Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-04-28 / 34. szám

136 és rendelkezésre bocsátott térnek, illetőleg falterületnek nagyságát tartalmazandja. A kiállítás módozataira vonatkozó minden intézke­dés a magyar országos bizottmány közlönyeiben, a „Vi­lágkiállítási közlöny“ és „"Weltausstellung« - Journal für Ungarn“ czimü lapokban fog közzetétetni ; a miért is könnyebb tájékozhatás tekintetéből az említett lapokrai előfizetés minden kiállítónak saját érdekében ajánltatik. A kiállításra vonatkozó szóbeli vagy Írásbeli tuda­kozódásokra teljes készséggel ad értesítést a világkiállítási magyar országos bizottmány titkári hivatala (Pest, sziubáz- tér 5. sz. a.) _____ N épszerű beszélgetés a Rikán-belőli tagosí­tásról. (Folytatás.*) N. A székely nemzet földbirtokához kiven ragaszkodik, miután a földbirtok az, mely mindenkit legerősebben köt honához. A székely ősidőktől fogva birtokos ló vén — kitűnő hazafi volt úgy a békében mint a harczban. De naponta mind sajnosabban győződünk meg arról, hogy a terhek szaporodása miatt a kevés és időről időre mindinkább aprósilott birtokból való meg­élés mind nehezebbé válik. A fényűzés meghonosítása erőnk felülmulásával űzetik. Évekkel ezelőtt a székely gazdánál a csa­lád egész öltözete a háznál készült. Megfontak, meg- szöttek, mindent a mi szükséges volt. Ma ez nem megy. Ha nem külföldi a ruha a székely leánynak ma nem tetszik. Mig a föld nem volt annyira elforgácsolva mint jelenben, akkor a „házi szőtt“ is tetszett mindenki nek ; ma pedig a földek elaprósitása mellett ott áll segédül a fényűzés is, mely sietteti elszegényedését. Mert ha egyes iparágakra nézve áll is az, hogy a fényűzés az ipar előmozdítása, annak felvirágoztatá­sára nagy horderővel bir: nem alkalmazható ez a szókelységre. Legkevésbé sem, mert a székelységet minden egyébnek, de iparosnak épen nem nevezhetni. U tehát ha fényűzést követ, nem magának használ, mert fényűzése is természetesen olyan, hogy azzal ugyan az ipart nem mozdítja elő, hanem liátramoz- ditja saját anyagi jóllétét. Az úrbéresek felszabadulása előtt az volt a köz­vélemény, hogy hazánkban az urbéressóg miatt nem haladhat előre a gazdaság. Ma urbéressóg nincs többé, *) Ezen czikk folytatását — az országgyűlési neve- zetesb beszédek közlése miatt kellett közelebbi két szá­munkban megszakasztani. de azért a gazdaság sem emelkedett, ha tán nem hanyatlott, mivel a földbirtok le volt nyűgözve. A kik belátták a tulajdonjognak ezen korlátolt­ságát, azok tagositottak. A hol az megtörtént szem­betűnő a haladás, érezhető a haszon. Kolozsinegyében például több tagosítás történt mint egész Erdélyben. Ott pedig, bogy nem csalat­koztak a tagosításba elég fényes bizonyíték arra az illetők vagyonának tetemes emelkedése. Nézzük csak meg Háromszéken az úgynevezett „szép mezőt.“ Van e Erdélyben ennél kényelmesebb terület a gazdára nézve? Alig van; s mégis úgy áll ma, mint ezelőtt száz évvel, ma sem hajt több hasz not mint azon régi időben. Nem azért, mert nem történt rajta semmi gazdasági rendezés, elvszerii be­osztás. A jó szántás meg volt ezelőtt 100 évvel is Ha akkor elég volt az, ma nem elég, ma több kell ennél. Széchenyi azt mondja „Hitel“ czimü munkájá­ban : tőlünk függ minden csak akarjunk.“ Hogy azon a „szép mezőn“ az eddiginél jöve­delmezőbb gazdaságok legyenek, az a tagosítástól függ. A tagosítás pedig függ a „szép mező“ birtokosainak akaratától. A magy. gazdasági egyesület jelszava ez: „Ma­gyarország anyagi jólléte a földmivelés virágzásával karöltve jár. A földrnivelés virágzását pedig mi Rikán belöli kisebb birtokosok tagosítás nélkül soha sem érjük el. A tapasztalat, és pedig százados tapasztalat állitja ezt. Soktól hallottam azon balvélekedést, hogy a tagosítás nyereség a nagy birtokosnak, veszteség a kisebbnek. Az én nézetem ellenkező. A nagy birtokos földjét egy-egy barázda el- szántásával nem ostromolják annyira mint a kis bir­tokosét. A nagy birtokos mezei munkást és cselédet könyebben kap mint a kis birtokos. A nagy birtokos adhat szántót, kaszálót felébe, harmadába a népnek, s ezáltal elkötelezi magának a leendő munkára, mig a kis birtokos ezt nem teheti. Több esetet hozhatnék fel, melyek, mind azt bizonyítják, hogy a kis birtokosnak nagyobb szüksége van a tagosításra, mint a nagy birtokosnak. (Folytatása következik.) A közönség köréből. Thiesz János ur és a kutya-adó. A kutya-adó fizetésének — daczára annak hogy né­melyek szász városnak declárálják Brassót — nem valami kedves fogadtatásban részesült. De azért elég kegyesek az állam iránt, hogy e nemű adójukat is megfizessék. Thiesz János ur szedi nálunk az ilynemű adót, ki a mily udva­rias azok iránt, kik azt legméltóbban fizetik, ép oly ta­pintatlan olyan egyénekkel szemben kiket, nemzetiségök- 11 él fogva charlatanoknak tart a kutyatartást illetőleg. Hi­I Ö ; ába megy hozzá ily charlatan korábban mint a valódi ku­1 tyakedvelö, mert kétszer háromszor elmehet és várhat egy- egy óráig, még sem fogadja el tőle a kutya-adót. Állami- hivatalnoknak, kivel épen ezen eset történt, természetes 1юеУ чет bir elég idővel arra, hogy Thiesz ur kegyel­ménél fogva kétszer háromszor keresse meg öt mig az il­lető adót lefizetheti, és kénytelen más helytt tenni je­lentést a befizetésre vonatkozólag. Ei gyei mes'/.tétjük tehát 1 hiesz urat, hogy ez adónemmel szembe ne tekintse a nemzetiseget, hanem sorrend szerint vegye be mindenkitől a kutya-adót, hogy ne kelljen a máskülönben is nem épen kellemes fizetés nem mellett az ön gorombasáeávál is ta­lálkozni. д г g u s. Becsi tőzsde es pénzek Brassóban april 2G. Pénz.. Osztr. nemzeti adósság ezüstben.......................................... 70 60 » n „ papírban . . ^.........................64 50 18 60-ki sorsj. kölcsön 100 Irt.....................................................102 90 IVemzeti bank részvény . ........................................810 ___ Hiteli ntézeti „ .......................................................332 50 L ondon....................................................................................112 10 E züst..........................................................................................110 25 Napoleond’or...................................................................... 8 92 cs. k. arany.......................................................................... 5 36 L ira ...................................................... 10 15 M agyar földteherm.................................................................. 82 21 B ánáti..................................................................................... 79 50 Erdélyi.................................................................................... 77 25 Porosz tallér...................................................................... 1 66 I ltosár..................................................................................... 1 65 Rubel..................................................................................... 1 66 Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Orbán FCPCHCZ. Bolg’árszegben a porondutezában le vb 1426 szám alatti ház kedvezd föltételek alatt szabad kézből eladó. — Bővebb tudomást nyerhetni a háznál. 56 3—3 Brassai <ór 11- tőzsde április 26. Buza, tiszta 64 kupás köble n V n elegy Rozs erdélyi , „ romániai Kukuricza . Árpa . . Zab, fekete „ fehér . Haricska Lenmag Borsó fehér „ fekete Lencse . . Fuszujka Kendermag Mák . . . Dió . . . Szilva, aszalt Köles . . Pityóka, sárga „ kék Kásák. Gyöngykása mása Árpakása „ Sárga kása „ Zsemlekása Montliszt 00 0 „ * » 2 » 3 „ 4 * 5 Kuluiriczaliszt Haricskaliszt Korpa . . Szaluim ó « uj „ paprikás „ füstölt, Sonka csont nélkül „ csontos Szalámi . . . Irt. 11.40 7.20 6.60 5.60 6.20 5.40 3.40 3.40 6.40 11 — 11.50 5.40 11.20 8— 6.50 3.90 5.80 12— 5.60 2.80 3. ­13.50 10.20 10.20 frt 1 l.70ig 8?— n 7.-,, 6.40 „ 6.60 „ 5.80 „ 3.60 „ 3.65 „ 12.- „ 12.-,, 5.80 „ 11.80 „ 8.40 „ 6.60 „ 4--„ 6.— ,, Lisztek. 13— 16— 15— 14— 13.— 12— 11— 10— 6.40 6.80 2.60 5.70 , 3.20, 3.40 22— , 13.50 13 50 40— 44— 46— 45— 43— 62.­1.10 1.15 1.8 —.86 Túró ó vedre „ uj • • • Sajt .... Orda .... Kaskavál oka . Sóstej dézsája 16 — 1 Vaj olvasztott teh. klip. . 1.40 „ juh „ . 1.10 Hájzsir klip. Lenmagolaj kúp. Lábzsir ,, Tej, bivalj „ .... —.17 „ tehén ,, ... —. 9 Gyapjú ezurkán okája . —.— ,, ,, fehér . —.90 „ „ szürke —.65 „ „ vör. fék. —.85 „ sztógos fehér . —.75 „ ,, szürke . —.65 ,, bárány mezöségi . 1 10 „ „ havasi . . 1.25 „ „ fekete . . 1.20 „ „ szürkés . . 1.— „ czigája, fehér . . 1.40 „ „ natúr vörös. 1.50 „ ,, tépett fehér 1.20 „ kalapos mezőségi . 1.05 „ „ havasi . 2.20 frt. 3.60ij 3.50 , frt. . 3.40 . . 3.40 . . 2.80 , . 2.80 . —.75 7 okás —.— —.— —.90 C50 Kecskeször, fehér . „ szürke . Marhaször ....-.18 „ —.90 , —.80 . 1.15 ' 1.30 , 1.55. 1.60. 1.30. 1.10. 2.30. Nyersbőrök. Ökörbör párja. Tehén „ . , Juh „ . , Berbécs „ . , „ czigája, párja Kecske és czáp párja 30— 24— 2— 2.80 3.40 2.60 36— 28— 2.60 3.40 4.30 „ 5.40 Brassai készitniéuyck. Posztó, szederjes 8/4 • • 180 „ „ % • . 1.60 „ mellértes ®/4 . . 2.— ,, szürke szederjesssel 2.— „ szederjes veressel . 1.80 „ szürke .... 1.60 ,, buzavirágkék 8/4 . 1.80 „ kék % . . . . 1.50 „ 3pecsétes szed. 8/4 3. „ „ „ 7< 1.90 „ vörös mellértes % 3.— „ „ „ szürke 3.— „ natúr-vörös . . 1.80 Abaposztók Nr. 1 . . . —.60 „ „ 2 . . . -.64 „ „ 3 . . . -.70 „ „ 4 . . . —.80 keresztényfalvi . . , 35­rozsnyói ........................ 34­b ráni.............................. 42­M oldon....................•. . 54­Sz ederjes kék flanel . . 54­„ mellértes szürke . . 54­„ vörösmellértes . . 54­„ kék csíkos . . . , 54­„ fehér .................... 48­„ rozsnyói fehér . . 46­„ „ kék ... 46­„ „ csíkos . „ ,, vörösmell ,, „ szürkekékke Halinaposztó fehér . . „ fekete . . „ nat. kávészin ,, fest. ,, „ szürke . Babavári fehér . . „ sötétszürke „ fekete . , „ kávészin „ világos szürke Csuklya, kötése . . 48— 32­34­36­34­64­64­64­50­-66-66 65-68-54 Szebeni nagy 1000 csomó . „ kicsiny „ „ . Hámistrang hosszú 1000 drb. ,. kurta „ „ . Kötöfék dufla „ „ . ,. egyszerű „ „ . Hosszú kötél okája . . . Kulacs 3 kupás . . . . „ 2 ,, • „ 1 '/, „ . . . • ,, 1 ,, • 11 Ví 11 • ‘/4 frt. 55— 50— '00— 70.— —.55 —.60,, Halinaposztó fehér . . . 32—34 „ Kötöfék dufla „ „ . . „ 130— .45 —.50,, „ fekete . . . 34—35 „ ,. egyszerű „ „ . . „ 75,— —.30 —.40,, „ nat. kávészin . 36—38 „ Hosszú kötél okája . . . . „ —.60 —.85 —.55 —.50 —.30 —.24 —.16 ónas darabja 40 kr. fennebb ,, felszerelve darabja 20 kr. fennebb. .— 30.—ig Hordócsap tiszafa 100 db. frt. 8.— 9.— ig ,, szilvafa ,, ,, 9.— 8.— „ fehér ónas „ 10.— 14.— A mai piaczon elkölt kukuricza 3200 köböl; rozs, tiszta buza, árpa és zab 2200 köböl. — Tömérdek kukuricza eladatlan maradván, raktáiokba letétetett. 2 20ig 1.70 „ 2.10„ 2.10„ 2.10 1.80 2— 1.60 „ 3.20,. 2.40 „ 3.20 „ 3.10 „ 2.10„-36 kr’ -36 „ -44 „ -66 „ -80 „ -70 „ -76 „ -75 „ -75 „ -48 „ -48 „ 50 „ 50 „ 48 „ 34 „ "35 ,, 38 „ -35 „ 28 „ Csergék. tarka, dar. Nr. 3 fehér szürke frt. 4.— 5.60 7.50 10— frt. 1.40 1 20 1.10 Nr. 3 4 5 6 Klapka Nr. 1 2 3 4 frt. 5.60 7— 9— 11.50 fit. 1.70 1.33—— —.— Nr 3 4 5 6 vidéki 20 kr. alább. frt. 4— 5.50 7— 10— ,, bojtos Nr. 4 5 6 fehér drb. Nr. 3 4 5 frt. 1.40 1 — 80 kr. frt. —.— —— _Г.АШ borzas tetejű ÍN г. 1 2 3 szürke drb. Nr. Gyapjú pokrócz Ord. Bánáti „ frt. —.= —.— . . . . 1.40 . . . . —.90 . . . . —.80 5.60ig 1.30 „ 1.-1, Szőttes kék vörössel 7/g singe 19—20 kr. ,, közepes ....................17—18 ,, „ forgácsos 8/4 ... 34—36 „ Alsó rekli Nr. 0 12 3 dezt. frt. 32 — 35.— 44.— 50.— Gyermekharisnya Nr. 1 2 3 4 5 Kalapok : Kossuth Nr. 1 frt. 1.60 1.50 1.40 kerületi 20 kr olcsóbb. Moldovai magyar hosszú dar. 1 frt. dezt. frt. 3.— 3.40 4.— 5.— 6.50 Női harisnya kies. dezt. . . frt. 12.— „ „ nagy „ . . . „ 13.50 Férfi „ „ . . . „ ,, ,, ord. ,, . . . 7— 4— Kötéivcrő munkák. félmagas Szesz 34—36 fokú Fotogen I. mázsa H. ,1 • Ligroin „ . Itepczeolaj ,, Firnisz ,, Eczet vedre . . ,, szesz 64% Viasz mázsa Méz ,, . . Gubics „ Szkumpia ,, . . Szattyán ,, . . Kordován kötés . Hamuzsir . . Sóshal, pozsár, egy lótehe harcsa és viza Kender mázsa Len köve Tűzifa öle . Cserhaj mázsa Gyertya „ ., takarék mázsa Szappan sárga ,, ,, szurok ,, „ tarka „ Fagya juh olvaszt. „ „ „ nyers „ Marhahús fontja Disznóhus 11 Berbécshus » Háj friss u .. Ó 11 90 kr. Í8—19 kr. 13.50 —.—ig 13.------.-„ 1 7— 18—„ 35— 36—„ 40.-------— — .48-.80 92— 95— „ 80.-------— „ 7 .41) — „ 6.70 7.50 „ 75— 80—„ 36— 40— „ 15—16.50,, 64— 65—„ 95.------„ 1 9— 27—„ 1.10 1.20 „ 8.50 10.50,, 9.20 — „ 30.-------— „ 3 2­23.- 24— „ 20.----------— ., 2 0.--------------­2 6— 27—„ 18.-- 20—„ 18 kr. 24 „ 44-45 Nyomatott liömer és Kamnernél.

Next

/
Thumbnails
Contents