Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-03-31 / 26. szám
102 Egyházi vagyont, legyen az bármelyik felekezeti, legyen az akár világi papok, akár szerzetesek birtokában, szeretnek magánvagyonnak tekinttetni; csak hogy a szerzeteseknek is alkalmat kellene nyújtani tehetségeiknek közhasznos módon való érvényesítésére. Rendelkezzék minden felekezet saját vagyona fölött szabadon, csak hogy azt ne fordítsa az állam czéljával ellenkező czélra. Simon Péter, magy. kir. államfőgymn. tanár. (Vége következik). A Deákpdrt és balközép közt ezélzott com- promissumok ügyében az alkudozások mindkét párt részéről abbahagyattak, s a Deákkör e hó 26-ikán tartott értekezletén cons találtatott, hogy megegyezés létrehozatala egyáltalában lehetetlen, megegyezés alatt t. i. azt értvén, hogy mindkét párt kimozduljon eddig elfoglalt álláspontjából. Alighogy azonban ezt a pártértekezlet constat álta, az ellenzék részéről a képviselőház e hó 26-ikán tartott ülésén újabb kísérlet tétetett minden lehető compromissum megakadályozására. Brassó, 1872 márcz. 29. Csikszékből általunk igen tisztelt egyéntől kaptunk czikket lapunk 22-ik számában köz- lött pesti levél ellen. Czikkiró óhajtja, hogy egy megizmosodott reformpárt egyeztesse ki a parlamentünk két főpártja közt beállott viszályt. Ezen tekintetben sok Ízben elmondottuk nézeteinket. A mi czikkiró azon nézetét illeti, hogy a belügyminiszternek le kellett volna mondani, mivel pártja változtatásokat tett összeférhetlen- ségi törvényjavaslatán, — ezt a nézetet el nem fogadhatjuk. Azon elmélet szerint valóban nem volna értelme a palamentaris tárgyalásoknak, mert mindig úgy állanna a kérdés, hogy vagy elfogadja a ház változatlanul a miniszterek minden javaslatát, vagy kormánykrizis áll be. Ez ugyancsak nem gyakorlati tan. Országos ellenzékünk épen azt szokta fölhányni a kormánynak, hogy mért csinál igen sok tárczakérdést. Az ellenzékhez szító csiki levelezőnk pedig azt akarná, hogy minden, a parlament elébe kerülő ügy egyszersmind tárczakérdést képezzen. A mi azt illeti, hogy a nemzet többsége lehet más véleményen, mint a parlament többsége, — az mindig lehetséges. Törvényesen és illetékesen azonban csakis a parlamentben nyilatkozik a többség. A ki alkotmányos életet akar, az nem vonhatja kétségbe ily alapon a parlamenti többség jogait. Ezen rövid fejtegetés szolgáljon indokául Én a lovakat akartam eloldani, azt sem tudom merre van azokuak a roszlelkeknek az istálója. A közeli fürdőre vittem dohányt. Itt a térségben hol több ember, főként pedig fináncz is jár, éjszaka szók* tam tenni utamat, és akkor is az országutját lehetőleg kerülöm. Sötét esős éjszaka vala. Az utam eltévesztéin, mert egy olyan gübbenös helyre érkeztem, hol nem tudám magam tájékozni. Hej ha csak a Gönczöl szekerét láthatom vala az egen, nem esem a szerencsétlenségbe. A közeibe kakas kukorékolást hallék, minek megör- vendettem, tudva hogy valamely majornak értem közelébe. Rögtön kiabálni is kezdettem, jó emberek hol érek ki itt Póterfalva útjára Kiabálásomra, nem messze távolba több kutyának ugatása támadt, mi közben egy férfi .hangja hallszott, ki a kutyákat uszította. En a kiabálást folytattam, de segély helyett a kutyák mérges csaholással közeledtek. Rövid időn, három nagy kutya állott előttem, melyekkel szemben magam tőtetlen fegyveremmel védettem ; de miután azok mind dühösebben támadtak, hátrálni kezdettem, és szerencsétlenségemre egy giibbeuöbe, a melybe valami fogyökerek hevertek, bele estem, és itt magam úgy megütöttem, hogy pillanatra eszméletem vesztettem. Mikor magamhoz jöttem, két férfi állott ellőttem, egyiknek kezében puska volt, a másik saját fegyveremet és egy vasvillát tartott kezében, A felszólításnak, hegy menjek be házukba, tudva hogy mit sem vétettem, és így bántódásom sem lehet, en a czikk nem közlesének; a derék iró pedig ne vonja meg ezért tőlünk további közreműködését. Brassói zálogház. A legutóbbi képviselő gyűlésben az itteni zálogház számadásai vétettek vizsgálat alá, s mint halljuk némi ne hézségek miatt egy ülés alatt a vizsga nem történhetvén meg, másnapi ülésbe ment át. Különösnek is tetszik előttünk, hogy midőn más városok zálogintézeteik forgalmi viszonyairól évenként hirla- pilag nyilvános kimutatásokat olvashatni, a mi brassói zálogintézetünkről már 28 év óta semmi nyilvános tudósítás sem jelenik meg. Különösnek tetszik előttünk, hogy midőn más zálogintézetoknek megtakarításaiból, nyereményeiből üdvös czélokra történt összegek adományozásáról olvashatunk gyakrabban, — a brassói zálogintézet ilyes lényeiről semmit sem hallani sehol. Vagy tán ez intézetünk szerénysége nem engedi, emberi és társadalmi czélokra ' tett adományait a világ szájába adni? vagy pedig ez intézetünknek tán nem is létezik az ily czélokra megkiváutató jövedelme; nincs semmi megtakaritott összege, az évenkénti forgalom után nem marad semmi nyereménye? Ez utóbbi körülmény nem tűnik valósziniinek föl előttünk, tudva, miszerint nem csak népes városunk minden rendű és rangú, minden osztálya és felekezetű lakóssága, nem csak az egész Barczaság, de a székelységnek is nagyobb része ez intézetet használja, és tudva, hogy a zálog mellett 12°/0-re adódik ki pénz, még pedig olyan pénz melyért az intézet csak 6°/0-et fizet. Hozzávetőleg ez intézetünk évi forgalmának legkevesebbet számítva: fél milliónak kell lennie. Vegyük ennek 12°/0-os kamatját, üssük le ennek felét: a felvett és használt pénznek 6°/0-es kamatjaként; üssük le ebből a hivatalnokok évi fizetését és egyéb kiadásokat, még is kell hogy maradjon több ezerre menő évi jövedelem fölösleg annál is inkább, mivel a mint tudjuk ez intézet egészen ez évig az általa lakott, az az használt helyiségekért semmi bért sem fizetett. Ezek után óhajtandó volna, miszerint ezen nyilvános és az egész közönség használatára és javára fennálló intézet igazgatósága eddigi szerénységét mérsékelve, lépjen számadásaival egyszer évenkint hirlapilag a nyilvánosság terére, meggyőzve a közönséget arról, hogy ez intézet nem csak egy oldalú, de több oldalú czéljának is megfelel. Tudni vágyó. V i d é k. ŰZŐI), 1872. márcz. 28, Folyó 1872. márcz. 24-én temettük el Uzonban községünk — sőt mondhatnám egész szép Háromszék mély részvéte, meghatottsága között t. Pünkösti Lajosné, született Vájná Berta úrasszonyt, a finom műveltségű nemes érzésű szeretetre méltó kedves ifjú nőt Ez alkalommal a roppant veszteségtől lesújtott férj érezvén, hogy a szokásos torogcdelmeskedtem, összzszedtem magam és sántikálva a a mint egy kétszáz lépésnyi távolba eső házba vánszorogtam. Már hajnal felé lehetett, mit a kakas kukurikolásból» de abból is hogy az asszony már tüzet gyújtott gyanítottam. A konyhában a tűz mellé letelepedtem; de igen rövid időig nyugodhattam, mert a gazda elkezdő beszélni, hogy szomszédjával elakartam lopni lovait, és ezt a törvényszék előtt be kell hogy valjam. Miután én sem magamat tolvajnak vallani, sem mást tolvajsággal vádolui nem akartam, a gazda és a másik férfi, ki nézetem szerint a háznál szolga volt, megkötöztek, és a vasvila nyelével jól elvertek. Ez még nem volt elég ; az asszony kibe bizonyára a gonosz bujt volt bele, nekem szökött és körmével lehúzta arczomról a bőrt, a puliszka keverővel addig vert míg elfáradott, ekkor nyársot tüzesitett , és azt több helyen testemhez sütötte. Borzasztó kint állottam ki. Isten csodája hogy meg maradtam. A részvétellel vádolt szomszéd, valamint annak hat székely cséplője, kik a Dridif kiabálására, valamint a ku tyaugatásra felébredtek, és a szénáshiuról, hova éjszakára telepedtek lejöttek volt, az eseménynek szemtanúi voltak, és Dridifnek vallomását szóról szóra megerősítették, minek folytán az szabadlábra tétetett, helyette pedig a jelentést tevő gazda, annak felesége és szolgája fogatott kereset alá hamis vád és súlyos testi sértés bűntényéért. (Folytatása következik.) zás s az akkor előfordulható botránkoztató esetek fájó szivére, kegyeletére sértöleg hatnánnk, az egész, valóban kegyeletet sértő torozást mellőzte: s a helyett egyház községünk elöljáróságához, e mély érzést, finom kegyeletet eláruló — kevés mellékes körülmények kihagyásával — következő értelmű alapitó levelet tett át : Alapítólevél: Melynél fogva alólirott forrón szeretett áldott emlékű nőm Vájná Berta asszony neve alatt alapitványozok illetőleg ajándékozok az uzoui év. ref. egyház község fel- I ügyeleté alatt kezelendő 200, írva kétszáz o. é. frtot ki- : zárólag iskolai czélra, és pedig, hogy annak évenkinti kamatja általában tanszerekre, különösen a szegényebb de mindig erkölcsös jó igyekezető gyermekeknek tanszerekkel való ellátására forditassók. Ekképen, s ez által kívánván kegyeletemnek áldozni, s forrón szeretett nőm áldott emlékét megörökíteni : akarom, hogy ez alapítvány „Vájná Berta“ czim alatt kezeltessék. — Kelt Uzonban. 1872. mart. 22 ón Pünkösti Lajos alapitó. Vajha e valóban követésre méltó szép példa, jóra, szépre, nemesre fogékony nemzetünk minden rétogébon utánzásra találna! akkor tudom, hogy a hozott népnév-ölési törvény évtizedekkel elébb megtermené nemzetünk számára áldásos gyümölcseit. Az alapitványozó úrtól pedig engedőimet kérek, ha netalán ismert szerénységét megsértettem szép tette nyilvánosságra hozatalával, hiszen tette annyira szép, annyira nemes, miszerint méltó, hogy szélesebb körben ismertessék. Pünkösti Fercncz, ev. ref. pap. Tisztelettel kéretik az „Erdélyi protestáns egyház s iskolai lap“ szerkesztője e tudósításnak lapjában közlésére. V <; g y e s. (Képviselőház.) A márcz 26-ikán tartott ülés legnevezetesebb mozzanatát Tisza Kálmán indítványa képezto, hogy april másodikától kezdve vasár- és ünnepnapokon, valamint szombaton is, vegye elő a ház a főváros rendezése, a kolozsvári egyetem, s egyóbb közhasznú törvény- javaslatok tárgyalását. Napirenden az uj választási törvényjavaslat első szakasza volt, melynél a szélsőbal az átalános szavazat, a balközép pedig ez ellen beszélt. (Uj kabineti) hirt közöl az „Ellenőr“. Tulajdonkép a hire csak következtetés midőn igy szól. „0 felsége e hó 26 áu magához rendelte b. Wenkheim Béla miniszter urat. A huzamos ideig tartó kihallgatás tárgya és menete felől értesülve nem lehetünk; könnyen elképzelhetni azonban, hogy a politikai körökben ezen audientiát a minisztérium helyzetével hozzák kapcsolatba, sőt némely jósok már egy Wenkheim-kabinet létesülésének előjelét látják benne. Mi nem jövendölünk semmit, de megtörténhetőnek tartjuk ezt is. Nem búsulnánk ha megtörténnék, mert hát br. Wonk- haim Béla jobboldali ugyan , hanem azért galantoumo mégis.“ (Baloldali értekezlet) volt tartandó városunkban — nagypénteken. Horváth Ignácz volt megbízva az országos balközéptöl, hogy itten értekezletet tartson és az itteni. balpártot szervezze. Az eredményről jelenben mit- sem szólhatunk. — (Nagy Mihály szinlársolala) a múlt héten érkezett városunkba, és holnap fogja az első előadást tartani. Azon több oldalról történt ajánlatok, melyek e társulatot oly melegen ajánlák, igen szép reményekre jogosítanak fel bennünket. Hogy csalatkozni nem fogunk, hinni akarjuk, miután a társulat oly tagokat bir, kiknek neve reményeinket némileg garantirozza. A fiatal Tóth Jenő, Toldy és Radó, kik a napokban érkeznek meg Pestről, s a társulat már ismertebb tagjainak neve, e társulattal szemben igényeinket is mindinkább fokozza. Hogy kielégítésre találnak-e? a társulattól függ. Mi hisszük hogy igen; épen azért felhívjuk a városi és vidéki közönséget, hogy minél számosabb látogatással pártfogolják a magyar színészetet. (Nyilatkozat) Barabás Samu barátomnak a „Nemere“ 23-ik számában olvasható levelére vonatkozólag az igazság érdekében szükségesnek tartom megjegyezni és nyilvánítani ezeket : 1. Az orbai néptanítók testületé sehol nem mondta ki azt, hogy nincs képviselője egyház kerületi közgyűlésre. Jegyzőkönyve , melyben képviselőül általános szavazat többséggel megválasztatott Szabó Károly, változtatás nélkül igy maradt, és áll ma is. Tehát van képviselője. Sokkal többel tartozom választóimnak az irányomban nyilvánított bizalomért, minthogy simpliciter azt mondtam volna, semmiképpen nem válalom el a képviselőséget. Zágon, 1872j márcz. 26. ^ Szabó K., tanító, (A Lajlhántuli törvényhozó testület) az egyházi szószék ellenőrzésére jónak látta a kormányt fölszólítani.
