Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-01-13 / 4. szám

— 15 — utolsó jövedelmező forrás, s végül pedig a mi fő kö­telesség: történeti, társadalmi és természet, majd ál­lamtudományi és gazdászati könyvek megszerzéséről és a szépirodalmi és minden különbség nélkül a po­litikai nevezetesebb napi lapok megszerzéséről. Miután Szent-Györgyöt idegeuek is meglátogat­ják, óhajtandó volna, hogy oly kasinója legyen, hogy a belépő azonnal észre vegye, hogy a székfőváros ka­szinójában van. _ B- J­Rozsnyó,! januárius 7-én. A hó hiánya miatt a havasokban lévő nagy mennyiségű fakészlet nem hozathatik le, a mi reánk nézve igen nagy baj. A Nemere ezen ugyan segíteni nem tud, meit ó havat nem szokott hozni, hanem hát valamelyik öcsének adjon egy jó szót a mi érdekünkben. Ha meglehetne tudni, hogy ki oka annak, hogy a Keresztyénfalva felé vezető brassai országút még mindig nem tétetik járhatóvá, nem ártana, ha a Nemere egy kicsit a bun­dájába csipeszkednék. R* Botfalván folyó hó 4-én egy esküttet saját udvarán halva találtak. A hivatalos bonczolás alkal­mával kiderült, miszerint erőszakos és nem természe­tes halállal múlt ki. Pár hét óta ez a negyedik gyil­kossági eset vidékünkön. К ii I f ö 1 (1. Kelet. Helyzetünknél fogva különös figyelem­mel kell kísérnünk keleti és déli szomszé­daink mozgalmait. Tüdtunkkal minden je­lentékenyebb magyar politikus határozottan visszautasítja még gondolatát is bárminemű területhóditásnak. Nekünk elég nagy és elég gazdag a mi országunk; s törekvéseink csak annyira terjednek, hogy ezt megvédjük és kifejleszszük. Magyarország illetékes intézői még nem adtak okot arra, hogy politikájukat bármely nép fenyegetőnek tartsa. Következőleg biz­tosan állíthatjuk, hogy valahányszor elle­nünkben íéltékenykednek szomszédaink, vagy magoknak vannak titkos gondolataik, vagy bujtogatva vannak mások által. Ez okból szükséges figyelemmel kisérni szomszédainkat, mert ha mi nem vágyunk az ők birodalmukra, a magunkét sem sze- szeretjük koczkáztatni. Különben legohajtandóbbnak tartanók, hogy minden oldalú szomszédunkkal a mű­velődésben versenyezzünk. Ez okból örö- mestebb is közöljük a békés fejlődésökre mutató hireket. Romania. Jon Ghic'a a most kinevezett mi­niszterelnök Romániában erélyes lépéseket tesz az ország jólléte iránt. Épen olvassuk, hogy több főhi­vatalnokát különböző visszaélések miatt elcsapott és helyükbe ismeretes erélyes egyének kinevezését esz­közölte. A „praefect“ekhez intézett köriratában a tör­vényeknek szigorú végrehajtását és részrehajlatlan alkalmazását rendeli el. 1 igyelmeztetük olvasóinkat, kogy ezen Jón Ghic’a akkor is miniszter volt, midőn gróf Andrási miuisterré lett, — és gratulált Andrásinak, — mi okból nemzete némely fiai által gyanúsításoknak volt kitéve, _ A „F ederatiunea“ jan. 6-iki számában a kül­politikáról igy nyilatkozik : miután a Londonban összeülő értekezleten a fekete tenger s a dunahajó- zás is szőnyegre kerül, — a Duna pedig kiválóan a románoké, mivel továbbá Ausztria és Törökország partfogása nem volna nemzetközi, annyival kevésbé román — figyelmezteti a romániai kormányt: hogy a londoni értekezleten képviselője által megjelenjék s a Dunakérdést román értelemben oldja meg. Ugyan e tárgyban a „Romanulu“ is mérges czikket ir, felhiva kormányát, hogy álljon ellent a magyar-osztrák machinatiókuak. Legújabb. Lille, jan. 7. Faidherbe főhadiszál­lása Boisleuxban (Arras és Bapaume közt) van. A német foglyok Oleron szigetére vitettek. Bécs, jan. 8. Az alkotmánypárt ve­zérei Beusttal ismét békét kötöttek. Brüssel, jan. 8. Lyoni hírek 4-éről erősitik, hogy Bourbaki főhadiszállása 3-án Hij ónban volt. Werder Dijonból 39 kezest vitt el s 306 sebesültet hagyott hátra. Bour­baki Werdert visszanyomván, Nancy felé fog nyomulni. Karlsruhe, jan. 8. Chautmonti le­velekjelentik: a langresi franctireurök minden vasutat és távírdát szétromboltak a kör­nyékben. Brüssel, jan. 8. Az „Indép.“ Írja, hogy Meziéres város háromnegyed része rom­ban hever, mig az erődítések épen állanak. Bordeaux, jan. 7. A poroszok teg­nap újból megszállották Auxerre-t. Semur-t a írancziák tartják megszállva. A Briarre mellett táborozó porosz csapatokat egy csapat tengerész szétverte. A poroszok vesztesége ez alkalommal 200 ember. r Versailles, jan. 7. Éjjel. E hó 6-án a Chanzy tábora ellenében felállított dandá­rok Vendôme felé haladtak előre. Utóbbiak heves ütközet után Azay mellől visszaveret­tek; állásaik pedig és Montoire elfoglaltattak. A veszteségek részünkről sem jelentéktelenek. Madrid, jan. 8. Baza-ban republica­ns felkelés történt; — a felkelők a sík­ságot foglalták el; — azonban e felkelést jelentéktelennek tekintik. Mans, jan. 6. Curton tbk. csapatait St. Cyr táján megtámadták, Jobley osztálja részben viszszanyomatott, Curton azonban segélyére sietett s viszszafoglalta az összes positiókat s az ellent egész St. Amandon túl űzte vissza, hová csapataink éjjel bevo­nultak, Az ellenség sok halottat és sebe­sültet hagyott hátra. Foglyaink száma je­lentékeny. A mai nap győzelme Joaffray tábornok közbelépése folytán teljesen a mienk. Versailles, jan. 6. Manteuffel vesz­teségei 4000 emberre rúgnak, miért is erő­sítést kért; épugy Frigyes Károly; mind­kettőnek azonban azt válaszolták, hogy ké- relmök teljesítése lehetetlen. Bécs, jan. 11. Burnetnak 10-ikről következő tartalmú táviratát hozza. A fran- czia keleti hadseregnek tegnapi győzelme telyes volt. A Villersexel kastély körül a hova a poroszok visszahúzódtak volt egész éjen át tartott. A kastély rommá lövetett. Ma a poroszok Vesoulra visszahúzódtak. A Bourbaki táborának hadi-állása ki­tűnő. A tábornok tele elragadó bizalommal, a táborban a szellem a legkitűnőbb. Bordeaux, jan. 10. Peronne a Som- meban egy megerősített város, három napi hatalmas bombázásnak ellent állott, és egy ostromot vissza vert. A poroszok vesztesége nagy. Egy tábornok és két ezredes elesett. Az áradás következtében több ellenség vízbe fűlt. Versailles, jan. 10. Nagy köd kö­vetkeztében Páris bombázása ma csekélyebb volt.*) (A három utolsó tudósítást a „Kron- stádter Zeitung“ból vettük át.) A „Nemere“ eredeti távirata. Feladatott Nagy-Szebenbeu 12-én 2 óra 4 5 perez. Érkezett 3 óra 10 perczkor. Az egyetem mai ülésén sürgősségi in­dítvány tétitett, hogy a legközelebbi napi­rendre tüzesék ki egy 9 tagú bizottság vá­lasztása, hogy az mentői előbb előterjesztést tegyen a törvényhatósági rendezkedés tárgyá­ban. Hosszabb vita után 24 szavazattal 17 ellenében az indittvány elfogadtatott. Az ösmeretes ó szászok a kissebbseggel sza­vaztak. Vegyes. A brassói magyar társalgó folyó hó 28-án tartandja tánczvigalmi estvélyét. Nagyon óhajtanok, ha vidéki barátaink és jóakaróink minél számosabban látogatnák meg estélyünket. Hogy itt szívesen lesz­nek fogadva, arról előre is biztosítjuk. — M a g y a r s z i n h á z Brassóban. Biztos tu- dositósok folytán úgy értesültüuk hogy színigazgató Györffy Antal ur, ki jelenleg társulatával Maros-Vá- sárhelytt ad előadásokat, folyó év Április havában át jön Brassóba. Szívesen látott vendég lesz, ha jó társulatot hoz magával. — Közgazdászati rovat. Vasulunk. A „Keletben“ következőket olvastuk egyik leg kitünobb nemzet gazdászunktól. — (K.) A nov. hó 26-án kiütött válság még foly­vást tart, a menyiben azon bizonytalanság, hogy vájjon a kolozsvar-brassoi vonal épitését a mostani vállal­kozók fogjak-e folytatni, vagy csak a személyzetben idéznek elő változást, máig se látszik eldöntöttnek. Ha a kezdetben teljesen beszüntetett munkálatokat itt-ott újra fel is vették, a munka nélkül maradt ide­gen munkások fel-feltünnek piaczunkon. Ismerjük a vallalat magánszerü természetét, de közgazdászati szempontból nem lehet észrevétlenül hagynunk, hogy egy közérdekű vállalat hetek óta egy sereg embert izgalomban tart, s az alvállalkozók lé­giója aggódva tisztázta számláit. Sőt a mennyiben arra lehet kilátásunk, hogy a vállalkozók a kormány­tól feljülfizetést igényelnek s tán kapnak, érdekeink­kel ez ügy teljesen összefügg, s vizsgálatunk tárgyát kell hogy képezze: ha vájjon a terrénum akadályai, a munkaerő hiánya és drágasága vagy éppen a bal­kezelés, vagy a három factor együttesen idézte elő e calamitást. Nem czélunk még a tárgyat tüzetesen szellőz­tetni; de mindenesetre eljöttnek látjuk az időt arra, hogy e vasút épittetése kezelését első sorban kell felelőssé tennünk. Azon pénzbőség, mely t vállalat személyzeténél a jó időkben mutatkozott, lehetlen volt, hogy fel ne tűnjék. A jó angolok a miért a nép piaczainkon váltóban kért nagy árt, azt minden gon­dolkodás nélkül pengőben fizették. Az ács- és kő- mives-segédek napszámát az öszszel 3 frtra rugtaták, a legegyszerűbb napszámot is kétszeresre drágították. Se baj lett volna, mert a pénz piaczainkon marad, s az árak visszaszálltak volna medrökbe. Nem is egyenesen a munkás kezek drágasága idézte elő a bajt, hanem előidézték az irodák, administrationalis telepek. A mint hallszik, ezek fentartása többe ke­rül, mint maga az építkezés anyagostól. Ezen irodák és telepek gondatlan szervezése most kihatott a kö­zönségre. A medgyesi irodában, például, csak a fő- és két altolmács 9000 frtba került, s minthogy ők voltak a levelezők, csak úgy tudták magukat elfog­lalni, hogy egyik dictálta, másik irta, harmadik czi- mezte azon kevés levelet, mi felmerült. Ide járult a külső személyzet. Miként parodizálják: Jminden két lónak volt egy kocsisa, minden kis kocsisnak egy lovásza, minden kis lovásznak egy inspectera, s mindeu kis inspectornak egy főnöke, — az inspec- torok száma annyira végtelen volt, hogy hiilön volt a szekereknek, takarmánynak, fa-anyagnak, munká­soknak, szóval a kit be akartak helyezni, annak szá­mára azonnal inspectori helyet és czimet teremtettek, a comicumig. Hogy ezen gazdálkodásnak mi lett eredménye, előttünk áll, s óhajtandó lenne, hogy az illetők ezen irodákat és személyzetet valódilag komoly tanulmány tárgyává tegyék, mielőtt a bajt a tér nehézségeinek, s az általuk előidézett helyi viszonyoknak hárítanák nyakába. (Gabona termelés magyarországon). A „Welthandel“ szerint a múlt évben Magyarorszá­gon 82 millió mérő kenyérnek-valo gabna termett. Ebből 57 millió a belföldi szükségletre fordittatik, 13 millió vetésre használtatik; kivitelre marad tehát 12 millió mérő. Bécsi börze január 12-én. Pénznemek. Arany .... Napoleondor . Ezüst . Magyar füldteherm Erdélyi „ Bánáti 5. 85 9. 94 121. 50 77. 65 74. 50 75. — Brassói pénzáruk j. 12-éa. Pénznemek. Arany . • • . 5. 88 Napoleond’or . . 9. 95 Magyar 20 franc . 9. 95 Ezüst huszas . . — 43 Tallér .... 2. 51 Török Ura ... 11. 35 Kendes pesti táviratunk lapunk bezártáig nem érkezett meg. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: KoUJCPCS Adolf. ) Az alig ha nem a Klumi köd volt­Szerit.

Next

/
Thumbnails
Contents