Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-07-04 / 53. szám
210 guság megvalósítása és biztos, nyugodtan fejlődő állam élet. Azt mondja a Kronstadter (Nr. 103), hogy ők azért impertinenskednek annyira a választási névsor összeállításánál, mert a mostani választástól függ, hogy a Burzenland szász Kreis maradjon e vagy nem. A milyen őszinte, olyan tudatlan. Tegyük fel, hogy sikerül nekik 24 ezeren a más nemzetiségű 72 ezerrel szemben most is két szász képviselőt választani. Azért még a 24 ezer nem válik majoritássá, sem a magyar alkotmány azon alapelve meg nem változik, hogy az ország területe egy és oszthatatlan, s polgári jogát az ország bármely területén egyformán gyakorolja bármely ajkú honfi. ф Epen azért ha mi győzünk is — a minek meg kell történni, ha van érvénye a törvénynek — azért a Burzenland nem lesz kevésbé szász, mint eddig volt. A 24 ezer szászból nem falunk fel egyet sem, s olyan polgári jogot nem fogunk követelni a magunk számára, a melyekkel ők nem bírnának. Különben mit is akar Miletics? Azt, hogy az ország némely területe specialiter szász terület legyen. Es mit akar a Kronstadter? Azt, hogy az ország némely területe specialiter szász terület legyen. Tehát: a mikor Miletics egy megvetett országbontó , akkor a „Kronstadter“ tiszteletre méltó jó hazafi. Nincs igaza Manóié Diamandinak, midőn szász urakkal szemben azt állitja, hogy csak egy a lelkiismeret és a logika. Annyi logika van s annyi lelkiösmeret, a hány kényelmesebb. Ez a mi civilisatiónk igazsága ! Ha az egész országban a legnyugodtabban folyt volna le a képviselőválasztás, csupán a brassai összeírások és a háronmszéki választások is indokolttá tennék, hogy a lehető gyorsan egészen uj választási törvényt alkosson a törvény- hozás. A brassai reclamatiók, az ilyefalvi példátlan üzelmek és a kovásznai öldöklés oly mélyen fekvő társadalmi sebeket tárnak föl, hogy tárgyalásukat nyugodtabb időkre kell lialasztanunk. Különben a Viola Károly nevével ékített 90 lobogót most már elvitetheti Brassóból gróf Apponyi ő excellentiája. Ezek Ilyefalvának voltak szánva; de most már füstbe ment a dicsőség. Igazán hogy füstbe ment. Bizony sok pénzbe kerül az alkotmányos élet! elmondhatja sok boldog és boldogtalan jeA pisze orrú kandi emberek többnyire vigkedélyii gyermeteg és naivok szoktak lenni ; a sasorr szilárd akarat erőre és ismerötehetségre mutat. Vannak emberek, kik orrukat mindenbe szeretnék beléütni ; ezeket a kíváncsiság vezérli, s az idővel folyton növő orrukkal miden zárt fiókot, minden befödött edényt, a szobában minden zugot fölkutatnak, kimotoznak. A fel- pöffesztett vastag orr mögött érzékiség lappang, mig a sovány, hegyes orr általában fukarság és érzéketlenség jele. Különben minden orr tetszhetik bárkinek is kivévén azt, melyet nekünk adnak, melyet felhúztak s melynél fogva valakit ide s tova vezetnek. Sokat fejez ki a száj s gyakran még többet a körűié levő vonások. Az orrtól lefelé menő éles vonás boszankodást és keserűséget jelent A kétszinü, képmutató embert leginkább a szája körül látható folytonos mosolygás jellemzi. Az a száj, mely minden helyes ok nélkül fölnyitva áll — a mi egykor az angol nők közt divat volt — szellemi korlátoltságra mutat s csalás nagyot halló egyéneknél megengedhető. Kinek nagy szája van, rendszerint nagy a beszélője is, az az sokat tud mindenről csevegni; mig a kicsiny szájból csekély erőre, sőt gyengeségre lehet következtetni. A kiálló alsó ajak részint finom Ízlést, részint tetszelgő hiúságot, a felső pedig nemes érzést jelent. A gyermekek, midőn duzzognak, alsó ajkukat többnyire „alá bigygyesztik ;“ felnőttek is tesznek igy az elégedetlenség s utálat érzései alatt. lölt. És ezzel nem czélzunk kiválóan Ilyefalva t k. a. széptevőire. Nekünk is sokba kerül itt Brassóban. Irodát, Írnokokat kell tartanunk, rémitő sokat távsürgönyöznünk, követségeket jártatnunk Pestre, hogy megakadályozzuk a legnagyobb 1 törvénytelenségek elkövetését. De azért, kedves Kronstadter nem kértük senkitől a pénzt: sem a communitástól, sem az universitástól, sem a Deákpárttól. Pedig ezek akármelyikétől igénybe veliet- nők oly joggal, mint akárki más. Hanem névsort indítottunk nyíltan, mi magyar és román proletariusok és adakozunk annyit, a mennyi csak szükséges jogaink megoltalmazására. Ne féljenek semmit azonban ; votumot pénzzel az önökéből nem vennénk akkor sem, ha kidobni való pénzünk volna. Ha a törvény érvényben tartatik, megvan a meggyőződésbeli többségünk. Ha pedig a törvény szentsége kijátszatik, keresni fogjuk — meg is fogjuk találni — igazunkat a törvény-hozásnál és a felségnél, ha kell. Akkor tán még azt is megkereshetjük, hogy költségeinket térintsék meg azok, a kik erőszakoskodásaikkal azok megtételére kényszeritettek. Várjunk csak! Minket nem hagy el sem a hidegvér, sem a törvényhez való ragaszkodás. — Pest, jun. 26-án. A választási küzdelem az eldöntés stádiumába lépett már önöknél is — bérezés kis hazánkban. A polgárok a választási urna előtt állanak, hogy szavazatok súlyával azt az elvet emeljék diadalra, melyet a haza boldogságára, üdvére legáldásosabbnak tartanak ; hogy azon párt zászlója alatt lelkesüljenek, mely nézetük szerint a nemzet léteiének megóvásáért legtöbb sikerrel fáradozott; hogy azt az embert ruházzák föl a képviselőséggel, ki bizalmokat legjobban kiérdemelte. Ünnepélyes, szent actus az, mely az ország választóira várakozik. ítélni kell a múlt fölött és irányt mutatni a jövőre nézve. Vá- lasztaniok kell a jó és rósz, a való és a képzelődés, a békés fejlődés és a convulsiv rázkod- tatás, az anyagi és szellemi virulás és stilyedésre vezető zavar és egyenetlenség, s igy utolsó sorban az életre való vagy a végromlásra vezető politika között. A Deákpárt megnyugvással néz a polgárok Ítélő szava elé, mert e párt önérzettel mondhatja el: megtettem mind azt mit tehettem, s mit nem tettem, az nem rajtam múlt. A Deákpárt a kiegyezésben visszaszerezte az alkotmányt, s megteremtette az alapot, melyen nemzetünk politikai és művelődési czélja felé haladhat. Kitűzte az irányt egy oly jövő felé. mely Magyarország nagyságát hordja méhében. A Deákpárt öt év alatt századok munkáját véEgyetlen kivétel gyanánt említjük fel a hölgyeink közt szélesen uralgó azon divatot, melyszerint ajkaikot oly gyakran vérpirosra szeretik rágni. Ha a száj két szöglete rendes állásából kiemelkedett, jó kedv és életöröm ül körülte, szokatlan mélyedéseiben pedig fájdalom, bánat és lankadtság székel. Végre az ifjúság gödröcskéiben a szépség játszi angyalkája szokott elrejtőzni. Néha még az állról is lehet valamit leolvasni; igy p. o. ha telt : tetterőre, ha kettévágott és kövér : hideg- vérüség és nyalánkságra, ha hegyes : fösvénységre mutat. A fülről ezeket jegyezhetjük meg: ha nagy, akkor az szellemi erélyt jelent, ha kicsiny, gyöngédséget és finom érzést, ha pedig hosszú — nó de ezt már úgy hisszük, nem szükség elárulnunk, úgy is kitalálhatja minden olvasó. Végre ezen tudomány értői nemcsak a tenyérben levő vonalak és az u j jók — főleg a hüvelyk állásából, hanem a talp hajlása, szélessége avagy hosszából és az egész testhez való viszonyából is tudnak az emberi természet sajátságaira következtetni. Azonban, ki fogja az igazságot olyan messzi alant keresni, miután az a legtöbb embernél úgy is a homlokra van Írva s miután bármily mélyen kutatná is: „tudákossága“ szilárdabb alapot úgy sem nyerhet?! Deák G-e.rő. gezte el, в Magyarországot öt év alatt újjá teremtette. A szabadelvű haladás elzárt terét a nemzet előtt megnyitotta, s az országot gyors anyagi és szellemi felvirágzás karjaiba vezette, és Magyarországot ismét európai jelentőségre emelte. A számüzötteknek visszaadta hazáját. Erdélynek, Horváthországnak, a határőrvidéknek az édes anyát. S midőn a földet szabaddá tette, gondoskodott annak védelméről is. A honvédségben a nemzet egy önálló, testben és szellemben nemzeti haderőt bir, melynek létszáma ma már a 200,000-et meghaladja s melynek tüzérséggel ás technikai csapatokkal való ellátása szintén legközelebbről eszközöltetni fog. A nemzetiségi törvény meghozatala által, egyenlő édes gyermekei vagyunk mindnyájan sokat szenvedett hazánknak, s kieléeátőlee: oldaО О tott az meg mind azokra, kik nemzetiségi vágyaikat megtudják egyeztetni Magyarország fen- állásának érdekeivel. A népoktatási törvény hazánk intellektuális újjá teremtésésének vetette meg alapját, s feladata: a szabad hazának szabad, fölvilágosult, tanult polgárokat nevelni. Hogy mennyiben felelt meg rövid öt év alatt e feladatának daczára szűk pénzügyi helyzetének, eléggé illustrálják a számok. Például a legszükségesebb taneszközökkel a kormány 8000 népiskolát látott el; azonkívül temérdek népiskolát, 14 állami tanitó képezdét, több gymnáziumot és uj reál iskolát alapított. Győr jog-akadémiát, Kolozsvár egyetemet, Pest egy Európában páratlan vegytani intézetet kapott. S mig a gynmáziumok 67-ig átlag 12,000 frtba kerültek; ma 20,000 írtai, a jogakadémiák, melyek 9000-be, most 17,000 írtai tartatnak fenn, mig a pesti egyetem fentar- tása 68-ban 255,410, ma 406,699 frtba kerül. A állam segélyén számosán külföldre utaztak, magok kimivelése végett. íme nagyjából egy átfutó pillantás, mily eredményeket mutat föl. A személy és vagyon bátorság az egész országban helyre állíttatott. Az igazság - szolgáltatás gyökeresen reformáltatott, s Magyarország egyikét nyerte a legjobb birósági szervezetnek. A megye rendszer szintén a korszellemében reformáltatott. Az újonnan szervezett község rendszerben a szabadság oly hatalmas oszlopát nyertük, milyennel azelőtt nem bírtunk. Az úrbéri terhek megszüntetése által a nép anyagi emancipatioját s gazdászati viszonyait a szabad és korlátlan tulajdon elveire alapította. Az uzsoratörvény eltörlése, az ipartörvény a gazdászati szabadság korát terjesztő ki reánk. A mezei gazdaság, ipar és kereskedelem nagymérvű előhaladásáról szintén tanúskodnak a következő adatok. Mig ugyan is 1867-ben csak a magyaróvári gazdasági tanintézet létezett, ma ily tanintézettel birunk Kolosmonostoron s e mellett számos földmives és vincellér képez- dék hozattak létre. A gazdasági intézetekben ösztöndíjak és szabad ellátás által számos szegény ifjú nyert oktatást. 71-ben 16 kiállítás (dohány — len — kender — gyümölcs stb.) tartatott az országban. A gazdasági egyletek száma 33-ról 46-ra emeltetett. A mi a részvény-társulatokat illeti, Öt év alatt keletkezett 170 uj részvénytársulat. 67-ben az országban létező 4 bank forgalma 7 millió volt, ma van 68 bank 29 millió forgalommal. 67-ben volt 56 takarék-pénztár, ma van 176 mintegy 130 m. betéttel. Egy szóval népbank, takarék-egylet s hasonló nevek alatt három év alatt 436 önsegélyző-egylet keletkezett, melyek mind meg annyi bizonyitékai az ország anyagi emelkedésének. Közlekedési ügyünk az utóbbi években szintén oly nagymérvű lendületet nyert, hogy nehány év múlva e téren Europa első nagy hatalmaival versenyezhetünk. Megnyittatott 1867- től 71-ig 299‘/2 mföld, 1872—4-ben meg fog nyittatni 277 ‘/2 mföld, miáltal két év múlva hazánk 857‘/2 mföld vasúttal fog bírni. Az ál- lamutak szintén 53, a megyék 1069 mfölddel szaporodtak. — Pezsgő élet, virágzás, haladás mindenütt, mit csak ellenségeink nem akarnak elismerni. De hagyjuk a részletezést. Hisz mindnyájan érezzük egy uj, szabadszellemü kor fuvalmait. A Deákpárt múltja egy tükör, egy nyitott könyv, mely mutat és beszél — még pedig tetteket. Ily viszonyok közt, az ország ily gyors
