Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-01-14 / 4. szám

Brassó, 1872.

Másod évi folyam 4. szám.

Vasárnap, jan. 14.

Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csütörtökön és vasárnap.

Ára:

Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft- 50 kr.

A szerkesztő szállása : Szinház-utcza 404. szám.'

• V

Politikai, közgazdászat! és társadalmi lap.

Hirdetési díj:

4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél.

A „Nemerére“ folyv

ást előfizethetni :

Egész évre . . .

. 6 ft. — kr.

Félévre ....

Q

. fj „ „

Negyedévre . . .

• 1 „ 50 „

Az előfizetési pénzek bérmentve küldendők a „Nemere“ szerkesztőségének Brassóba.

Brassó, jan. 13-én.

A kik csak távolról nézik küzdelmeinket és az itteni közélet újabb alakulásival s a régibb alakulások valódi okaival nem ösmerösök,

— gyakran vetik föl a kérdést, hogy: hova lett a nagy hirü brassai ifjú szász párt?

A „Nemere“ azt tapasztalta, hogy ha kiváltságok őrzéséről és uj érdekek kielégítéséről van szó ; ha a nemzetiségen fölülemélkedett ha- zafiság terén keresünk férfikezet a szövetségre:

— ez a párt nem létezik.

Most azonban „nem magunk akarunk szólam, hanem idézünk egy sajtó alatt levő röp- iratból, a melyet olyan ember irt, a ki rosznl beszél magyarul, de jól ismeri a királyföldi viszonyokat, mert életét a király told különböző városaiban élte át.

Ezen röpiratból, mely épen most került véletlenül kezünkbe, nagy érdekeltséggel olvastuk az ifjú szász párt megalakulására, átalakulására és hanyatlására vonatkozó fejtegetéseket. Itt ezennel közöljük egy önmagában is érthető és igen érdekes részletét.

Ebből sokat tanulhatnak mindazok, a kik az ifjú szász párt után tudakozódnak.

„Igaz ugyan, hogy a fiatal szász párt a később bekövetkezett erdélyi zárországgyülésen férfiason szavának állott és az unió törvény érvényessége mellett szavazott; de hogy ez igy történt, az tagadhatlauul mégis csak inkább a brassai és még egy néhány más — s nevezetesen azon szász helységekbeli ó szászok érdeme, a kik és mely helységek közösön a „kolozsvár-brassai“ vasútvonal ügyében legközelebbről érdekelve voltak, és vannak.

Az unió törvény érvényessége mellett lett megszavazás után pedig a fiatal szászpárt móg azon csekélyebb mértékű jelentőségét is, mint a melyet annak előtte __

m

ár a megszavazás előtt — birt volt, elveszítette; igen

— mert miután programmjában az egy unió törvény érvényességének megszavazásán kívül semmi egyéb más közérdekű czél vagy tárgy nem volt, természetes, hogy egyszerre alap és irány nélkül maradott. De érezte is ennek hiányát mindjárt még a kiegyezkedés után, leg- főleg épen e párt maga, mert a hatvannyolezadik év kezdetén, a szükséges elöintézkedések — és tervezésekkel foglalkozva mozgásnak indult volt, a hiányt utánna pótolandó.

Azonban még a mai napig sem lett ebből semmi, — programm nincs.

Nevezetesen a brassai fiatal szász párt ott hagyta az alkotmányos párthoz tartozó brassóvárosi és vidéki magyarokat a faképnél, miután közös, az az országos központi, törvényhatósági, községi, s más kebli ügyekben inkább az ó szászpárt felé hajlik, s ezt is látszik támogatni ; miglen ellenkezőleg, például a szebeui fiatal szászpárt több föbb- vonásokban, s nevezetesen központi ügyekben az alkotmányos pártot látszik támogatni.

Hanem ezen ingadozó kétértelmű tüneményen nincs mit csodálkozni, mert általánosan véve a fiatal szászok nak egy egyöntetű, egyértelmű programmja már kezdetben sem volt; de igen ám volt és van annyiféle szinezetü programmja és még annyiféle fiatal szász párt, mint a menynyi szász helység és város épen van, és innen van aztán az is, bogy a fiatal szászok munkálkodása a Babeltorony építésnél nem egyéb !

A mi különösön pedig a brassai fiatal szászpártot — mely mégis kezdetben a többiekhez képest a legtöbb tekintélylyel és befolyással birt — közvetlenül illeti, ebből utóbb még nemcsak a németek váltak ki, de sőt szintén tőle még az ó szászpárt is minden további támogatását megtagadta, úgy hogy már most e párt -- vagy helyesebben mondva párttöredék elöbbeni jelentőségével homlok egyenest ellenkezőleg, — épen semmit sem számit ;

— nem számit, mert a többi társnemzetiségeket is magától távol tartja, ezekkel nem erösbödhetik, vlamint az ó szászpárt támogatására sem számíthat többet; azért mivel már a kolozsvár — brassói vasútvonal úgy is t. i. a fiatalok közreműködése nélkül biztosítva van. Igen, „der Mohr bat seine Schuldigkeit gethan“ a Mohr elmehet! Ez nem is egyéb mint csak ez, az általiunk idézzett, „Innerer Nemerének“ valóságos „refrain„-je.

A miként tehát már az elébb, habár csak szórványosan fölsorolt körülményekből kitűnik , pártárnyalatok hiányában a szásznép sem szenved, de még is a mint látni alkalmunk volt, az elkerülhetetlenül minden józan

politikához szükségesen megkivántató reformpártot nála hiában keresünk, mert épen ez nincs!“

V i (1 é k.

Sepsi-Szeut-Gjörgy, 1872, jan. 7 én.

Országszerte a városok és megyék újjászervezése illetőleg rendezése volt a múlt év utolsó uapjai s kolduap- jainak fontos teendője ; hogy mi lesz ezen ujreudezésnek politikai, társadalmi és közigazgatási előnye, azt a jövő mutatja meg: annyi azonban bizonyos, hogy az uj berendezés által az egyöntetűség inkább el van érve, mint volt a megelőző rendszernél, már pedig ez magában is előny a jelen viszonyok között, és pedig fontos előny, ha igaz Mirabeau azon állítása, hogy minden kormányforma a világon, a tökélyfelét birja, ha az egyöntetűség sajátja: igaz ugyan, hogy az egyöntetűség mellett, lehet valamely kormányforma a legönkényesebb, de ily alkotmányos országban mint a miénk, ez nem nyugtalanithat senkit. De legyenek a törvények bármily tökéletesek, a nemzet állami életéből kifolyók, míveltsége és erkölcsi állapotával megegyezők, ha az alkalmazás a végrehajtás hiányos, vagy lassú, akkor kész a hiány, még pedig az alkalmazás hiány a mit betű nem pótolhat ki.

Óhajtandó tehát, mint mindenütt úgy a városoknál is, hogy az újjászervezés emberei, akár uj, akár már gyakorlott hivatalaikban a törvény szellemében és pontossággal járjanak el ; akkor bármily nagyfontosságn és kellemetlennek látszó ügyek elintézésénél is részökön van a törvény igazságán kívül, a közvélemény és saját lelkiismeretűk megnyugvása. Azon hatalmat a mit a törvény ad tisztviselői kezébe, minden tartózkodás és csorbítás nélkül kell gyakorolni; azon jogról, melylyel a törvény értelmében van felruházva lemondani nem szabad; vagy legalább is erkölcsi gyengeség és hivatali képesség hiány nélkül nem lehet. A ki a törvény végrehajtásától fél, magától az

igazságtól fél, s az olyan tisztviselő a ki mulasztás vagy

gyengeségből lesz törvénytelen, olyan orvosa a polgári vagy állami életnek, a ki a gyógyszer helyett magát a betegséget adja be ; de másfelől az is igaz, hogy bármily

correct, jogos s az államéletnek megfelelő törvény, vagy

intézkedés is, ha igazságos, hasznos és szükséges volta mellett is nyilt ellenszegülés vagy engedetlenséggel találkozik, akkor annak sem értéke, sem haszna nincs : szükség tehát a helyes törvénykezés, valamint a hasznos köz- igazgatáshoz a törvényeknek illő tisztelete, tekintélye,

Frkôlcsôsség* és biztonság* Berlinben.

„Ha egy idegen azon szándékkal jön Berlinbe, hogy fegyelmünket, erkölcsösségünket ismerni tanulja, — melyekről annyit olvasfiatni jámbor lapjainkban, nem sokáig kell itt maradnia, hogy alapos ismeretet szerezhessen azon életről, mely itt véghez megy“ igy sóhajt fel egyik jobb érzelmű berlini lap. Es valóban méltán, mert a berlini Frigyes — és más utszákbau mindennap Valburga éje van. A német főváros legjártabb utszáin minő élet! Egy „egészen hatalmas boszorkány — sereg“ kénye, kedveszerint sürgölődik; vad szilaj örömben ujongva zsibong’ szó és kihívás, tekintet és taglajtés, susogás és kiáltás, menés és ugrás s tudja Isten még minő jelekkel adja tudtul, hogy С szintér az övé. Napról napra uj tagokkal szaparodik e „sereg“ mely nem fékezett elbizakodottságában igy kiállt a jobbérzelmüekbez ; Várjatok csak egy kissé, most is sokan vagyunk, s naponkint többen leszünk, hatalmunk növekedik , örüljetek ha bekében hagyunk ; leányaitok az aggodalómtól, hogy velünk összetévesztettek — félhatlan sírva mennek hozzátok; lapjaitok a pápát és minden királyokat bajoknál fogva rángatják, mig minket nem merészelnek bántani ; mondjátok meg tehát, hatalom vagyunk-e mi vagy nem? Igen az egy érinthetlen társaság vagyunk mi a ti várostokban !

Ezen igen hatalmas egyletbe férfiak is szerepelnek, mert minden boszorkánynak, — melyiknek úgy tetszik — van kísérője, engedelmes szolgája; kik bajól megvizsgáljuk nem egyebek, mint valóságos zsiványok, kik mél tóbban ülhetnének a börtönben, mint némely szerencsétlenek. Mert miben áll napi foglalkozásuk? A jobbérzé- süek kigúnyolásában, fenyegetödzésében. —

Sokaságukban bizva vagy beleakadnak valakibe nyilt kihívásukkal, vagy valamely szögletben lesben állanak és urnőjök egyetlen intésére rögtön készen vannak a méltatlanság és zsarolás vagy mindkettő elkövetésére. Igazán egy valóságos banda: kötekedők és rablókból, kiknek verekedés és zsarolás napifoglalkozásuk, életpályájuk, s kik mint ilyenek igen természetesen a személy és vagyon biztonságot nem ismerik, nem becsülik. Ennek bebizonyítására álljon itt e nem rég történt esemény.

A. B. honfitársunk kéjutja alkalmával Berlint is meglátogatva egy pár hetet szándékozott itt tölteni és egy elég élénk utszában vett lakást. Egy néhány nap múlva reggeli nyolez órakor kopognak ajtaján, felnyitja és mi történik ? négy jómadár magragadja, kezdi fojtogatni és csak erejének köszönheti, hogy magát és hozzátartozóit megmenthette. Mint értesültem port indított, de hogy mit nyert, vagy mit fog nyerni nem tudom, hanem elég az hozzá, hogy ez a német királyi fővárosban történt. Istenem hány ilyen eset adhatja és adhatta elő magát !

Közelebbről is egy néhány jómadár e szép társaság hói egy véres tényt vitt véghez, melyre aztán végre valaliára a jámbor lapok közül is egy pár felnyitá száját. A színhely, bol a véres dráma lejátszatott, egy úgynevezett kávéház. Oh ezek a berlini kávéházak ! legnagyobb része nem egyébb, mint titkos bejárások, — elrejtett szobákkal ellátóit pincze, nem egyébb mint a tivornya és vértlázitó tények színhelye.

A Berlinre nézve igen jóltevöleg ható parancs a női szolgálat ellen — Írja a fennebbi lap — feledésbe ment, a a vendéglősek úgy látszik nincsenek felelősség alá vetve, városunkban mindenki azt tehet mi neki tetszik, városunk szivében a mindig élénk Frigyes utszában nincs akkora biztonság és védelem, mind London roszhirü és távollevő szögleteiben !

De nemcsak az utszák és kávéházak színhelyei az erkölcsösséget és biztonságot veszélylyel fenyegető dolgoknak, hanem az úgynevezett idötöltósi csarnokok — és úgynevezett színházakban is igen sok illetlen történik. Fájdalom még jó erkölcsii személyek is követik el azon hibát, bizonyos meggondolatlanságból, hogy nem tudják magukat és családjukat ezen helyek és azok „ritkaságaitól“ visszatartani, mi miatt az átútazó idegenek is úgy vélekednek, nem lehet ezeket meg nem látogatni, nem lehet az itt történteket ismerni nem tanulni; pedig valójában itt bizony egyebet még senki sem tanult, mint azt, hogy ezen helyek megrontói az ifjú tisztaságnak, a női erénynek, szóval az erkölcsi érzést és müizlést megfertöztetö

bódék.

Ilyen minden eddiginél hatalmasabb ellenség fényé-