Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-01-04 / 1. szám
> V \ emelni, szélben, zivatarban fenntartani, — fejt- sük, miveljük nemzetiségünket minden buzgalommal, bogy a világtörténelem szelleme avassa föl a magyart a szabadság bajnokául! A szabadság lobogója alatt dúsan fejlőd- ! hetik minden nemzetiség ; s ha itt biztositva j látja nemzetiségét, a miért elvágyott; azonkívül megnyeri a legfőbb emberi kincset, a szabadságot is, — nem vágyik el tőlünk egy se és győzhetetlen erős lesz táborunk. Ez az ország ha megszűnnék Magyarország lenni, a német és szláv sergek csataterévé válnék. Világtörténelmi hivatást töltünk itt be s csak akkor válnék kérdésessé lételünk, ha nem birnók felfogni hivatásunkat. Mi jó reménynyel nézünk a jövőbe és a lelkesedés meggyőződésével hangi /tatjuk : „Élni fogsz hazám, mert élned kell. Dicsőség és boldogság lesz a te életed.“ Emeljük összes nemzetünket hivatásunk fölfogására. Apróságok. Л törvényszéki kinevezésekre egyik egyet, a másik mást mond. Hogy sokat beszélnek ez ügyről az egész országban, az nem szorul bizonyításra. Feltűnő, bogy igen sok önálló gondolkozásu ember azon nézetnek ad kifejezést, hogy igazságszolgáltatásunknak nagy mértékben javára szolgált volna, ha a törvényszék személyzeteit összevissza cserélik, úgy, bogy a lehetőleg senki se maradott volna születése helyén. Úgy indokolják, hogy a családi összeköttetések, gyerekkor óta fűződött rokon- és ellenszenvek, érdekek, a legerősebb ember részrehajtatlanságát is sok kisértésnek teszik ki ; pedig a mi uj biráink ha mind erősek is, de nem mindnyájan a legerősebbek. A miniszter azonban még ha osztotta volna, sem követhette volna ezen elvet, mert neki a törvény épen ellenkező irányban kötötte kezét azon rendelkezéssel, hogy minden törvényszék személyzete a lehetőleg azon törvényhatóság fiaival töltessék be. A brassóvidéki bétfalu népe nem nagyon oszthatá a törvényhozás nézeteit, midőn azért folyamodott a miniszterhez, hogy Ilosszufaluba az egyesbiróság személyzetét nevezzék akárhonnan, csak brassaiakat és brassóvidékieket no tegyenek oda. I Jellemző, hogy a törvényhatóságnak egy harmad része ilyen nagyon jól lakott az itteni autonómia áldásaival. A kérelem azonban nem vezetett sikerre, mert a kinevezett járásbiró és segédje: Langer Tamás és Teörök Károly urak mind ketten a brassai tanács tagjai voltak. Föltesszük rólok, hogy kifogástalan hivatali eljárással fogják elenyésztetni a nép előleges bizalmatlanságát. Különben ezt valamennyi uj kiuevezettről föltesszük. Úgy tekintjük őket, mintha ezen kinevezés által újra születtek volna. Ha multjok miatt bizalmatlanul nyilatkozik egyik-másik felöl a közvélemény, ezen bizalmatlanságnak nem adunk kifejezést. Óhajtjuk, hogy jövő eljárása által érdemelje ki valamennyi a bizalmat. Drechsler Gusztáv azonban már eddig is kiérdemelte, mégis kimaradott a sorból, iífalában az a vélemény, hogy a brassai törvényszéknek nem volt szorgalmasabb és kifogástalanabb tagja, mint ő ; épen azért mindenfelé sajnálják kimaradását. A hatalmas informátorok nem fogadták őt kegyeikbe. Vajon miért? Tán csak nem azért, hogy katholikus vallási! és német nemzetiségű ? — A felekezeti kérdés másutt rég lejárt; itt még nagy-' ban virágzik. Ebből látható, mily előre járunk mi a czi- vilisatióban. A nemzetiségi kérdést rószbeu legyőztük mi: magyarok, románok, németek; Gött JánoiTék azonban ugyancsak szítják. Meg kell csak nézni Gött ur programm- czikkét lapja utolsó számában. lia a kényeztetés és elöjogositás az eddigi módon foly, még megérhetjük, hogy a magyar birodalom ezeu területén magyar nemzetiségi kérdés támad. A brassai törvényszék körébe legalább annyi magyar és másfél annyi román tartozik, mint szász; a törvényszék föszemélyzete közt mégis az elnök és bárom biró szász nemzetiségű, egyetlen magyar bíróval és a főügyész- szol szemben. Mi azonban ebből, most még nem csinálunk nemzetsérelmet; csak följegyezzük arra az esetre, ha mások el kezdenék. Pöröly. Vidé к. (Fogara.sból) a törvényszék megalakulásáról következő értesítést kaptunk: A kinevezett törvényszéki birák és járásbirák az uj év első napján tették le "esküjüket Ivéül József törvény- széki elnök elnöksége alatt, mely ünnepélyes eskü letétel a következő renddel folyt. Elnök Keni József először előadta a bírói teendőket, de csak részben, mert a kinevezett bírósági személyzet eddig is bírói teendőkkel foglalkozott. Ezt elvégezve feleskette a bírákat, s a birák felesketése után felszólította Bisztrai Károly ülnök urat, hogy a mig ő felesküszik, addig elnököljön. Felesküvés után elnök Keni ur felolvastatta a decretumokat. — Ennek megtörténte után elnöki székét elfoglalva egy eszmedús beszédet tartott, melyet háromszoros élyenzés koszoruzott. $ miután az üunepélyés eskületételen minden nemzetiség képviselve volt: anuak következtében az elnöki beszédet németnyelven Bisztray Károly ülnök s roinánnyelven járásbiró fogarasáu György urak olvasták fel. Egyéb tárgy nem lévén az elnök a Fogarasi kir. törvényszéket megalakultunk nyilvánította. (Kézdi-Vásíirhelyről) következő tudósítást vesszük: az ujjonan szervezett törvényszék e hó 2-án tette le az esküt. A törvényszék tagjai közi van szeretett főbiránk Benkő Pál; de nem biró, hanem mint jegyző. Ennél biztosan több elismerést várhatott volna ö. Közelebbről fog megtörténni a városi tanács újra szervezése. Főbírónak köztiszteletben álló Nagy Dániel őrnagy van kiszemélve; hogy ő leend erősen hisziik. Nagy Samu városkaótány helyéit pedig egész való szinüséggel Nagy Gábor vizsgáló biró fogja elfoglalni. Megyei választások. Háromszék. Múlt év deczember 29-ikén folyt le Sepsi-szt.-Györgyön a megyei tisztviselők választása. A választás eredménye kővetkező : Alispán : Forró Fereacz, főjegzző : Horváth László, aljegyzők : Tompa Sándor és D á 1 n о к у Károly, tisztiügyész : К ö к ö s i Endre; főpénztár- nok Könczei József, főszám vevő Csabai László, pénztári ellenőr Barabás Albert; árvaszéki elnök: Vida Daniel, árvaszéki első ülnök: A n ta 1 Z s ig mond, árvaszéki másod ülnök: Kovács Dániel, ár vaszéki jegyző: Séra Tamás, alszámvevő: Gál Antal, közgyám : G e r é b János; mérnök Székely Dénes, erdőszi állomás nem töltetett be ; főorvos központban, W i s s i á к Antal, Kovásznán Antal Mihály, Miklósvárszékbe nem pályázott senki; alorvos a központban : Szász Károly, Kézdi székben Kosa István; elszántsággal mondja el a történteket, s ki — minthogy népdalaink az anya szivvérével elválaszthatatlannak képzelik igen szépen a kisdedeket — ellenállkatlanul a hely sziliére vonatik s ott jajongó kéidéseire a befalazott, tehát régóta siri álmát nyugvó anya ilyen vigasztalanul válaszol: Nem szólhatok fiam! mert a kőfal szorul Erős kövek közé vagyok befalazva. Ugyan ily tartalommal bir a román „Ardesi zárda“ is, melynek elsősége felett évekkel ezelőtt Arany „ Koszorúja“ hasábjain éles polémiák is folytak. — Készünkről csatlakozunk Gregus véleményéhez, ki szerint népet plagisatorsággal vádolni képtelenség, mert az ha kölcsönöz is valamit, saját kedveletei szerint öltözteti, hogy ne mondjuk mostohájává édesgeti. A helyett tehát, hogy okot adnánk amaz irodalmi csatározás felelevenítésére egyszerűen rá akartunk utalni e gyönyörű székely nópter- mékre, mely egyes-egyediil figyelmet ébreszthetne távol az ország másik felében is Déva iránt. S ha ez sem volna elég sietek felemlitni az itt tekintélyes nagysága érzetében méltóságosan kanyargó Marost, Tarkónk egyik iker fiát, mely mig emitt lankás füzesek, terjedelmes csalitok s nyáron át a költő szerint „gazdag aranysárgán“ kanyargó térek ölén hömpölyög a határhegység felé, hol addigi lassan haladásában megtakarított összes erejével kell magának átju- tást erőszakolni, hogy asztán az alföld végtelen rónáján álmélkodva pihenje ki fáradalmait. Órányi távolban látjuk szőke vizének ezüst csillogását s el kell méláznunk magunknak is ama szép regéu, ‘ melyet Dósa után Kővári is kiadott, s mely szerint hűtlen kedvese a Fekete tenger után inditá egykor a megcsalt Tarkó szerelme zálogát az Oltat, és ez előttünk tovasuhanó primadonnáját országunk folyóinak. A láthatár szélén Szászváros tornyai rémlenek előttünk a Kenyérmező mellöl, melynek hőseit egykor talán e sziklavár pihentető ki fáradalmaikból. Lépésről lépésre épen mint Arany Buda halála oly találón mondja: „Hullatja levelét az idő vén faja Hatalmas rétegben terítvén alája. En e zavart jártam tüuődve megálltam“ Egy régi levelén ezt irva találtam. Egyiken a vallás bajnok Dévai Biró-Mátyás nevét találjuk, ki a mig innen szállá ki az „ujitók“ merész küzdelmeire, épen megfordítva itt látá utólszor élte napját egy szintoly erős jellemű tudós az unitárius Dávid Fereucz. Egy fordulattal a Martinuzi korába jutánk, ki csak túl a Maros partján a Kaján völgyéből (Zaránd felöl) pillantá meg először Erdélyt igazában s engedé elröppeni ajkáról ama történeti nevezetességűvé vált mondást: szép vagy Erdély. Megettünk magas nyárfák sűrűjéből villog ki a branyicskai Jósika kastély, hói annyiszor nyujtá be Te- j remtöjének az áldozati misét, s egy kis kép.zelödéssel Al- ! vinczen teremhetünk, melynek sötét (mondhatnám átok | fogta) kastélya máig hirdeti a nagyravágyó „barát“ élet tragoediájáuak utolsó jelenetét. De tragoediákban itt se volt hiány, a vércse lakija falak alatt egykor három junoi nő gyenge kis keze támogatott egy gyarló létrát, melyen apjuk, a dölyfös Kapi uramot próbálák megérde- j melt fogságából kimenteni. Hanem a Gráciák szépségével versenyző hajadonok imája sem könyörögheté le a sötét lelkű „jövevény“ bűneit: szeráf tekintetükre sem nyílhatott meg az ég irgalma s mire a nap éji nyughelyéből kilépett egy szörnyen elborzitott emberi hulla festé pirosra a rideg kőszirteket! mert a bizonytalan alapú létrán saját övéi előtt zúzta öszsze a daczos fő ur büszke fejét. Valóban meginditó a szegény ártatlan leányok esete s ha olvasóim közül valamelyik a szeszélyes idomú aranyi hegy alatt megfordul: szenteljen egy pilantást a kietlen oromnak, hol apjukért örömtelen élettel kelle ifjú leányoknak vezekleni. (Folytatása következik.) állatorvos a központban : Kristóf Károly, kézdiszékben T a m ó Andt á s ; szolgabirák : sepsiszéki alsó járásban : Bong Zsig mond, kéz- diszéki felső járásban Pető látván, orbai székben Csia Albert, Miklósvárszékben H e n t e r Béla; szülésznő sepsiszékben : özvegy Fereucz Lászlónó kézdiszékben Bereczki Józsefné, °tbaiszékben Kelemen Györgynó. A választást megelőzőleg — tudósunk szerint — élénk vitára nyújtott alkalmat gróf Mikes Benedeknek azon indítványa, hogy a miniszterelnöknek biza.\m; felirat küldessék ; nem különben a föjegyzöségro kandidáltak névjegyzékének felolvasása. A bizalmi felirat felett pro et contra élénken folyt a vita, mig Gyárfás Imre ajánlatára a bizalmi felirat feltételesen szavaztatott meg. A főjegyzői kandidátusokkal — Horváth László, Séra Tamás és Finta János — teljesen [meg voltak elégedve, csak a névjegyzéket találták hiányosnak Bakcsi Ferencz Веке Samu és többek kihagyása miatt. Különösen Bakcsi személye felett lamentáltak igen sentimentalis hangon. Interpellálták a fökirálybírót nevezettek kihagyásáért, de bármily érzékenyen fenyegették a gyűlést, bogy ők nem választanak : a főkirálybiró csak azzal elégíthette ki, bogy a törvény ellen már nem tehet. Az interpellálok makacssága csakugyan nem soká tartott, mert a választás kezdetével azonnal elő járultak a választó urnához. Alispánságra candidálva voltak Forró Ferencz, Székely Gergely és Thuri György. Forró Ferencznek megválasztása a közbizalom igen szép nyilvánulásával történt; már neve hallatára átalános éljenzés hangzott, mire Thuri György visszalépését azonnal nyilvánította. Eelsö-Feh érmegye. Felső-Fej érmegyei tisztújító gyűlését múlt hó 28-án tartotta, hogy a megye uj politikai tisztviselőit az 1870. 42-ik törvény czikk értelmében szabad választás utján betöltse. — A választás eredménye következő : alispán if j. A p á- t h у Péter ; főjegyző Mihály Lajos; aljegyző Tompa László és 11 y é s Tamás; pénz tárnok К u n István; számvevő Fogarasi A 1 b e r t. Mind ezek közfelkiáltás utján választattak meg. Tiszti ügyész Mihály Károly ; szolgabirák : preselnoki járásban P ó c s a Gyűl a, bürkösi járásban J ó z s a László, hidvégi járásban Il enter G á bor, keresdi járásban László Ede, hévizi járásban Csiki József, bolyai járásban Bolyai Gergely; árvaszéki elnök gróf L á z á r Kálmán, árvaszéki ülnökök : Hoffmann J ó z s e f és Nagy Ele k, árvaszéki jegyző B a r t ó к Károly ; Közgyám M a u rer G á bor; főorvos Dr. Szabó Vazul ; alorvosok : belkerületben Reich Albert, külke- rületben Szász K*á г о 1 у ; mérnök Veres Lajos. Főispán ur ajánlatára tiszteletbeli főjegyzőknek köz- felkiáltás utján megválasztattak: Réthi Lajos tanfelügyelő és Karácsoni József urak. Tudósítunk szerint a megválasztottak személyében biztosítékot lát F.-Fehérmegye az iránt, hogy a megszokott perlekedés helyét összhangzatos tevékenység és előre haladás fogja felváltani. — Fogarasvidék. A tiszti választás múlt év deczember 28-án legjobb rendben folyt le. Az eredmény privat értesülésünk szerint a következő: Codru Dragusianulu alkapitány, G rein oiu Daniel főjegyző, F ránc u Teofilu első aljegyző, Popa Péter második aljegyző, Re esi számvevő, Romáim tiszti ügyész, Bruszt vidéki orvos, Kossy vidéki mérnök, Cin te és Heut vidéki alorvosok, Cipu pénztárnok, Negrea ellenőr. — Szolgabirokká a következők választattak meg: Garoiu Miklós a tövcavári járásba ; Popeneciu Jakab a sárkányi járásba ; Negri lie a bethleni járásba és Papp-Gridianu a szombatfalvi járásba. A vidéki árvaszékhez végül Gr ám a elnökké, F lóri a és Duvlea ülnökökké; Pandria jegyzővé és C i p u közgyámmá választatott meg. Politikai szemle. Az osztrák reieksrath ünnepélyes megnyitása és a trónbeszéd felolvasása múlt hó 28 ikáu történt meg. A trónbeszédben különösen hangoztatva van Ausztria egysége, nagy küldetése és az öszállamjoga. Galiczi a számára — igényeivel szemben — van Ígéret, de csakis az összállam egysége és hatalma határain belül. — A trónbeszédben Csehország igényei már tulhaladt- nak mondatnak. A tárgyalások a horvátokkal múlt hó 28-án nyitattak meg Bécsben a magyar kormány s a horváth nemzeti párt küldöttei között. A tárgyalások czélját a horvát nemzeti párt közlönyei, melyek különben tagadják, hogy a kezdeményezés e részről történt volna, a következőkben foglalják egybe : A horvát nemzeti párt küldöttei által kijelentvén, hogy az 1868-diki kiegyezést, mint befejezett tényt, mint alkotmányos alapot és kiindulási pontot fogadja el, egyszersmind ki fogja jelölni a pontokat, melyek revisióját az országgyűlésen majd indítványozza. A magyar kormány ezt tudomásul veszi, közösen megvitatják e pontokat, s ha megegyezés jön létre, megnyittatik a horváth országgyűlés. E törekvéshez mi csak azt kívánhatjuk, hogy az sikerre vezessen. A tárgyalások menetéről különbözők a tudósítások. A „R—m“ tudósítása igy hangzik : „A horvátokkal folytatott alkudozások sikere, biztositva van. — A kiegyezesi törvényen tetemes módosítások fognak eszközöltetni, melyek mindazáltal annak lényegét sértetlen megóvják. A horvát bán
