Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-01-18 / 5. szám
19 frt, a tanodái szaklapok segélyezésére 800 írt., Józsefmii- egyetemre 146,088 frt., reáltanodái tanárképezdére 15,700 frt, pesti mintarajztanodára 26,910 frt., nagyszebeni jog- akadémiára 16,305 frt., kolozsvári orvos-sebészeti tanintézetre 34,413 frt., az erdélyi felsőbb tanintézetek közös költségeire 2500 frt. Jan. 11-ikén. Napirend : a közoktatási minisztérium budgetjének tárgyalása. A Budán felállítandó alrealtanodára kért 2063 forintos tételnél különvélemény adatik be a pénzügyi bizottság kissebbsége részéről. Pauler Tivadar közokt. miniszter kifejti, bogy a kormányt Buda kivételes helyzete, s a vidékről évenként nagyobb számmal besereglő tanulóság befogadására a fennálló főreáltanoda helyiségeinek elégtelensége birta az előirányzott összeg fölvételére. Tisza Kálmán a fennforgó ügyben a p. ü. bízott ság véleményét pártolja. Csengery Antal nem járulhat sem a p. ü. bizottság, sem a kisebbségi különvéleményhez. Nézete szerint az alreáltanodákat nálunk egyátalában czélszerütlen szaporítani. Ez nem egy egész, hanem egy tökéletlen, félszeg intézmény, mely még tökéletlenebbé és félszegebbé válik az által, hogy az alreáliskolai tanítók számára külön és alig magasabb qualificatiók állíttatnak fel, mint a milyenek az elemi tanitóktól megkívántainak: holott miután az alreáliskola előkészítő a polyteclinicumra, szükséges, hogy az alap az előkészítésnél jól legyen letéve, mert ha ez nem történik az alreáltanodában a tanítás kezdetén, akkor a haladás lehetetlen a felsőbb reáliskolában. Az alreális- kolák és algymnasiumok szaporítását ezeknél fogva hatá X’ozottan nem pártolandónak véli, közoktatási és paedagogia szempontokból. Nem pártolandónak tartja különösen az 1868-ki népoktatási törvény után, mely az alreáliskolák helyett oly pótszerről, t. i. a polgári iskolákról gondoskodott, melyek a mellett, hogy a népnek befejezett közoktatást adnak a reáloktatásra is sokkal többet nyújtanak, mint az alreál iskolák. Egyátalában nem áll az, mit az előtte szólott képviselő mondott, hogy a polgári iskolák az alreáliskolákat nem pótolják. 0 azt mondja, igenis pótolják, hanem többet tesznek, mint azon 3 évi cursus, melyet az alreáliskola magában foglal, mert pótolják még 4-ik évét is a reáliskolai oktatásnak. A törvény ugyanis határozottan kimondja, hogy a polg. iskolák tantervének úgy kell készíttetni, miszerint tökéletesen megfeleljen az algymnasium és a reáliskola 4 első osztályának, kivévén a gymnasiumnál a latin nyelvet, melynek utánpótlásával a polgári iskolák 4-ik osztályából át lehet menni a gymnasium 5. osztályába és a tanulmányoknak minden utánpótlása nélkül a polgári iskolák 4-ik osztályából át lehet menni a reáliskola 5 ik osztályába. Ennélfogva ezen indítványt és illetőleg módositványt adja be a tárgyalás alatt levő tételhez : „A Budán felálli- litandó polgári iskolák államsegélyképen 1872. évre 6000 fit.“ A tárgyhoz még többen szólották pro et contra, mig szavasásra kerülvén a dolog a ház a p. ü. bizotság véleményét elveti a különvéleményei együtt és a Csengeny Antal módositványát egyhangúlag elfogadja. Ezután több fő- és alreáltanodára előirányzott ösz- szeg megszavaztatván, áttér a ház a középtanodákra előirányzott tételhez nevezetesen a budai férfi tanító képez de 24,425 frtos tételéhez. Schwa r ez Gyula fölemlíti, hogy a nevezett ké- pezde hivatásának nem felel meg. Pauler Tivadar közokt.-miniszter elismeri a felhozott hiányokat és Ígéri, hogy azokat elhárítani igyekezik. — V á r a d y Gábor nem kiván a szőnyegen levő tételhez szólam, de az alkalmat felhasználva, a nép és némely polgári iskolában használt tankönyvekre hivja fel a ház figyelmét. Múlt alkalommal felmutatott volt több magyar, román és szerb nyelven irt hiányos tankönyveket, melyekben hazánk törvényeivel s állami függetlenségével ellenkező tanok foglaltattak. A minisztérium azt hozta fel mentségül, hogy minden intézkedést megtett e visszaélések meggátlására s tankönyveket nyomatott. — Szelestey képviselő tegnap még súlyosabb vádakat hozott fel ez irányban s a miniszter nem czáfolta meg azokat mindez deig, miért is kérdi a közokt. minisztertől, mit tett hivatalba lépése óta e visszaélések, a törvény eme lábbal tipa- rásának meggátlására ? Végül kijelenti, hogy ő a törvény ilyetén ignorálását, midőn akadnak polgárok, kik a miniszter rendeletével szemben satum in statu csinálnak, a lehető legnagyobb botránynak tartja. Pauler közoktatásügyér felel az előtte szólottáknak, s Váradi vádjára azt mondja, hogy a minisztérium valahányszor tudomására jutott ily visszaélésnek a tankönyvek körül igyekezett ezen segíteni s ezt jövőre is fogja tenni. T a n á г к у Gedeon államtitkár miután ő az ki a kormány nevében tavaly nyilatkozatot tett ez ügyben, fel világositást vél adhatni. Az akkor fölemlített könyvek hozzá értő férfiaknak kiadattak azon utasítással, hogy adjanak felvilágosítást az iránt , hogy mi és mennyiben van azon könyvekben olyas valami a mi alkotmány vagy hazaellenesnek tűnhetnék fel. Miután ily módon egy két esetben constatálva is lett, hogy bizony ezek oly dolgok, melyeket nvilvános iskolákban tanítani szabad nem volna, felhívták az illető püspököt, hogy intézkedjék erélyesen az iránt, hogy azon könyvek betiltassanak. Mind a met- lett a már közkézen forgó példányokat a tanulók kezei bői elvenni oly szegény vidéken, a hol a könyvért kiadott pénz a család részéről nagy áldozat, sokkal nehezebb administrativ dolog mint némelyek gondolják. Simon у i Lajos nem tartja elegendőnek, hogy a miniszter tanfelügyelőinek s a püspököknek meghagyja a káros irányú könyvek megsemmisítését, sem azon mentséget, hogy a már forgalomban levő ily könyveket költségkímélés tekintetéből nem lehet a szegényebb vidékeken kivenni a gyermekek kezéből. Elvárja azonban a közokt. minisztertől, hogy jövőben erélyesebbben járand el, s beváltja e részben tett Ígéreteit ; mert a haza integritását megtámadó tankönyvek valóságos mérgek, melyek a gyermekek kebelébe csepegnek. A tankönyvek felett még élénk és heves vita folyt, melyben az átalános vélemény pártkülönbség nélkül az volt: hogy az olyan tankönyvek, melyekben a haza fennállásával , integritásával ellenkező tanok foglaltatnak : legyenek bárkik az ily tankönyvek terjesztői, gondoskodjék a közokt. miniszter, hogy törvényes büntetést kapjanak. Ezután a népnevelési szükségletekre előirányzott 703,022 frtnyi tétel vétetik elő. Irányi D. megütközését jelenti ki a fölött, hogy a közokt. miniszter ép a népnevelés terén oly takérokos, hogy az 1869ben megszavazott 1 milliót sem vette igénybe, holott maga vallomása szerint 400 község van iskola nélkül. Pauler miniszter a megtakarítást- azzal indokolja, hogy a megszavazott összeg iskolai építkezésekre volt szánva, s mig a tervek el nem készültek nem adhatta ki az előirányzott összeget. Jan. 12-én. Napirenden van : a népnevelési szükségletek tételének folytatólagos tárgyalása. Madarász József a népnevelés terén szigorúbb s erélyesebb eljárást ajánl a miniszternek, és kívánja, hogy legalább a jövő országgyűlés elé törv. javaslatot terjeszen a tanítók kellő kiképeztetése, fizetése és hadmentessége tárgyában. Kéri tovább, hogy a népnevelési szükségletekre nagyobb összeg szavaztassék meg, még pedig külön a különböző ágak pontos részletezésével, mire nézve határozati javaslatot nyújt be. Kerkápoly Károly pénzügyéi1 a határozati javaslatot úgy kivánja kibőviteni, hogy a szükségnek megfelelő összeg a mennyiben az egy év folyamán hasznosítható legyen az megszavazandó. Szóló mint az országnak jelenlegi pénzügyminisztere sohasem fog ebben nehézségeket csinálni, sőt annál többet is kész mindig megszavazni. Ámde a czél nem a pénzkiadása, hanem a czél — a pénznek kiadása árán az ügynek előmozdítása. Schwarz Gyula egy nemzeti kölcsön nyitását kéri a közoktatási miniszter részére, melyet hiszen, hogy a képviselőház s a társadalom többsége készséggé^ fogad. Ajánlja egyszersmind a közoktatási törvény revisióját. Hosszabb vita után Schwarz Gy. hat. javaslata elvettetik. A népnevelési lapnak 7 nyelvem kiadására előirányzott 30,000 forint megszavaztatik. Következik a felnőttek oktatása 70,000 írttal, mely viszont megszavaztatik. Következik a felsőbb népiskoláknak egy gazdasági vagy iparosztálylyal megtóldása 100,000 írttal. Csengery Antal azt indítványozza, hogy a 100,000 frt. csatoltassék a népueveíésre már megszavazott 703,022 írthoz oly utasítással, hogy ezen összegből azon községek, melyek felsőbb népiskoláikat gazdaság tanfolyammal kívánják megtoldani, vagy melyek polgári iskolát állítanak, a melyek az ily szakiskolákat is pótolják, segélylyeztessenek. Ezen indítvány elfogadtatása esetében nem tesszük ki magunkat azon vádnak, hogy a miniszter által gazdasági szakoktatásra előirányzott összeget lejebb szállítottuk és ezen a téren is lenditőleg történik annyi, a mennyit viszonyaink között tenni lehet. Pauler tivadar közokt, miniszter egész készséggel elfogadja ez indítványt s ajánlja azt a ház figyelmébe. Szavazásra kerülvén a dolog Csengery indítványa elfogadtatik. A közoktatási budget tárgyalása jan. 13-iki ülésen befejeztetett. Politikai szemle. Francziaország nagy reformra törekszik mert a közoktatást, mint a társadalmi jóllét és erkölcsiség forrását igyekezik reformálni. De a sajtó azon sajnos tényt konstatálja, hogy Francziaországban átalán véve kevés szerencséjük van a népiskolai oktatás javítására ezélzó javaslatoknak. Mint egyik lap mondja, az ily javaslatok bölcsője mellett mindig gonosz szellem áll. Majd pénz hiányzik, majd az ülésszak közeledik befejezéséhez és kevés az idő ily fontos javaslatok tárgyalására — szóval Francziaországban mindig akad ok, mely útjában áll a közoktatásügy emelésére ezélzó intézkedéseknek. Simon javaslatának sincs jövője. A nemzetgyűlés többsége ellenszenvvel viseltetik iránta. Jellemző, hogy e javaslat tárgyalására kiküldött bizottság Dupanloup orleansi püspököt választotta elnökévé, azon ultrámontáu kolompost, ki legközelebb kilépett a franczia akadémiából, mivel annak tagjai közé be választatott a szabadelvű tudós: Littré. Franczia- országra nézve nem nagy dicsőség, hogy nem tudja előmozdítani elhanyagolt közoktatás- és főleg népiskolai ügyét. — A „Temps“ fájdalmát fejezi ki a fölött, hogy a nemzetgyűlés ellenszenvet mutat Simon javaslata iránt. Nemrég még az egész ország átkozta tudatlanságát, most el lenben már visszariad a kötelező oktatástól. Simon javaslata pedig még radikálisnak sem nevezhető. Ellenkezőleg az igen mérsékelt jellegű. E javaslat még csak ingyenes oktatást sem hoz be, de legalább megadja a lehetőséget, hogy a szegények is részesüljenek iskolai oktatásban. A nemzetgyűlés bizottsága a ház elé terjesztette jelentését a Párisba való viszatérés indítványa felett. Ha- I tározott ugyan a bizottság e tárgybnn, de a még nincs véglegesen befejezve ! Határozata az, hogy az indítvány tárgyalás alá ne vétessék. A végszót a nemzetgyűlés fogja kimondani, mely remélhetőleg kedvezőbb lesz Párisra, mint a bizottság határozata. A közoktatási javaslat tárgyalása ulán a vára-tör* vénynyel foglalkozik a franczia nemzetgyűlés. Németország s a franczia köztársaság között úgy látszik kezd elvégre megszűnni a kölcsönös féltékenység. A két állam közt a diplomatiai zavart viszonyok ismét rendesen folynak. Gróf Arnim Versailles- ben, Gontaut-Biron marquis pedig Berlinben formaszerüleg hitelesítve vannak. A franczia követ legközelebb azt sür- gönyzte Berlinből kormányának, hogy a berlini irányadó körök hangulata igen békülékeuy. Január 5-dikén este folyt le az első értekezlet Bismarck herczeg és Goutaut- Biron ur között. Egy berlini miniszteri rendelet által a birodalmi külügyminisztérium porosz tagjai porosz hivatalnokoknak nyilváníttatnak és ennélfogva a községi adótól felmeutvék. Okául ennek a porosz külügyminisztérium folytonos fen- állását és tisztviselőinek Poroszország által a birodalom részére fizetett átalány-összegből való fizetését mondják. A hollandi parlament közelebb a költségvetési vita alkalmával elhatározta a pápai udvarnál levő hollandi követség megszüntetését. E határozat ténynyé vált most, miután a király egész terjedelmében szentesítette a költségvetési törvényt. Az ultramontanok és ó-conservativek magukon kívül- vaunak e határozat miatt. Egy klerikális lap ama reményt fejezi ki, hogy a király egy fizetésnélküli követet fog kinevezni a Vatikánhoz. Lengyelország közigazgatási érdekeit képviselő biztosok az orosz minisztérium kebelében meg- szüntettettek. Ezek voltak azok, kik a szerencsétlen ország számára az autonómia bizonyos színét megóvták. Egy czári ukáz szerint január 13-tól kezdve Le- nyelország bekebelezése Oroszországba végleg befejeztetett. A név maga még meg fog ugyan maradni, miután a czár azt mondja, hogy a lengyel király czimét elődeitől örökölte s utódaira akarja átszállítani, de azért Lengyelország autonom létele immár végleg megszűntnek tekinthető. — A pápa és az orosz kormány közötti viszály úgy látszik ki van egyenlítve. Egy távirat jelenti Rómából, hogy Pius pápa encyclikát bocsátott ki a lengyel püspökökhöz, melyben meghagyja nekik, hogy az isteni tiszteletnél az orosz nyelvet használják. — E rendelet fontossága és jelentősége kézzelfogható, mert általa végkép oroszosittatik a lengyel katholikus egyház. A római pápa, mint a sz. pétervári kormány oroszositó rendszabályainak czinkosa és elősegitője — valóban ez igen lélekemelő látvány ! Vegyes. (Karnevál). Szombaton jánuár 27-ikén a helybeli román nő-egylet rendezi idei tánczvigalmát a szegény árva leánykák javára, melyre a t. ügybarátok ezennel tisztelettel meghivatnak a rendező bizottmány által. Belépti jegyek à 1 frt. 50 kr. kaphatók: M. & L. László, Zeidner
