Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-06-23 / 50. szám
200 közgazdaság. Kereskedelmi viszonyaink Romániával. Az érdekeltség, melylyel az osztrák magyar kereskedelmi világ, az osztrák magyar monarehia és Románia közti vám- és forgalmi viszonyok végleges rendezését kiséri, nagyon megfogható. Eltekintve ama politikai jelentőségtől, melylyel a folyamatban levő tárgyalások önmagokban is bírnak, kétségtelen, hogy e tárgyalások eredménye keleti kereskedésünk megszilárdítására és felvirágzására a legnagyobb fontossággal bir, annál inkább, mert iparczikkeink kelendősége Romániában, hol a fogyasztási képesség oly nagy, az ipar pedig oly alant áll, daczára azon kedvező körülmények- fiek, hogy áruinkat a Dunán biztosan és olcsón szállíthatjuk, nem csak csekély, de sőt napról napra lejebb száll. Nem mondhatjuk, hogy ennek egészen mi volnánk az okai, bár tagadhatatlan, hogy kereskedőink sem használják fel eléggé a kínálkozó alkalmat, a mi egyébiránt könnyen érthető, ha tekintetbe vesszük ama számos nehézségeket, melyekkel Romániában meg kell küzdeniük; azt azonban határozotton állíthatjuk, hogy az ottani vámrendszer és a közlekedés sehol másutt fel nem található nehézségei képezik töleg s majd egészben amaz akadályokat, melyeknek elhárítása hozhatja létre egyedül keleti kereskedésünk felvirágzását, s teremthet iparczikkeinknek Romániában kedvező piaczot. Hogy azonban ezt elérhessük egész erővel kell törekednünk kereskedőink biztosítására az ott uralgó törvények hiányai ellen. Általánosan el van ismerve, hogy a keleti, különösen pedig a dunai tartományokban az igazságszolgáltatás nem a legjobb lábon áll, az ottani törvények egyáltalában nem nyújtják ezen előnyöket külföldi hitelezőnek belföldi adós ellen, melyek minden nyugoti inivelt államban biztosítva vannak, ott a hivatalnokok megvesztegethetősége határt, nem ismer, s az igazság rendesen a benlakos részén van. E hiányon segíteni consulaink vannak hivatva. A román vámrendszer megváltoztatása régi óhaja az osztrák-magyar monarchia kereskedőinek. Tudva van, hogy Románia értékvámot szed, és pedig nemcsak beviteli vámot, a mi magasságánál fogva (7 perczent) már önmagában is érzékenyen sújtja a kereskedelmi világot, hanem kiviteli, átviteli vámot is. (Amaz 2 perczent, emez '/2 perczent.) Az érték vám szedése a legnagyobb lelkiismeretességet kívánja, a mivel a román hivatalnokoknál, legalább külföldi ellen, nem mindig ta- lákozunk s igy történik aztán, hogy kereskedőink számos panaszai igazságon alapulnak ugyan, de azért kielégítő elintézést nem igen nyernek. A vámon kívül még sok kisebb, nagyobb megadóztatásnak vannak alávetve a külföldi czikkek, mely adókat rendesen egyes városok önkénye szab meg. A hajókon szállított áruktól a rendes vámon kívül még */2 perczent kikötő-vámot kell a szállítóknak fizetni. Emez apróbb, de káros és boszantó megadóztatások eltörlése, minisztériumunknak ez irány- báni működése a legkívánatosabb kereskedésünkre nézve. Némely áruk bevitele különös megszorításoknak van alávetve, igy a vegyiszerek bevitele csak az államhatóságtól jogosított benlakosnak van megengedve; más czikkek, mint a rum, likőr, eczet átvitele vagy épen nem, vagy csak feltételesen engedtetik meg. A személy forgalom, mi a kereskedésre annyira fontos, az utije- gyek használata által, melylyel a hivatalnokok valóságos kínzást követnek el; meg van nehezítve. Említettük fentebb, hogy a közlekedés nehézsége szintén temérdek akadályt gördít kereskedelmünk ottani előhaladása ellen. A vasutak még kiépítve nincsenek, a vizi közlekedés az által, hogy Románia az 1857 ели hajózási szerződést elismerni vonakodik, lényegesen megnehezítve van, az országutak, a hol \7annak is rosz- szak, esős időben pedig épen használhatlanok, úgy hogy a szállitás lehetetlensége miatt az áru-czikkek igen sokszor a lerakó-helyeken rothadnak el. Hogy a posta és távirda rendszer a legsilányabb, az eddig mondottakból is önként következik. A posta-szolgálat hanyag és lassú, a minek nem mindig a hivatalnokok az okai, mert igen sok helyen például meg van tiltva, hogy délutánonként és ünnepnapon levelet fogadjanak el vagy vegyenek fel, az utak pedig — mint mondánk — elég rosszak arra, hogy a kellő gyors kézhez szolgáltatás meg ne történhessék. Hasonló állapotban van a távirdai szolgálat is. Mint ezen, épen nem kimerítő adatokból is láthatjuk kormányunknak elég teendője akad tehát, hogy a szomszéd tartományban kereskedelmi érdekeinket megóvja s érvényre emelje. Csak kereskedőink is fejtsenek ki aztán annyi tevékenységet, mint angol és fran- czia társaik kifejtenek, s akkor reménylhetjük, hogy áruink kelendősége Romániában fokról fokra emelked ni fog. (K.) Brassai áru-tőzsde jиniиs 21. Búza, tiszta 64 kupás köble я » „ elegy Rozs erdélyi „ romániai Kukuricza Árpa Zab, feketo „ fehér Haricska Lenmag Borsó fehér „ fekete Lencse . Fuszujka Kendermag Mák . . Dió . . Szilva’, aszalt Köles Pityóka, sárga ,, kék Kásák Győr Árpa ingykása mása árpakása „ Sárga kása „ Zsemlekása . . Montliszt 00 . . „ 0 . . » 1 • • » 2 . . * 3 . . Я 4 . . я 5 . > Kukuriczaliszt . . Haricskaliszt . . Korpa .... Sznlonn ó . . M rí • • „ paprikás „ füstölt. Sonka csont nélkül ,, csontos Szalámi . . . frt. írt 11.—11.60 7.40 —— 6.70 hiszlek. 6.50 5.50 5.50 5— 4— 4.20 э.40 10— 10.50 5.60 5.70 5.20 4.50. 4.60 10^50 ! 10.50 - .— 8.---------— 4.60 5— 6.-------.— , 1 2.-------.- , 5 .40 —.— , 15.20 — 14.20 — 13.20 — 12.20 — 11.20 — 10.20 — 9.20 — 6.-------5 .60 — 2.60 — 44. '— 45 46.— 48 48.— 50 50.— 54 45. — 46 68.-. 70 Túró ó vedre n rí • • • Sajt .... Orda .... Kaskavál oka . frt. 3.40 3.60 2.60 2.60 —.85 frt.-,-ig 4— Sóstej dézsája 16—17 okás —.— — Vaj olvasztott teh. kúp. » ji'b я Ilájzsir kúp................... L enmagolaj kúp. Lábzsir ,, . . . Tej, bivalj „ . . . ,, tehén . Gyapjú ezurkán okája ,, ,, fehér 1.50 1.20 .90 1.60 : . 2.80 3.20 „ >1 ,, szürke —.60 —.70 . 3— 3.40 „ „ vör. fék. —.85 —.90 11 sztógos fehér —.75 —.76 „ szürke . —.65--.-. 12— 22— „ 11 bárány mezöségi I io 1.15 . 10.20 13.50 _ „ havasi . . 1.25 1.30 . 9.80 10— „ 11 „ fekete . . 1.20--.-,, szürkés . 1 — —.— 11 czigája, fehér . . 1.12 1.30 . 15— 15.50 „ 11 ,, natúr vörös. 1.30 1.45 „ ,, tépett felié ,, kalapos’ mezöségi „ „ havasi Kecskeször, fehér . . „ szürke . . Marhaször ................... 1 .15 1.20 1. 5 —— —.86 —.— —.16 —.18 _.io ; —.90 — 1— 1— 2— 1.05. 2.10. —.48 —.50, —.35 —.40 i —.25 —.30, Nyersbőrök. parja. Ökörből Tehén Juh „ . . . Berbécs • „ , . . „ czigája, párja Kecske és czáp párja Gidó bőr .... 30,— 36.— . 24.— 28.— . 2— 2.80 3.40 2.60 1.05 2.60 „ 3.40 4.30 5.40 1.08 Brassai készítmények. Posztó, szederjes ®/4 . . 1.80 2.20ig „ „ X . . 1.60 1.70 „ „ meííértes ®/4 . . 2.— 2.10 „ szürke szederjcsssel 2.— 2.10 „ szederjes veressel . 1.80 2.10 ,, szürke .... 1.60 1.80 „ buzavirágkék ®/4 . 1.80 2.— „ kék 6/4 . . . . 1.50 1.60 „ 3pecsétes szed. ®/4 3. - 3.20 ,. „ „ „ X «-90 2.40, „ vörös mellértcs ®/4 3.— 3.20, ,, „ ,, szürke 3.— 3.10,, ,, natúr-vörös . . 1.80 2.10,. Abaposztók Nr. 1 . . . —.60 —.— ,, „ „ 2 . . .-.64-.-,. „ „ 3 .72 . ,, « „ 4 . • . . -.74 -.-,. keresztényfalvi . . . 35—36 kr rozsnyói ...... 34—36 ,, b ráni...................* . 42—44 „ M oldon........... 54—66 S zederjes kék flanel . . 56—75 ,, mellértes szürke . . 54—70 „ vörösmellértes . . 54—76 „ kék csíkos . . . , 54—75 „ fehér ........ 50—72 ,, rozsnyói fehér . . 44—46 „ „ kék . .-. 46—48 „ „ csíkos . . 48 „ „ vörösmell. . 46—47 ,, ,, szürkekékkel 46 Halinaposztó fehér . . . 32—34 „ fekete . . . 34—35 „ nat. kávészin . 36—38 „ fest. „ . 34—35 „ szürke ... 28 Babavári fehér . . ,, sötétszürke ,, fekete . , ,, kávészin „ világos szürke Csuklya, kötése . . Csergék. tarka, dar. Nr. 3 4 5 6 frt. 5.— Ш 8ЛЙ) fehér „ IVr. . 3 4 5 frt. szürke „ Nr. frt. 5,— (L50 8.50 egyszerű fehér drb. Nr. 3 4 7— 3 8— 4 10.50 6 n7— 6 9— 5 frt. szürke drb. Nr. 7.— 8.60 3 4 9.60 5 frt. Gyapjú pokrócz Ord. „ Bánáti „ 1.40 —.90 —.80 5.60ig 1.30 1.10 Szőttes kék vörössel 7/s s>nge 19—20 kr. ,, közepes.....................17—18 ,, „ forgácsos ®/4 ... 34—36 ,, Alsó rekli Nr. 0 12 3 dezt. frt. 32 — 35.— 44,— 50,— Gyerinekharisnya Nr. 1 2 3 4 5 60—64 62—64 65 64—68 48—52 —.— 30.dezt. frt. 3.— 3.40 4.— 5. Női harisnya kies. dezt. nagy „ . n ord. „ . Kötélverö munkák. Férfi — 5.-6.50 . frt. 12— 13.50 * 11 7— * 1* 4— Kalapok : Kossuth Klapka Nr. frt. Nr. 1_ 1.40 1 1 20 2 3 3 T.lö 4 frt. alább. 6 1.70 1.33—— vidéki 20 kr. „ bojtos Nr. 4 5 frt. 1.40 1.— 80 kr. borzas tetejű Nr. 1 2 3 bt. T&ö 1.50 ГжГ kerületi 20 kr olcsóbb. Moldovai magyar hosszú dar „ félmagas „ Szesz 34—36 fokos Fotogen I. mázsa II Ligroin Szebeni nagy 1000 csomó . я kicsiny „ „ Hámistrang hosszú 1000 drb. ,i kurta ,, ,, . Kötöíck dufla „ „ . ,. egyszerű „ „ . Hosszú kötél okája . . . Kulacs 3 kupás . . . . ,, 2 ,, . . . . и j Va il . . . . il f il ii 'Л il • 'U frt. Piaczunkon elkölt kukoricza 5200 köböl. Rozs nagyon kevés \'olt a piaczon. Zab 500 köböl. 55— 50— 100— 70— 130.— 75.— —.60 —.85 —.55 —.50 —.30 —.24 —..16 ónas darabja 40 kr. fennebb. „ felszerelve darabja 20 kr. fennebb.-igjllordócsap tiszafa lOOdb. frt. 8.— 9.-ig ,, szilvafa „ „ 7.— 7.50 „ I „ fehér ónas ,, 9.— 12.50,, Tiszta búza 2200 köböl. Raktáraink el vannak látva törökbuzával. Repczeolaj „ Firnisz „ Eczet vedre szesz 64°/0 Viasz mázsa Méz „ Gubics „ Szitum pia „ Szattyán „ Kordován kötés Hamuzsir . . Sóshal, pozsár, egy lótehe „ harcsa és viza Kender mázsa Len köve . Tűzifa öle . Cserhaj mázsa Gyertya „ ., takarék mázsa Szappan sárga „ „ szurok ,, ,, tarka „ Fagyu juh olvaszt. ,, „ „ nyers „ Marhahús fontja Disznóhus ,, Berbécshus „ Háj friss „ 1, ó ,, I« 13.50 13— 17— 34— 38— —.48 -.80 85,— 90 80.-----8 .50 10 7.— 8 85.— 80 36.— 40 15,—16 64— 65 95.-----1 9— 27 1.10 1 8.50 10 9.20 — 30. 32— 23— 20— 20— 26— 20— 20 22 26' 16 45—46 1 frt.,, 90 kr. 19 kr. 'g 50 Becsi tőzsde és pénzek Brassóban jun. 21. Pénz Osztr. nemzeti adósság ezüstben........................................ 72 66 я я я papírban.......................................65 — 1860-ki sorsj. kölcsön 100 frt............................................. 104 80 N emzeti bank részvény . . ■...................................... 855 — H itelintézeti „ .......................................................... до L ondon.................................................................................112 40 Ezüst................................................................................. 109 35 N apoleond’or................................................................... 8 96 cs. k. arany........................................................................ 5 37 Lira .................................................................................. 10 22 Magyar földteherm......................................................................81 75 Bánáti................................................................... 81 = Erdélyi................................................................................. 79 50 Рогада tallér................................................................... 1 68 I ltosár....................................................................... 1 70 Rubel.................................................................................. 1 80 Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Ol'báll Pei'eflCZ. Schwarze A. és Bartha Brassóban a piaczon 16 szám alatt ismert szoliditással készít legújabb drvatu és igen tartós mindennemű férfi öltönyökéi. Egyszersmind ajánlja a t. ez. közönségnek nagyválasz- téku kabát, nadrág és mellény szöveteit a legju8—10 tányosabb árakon. 65 Nyomatott Römer és Kamnernél.
