Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-04-18 / 31. szám
Brassó, 187<d. Másod évi folyam 31. szám. Csütörtök, aprít 18. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csütörtökön és vasárnap. Ára: Egész évre . . 6 í't. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 i't. 50 kr. A szerkesztő szállása: Szinház-utcza 404. szánj. Politikai, közgazdászat! és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos gannond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy óbb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. Brassó, 1872, april. 17. A magyar képviselőház harmadik ülésszakának ünnepélyes berekesztése tegnap történt meg. A küzdelem, mely már is lazulni kezdett volt, megszűnt. Próbakő volt az a küzdők Hunderükére; megpróbálta az a Deákpárt- és baloldalnak türelmét egyaránt. A küzdelem felett leghatalmasabb ítéletet mond a közvélemény és a jövő képviselőválasztások eredménye. A látszólagos győzelem miatt aggódni nem lehet; ok sincs a megijedésre, sem pedig a látszólagos győztes fél előtt való visz- szavonulásra. A mulasztást — mi kétségen kivíil van — a jövő országgyűlésnek leend missiója pótolni. Ezt elvárjuk, és hogy az meg fog történni a haza veszedelme nélkül, — erősen hisszük. Az ülésszakot, ő felsége a magyar ország- gyűlés mindkét házának tagjai jelenlétében a budai királyi palota nagy termében tegnap délután 1 órakor, trónbeszéddel rekeszté be. A tronbeszédet jelenben táviratilag közöljük. — N A „Nemere,“ eredeti távirata. Pest, április 16. Ma délben tartott tronbeszéd rövid bevezetés után kiemeli az országgyűlés feladatát; az ország szellemi és anyagi jóllétének emelését, melyeknek törvénykezés és közigazgatás rendezése által megfelelt. A trónbeszéd tovább fölszámítja a törvényeket a bírói hatalom gyakorlásáról, birák felelősségéről, az igazság szolgáltatásnak a közigazgatástól való elválasztásását, törvényhatóságok s községek rendezését. Tovább felemliti az 1848-iki kilenczedik czikk által megszüntetett úrbéri kapcsolatokból fennmaradt viszonyok rendezéséről, irtványokról Erdély arányosítása és tagosításáról, valamint a vadászati jogról hozott törvények által történt előbaladást; ! úgyszintén a birtok-viszonyok rendezéséről, viz- szabályozás és gátrendőrségről szóló törvényeket. Kiemeli, hogy a jelentékenyen növekedett köz-; jövedelmeket czélszerüen igyekeztek felhasználni. ! Törvénykezés javítása, közoktatás, közművelődés előmozdítása, vasúti hálózat kiegészítése, gondoskodása tárgyát képezvén, — e c.zélokra nevezetes összegeket szavaztak meg. Készséggel ajánlták meg a szép fejlődésnek indult honvédelmi intézmény nagymérvű fejlesztésére szükséges költséget; s mindezt adó felemelés és kölcsönök felvétele nélkül birták eszközölni. A véderőnek czélszerü rendezése megengedte nekünk a határőrvidék polgárosításának részben előkészítését, részben tettleges megkezdését. Reméljük nincs távol az idő, midőn nem lesz birodalmunkban egy néptöredék sem, mely egész mértékben ne élvezhetné alkotmányos jogainkat. Sajnálatunkat kell kifejeznünk a felett, hogy a választási törvény szabatositása, a főváros rendezése nem következhetett be, valamint kormányunk által előterjesztett s több más közhaszna törvényjavaslat nem volt szentesítésünk előterjeszthető. Minthogy az országgyűlés végszakában a képviselőbáz tanácskozási szabályai mellett lehetséges volt a tárgyalásokat sikertelenné tenni : a jövő országgyűlés feladata leend pótolni a mulasztásokat és gondoskodni az alkotmányos tárgyalások sikerének biztosításáról. Trónbeszéd végül mondja, hogy a külhatalmakkal jelenleg fennálló jó viszony bizalommal engedi remélni, hogy a béke áldásai közt megkezdett nagy mun-1 kát a nemsokára egybehívandó országgyűlés tovább fogja fejleszthetni. Hazaszeretet, trón iránti örökölt hűség volt j kútfeje az elért üdvös eredményeknek; — és j az leend jövőben is kiapadhatlan forrása a nemzet boldogságának. О Ö Ezzel, jelen országgyűlés utolsó szakát, be- rekesztettuek nyilvánítjuk. A beliigymiuiszter az országgyűlési képTiselőválaszlasok tárgyában szükséges előmunkálatok idejének -beosztása iránt körlevelet intézett a törvényhatóságok fejeihez, melyben figyelmüket felhívja, hogy a kormány ama szándéka, melynél fogva a folyó évben foganatba veendő országos képviselőválasztásokat az aratási idény előtt megejteni óhajtja, csak úgy lesz valósítható, ha az 18-48. V. t. ez.-ben megjelölt előmunkálatokra nézve a törvényben alólirt határidők következőleg tartatnak szem előtt: A f. é. april 22-én tartandó rendkívüli közgyűlésen a választások vezetésére hivatott központi választmány megválasztatván, minthogy a törvény az azonnali megalakulást is megengedi, tehát ezen választmány még az nap délután megalakulhat, az összeíró küldöttségeket kinevezni, s a választók össze- iiására nézve a törvényben előirt, hirdetmény közzététele iránt intézkedik. Figyelembe véve már most a hivatott törvény 13-ik §-ában kitűzött legrövidebb 21 napi határidőt, miután a központi választmány a fennemlitett hirdetményt april 22 én kibocsátotta; május 13-án a választók összeírása már foganatba vehető s tekintve azt, hogy az összeirás a törvény 14. §-a szerint 14 napig folytatandó, május 26-án az összeiró küldöttségek működéseit befeje- zendik. Május 29-ig a választók névjegyzékei a központi választmányhoz beérkezhetnek, mint hogy a központi választmány erről már eleven tudomással bir és igy az első ülés határnapjáról is kellően tájékozva leend. Május 30-án a központi választmány már összeülhet. Junius 8-ig pedig a felszólamlások iránt a tárgyalások véget érvén, ezek alapján az összeírások azonnal kiigazittathatnak; s tekintetbe véve a belügyminiszterhez netalán érkezendő felíulya- modványok elintézésére szükséges időtartamot is, a fent jelzett határidők pontos megtartása mellett junius hó utolsó hetében a választások már elrendelhetök lesznek, Hogy pedig a központi választmány a választás határnapját, tekintettel a törvény 34-ik §-ában kitűzött 15 napi határtáaczá.. Brassó-város és vidék népiskolai állapotáról, (Folytatás és vége). Egy magyar község, Apácza, csak ezen évben vál toztatta községivé azelőtt evang. felekezeti iskoláját ; abban egyedül 100-nál több iskolaköteles hiányzik még mindig az iskolából. Ha hozzá vesszük ehez, hogy a brassai iskolákba járó magyar növendékek egy része vidéki, hogy itten felsőbb iskolákban is vannak részint idevaló, részint vidéki növendékek: kitűnik, hogy magyar növendékekre nézve Apácza rendbeszedése után főként a városban kell intézkedni, mert a mi a rendezett iskoláju községekben hiányzik, az részint a törvényszerű okból ki maradottak rovatába számítható, részint, szegénység miatt más községben, vagy épen más országban szolgál. 9 magyar községben a 10 közül egyátaláhan anyira rendezve van az iskolába járás, hogy épen csak felügyelni kell a községi elöljárókra s a még kipótolható hiány könnyű szerrel kipótoltatik. A 10-ik, Apácza is, rendbe jön a folyó évvel, mert épitni fog még egy iskolatermet és vinni még egy tanítót. Magyarokra nézve tehát Brassóvárosban szükséges intézkedni, hanem itt ugyancsak szükséges. Nézzük a németeket! Az 1869-iki bevallások szerint német nyelvű iskola- köteles van ezen törvényhatóság területén 5330. Folyó évben iskolába jár azok közül 3987. Hiányzik tehát 1343.Vajon hol hiányoznak.'* Brassóvárosban a német nyelvű iskolakötelesek száma 2437. Jár pedig 11 különböző brassai iskolába összesen 1256 német növendék. Tehát csaknem 1200 hiány már itt megtalálható, nincs miért tovább keresni. Közelebbről is meghatározhatom, hogy ezen szám az itteni rom. kath. vallásfelekezetre esik csaknem egészen, mert anuak 1584 brassai iskolakötelese közül csakis 558 jár 13 különböző iskolába; tehát 1000-nél több hiányzik. Abból egy részecske ha magyar is, de a nagy többség német. Hallottam már azon ellenvetést épen ezen iskolatanácsban, hogy lehetetlen, miszerint Brassóban olyan sok gyermek nőne fel minden iskola nélkül. Ea is azt mondom, hogy lehetetlen. Hanem a dolog úgy áll, hogy némely szülő föladja egy-két évre, azután kiveszi. A törvény szerint pedig 9 éven át tart az iskolakötelezettség ; következőleg mindaz hiánynak tűnik föl, a ki 9 egész éven át nem jár iskolába. A mi a románokat illeti, azok iskolakötelese 7232; abból iskolába jár a folyó évben 3497 ; hiányzik tehát 3735. A legjelentékenyebb rész itt is a városra esik, mert 1862 iskolakötelesből csakis 710 jár föl az idei adatok szerint; tehát a hiány 1150. Marad azonban jelentékeny hiány a falusi iskolákra is, minek oka főként az, hogy iskoláik az egész törvényhatóságban felekezetieknek maradtak; kellőleg berendezni magokat nem tudták, főként a törvényszerű ismétlő iskolákat még sehol sem állították be. — A románoknál a hiányzás okai közé még az is beszámítható, hogy ezen ajkú polgártársaink közül itt a törvényhatóságban számosán gyakorolnak oly foglalkozást, mely az év legnagyobb részében távol tartja őket lakhelyűktől, még a hazától is ; és gyermekeiket olyankor na- gyobbára magokkal szokták vinni. Az iskolába járásról ezeket kellett előadnom. A mi az iskolák egyéb gyarapodását illeti, bárom év alatt igen jelentékeny és örvendetes változások történtek. A mi az iskolaépületek illeti. A három év alatt történt — részint folyamatban van — 16 teljes nagy építkezés, azok közt föltűnő diszes és alkalmas épületek, mint a rozsnyoi evang., a krizbai, zaj- zoni és ujfalusi községi iskolák. Kisebb építkezést, javítást, tanterembővítést 14 iskola hajtott végre. Taneszközöket illetőleg: a kormáuyáltal elláttatott értékes gyüjteménynyel 41 iskola. — Sajátjából szererzett 1 évben 38, 2-ikban 5, a harmadikban 10. Tanitószemélyzet a három év alatt 25-el szaporodott 13Va%-el* 175—200. Ezen szaporodás a kimutatás szerint a brassai magán tanintézetekre esik főképeu; s e tekintetben nem teljes értékű, mert köztudomásúlag azon tanintézetek tanárainak nagyobb része más iskoláknál is működik, s igy csak részben vehető nyereségnek a kimutatott szám. Ellenben a községi iskoláknál kevesebb haladást mutatnak ki e tekintetben a számok, mint a mennyi valóban történt. Ennek magyarázata a következő. Minden brassóvidéki községi iskolánál a krizbain és hosszufalusin kívül egy-.egy állomás 1869 előtt egészen képzetlen, falusi emberekkel volt betöltve. Most azok helyét törvényszerű képzettséggel biró tanítók töltik be, úgy bogy a ll községi iskolánál összesen 11-el lehet tényleg fölvenni a tanítók számának szaporodását. Hogy azen iskolatanács körében egy egészen új iskola is állott a folyó tanévben, a hosszufalusi felső népiskola, — az átalában tudva van. Ezen intézetnél most még csak egy tanító működik; de minden irányban folynak a tárgyalások, hogy legközelebbről a kellő erőkkel elláttassék. Röviden ezekben adtam elé ezen vidék népiskolaügyének mostani állását és három év alatti haladását. Ajánlom e kimutatást a t. iskolatanács jó akaró figyelmébe.
