Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-12-01 / 96. szám

382 — ipsa rum villarum cum eadem civitate no­bis iideliter servi re sint adstric- ti.“ (Fejér Cod. Dipl. G. 9. Y. 5. 159. 1 :) Midőn bizonyos, hogy sem Brassó sem a szász községek 1377 előtt jobbágyi szol­gálatot nem teljesitettek, úgy másfelől az ők honvédelmi kötelezettségük is épen Nagy Lajos által úgy határoztatok meg, hogy : Si Nostram Majestatem ad partes orienta­les personaliter exercitum ducere contingat, tune quilibet eorum juxta suarn facultatem equester vol pedester propria eorum pecu- nia Nobiscum proficisci teneantur, si verő ad partes xeidentales personaliter exerci­tum duxerimus , tune quinquaginta viros agiles bene armatos et lanceatos in ipsum exercitum Nostrum exparte comunitatis eorum debebunt et terebuntur destinare. “ — Valóban a tényállás utal arra, hogy ezen várakkali továbbraí összeköttetés, fis­kális természet, fenn maradása és szolgálat­ra kötelezfetés nem mást: mint épen azon szolgálmányokat jelentették, melyek később az oklevelek bizonyítása szerint ténylegesen fenn állva, a várnagyok igen hihető túlka­pásaik miatt, mint sérelmek, panaszoltalak többször el. Hogy ezen idő alatt a várhatóság alatti várnépek úrbéri szolgálatokat teljesitettek volna, annak nincsen legkisebb nyoma is. Sőt ellenkezőleg az oklevelek épen ellen­kezőre mutatnak. Az előfogatos szolgálmá­nyokat láttuk, hogy nem ők, hanem a szász községek teljesítették. Hogy lü-det nem adtak, hanem azt a közötttiki egyházak bírták, arra] bizonyság Krizba és Apáczára nézve azon körülmény, hogy ott ősidőtől fogva a jelenig, az egy­házak a dézmának vagy legalább annak egyrészének mindig birtokában maradtak ; Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Ilosszufa- lura nézve, László király 145G-kelt levele, mely által a törcsvári várnagyok által tör­vénytelenül elfoglalt 10-det ezen községek­ből az akkor ott egyedül létező csernátfa- lusi egyháznak vissza rendeli ; végre Pür- kerecz, Tatrang és Zajzonra nézve a Máté decanns 1513-beli levele, melyből nyilván látszik, hogy akkor ezen községek még a közös pürkereczi egyházhoz tartozván, azon egyház a 10-det használta (Milkovia 266. A várhatóság által a határszéleken sze­detni szokott némi vám, a mit mutatnak a hétfalu felőli részről a Lajos kir. 1366-ild levele ezen szavai: „tributo ibidem ex égi с о n s V e t о“, a törcsvárfelőli útról az Ulászló király 1513-dik évi levele ezen sza­vai: „Officiales — ex iísdem Saxonibus — non t r i b u t u m , úti m о r i s esset, séd superfluem — Taxam torsissent.“ Továbbá a várak jövedelméül szolgál­tak a Földvárott bészedetni szokott sójöve­dék és a várhoz tartozott czigányoktóli be­vételek, mint mutatják az Ulászló kir. 1500- beli levelei. De hogy ezeken felül a várha­tóság alatti népek is a szokott taxa regian és várőrségi szolgálaton ldvül, még vala­mi jövedelmet hajtó úrbéri szolgálmányo­kat tettek Volna, azzal mind a „magyará­zatok“ irói által magok erősségéül felhozott oklevelek, mind a tény állás ellenkezőt mu­tatnak. — Már maga a dolog természete szerint e várközségek rendeltetése nem az volt, hogy mint a gazdasági uradalmak falvái, valamely jövedelmet hajtó gazdászat eszkö­zéül, hanem hogy várőrségül szolgáljanak; innen nem is e czélből, nem jövedelmük élvezete végett adattak a brassaiaknak : hanem mivel a brassaiak Ulászló kir. 1498 és 1513-dik évbeli levelei szerint a törcs­vári várnagyok túlkapásaik ellen folytono­son panaszoltak, ezen várközségek eddigi lap.) vajdátóli függésüktől felmentettek és Bras-1 sóhoz csatoltatván, (damns et annectimus) i az ők kormányzásukra bízattak, az Ulászló ' 1513-dik évi levele ezen szavai szerint: : „pro Nobis successoribusque Nostris Regi- bus Hungáriáé tenendum guberandumque.“ Ezért azon várközségek, mintáz Ulászló ; király 1500-dik évi levele tisztán mutatja, ! s magok a „magyarázatok“ irói is a 25-ik lapon szóról szóra beismerik; „a brassaiak­nak csak adófizetés és táborba szállás vé­gett“ adattak, s korántsem úrbéri szolgál- mányok tételére felhasználat végett. Mint az 1513-beli levél ezen szavai is igazolják: „Praescriptum Castrum Tereli ex nunc a jurisdictione et potestate ipsius modern i et futurorum etiam Wayvodarum NostrorumTranssylvaniensium per omnia exi- mentes, illud cum omnibus suis pertinentiis et proventibus praefatis fidelibus nostris Judiei etJuratis caeterisque Civibus et uni- versis saxonibus dicta© Civitatis Nostrae Brassov, et tenue Barcza ad g u b e r n a n- d u m, Nobisque, ac — — denuo et ex­no vo dandum duximus.“ Úgy az 1350-beli adomány levelek szavai is: „Castrum illud ipsis ad con­serva n cl u m declimus.“ „Castrum nos­trum Tewrch, ipsis ad conser v a n d u m nos consignari fecinms.“ — Mindezekből eléggé kitetszik, miszerint ezen várakhoz tartozott községeknek nem lehetett semmi más rendeltetésük, mint a vár őriz etje, és igy Brassónak is, midőn azok hozzá csa- toItattak (annectáltattak :) csak a törcsvári vár és tartozanclóságai kormányzása, — mit addig az erdélyi vajda és várnagyai telje­sitettek, adatott által a végett, hogy a Barczán lévő külön jurisdictió miatt zavar és sérelem ne legyen Épen ezért nem is volt ezen várjószág­nak a fenn említetteken kívül majd semmi jövedelme, amint az 1500-beli mindkét le­velek mondják : „a dmodum parvos habet provent us,“ úgy annyira, hogy a királynak az 1513-dik évi oklevél sze­rint évenkint még reája kellett a várra 500 frtot költeni, s azok a brassaiaknak is úgy adattak át, hogy ők mind annak őrizetét saját vagyonukból fedezzék az Ulászló király 1498 és 1513-ik évi okle­vele ezen szavai szerint: „Iidem cives ip­sum Castrum fideliter semper p r о p r i i s S u m p t i b u s et Expensis eorum Custodiri et muniri . . faciant.“ — „Cas­trum . . . apud maims ipsorum saxonum Nostrorum p r о p r i i s eorum expen­sis de caetero conservetur.“ Kell-e több bizonyság arra, hogy ezen időszakban a várnép úrbéri szolgálatokat nem teljesíthetett és ők ilyen ez élr a a brassaiaknak 1498-ban nem is adathattak ? — (Folytatása következik.) Vidé к. Scpsi-Szent-György, 1871, nov. 26. Tisztelt szerkesztőség! Mint a „Nemere“ hirdetési rovatában is olvas­hatni , székünk közönsége azon üdvös határozatot hozta, miszerint az orvosi állomások a szék terütén szaporitassanak ; és hogy e szerint Baróthon és Ko- vásznán is főorvosi állomások rendszeresítessenek; mely intézkedés, a mérnöki állomás eddigi fizetésé nek megjavításával együtt a belügyminisztérium által jóváhagyatott. Az érintett intézkedésnél helyesebbet a szék közönsége már rég nem hozott ; mert e nagy kiter­jedésű hatóságban eddig is több főorvosnak kellett volna lenni a közegészség ügy helyes kezelése czél- jából. Megmutatta ennek égető szükségét a három- szék több községeiben, de kivált erdővidéken köze­lebbről nagy mértékben uralkodott roncsoló torok­lob ; mely mintegy négy hét alatt Nagyajtán közel | a százhoz közel, Bölönben pedig száznál több gyer­meket és növendéket sodort magával áldozatul. Itt a hatóság egészségügyi, egészség rendőri intézkedézkedóse arra szorítkozott, hogy egyetlen fő­orvosunk egyszer meglátogatta a közönségeket, s az emberekkel nyelvünk hiányos tudása miatt nem tud va értekezni, tovább ment. Meglehet, hogy hatósá­gunk intézkedett volna, ha több egészségügyi sze­mélyzettel bírt volna. Bizony különös egy szokás is ez, hogy ha marhavész mutatkozik, azonnal megtétetik minden, a baj tovább terjedésének meggátlására ; de ha a ver­és pénzadó erőnek, a népnek sarjadéka támadtatik meg kórvész által, senki sem mozgatja a fül it sem, s úgy látszik, hogy az eddigi hofkriegsrath mértéke szerint veszik a dolgot, melyszerint az ember sem­mibe, de a ló pénzbe kerül. Ezzel összefüggésben még megemlítem, hogy hír szerint ezen pályázat következtében eddigi egyet­len főorvosunk Dr. Visziák Antal, kit még a Bach rendszer tett ide, és ki igen derék szakavatott em­ber, csak azért nem pályázik az állomásért és csak azért kénytelen megvonni további tevékenységét a közszolgálattól, mert átlátta ö maga is, hogy minden igyekezete mellett sem tudta nyelvünket annyira el- sajátitni, mikép a fontos és kényes törvényszéki, úgy nemkülönben a községi ügyeket szóval és Írásban a széknyelvón kezelni tovább képes volna a nélkül, hogy ezen fontos ügyek hátrányt no szenvedjenek. Eddig is csak azért maradott állomásán, mert nem igen volt, a ki azt elfoglalhatta volna. Ezen el­eihatározását egyóbbiránt az is segítette elő, hogy számos magán ügyeinek és gyakorlatának több időt szentelhessen. Bár sajnáljuk is ezen derék férfiú visszalépé­sét, de helyes indokait és érveit, a mi szempontunk­ból is nagymértékben vagyunk hajlandók méltányol­ni ; mert végtárgyalásoknál , látleleteknél, vélemé­nyeknél, orvosi és egészségügyi jelentéseknél ezen tiszta magyarajku székben nyelvünk tudása nélkül nagyon bajos nyilvános közhivatalt viselni, ha csak egy tolmácsot nem szándékunk tartani mellette. Dicsérettel kell megemlékeznünk székünk kö­zönségének azon üdvös intézkedéséről is, mely sze­rint az eddigi mérnöki fizetést megjobbitotta és föl­emelte, mert tudtunkkal megmaradni szándékozó mér­nökünk ezt mégis érdemli, fökép a Köröspatakról Erdővidékre vezető minta uta к létrehozása kö­rül szerzett érdemeiért. — i. В a c z u r. Osztrák ügyek. A közelebbi miniszterválság ma már bevégzett- nek tekinthető. Tartóságáért azonban azt hiszem senki sem tenné tűzre a kezét. Ausztria éles párt küzdelmei ma messze látó államférfiüt igényiének. Hogy herczeg Auersperg Adolf osztrák miniszterel­nök volna : azt az ő politikai tevékenységében nem igen 1 gazdag múltja alig igazolhatja. Auersperg Adolf fivére és sógora Auspcrg Car­los herczegnek, és azt mondják, hogy csak ennek helyeslése mellett állította fel prograinmját. Auer­sperg Adolf 1821-ben szülletett; az 1860-as évek elején az 5 sz. dragonyosezredben szolgált, melyből őrnagyi ranggal kilépett, 1867-ben az alkotmányiul nagybirtokosság által a cseh országgyűlésbe válasz­tatott, később egy ideig mint fölandmarschall a cseh országgyűlés elnöke volt. 1870-ben kineveztetett a salzburgi herczegség tartományelnökévé, és e minő­ségben a népnevelés emelése érdekében fejtett ki nagy tevékenységet. Programrnjának főpontjait képezik : Az alkotmány szigorú keresztülvitele ; a len­gyelekkel semmi kiegyezés, de méltányos egyezke­dés ; elvi elismerése a közvetlen választások beho­zatala szükségének ; különös kiképezése a landwehr- nek, mint az a magyar honvédségnél történik ; há­rom törvénytelen tartománygyülés azonnali feloszla­tása ; és később az összes tartománygyülések felosz­latása. — Auersperg Adolf herczeg minisztériumát meg­alkotta már, s az új miniszterek e hó 26-ikán le­tették az esküt ő Felsége kezébe. Az uj miniszté­rium következő tagokból áll : Auersperg Adolf herczeg elnök , Lasser bel- ügy ; Glaser igazságügy ; Stremayr közoktatásügy ; Banhans kereskedelem ; Chlumetzky földmivelós ; Unger tárcza nélküli miniszter. A honvédelmi tárezát Horst alezredes fogja átvenni. Pénzügyminiszter egye­lőre Holzgethan marad. Az uj minisztérium tevékenységét azzal fogja megkezdeni, hogy feloszlatja a morvaországi, krajnai, felső-ausztriai, bukovinai és voralbergi tartománygyü- léseket. A reichsrath deczember 21 kére bivatik össze.

Next

/
Thumbnails
Contents