Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-12-29 / 104. szám

— 414 —

őrseregnek is kellett ott mint p r a e si- ci i a r i u s о к n а к lenni, midőn kikötődik, hogy a fejedelem által oda küldendő várőrségnek „non tantum Castellanos, с а e t е- r i q u e c a s t r i i 11 i u s praesidiari i, verum et ipsi cives Coronenses — cooperate sint adstricti. Tempore verő pacato s о 1 i t u m t a n t u m p r a e s i d i u m con- servare sint obligati.“ —

Hogy pedig ezen rendes praesidiari u s о к a torcsvári községek várnépei voltak, annak ismét napnál világosabb bizonyságai az említett törvény czikk ezen szavai: „Verőm ex bonis Cas tri

Törcs vára, nullus miles sob Vexillum Comitatus, aot inter pedites Universitatis Saxonicae accipiator, sed pro necessitate temporis, tabs etiam miles secundum dispo- sitionem Principis legitimi p r о p r a e s i- d i о in Castro Törcsvára relin- quatur.“

A mi továbbá azon állítást illeti, bogy ha ezen községek lakói határ- és várőri minőségben működtek volna is addig, mig Brassóhoz nem csatoltattak, még akkor is felmentődtek attól épen e besoroztatásuknál fogva; mert ez által a brassóiakhoz lettek honvédelmi tekintetben hasonlókká. A brassóiak honvédelmi kötelezettsége pedig az I. Lajos király szabadalom levele szerint többre nem terjedt, minthogy ha a király személyesen vezetett keletre hadserget, akkor mindnyájan felüljenek, ha pedig nyugotra, akkor 50 fegyverest adjanak (28. lap.) Ezen állítás merőben alaptalan. .

Ennek alaptalanságát eléggé kimutatják az 1515-beli oklevél azon szavai, melyekben az irt évben, és igy a békeblezés után, hibául tétetik ki e községek lakóinak, hogy a keresztesek ellen fel nem ültek, s hogy „neque in dandis pro necessitate et d e i e n s i о n e Regni et partium i 1- lariim gentibus obtemperare volunt-“ — De mutatják az approbatalis törvény idézett szavai is: „Ex bonis.Castri Törcsvára — tabs etiam miles — pro p r a e s i d i о i n c a s t r о Törcsvára r e 1 i n q u a- tur.“ — Mert ime ezek szerint a békeblezés után is ténylegesen működtek ezen községek az I. Lajos kir. levelében Írtakon ki- j vlib honvédelmi, s névszerint vár- és határőri minőségben is. —

Ködömben is, az sem áll teljességgel, hogy a brossaink vár- és határőri kötelezettséggel ne birtak volna. Mert ha ezen kötelezettségük nincs is benne a Lajos kir. levelében, de benne van ám eléggé másokban ; s épen a várhatóság átvétele által, ezen kötelezettségeket is által vették. Az Ulászló kir. 1498-beb január 1-én kelt levele szerint, a várat úgy és azon feltétellel kapják : „quod üdém cives i p s u m C a-1 strum lideliter semper propriis j sumptibus et Expensis eorum c u st о d iri í ac meliori modo, quo fieri potuerit, m u- n i r i et íortiíicari etiam ficiant.“ Az ugyan ez évi Borbála napi oklevél azt mondja: „Hoc tarnen speciabter adjecto, quod i i d e m cives ipsum Castrum lideliter semper propriis Sumptibus ab о nini periculo custodiri ac meliori modo m u n i r i et íortiíicari etiam íaciant. “ —

Sőt a 15-dik lapon a „magyarázatok“ irói magok bévallják egyenesen, hogy az j approbatalis törvény szerint Törcsvár azon | kötelezettség elvállalása mellett adatott ál-1 tál, hogy Brassó köteles szükség idején a fejedelem által oda rendelt fegyveres erőt t á m о g a t n i , azzal a közjó és a közjóiét érdekében közreműködni és azt tőle kitelhető minden erővel szaporítani. Köteles a várnak élelmi szerekkel ellátásáról, fölszereléséről és megeroditéséről, a g y a 1 о g ösvények, átjárások és minden tilalmas szoros használása meg а к a d á 1 у ozásáról gondoskodni.“ — S hát ezek nem vár- és határőri kötelességek-e?

De legeredetibb még a „magyarázatok“ Íróinak azon okoskodásuk, mely szerint a törcs vári várközségeknek a Király- földbe 1500-ben be nem kebeleztetésük s igy ezek lakóinak a Királyföld más lakóival nem egyenlőségük az 1499-dik évi törvénynyel bizonyittatik.

Az 1499-dik évi törvény ugyan is világosan igy szól: „Conclusion est, ut uni- versae Civitates, quae aliqua bona seu possessions liabent, de illis, quae sunt directe haereditariae ac propriae alicujus Civitatis, in medium Nobibum et illius Comitatus, in qua ea i'psa bona existunt, exercituare et abquas pecunias dare non teneantur, sed de illis bonis et possessionibus, q u a s jauttitulo p i g n о r i s p о s s i d e n t, aut aliqui privatim ex Concivibus liabent,

I de huj nsmodi possessionibus et j u r i b u s possessionariis in medium Comitatus solvere te- neantur.“ Es igy ezen törvény szerint, miután Brassó ezen községeket kétségbehoz- hatatlanul zálogjára bírta, az 1500-beb oklevél szavai : „de medio Regnicolarum illarum partium Regni Nostri Transilvanarum ex speciali Gratia Nostra perpetuo duximus eximendos, exonerandos et supportandos — decernentes ut ipsi deinceps et in antea, tam insolvenda contributione sive taxa Nostra Regia, quam etiam in exercituando in medium Saxonum Nostroru m connumerari et cum ipsis Saxonibus Nostris etiam exercituare, et omnia ea facéré debeant, quae alii Saxones Nostri facéré tenentur,“ mást nem jelenthetnek, minthogy ezen községek akkor Brassóba kebe- leztettek ; mert azon magyarázat, hogy mint vármegyei birtokok adó és védkötelezett- ségre nézve Brassóhoz utasiitathattak vol- na, az épen egy évvel ez előtt alkotott törvény világos szavaival ellenkezik.

Azért úgy segítenek magukon, hogy a 31-dik lapon azt állítják : „A város képviselői utján a királyhoz a l к a 1 m a s i n t azon kéréssel fordult vala, hogy a múlt évi orszEÍggyülés határozatát oly formán módosítsa, hogy a törcsvári jószág az ő keblükbe fizesse e vér- és pénzadót.“ —

Tehát miután a törvény épen azt mutatja, hogy a mit állítanak, az nem leheti igaz, azon leleményes expedienst találják fél, hogy ők hihetőleg a törvény ellenére azzal ellenkező, kivételes helyzetet kértek a maguk számára. Alkalmasint azon kéréssel fordultak a királyhoz, hogy az or- szággyülés határozatát számukra módosítsa. (Tausend Pszikkhárpáx ! ha már még álmadozni sem lehet a nélkül, hogy extra Wurstli ne legyen benne.) Leleményes észjárás ! — Hanem hát ezen szörnyű mesterséges argumentumnak, egy szörnyű nagy hibája van, — az t. i. hogy ezen nagyon gyanús a 1 к a l.ra a s i n t egyetlen betűvel sincs igazolva, úgy any- nyira, hogy mi benne teljesleg kételkedvén, azt, mind addig mig reája dátumot nem hall u n k, afféle légből kapott nesze semminek vagyunk kénytelenek nyilvánítani, mire kár a szót is vesztegetni; — s azt állitani bátorkodunk, hogy a „magyarázatok“ által állított „pleonasmus“ nem az 1500-beb oklevél azon szavaiban van, melyek a törcsvári községek lakóinak szászok- kali egyenjogúságát mutatják (lásd 32 lap), hanem ezen okoskodás eredeti leleményes voltában. —De hogy a lap szűk köréből ki ne maradjunk, bevégezzük ez alkalommal értekezésünkön bocsánatot kérve a „Nemere“ tisztelt olvasóitól, ha ezen tárgygyal talán hosszasabban terheltük volna figyelmüket. Reméljük, hogy csak az embtt.ettekből is elegge latható mennyire nem igaz ü(),y mellett emelt szót az áltálunk ismertetett rophat, midőn saját erőségei egyről egyD állításai ellen bízom itanak : úgy annyira

hogy annak legnagyobb érdeméül azt' kell tulajdonitanunk, miszerint okiratokat hozott napfényre, melyek az ügyet részünkre még világosabbá tették. —

Reméljük azért, hogy ezeket azon körökben is, hol ezen ügy elhatározása áll, meg értve, most már biztosabbal lehet várnunk, hogy százados elnyomatás és sérelem után az emberi jog- és méltányosságnak igazság fog szolgáltatni. —

Cs . . . ó.

A birósági kinevezések.

A „Budapesti Közlöny“ deczember 24-iki számából közöljük az erdélyi területen szervezendő első folyamodásu királyi törvényszékeknél rendszeresített biroi, járásbirói és aljárásbirói állomások személyzetét :

a brassói törvényszék területén törvény- széki bíráknak : Pánczél Joachim brassóvárosi tanácsost, Neugeboren Frigyes brassói tiszti ügyészt, Brennerberg Gyula és Kussu István brassói törvényszéki ülnököket és Arzt Mihály brassói tanácsi titkárt és vizsgáló bírót; Brassóba járásbirónak: Popu József kolozsmegyei egyesbirót, albíráknak : Schnell Frigyest Brassó vidéke biráját, Eitel Dániel brassói tanácsi titkárt és vizsgáló bírót s Vizy József brassóvárosi törvényszéki titkárt; Hosszufalura járásbiró- uak : Langer Tamás brassói városi tanácsnokot; al- birónak : Török Károly brassóvárosi tanácsi titkárt ;

a Csíkszeredái törvényszék területén törvényszéki bíráknak: Gál Elek csikszéki törvényszéki ülnököt, Madár Antal volt törvényszéki ülnököt, Dózsa Gábor marosszéki törvényszéki ülnököt; Csíkszeredára járásbirónak : Csiszér Károly csikszéki törvény- széki ülnököt; albiráknak: Miklósy József székelyudvarhelyi úrbéri törvényszéki pótbirót, és Gál Endre csikszéki törvényszéki üinököt ; Osikszentmártonba járásbirónak q Márton Ferencz csikszéki egyes bírót; Albirónak : Elthes Zsigmond kolozsvárvárosi törvény- széki fogalmazót ;

a d e é s i törvényszék területén törvényszéki biráknak : Frink Endre, Herszényi Bálint, Czieze János és Veres Ákos belsöszolnokmegyei törvényszéki ülnököket és Mikó Miklós kolozsvári úrbéri törvényszéki pótbirót; Deésre Járásbirónak; Mihály Ferencz deési úrbéri törvényszéki ülnököt; albiráknak: Veres László alparéti járásbirót, Hosszú Elek belső Szolnok megyei törvényszéki jegyzőt és Keresztes Nándor deési városi törvényszéki ülnököt ; Bethlenbe járásbirónak : Sebes János kir. táblai fogalmazót ; albirónak : Csernát.ony Vajda Sámuel belső Szolnok megyei bethleni járásbirót ; Magyar-Láposra járásbirónak ; Szentmarjai Dezső doboka megyei törvény- széki ülnököt ; albirónak Berzenczey Miklós belső- solnokmegyei járásbirót ;

a dévai törvényszék területén törvényszéki biráknak: Eperjesi Domokos liunyadmegyei törvény- széki ülnököt, Gyárfás Ferencz kükülőmegyei törvényszéki ülnököt, Kenderesy Mihály liunyadmegyei törvényszéki ülnököt , és Balomiri János szászvárosszéki törvényszéki ülnököt ; Dévára járásbirónak : Leitschaft Károly volt aranyosszéki törvényszéki el nököt ; albirónak: Juga Gyula kir. kincstári uradal mi Írnokot; Vajda Hunyadra járásbirónak: Tornya Sándor Hunyadmegyei törvényszéki ülnököt ; albirónak : Nesztor László : Kolozsmegyei törvényszéki

ülnököt; Marosilyére járásbirónak: Pipos Lázár hunyadmegyei törvényszéki ülnököt ; albirónak : Balogh József hunyadmegyei dévai törvényszéki jegyzőt ;

a fogarasi törvényszék területén törvény- széki biráknak : Bisztray Károly fogarasi kir. úrbéri törvényszéki ülnököt, Barabás József fogaras vidéki törvényszéki ülnököt, Maier Gergely fogarasi kir. úrbéri törvényszéki pótülnököt, Sztojka Jovián foga- rasvidéki törvényszéki ülnököt ; Fogarasba járásbirónak : Fiilöp Elek fogarasvárosi egyes bírót\ albirak- nak : Negrea György fogarasvidéki törvényszéki ülnököt, Herszényi Kálmán fogarasvidéki törvényszéki jegyzőt; Sárkányra járásbirónak : Fogarassán György fogarasvárosi polgármestert ; Zernyestre járásbirónak : Pentsiu Miklós fogarasvidéki törvényszéki ülnököt ;

a gyulafehérvári törvényszék területén törvényszéki biráknak: Marossanu Joachim naszódi törvényszéki elnököt, Szalánczy László hátszegi törvényszéki ülnököt, Dánfy Károly gyulafehérvárvá- rosi egyesbirót, Slafkovics Jakab alsófehérmegyei törvényszéki főjegyzőt és Zsákó István alsófekérme-