakva. (Tömeges áttérés a protestáns egyházba.) A „Sz. TI.“-ben olvassuk : „Mi legyen oka, nem tudjuk, de bi­zonyára nem csekély okból történhetett azon feltűnő eset, hogy Kun-Agotán (Csanádmegyében) épen a köz­nép köréből 68 család, köztük a biró az egész tanács­csal és a képviselő testület, mindazon családtagokkal, kikkel a törvény szerint lehetett, a reformált egyházba áttért. Az áttérteknek fölvétele a nevezett egyház keb­lébe f. évi jun. 23-án ünnepélyesen ment végbe, mely alkalommal a békés-bánáti egyházmegye esperesse Haj­nal tAbel prédikált és az uj híveknek az úrvacsorá­ját a reform, hitelvek és szertartás szerint kiosztotta.“ (Iszonyú viharról) Írnak a pesti lapok, mely m. hó 30-án támadt a fővárosban. D. u. 5 óra után sa­játságos fény látszott, melyet csakhamar rettenetes ka­vargó szél követett. Sötét szürke felhők gomolyogtak s egyszerre elboriták a láthatárt, s kitört az orkán. A főváros mintha eltűnt volna, semmit sem lehetett belőle látni. Utczák, sétahelyek emberekkel voltak tele, a kik alig tudtak fedél alá menekülni. A házak tetejét fel- szakitotta, s a nyitva levő ablakokat darabokra törte a szélvihar. Sok szerencsétlenséget és kárt okozott. Egy uszoda hidját elszakította s egy úszómester két gyer­mekét a vizbe hajította. Atyjuk utánok szaladt, hogy megmentse, s ő is oda veszett. A város erdei-tóba — mint írják — négy pár ember fűlt bele. Az egész orkán alatt, mely egy óra hosszat tartott, csaknem éj­jeli sötétség volt. A közönség köréből. Tisztelt Szerkesztő ur! A lelkiismeretes gazdálkodáshoz a mi városi ka­pitányságunk hogy mennyire ért: azt bosszantó tapasz­talatokból ismerjük mindnyájan. Hosszas és undorító volna azon megbotránkoztató eljárásokat mind elősorolni, miket a mi kapitányságunk lelkiismeretlen gazdálkodása elkövet. Nem említjük ez alkalommal azt a tisztáta- lanságot, mivel a Magyarbirodalomban legfölebb Seges­vár ha versenyezhet; nem az utczai kövezeteket, me­lyen egy párszor végig kocsikázva nincs szükség pur- gatoriumra ; mindezeket hagyjuk most, hanem a vízveze­tékkel való gazdálkodásról van egy szerény kérdésünk a kapitánysághoz. A vízvezetéki haszonbérletet a szerződés egyik főbb pontja szerint a vállalkozó csak úgy birhatja, ha maga személyesen és közvetlenül felügyel a vizvezéte- kek rendben tartására. A bérlő felett pedig az ellen­őrzést a városi kapitány viszi. Ez rendén is van. Itt azonban a bérlő és a kapitány között úgy véletlenül egy kis atyafiság talál lenni, a mennyiben a bérlő veje a kapitánynak, és e miatt mindenük város rész ki van téve annak, hogy : vagy vize nincs, vagy ha van ren­desen tisztátalan. Ilynemű atyafisággal szemben a szerződés említett pontja érvényes-e kapitány ur? Ha az, miután annak kell lennie: miért van az, hogy a bérlő távol innen vasúti vállalkozással van elfoglalva, és a felügyeletet sem ő, sem a kapitányság nem viszi, hanem az egész Brassó vízvezetéke fölött egy pár hordár a felügyelő. Az önök egészségére ajánljuk a nagyobb lelkiis­meretességet, mert mint cultur kényes népnek megárt­hat a saját gazdálkodás. Apropos Kapitány ur! Egy nehány város szolgánk is van. Vájjon azt a nehány embert azért fizeti a város, hogy a nemes kapitányság egyes személyeinek konyha szükségleteit beszerezze ? Addig a mig egyik minden reggel a husszékbe, másik meg a piaczra zöldségért megy, mi minden nem történhetik a városon, a mikért a kapitányság is felelős. Erre már aztán mondja rá valaki, hogy nem gazdaság! Cívis. Becsi tőzsde és pénzek Brassóban julius 6. Pénz­Osztr. nemzeti adósság- ezüstben ........................................ 71 65 „ „ „ papírban...................................... 64 45 1 860—ki sorsj. kölcsön 100 frt..................................................105 ­Nemzeti bank részvény . . •............................ 852 — H itelintézeti „ ..................................................... 330 30 London .................................................................................111 65 Ezüst......................................................................................109 — Napoleond’or................................................................... 8 92 cs. k. arany . 5 37 Líra ................................................................................. 10 22 Magyar földteherni.....................................................................82 — B ánáti.......................................................................................81 50 Erdélyi................................................................................ 79 50 P orosz tallér ................................................................... 1 68 Ikosár................................................................................. 1 70 Rubel . 1 79 Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Ol'báll FerCílCZ.

Next

/
Thumbnails
Contents