Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-05-23 / 41. szám

163 A beszerzéseknél a honvédelmi ministerium legfőbb törekvését a hazai ipar igénybevételére irányozta, ez mindazonáltal nem sikerült teljes mérvben, mert a ha­zai vállalkozók aránylag nagyobb része oly magas ára­kat követeltek, hogy a kincstár érdekével szemközt nem voltak elfogadhatók. 'A szállítmányok zömét képviselő ruházat előállítása tehát nem magyar vállalattal szerződtetett, mert az a Harapat-Mandl-féle társulatnak enggedtetett át, melyhez újabb időben a bécsi österreichische allgemeine Bank mint egyetemleges szerződő fel csatlakozván, ez áltál a szerződés biztonsága kiváló előnyt nyert. Mindamellett azonban, hogy a szerződött társulat Bécsben lakik, az avval kötött szerződés értelmében nem csak az összes anyagnak magyar gyártmányból, hanem a készítésnek is magyarországi munkaerővel kell előál- littatni, s a magyar gyártás állandósága az által bizto­síttatott, hogy a vállakozó társulat Pozsonyban egy posztó­gyár fölállítására s a vászonfélének a késmárki fonodá­ban való előállítására köteleztetett ; a pozsonyi posztó­gyár tényleg elkészült, és oly tökélylyel van kiállítva, hogy abban kitűnő minőségű posztó készül, s már is csak az használtatik a honvédruha elöállitására. Mielőtt pedig a posztógyár fölállittatott, a társulat kötelezve volt ebbeli szükségletét a gácsi és Zay-Ug- róczy gyárakból venni, s ezentulra is ezen gyárak any- nyiban tekintetbe veendők, hogy a pozsonyi gyár, bár­mily termelő képessége mellett vállalkozók az évenkinti megrendelésnél kétszázezer röföt meghaladó anyagszük­ségletnek egy harmadát azon gyárak készítményeiből kötelesek használni. A ruha- és vászonnemííek szállítása 10 évi tar­tamra szerződtetett, s az abbeli 1869, évben megalapí­tott igen mérsékelt árak a pest, kassai és temesvári iparkamrák által kimutatott átlagos posztó- és lenárak szerint változnak, mi által a magyar kincstár minden aránytalan áremelések ellen biztosíttatott. Az ágynemüek gyapjupokróczai, valamint a lopok - róczok a Zay-Ugróczy és gácsi gyártmányokból szál­líttatnak. A bőrnemüek közül kezdetben a pesti bőrgyár- társulat is tetemes mennyiségeket szállított, a későbbi verseny utján azonban nem volt képes a magas hazai munkaárak mellett oly árakat szabni, melyek a kincs­tár jelentékeny áldozata nélkül elfogadtathattak volna, s igy a bakancsok s egyébb többrendü bőrszerelvények pesti vállalkozóknak engedtetett ugyan át, de azok ké­szítése Magyarországon kívül eszközöltetik, mig a ló­hámok, melyek az idén mintegy 50.000 összeget kép­viselnek, pesti iparos által lettek elvállalva. A bőrnemüek közt nagy mennyiséget képviselő bakancsok készitése egyébaránt az ország lakosainak is átengedtetik, s e végre minden zászlóalj megbizatott, hogy környékén jelentkező vállalkozókkal szerződhes­sen, minek folytán — bár nem nagy mérvben — több helyütt e részben szerződések keletkeztek. A szállítmányok az intézmény fölállításakor sür­gőit tömeges követelmények mellett sok részben hiányo­sak voltak ugyan: utóbbi időkben azonban már a leg­szigorúbb vizsgálatot is kielégítik, s a mérsékelt árak mellett igen jó minőségűek. A fegyverek beszerzésének biztonsága az által ére­tett el, hogy Pesten fegyvergyár állíttatott föl, melyben évenkint mintegy 50,000 puska készülhet, s annak összes gyártmánya a honvédség részére biztosíttatott. Ezzel kapcsolatban Pozsonyban töltény-gyár föl­állítása szerződtetett, mely tényleg is működik, s éven­kint 30.000,000 töltény előállítására van berendezve. A negyven lovas század és 20 szórlöveg-osztag egy tábori kovácsmühelylyel s ahoz tartozó készülékkel van fölszerelve. A 94 gyalog zászlóalj mindegyike egy szakasznak megfelelő utászszerekkel bir, a lovasságnak utászkészü- lékekkeli ellátása folyamatban van. A hat hadosztály megfelelő egészségügyi készletek­kel van ellátva, s 68 sebesült hordókocsival s 12 egész­ségügyi társzekérrel ellátvák. A zászlóaljak 82 négyfogatu és 164 kétfogatu lö- szerkocsival, a lovassági századok 80 közönséges társze­kérrel ellátvák. Van továbbá a honvédségnek 90 szórlövege 40 sárszekér és 20 szerkocsival. A lovak állománya s a folyamatban álló pótlova- zás után hatezer darabra fog emelkedni, ezeken kivül pedig a szórlövegek és társzekerek is a megfelelő foga­tokkal és hámokkal ellátvák. A szerelési és fegyverzeti készletek az egyes zász­lóaljak létszámához képest a zászlóaljállomásokon létező raktárakba elhelyezvék, hol mozgósítás esetében azoknak azonnali fölszerelése behivatásuk helyén történik. A raktári készletek jó karban tartására szigorú föl ügyelet gyakoroltatik, mely végre azokban a hadbíró­ságok, dandárparancsnokok, s a ministerium kiküldött­jei is fölváltva szemlét tartanak. A mozgósítás esetére szükséges készletek jó kar­ban tartása tekintetéből a századoknak csak viselttebb ruha engedtetik rendelkezésükre, s a pótraktárban leg­nagyobb részt egészen uj, vagy csakis az őszi gyakor­latok alkalmával egy pár hétig használatban .volt, s igy szintén ép ruhanemüek állnak rendelkezésre. A honvédség alig két évi fönállása alatt tehát nem csak 150,000 emberről álló létszámot számit, hanem tel­jesen gondoskodva van arról is, hogy ezen haderő bár mikori mozgósítása esetében teljesen fölruházva, fölsze­relve és fölfegyverkezve kiállhasson.“ Román lapszemle. — Az aradi román gyűlést igy charakte- rizálja a „Patria“ : Ha —- úgymond — történetesen nem ép azon idő- 1 ben ülésez ott az aradegyházmegyei részletes zsinat, a nemzeti klubb gyűlése nagy kudarcot vall. Végre is az értekezlet nem is tartotta szükséges-1 nek valamely köszönetét nyilvánitni Mocsonyi Antal ur­nák az értekezlet egybehivásáért, valamint a jövőre j benne helyzeti bizalomnak egyetlen jelét sem adta. Nem csoda! A román nép a „méltóságos“ Mocso­nyi családban, mely a román értelmiség tanácsadójául s vezetőjéül tolta föl magát, nagyon csalódott. A Mo- csonyiak Pesten is — az egy Sándort kivéve — egyet­len árva szót sem emeltek a román nép érdekében ; mig másfelől — a mint látszik — a Mocsonyi Péter által adományozott ösztöndijak, merőben feledésbe men­tek. A román nép kitörülte szemét a Mocsonyiak irá­nyában s úgy látszik, nincs kedve többé létrául szol­gálni bizonyos személyes nagyravágyásoknak ! Egyúttal a „P.“ dicséri az aradi gyűlést, hogy ez ja temesvári hóbortos határozatoktól eltért, s hogy benne.i a józan megfontolásnak is tér engedtetett! A baloldal maros-vásárhelyi gyűléséről igy nyilat- j köziк : „Némely magyarországi s erdélyi ellenzéki urak — úgymond — azon viszketegből, hogy ők is politikai vezetők gyanánt szerepelhessenek, különböző népgyülé- seket hívnak egybe saját kedves énjük dicsőítésére s az ország valódi érdekeinek rovására. Nem tudjuk: a magyarok tanulták-e el e taktikát a mi román „nemzeti“-einktől, vagy megfordítva, de az áll, hogy mindkettőnek iránya ugyanaz, s egyformán veszélyes társadalmi s alkotmányos életünk kifejtésére. Itt elbeszéli a m.-vásárhelyi gyönyörű dolgokat, s csak az vigasztalja : hogy a román értelmiségből senki sem vett abban részt, az egy Moldován Gergelyt kivé- J ve. S a románok nem azért nem vettek részt, hogy tán konservativek volnának, hisz ők valamennyien a I szabadelvüség szellemétől vannak áthatva, de nem vet- J tek részt azért, mert a Tisza urak democrat és sza- badelvüségi üres phrasisai a valóságban soha sem vol­tak a nép javára irányozva. Politikai szemle. A jézsuiták ügyében a német birodalmi gyűlés elvégre a compromiss-indítványt fagadta el, I mely a birodalmi kormányt felszóllitja, hogy törvényja­vaslatot terjesszen elő, mely a szövetségi alkotmány negyedik pontja alapján az egyházi rendek és társula­tok jogi állását s letelepedésük kérdését és feltételeit szabályozza és azok államveszélyes tevékenységét, kü­lönösen a jezsuitákét büntetéssel sújtsa. A fran.czia nemzetgyűlés vita nélkül elfogadta a Bazaine féle hadi törvényszékről szóló törvényjavas­latot. Ki kell emelnünk, hogy a kamra a bizottmány javaslata ellenére megtartotta az indokolás eredeti szö­vegét, mely szerint Bazaine saját s nem a hadi tanács kivánatára állittatik haditörvényszék elé. Ez nagy en­gedmény Thiers iránt, ki kijelentette, hogy minden hadi tanács és bizottmány kivánatára sem engedte volna meg, hogy Bazaine perbe fogassák, ha ő maga nem kivánta volna. Ez által Cissey hadügyminiszter visszalépésének indoka is el van hárítva. — Meg kell említenünk itt, hogy a perben Frigyes Károly herczeg több segédtisztje fog tanukép szerepelni, miután Bazainet azzal vádolják, hogy a capitulatió előtt a porosz hadak főparancsnokánál reg­gelizett volna, mit Bazaine rágalomnak mond. A metzi érsek megtagadta az alattvalói esküt a német császárnak, s kijelentette, hogy bármi történjék, ő híveit és állomását el nem hagyja, ezért aztán Ber­linben fizetését felfüggesztették s mivel az agg főpap állítólag semmi vagyonnal nem bir, a franczia papság erélyesen felkarolta ügyét s az egész országban aláírást! nyitott felsegélésére. A Pária védelmében elesettek emlékére Chatillon, Bourget, de ГНау, Champigny és Buzenval- ban egyenkint 10—12,000 francba herülő szobrok fog­nak felállittatni s e czélból a szajnai préfect versenyre hivja fel a franczia művészeket. A spanyol carlista lázadás még mindig nincs véglegesen elfojtva. Hir szerint Durango vidékén még 4000 lázadó táboroz, leik ellen Serrano komoly támadást készül intézni. A többi tartományokban a nyugalom helyreállani készül. A soroecoi lelkész, ki 152 lázadó élén elfogatott, hadi törvényszékileg halálra ítéltetett. Legújabban azt is hiresztelik, hogy Don Carlos az oro- quietai csatában részt sem vett. 14-én éjjel Madridban állítólag több ismert egyéniség elfogatott. V egye s. (Az országgyűlés összehivatasanak napja,) — mint értesülünk — végleg augnsztus hó 25-ére lett megálla­pítva. Az országgyűlést összehívó királyi leiratok a leg­közelebbi napokban fognak szétküldetni a törvényható­ságokhoz és a főrendekhez. A választások junius 20-ik és julius 5-dike közt fognak megejtetni. (Legjnagasb kitüntetés). Ő felsége Somssich Pál­nak a magyar képviselöház volt elnökének, a közügyek körül évek hosszú terén tanúsított kitűnő tevékenysége elismeréséül a valóságos belső titkos tanácsosi méltósá­got adományozta. (Lég-vasntak.) Chicagóban egy uj találmány vonja magára Amerika figyelmét. Ez abban áll, hogy a köz­úti vasút kocsijai sűrített levegővel hajtatnak. Megbíz­ható számítások szerint ez uj hajtó erő csak egy hato­dát emészti föl azon költségeknek, melyekbe most az állatkínzó intézmény kerül. E találmány egyik előnye abban áll, hogy a kocsi szintoly gyorsan állhat meg, mint a midőn lovak húzzák. (Az emberi hang.) Glashier léghajós azt Írja, hogy a földtől egy mértföldnyi távolságra meghallotta a férfi hangját, a nőé pedig két mértföldnyiről is hallatszott. Legnagyobb hordtávola van a kutya hangjának, mert az négy—öt mértföldnyire is hallható. (A bélyeg-papír eredetéről) a párisi akadémiában egy franczia közelebb érdekes előadást tartott. Revil- lout Jenő volt az elödó, ki a djemei egyptomi zárdá­ban hosszabb időt töltött a kopt papryrus tanulmányo­zásával. Ez okmányok legnagyobb része üzleti dolgok körül forgott, s miután hivatalos aláírással voltak el­látva, a bekönyvezett okmányok tekintélyére emelked­tek. Feltűnt azonban Reviloutnak, hogy ez okmányok legnagyobb része keresztül volt Írva vallásos monda­tokkal s miután több darabot gondosan összehasonlí­tott, arra az eredményre kellett jönni, hogy a keresz- tülirás abban a korban a bélyeget helyesitette. Az alattvalót úgy [lehetett legkönnyebben megadóz­tatni, ha valamely üzleti kötésnél az állam számára is követeltek bizonyos részt, s ennek megnyerésére a legbiztosabb ut a vallás volt. A koránból jó kivánato- kat szemeltek ki, s ezeket a papryrus ivekre kereszt­ben felírták. A ki szerződést akart kötni e megáldott papirosból tartozott vásárolni s a syngrapheusoknak volt gondja rá, hogy át nem irt papír forgalomba ne jöjjön. Ez a bélyeg-papir eredete. (A képviselöház költségei-) Kimutatás. Az 1869-ik évi april 20-án Összeirott országos képviselőháznak 1872- ik évi april 19-ig terjedő idő tartam alatt összes kiadá- dásairól, — a megvizsgált számadások sorrendje szerint: 1. 1869 máj. 1-től jul. 31-ig összes kiadás 332,889 írt, 89 kr. 2. 1869 aug. 1-től 1870 jan. 31-ig kiadás 298,162 írt 5173 kr. 3. 1870 febr. 1-től jul. 31-ig ki­adás 643,644 írt. 38 kr. 120 arany. 4. 1870 aug. 1-től decz. 31-ig kiadás 481,021 írt. 50-/3 kr. 5. 1871 jan. 1-től jun. 14-ig kiadás 652,511 frt. 97 kr. 6. 1871 jun 15-től decz. 31-ig kiadás 484,942 frt. 45 kr. 7. L872 jan. 1-től apr. 19-ig kiadás 327,977 frt. 21 kr. Összesen 3.321,149 frt. 92 kr. 120 arany, mely összes kiadásdói fedezve lett: 1. A ház tisztviselőinek, elnök, háznagy, jegyzők illetményei 80,819 frt. 58 '/3 kr. 2. magyar és horvátországi képviselők napdíjai 2.092,326 frt. 49 ki\ 3. ugyanazoknak lakbérei 868,626 frt. 50 kr. 4. A ház hivatalnokainak összes fizetése 82,666 ft. 40'/з kr. 5. A ház szolga személyzetének fizetése 29,072 frt. 85Уз kr. 6. nyomda-gyorsirodai írnokok, és iro­mány javításra tett kiadások 97,539 frp 44 kr. 7. ve­gyes épület javítás és háztartási kiadások 70,098 frt. 10 kr. 120 arany. Lisznyay János az orsz. képviselőház pénztárnoka. (Román iskolaiig^ Erdélyben.) A görög keleti romá­nok egyházi zsinatja, mely jelenleg Nagy-Szebenben ülésez, május 13-iki ülésében az iskolaügyet is tárgyal­ta. A felolvasott jelentésből kitűnik, hogy 839 népis­kolában 79,470 iskolaköteles gyermek közül 44,964

Next

/
Thumbnails
Contents