Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-05-30 / 43. szám

ßukurest, máj. 24. Tisztelt Szerkesztő ur ! Kétségbeejtő aggodalom tartja a legnagyobb izga­tottságban itten Bukurestben és egész Oláhhonban a foldmivelő osztályt. A szárazság miatt ma holnap csak­nem kopárok lesznek a rétek és mezők. A forrosag oly pontra ért, mely más időben caniculán is szokatlan volt. Tikkasztó a hőség az emberekre és megölő a nö­vényekre. Az aggodalom tehát méltó. Ez pedig ben­nünket is érdekel, miután törökbuzában az egész be­hozatal hazánkba innen történik. Termésre pedig ily előzmények után alig van kilátás, miután az öszgabo- nák fejőket hányva — a szárazság miatt egészen meg- csökönyösödtek ; a törökbuza pedig a mi ki kelt szá­razon, elsárgultan áll a földben. Ezen szomorú eseménynyel kapcsolatban rnegem- litem a nép vallásos hitét és bizalmát, mit az imában keresnek sorsuk jobbra fordultáért. Tegnap az utezákon mindenütt dobpergéssel és jajveszéklő kiabálásokkal ad­ták tudtul a népnek, hogy ma átalános imára kell gyül- niök. Úgyis lett! Ma kora reggel ezrenként sorakoztak a templomok körül az egész városban. Az iparos mű­helyét, a kereskedő kereskedését, szóval mindenki üz­letét bezárta és sietett az ur kegyelméért esedezni. Ka­tonák, tanulók és a társadalom minden osztályához tar­tozók egy sorban állva indultak — mintegy kétszáz pappal élükön — ki a mezőre. A tömeg előtt minden­féle szent képeket, közben a lobogok ezreit és hátul egy koporsot vittek. A koporsó szent Demeter porait tartalmazza, — hitük szerént — melyet négy pap czip- pelt a vállán. Vajha imájak után — bár — jobbra fordulna az időjárás. Ha még nehány napig tart a iorróság semmi termés nem leend az idén. Ennek pedig második sor­ban mi érezzük keserű nyomását, mert a kivitelt — mit eddig is szándékoztak eltiltani, most kétségkívül jó előre fogják eltiltani. К á s z о n i István. Vidék. Árapatak, 1872, május 26. Tisztelt Szerkesztő ur ! Kérjük legyen szives, az alábbi tudósitásunkot be­cses lapjában közre adni. Arapatak községünkben jelen, év május 15-én dél­után két órakor kiszálván a követválasztó jogosultak összeírására kiküldött bizottság, alig másfél órai mun­kálkodás után, csak hamar a munkálattal készen volt. Az eredmény az, hogy az eddigi 8 ftos censuso- sok közül 26-ból csak 3-at Írtak bé. -— Ki lévén köz­helyen függesztve a névsor, egész méltatlankodással kezdettünk zsibongni körülötte, s részér hajtással vá­dolni az összeíró bizottságot, hogy az önfejiiieg járt el, 1 s kénye-— kedve szerint hagyta ki ezt, meg amazt; ké­szen is voltunk vele, hogy ez önkényü eljárás ellen pa- j naszt tegyünk, — mig történetesen rá jöttünk azon ' kulcsra, mi az egésznek a nyitját meg magyarázta, I Ugyan is: Az eddigi választó jogosul takot census szerint ügyi írták össze, hogy a kinek neve után 8 írt földadó volt Írva, az be ment, valamint mindenki ki ennél többet fizet. — Most meg azt mondják, hogy ebben a földadó- j ban benne van a rovatai is, s a ki jelenleg 23 firt. föld adót fizet, annak csak 10-et lehet beszámítani, vagy más szavakkal mi az adót 23%-el fizetjük, a választás­nál pedig csak 10%-et számitnak be. Ez az oka, hogy most 26-ból csak 3 ment be. Hanem már most azt kérdjük lehet-e az, hogy a múltkor úgy, és most igy számítják? lehet e az, hogy a jogot és testvéi’ét a kötelességet úgy értelmezzék, hogy mikor én fizetem a kormányt : ö 23%-al vegye töllem, mikor meg ő fizet nekem — jog élvezetben ré­szesít — akkor nekem 10%-et számítson be, ez nevet­ség. Nem bánjuk, jó szívvel rá állunk a 10%-i’a csak hogy már a két mérték egyforma legyen ; — de bé mérni 23 s vissza kapni 10-el: e jogsérelem, ez nem igazság, pedig írva van: Justitia est regnorum fun- damenta. Az árapataki kimaradt vállasztók közül többen. *) Nagy-Ajla, 1872. Május 22. Községünk ma egy rémületes tűzetnek volt szín­helye. *) Ezen felszólalást annyival inkább közre adjuk, mert már több felől hallottunk panaszokat az összeíró bizottságok eljárása ellen. Szükség esetén magunk is elmondjuk nézeteinket ez ügyre vonatkozólag. S z e r k. A lakósok nagy része mezei munkával lévén el­foglalva, más része pedig saját élelme megszerzése vé­gett a vasút építésnél dolgozott, — midőn délutáni 3 órakor egy székely gazda csűrében tűz ütött ki, — mely pár perez alatt négy gazdának — minden gazda­sági épületét, lakházaival együtt egészen lángba boritá. Midőn a sürü épületek a tűz által már annyira el voltak borítva, hogy a melegség, és a szél által a föld- szinére lenyomott füst és láng miatt azoknak közelébe élet veszély nélkül menni nem lehetett, akkor érkeztek haza munkájúkról a tulajdonosok, — kik közül egy ti- már mester ember állítólagoson házában volt kikészí­tett marhabőrök után őrülten bérohant; mig ott holmit öszeszedett volna, az épület gerendái bészakadván — a tűz által elboritatott ; hasztalan volt a már meglehetős számmal összeseregelteknek minden törekvésük, mert — onnan nem volt többé kiszabadítható, s a legna­gyobb kínok között múlt ki. Össze égett hulájja a ttiz leszakadása után megtaláltatott s azonnal koporsóba záratott. Leégett összesen 4 lakó ház a benne volt bútor­zat gabona és élelmi czilckekkel együtt, 5 csűr, 4 istáló s több gazdasági épületek. Ide vonatkozólag nem hagyhatom érintetlenül azon tényt, hogy mélt. Béldi Tivadar ur — ki történetesen községünkben jelen volt, akkorra erélyt fejlett ki ne­hány ügyes és tevékeny székely segítségével, mely méltánylást érdemel. Egy anya alig 3 éves gyermekének életét neki köszöni, mert mihelyt értesült azon körülményről, mi­szerint a tűz által elborított házak egyikében egy ár­tatlan gyermek fetreng, saját élete veszélyeztetésével bement, s azon szobából, hol már az égő gerendák és a fedélzet beszakadva voltak kimenté gyermekét. -— Községünk ez alkalommal tanusitott lelkes tevékenysé­géért köszönetét nyilvánítja. Adja Isten, hogy az ő pél­dája ébressze fel mindnyájunkban a felebaráti kötelesség szent érzetét. X. X. ZágOll, május 23. Május 21-én tartatott meg Zágonban a helybeli nöegylet által a leányiskola javára rendezett zártkörű bál, még pedig a résztvevő közönségnek, tetszése és telyes megelégedése közt. A szépen öltözött fiatalság égész gyönyörűségére szolgált a néző közönségnek, s a kicsin ugyan, de igen csinosan feldíszített tánezterem is eléggé megfelelt a szép publicumnak. -— Szünetek alatt a helybeli nők és férfiakból álló vegyes kar énekelt néhány dalt szép sikerrl s az egész közönség tetszése közt. Az éjféli szünet alatt a nőegylet tagjai által össze gyűjtött igen csinos, s nagyobbrészint értékes nyere­mények sorsoltattak ki. Azon körülmény, miszerint rö­vid idő alatt több mint negyven kisorsolandó tárgy gyűlt egybe, eléggé bizonyltja a helybeli nőknek ezen nemes czél iránti élénk részvétét s áldozatkészségét. Meg is jutalmaztatott bőven ezen szent czél ügyé­ben tett minden fáradozás és áldozat a minden várako­zást felülmúló, s még csak nem is remélt eredmény ál­tal. Ugyanis a tetemes költséget leszámítva 120 frt. tiszta jövedelem jött be. Elég nagy nyeremény ez egy­szerre az ügynek, melyre annak fordítása határozva van. Román lapszemle. A „Federatiunea“ Hodosiunak egy programúját közli Erdélyre nézve. Jelen körülmények közt mit kell tenni? erre Ho- dossiu igy felel : Az erdélyi románoknak ma — midőn az ország alkotmánya föl van függesztve, s azon törvények, me­lyek a románoknak saját hazájokban a többi nemzetek­kel egyenlő politikai s nemzeti jogokat biztosítanak, el vannak törölve, azon kell lenni: hogy mielőbb egy er­délyi országgyűlés liivassék egybe. így az erdélyi ro­mánok választanak ugyan képviselőket, de nem a pesti országgyűlésre, hanem azért: hogy képviselőik egy er­délyi országgyűlés egybehivását, s igy az ország auto­nómiáját szorgalmazzák. Az erdélyi politikai román nemzet s ennek hivatalos nyelve el vannak kobozva, de elveszve nincsenek. Még vissza lehet s kell azt szerezni. Vegyes. (Berzenczey László) annyira megijedt a szászok többszöri insultálásától, hogy ijedtében megvásárolta a „nap“ czimxi vendéglőt, és biztos értesülésünk szerint, ál­landóan itt Brassóba fog lakni. (Bmcuczejnek) május 19-ikén éjjel történt meg­támadása után — hirszerint a szászok — újabb merényletet tettek ellene, nevezetesen e hó 26-ikán éjjel ablakait verték be, 27-én éjjel pedig 16-on kisérlették meg a támadást, de ez alkalommal minden siker nélkül ; 28-ik éjeién meg a „nap“ vendéglő ablakait verték be, me­lyet Berzenczey csak a napokban vásárolt meg. Ez utóbbi alkalommal a kárt nem Berzenczeynek, hanem egy szász testvérüknek tették, ki mint eddigi tulajdo­nos felelős az épületért mindaddig, mig uj tulajdonosa átveszi. Hogy ily esetek nálunk előfordulhatnak az igen természetes. Mutatja ez az illető vizsgáló bírónak lelkiismeretes nyomozását. (Két rendőrkém S 10 támadó.) Berzenczeynek har­madszori megtámadtatása alkalmával, mint beszélik, két rendőr a Berzenczey szállásával szemben levő luth, te­metőben volt elrejtve. Hálátlan a világ! nem is tudja hol van a jó akarat és mégis kárhoztat. Pedig ha meg­gondoljuk, hogy mily tapintatos eljárás volt ez a rend­őrség részéről, különösen ilyen esetben, midőn a támadás idejét senki men is sejti (?): az elismerést meg nem ta­gadhatjuk. De más részről — ha csakugyan igaz len­ne — a mit beszélnek, hogy a 16 támadó megfutamitása alkalmával egy elbukván, azon keresztül szaladt a két rendőr, és még sem sikerült egyet is elcsipni : akkor ez a rendőrség mint oly páratlan elővigyázó és oly ha­tártalanul ^ügyetlen, — méltán érdemelné meg, hogy kö­zülök egy párt a bécsi világkiállításra „példának oká­ért“ elküldjenek. (A sepsi-szt.-györgyi) protestáns tanoda idei május hó folytán a következő kegyadományokban részesült. a. Barothi m. k. járásbiró tekintetes Csiszér Al­bert ur küldött 25 frt. készpénzt. b. Református püspök és királyi tanácsos főtiszte- letü Nagy Péter ö méltósága fejedelmi házasság-ment- vénydíjból ajándékozott 100 írt. készpénzt. c. Ploesten lakó Gál Károly hazánkfia — buzdit- tatva azon elismerő nyilatkozatok által, melyeket sepsi- szent-györgyi egyik derék iparos Bikfalvi Ferencz és Szőcs József ploesti tanító urak, barátságos találkozás közben, a sepsi-szt.-györgyi református tanoda állása felől tettek -—- említett tanoda javára Bikfalvi urnák kézbesített egy darab 10 frankos aranyat. d. A tanodái énekkar a május 9-ikén sepsi-szent- györgyön megtartott hangverseny tiszta jövedelméül átszolgáltatott 197 százkilenczvenhét forintot és 17 kraj- czárt. — Ez utóbbi összegben benfoglaltatik azon IO forint is, melyet a rendőrség a városi díszteremnek a hang­verseny alkalmávali használatáért, a fenálló gyakorlat szerint előre lefizetett, de a tekintetes városi elöljáró­ság a kegyeletes czél iránti tekintetből, utólagosan jó- indulatulag vissza ajándékozott. Mindez üdvös czélu s igen kedvesen vett ado­mányokért a segélyzett tanoda nevében a közmivelő- dés szent ügyét ily lelkesen pártoló kegyes adakozók­nak, őszinte hálás köszönetét nyilvánít a tanoda igaz­gatósága. Sepsi-szt.-györgy 1872, május 25-én. (A „Magyar Újság“) egy levelet közöl Kossuthól, melyet az Irányi Dánielhez intézett. A levél azzal kez­dődik: „Olvastam Tisza Kálmán számadó beszédét —- még pedig megbotránykozással olvastam azt“. E meg- botránykozását abban találja igazoltnak a levél írója, mert Tisza szenvedélyes kikeléssel támadta meg a 48- as pártot, a mi valóságos botránynak nevezhető. Ez — úgymond — oly vastag tapintatlanság volt, melv Tisza ur államférfim képességének hitelét- nagyban csökkentette. Ezek után kimondja, hogy Tisza mű­ködése csak Lónyay malmára hajtja a vizet épen azon perezben, midőn neki vállvetve az ellenzék többi ár­nyalataival oda kellene törekednie, hogy a jobboldalt megdöntse, mely — úgymond Kossuth — ha a jelen választásoknál is többségre vergődik, egyértelmű lenne Magyarország halálával. Kiemeli továbbá Mocsáry La­jos számadó beszédét, mely a párt józan politikájának magatartásáról dicsőén tanúskodik. A föfeladat az el­lenzék részéről megbuktatni a Deákpártot, mely régen azzal ámítja a nemzetet, hogy a haza államiságának feláldozásával legalább parlamentaris kormányra tett szert. Nem mondom — végzi a levél írója — hogy e párt­nak, melyet én a corruptió pártjának tekintek -—- meg­buktatása által a haza rögtön meg lesz mentve, de leg­alább e „chance“ a megmentés lehetőségére vezet. Azért az összetartó erő az ellenzék részéről csak is e czélt tűzze ki magának mellőzve minden ámbitiót és hata­lomra vergődő vágyát. (Az aratás idejére,) mint minden évben, úgy az idén is megengedte a közös hadügyminisztérium, hogy a gyalogságból és a vadászcsapatokból önkényt jelent­kező katonák mezei munkákra használtathassanak. A bejelentés és a szükségelt szám megállapítása után a munkások 3 heti szabadságot fognak kapni. Az ilyen munkások kirendelése iránti megkeresések az illető csa­patparancsnoksághoz intézendő k.

Next

/
Thumbnails
Contents