Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-03-17 / 22. szám
Péntek, inárcziiis 17. Brassó, 1871. Első évi folyam 22. szám. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre . . 6 ft. kr. Félévre . • • • 3 it. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: KenyeresAdolf ügyvéd i irodája, Nagypiaczon. Politikai, közgazdászai és társadalmi lap. Hirdetési díj: 3 hasábos garinond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyomdájában. Brassó, márczius 16. Több oldalon hallottuk bizonyos békétlenség kifejezését a miatt, hogy a most ülésező szász nemzeti egyetem tanácskozásainak főtárgyát az úgy nevezett szász föld újraszervezése képezi. Hát két országgyűlés van? Hát két törvény lesz már ebben az országban ? mondják némelyek és keserű megjegyzésekkel kisérik észrevételüket. Hát a 160.000nyi szász, nemzeti gyűlés tarthat; a harmadfél millió román vagy a két millió tót pedig még nemzetnek sem nevezheti magát, mert magyar részről mindjárt azzal törkoltatik le, hogy Magyar- országon politikai nemzet csak egy van és annak tagja minden honpolgár; de nyelv által határozott nemzetiségenként semmi politikai jog nem gyakorolható? Ez a megjegyzés hangzik más oldalról és ezt a megjegyzést egyszerűen elhallgatni nem szabad, mihelyt a honpolgárok egy részénél a méltatlankodás érzetét kelti föl. Alkalmunk volt külföldi emberrel szólam és annak megjegyzéseit hallani. Az is úgy találta, hogy midőn Magyarország különleges székely, román vagy tót politikát nem ösmer el, hanem egységes törvényhozásban és egységes kormányban intézteti minden polgárának érdekeit, — az egyetlen helyes utat találta el; és saját megsemmisülését készitné elő, ha más utón járna. r — Épen azért bámult is rendkivül a mi idegenünk és sehogy sem tudta tájékozni magát, midőn meghallotta, hogy Nagyszebenben szász „nemzet gyűlés“ van és az a szász föld újra szervezéséről tanácskozik; olyan tárgyról, a melyet a haza minden más részére nézve végérvényesen elintézett az egységes törvényhozás. Nem is késett beszélgető társunk az elmés megjegyzéssel, hogy itt valóban a képtelenségek földjét tapossa. íme Felső Fejérmegye, a mely áll 14 különböző darabból és fővárossá nem is fekszik területén ; — „földrajzi“, — ez a szebeni szász „nemzeti gyűlés“ pedig „alkotmányos képtelenség“. Hozzá is látott, hogy ezen utóbbinak okát kutassa, és mondott sok olyat, a mi bennem az alkotmányos embert és Magyarország polgárát nem kis mértékben sértette. Talán tény az — mondá — a mit némely legszélsőbb baloldali honfi szokott állítani, hogy Magyarország alkotmánya árnyékalkotmány, gyerekjáték; és Magyar- ország kormánya s közigazgatása ma sem tehet egyebet, csupán azt, a mi bécsi német államférfiak részéről előlegesen megengedtetett? Vagy talán a porosz hatalomtól való féltünkben vesztettük előnérzetün- ket annyira, hogy nevetséges kedveskedésből alkotmányunk rovására teszünk kedvezményeket az Erdélybe szorult maroknyi németségnek? Avagy végül talán magok a szász lírák anynyira rettegett hősök és überwiegendes talentomu politikusok, hogy az ország egyetemes kormányával és törvényhozásával szemben is képesek érvényesíteni bármiféle különleges törekvést ?... Végül szóhoz juthatván, határozottan állítottam, hogy a szász nemzeti gyűlés a felhozottak daczára sem alkotmányos képtelenség, ellenkezőleg az alkotmányból kifolyó következetes tény ; és igy sem az ország alkotmánya, sem egysége, sem más nyelvű honpolgárok jogai nincsenek sértve ezen intézkedés által. Az pedig távolról sem áll, hogy midőn törvényhozásunk és kormányunk ezen gyűlés tartásába bele egyezett, — valamely külső hatásnak, vagy férfiatlan tekinteteknek engedett volna. Ha uraságod közelebbről ösmerné az angol vagy magyar alkotmányt, egy-két szóval meggyőzhetném állításom valódisága felől, ügy azonban kénytelen vagyok kisjsé bővebb fejtegetésbe bocsáthozni; különben azt is röviden végzem. (Folytatása következik.) Magyar képviselőház. F. hó 10-én befejeztetett a pénzügyminiszteri kültség’vetés részletes tárgyalása. A ház megszavazta a közös nyugdijakat, valamint a közmunkatanács költségeit és végül tárgyalta egész sorát az indítványoknak, melyek a budgettel összefüggésben lévén a pénzügyi bizottságnak adattak kijelentéstétel véget. Megemlítésre méltó ezek közül „Hódo-ssy“ képv. indítványa az egyetemi tanárok fizetésének 2500 írtra való emelése iránt, mely Deák Ferenez támogatása daczára a pénzügyi bizottság értelmében olyképen módosíttatott, hogy azon taná.xoknak, kiknek jövedelme a tandijakkal együtt nem megy fel 2500 írtra, ez összegig terjedjen rendes fizetése. F. hó 11-én végleg befejeztetett a „budget-, tárgyalás“. A képviselöház irodája összefogja állítani' a budgettörvényt, hogy átkiildhessék a felsőházhoz. Azontúl a képviselőház ismét az osztályokba fogja X Történeti, földrajzi és statistikai jegyzetek a Barczaságról. (Folytatás.) Áttérve a Barczaság népességi kimutatására, ez az 1869-iki deczember 31-kén eszközölt felvétel szerint 83.090 lelket miitat fel, mely számból vallásra nézve esik a helvéthitüekre 2068, az ágostai evangélikusokra 39.136, a romái katbolikusokra 8539. a görög katbolikusokra 133. az örmény katholikusokra 41, a görög keleti nemegyesültekre 32.510, az örmény- keleti nemegyesültekre 20, az unitáriusokra 156 és az izraelitákra 277. Nemzetiségre nézve pedig van 23.195 magyar, 26.847 német, 32.310 oláh, 416 görög és 277 zsidó. Itt megjegyzendő, hogy az összes népességből hiányzó számok az itt lakó nehány más országbelit idegen ajkúak között oszlanak meg. Örvendetes jelenség gyanánt említhetjük fel azon körülményt, hogy az ismét felsorolt külömböző nemzetiségek közül egyik sem mutat oly kedvező szaporodást fel, mint a magyar ajkúak, mert ezek a legutóbbi 20—25 év alatt körülbelül egy harmad részével járultak a jelenlegi tekintélyes létszámhoz. Ezen örvendetes jelenség leginkább magában Brassóban tapasztalható, hol a magyar iparosok csaknem szemlátomást szapoi'odnak és hovatovább mindig nagyobb müködésitért nyernek. Egy pár év óta a kereskedelmi téren is nagy haladás észlelhető, mit főleg a derék magyar ajkú örményeknek lehet érdemül felróni. A mi a Barczavidékének jelenlegi területi nagyságát illeti, ez 25 négyszög mértföldet, 7406 holdat és 574 Q ölet teszen; ebből esik a termő birtokra 24 négyszög mértföld, 9223 □ hold és 912 [D öl. Az egész Barcza területének egy igen tekintélyes részét a hegyes erdőségek foglalják el, melyek e vidék némely községeinek egyik legdúsabb jövedelem forrását képezik, daczára annak, hogy az erdőségek több helyen nagyon rosszul kezeltetnek. A terméketlen birtok közé azon részek vétettek fel, melyek mi jövedelmet sem hajtanak, mint a milyenek a szirtek, omladékok, ingoványok s több efélék. — Ha a népességi létszámot a termő birtok nagyságával összehasonlítjuk, első tekintetre is szembeöt- lik azon feltűnő aránytalanság, mely a népesség- nagysága és ennek terjedelme között létezik. A termő birtok kicsinyvolta csak korlátolva képes kielégíteni a nagyszámú fogyasztók szükségleteit. Még a 13 szász község jó minőségű és gondosan miveit földjeinek terménye sem nyújt annyi jövedelmezőséget, hogy ebből ennek lakói minden életszükségleteiket fedezni tudnák, és éppen ezért más üzletágakkal is foglalkoznak, különösen méhte- nyésztéssel és szarvasmarba tartással. Ellenben a tiz „magyar“ falu határa már éppenséggel oly szűk terjedelmű és gyenge minőségű talajú, hogy ha ez életrevaló nép egyébb foglalkozást; jelesül jútenyésztést, fuvarozást, mészégetést, i kőfejtést, faizást s több efélet nem űzne, bizony-bizony bajosan tudna éppen csak szántásból és vetésből megélni. Ha még egyszer akkora szorgalmat és életrevalóságot fejt is ki a csángó-magyar nép, mint a mekkorát eddig elé kifejtett, anyagi helyzetének még sem leend képes mind addig nagyobb lendületet adni, mig jövedelem-forrásainak számát egyik vagy más irányban meg nem szaporitandja. De ezen czél elérésére az illetékes és befolyásos közegeknek is hathatós segédkezet kell nyújtani, mert a nép csupán önmagára hagyatva a legjobb akarata és szilárdsága mellett sem képes mindig a mutatkozó hiányokat és* fogyatkozásokat saját erejéből alaposan orvosolni. Czólirányos polgári iskolák felállítása és külömböző iparágak meghonosítása a legnagyobb befolyással volnának csángó-magyarjaink anyagi helyzetének emelésére. Ha van valahol nép, mely a kormány gyámo- litását és pártfogását méltán megérdemli, úgy bizonyára ez a csángó nép, mely daczára százados elnyomatásának és szegényes állapotának még most is egyik legerkölcsősebb s legbuzgóbb faja nemzetünknek. A férfiak úgy, mint a nők tisztán fenntartották eredeti magyar szokásaikat, érzelmüket és nyelvüket, és alig van példa rá, hogy Hátfalúban az együtt lakó csángók és oláhok között összeházasodás vagy elkorcsulás fordult volna elő. A mit „Zajzoni“ egyik kordalában az igaz magyar nőkről mond, az a csángó nőkre is méltán ráillik, mit emlékezet okáért, itt egész terjedelmében közlünk : Édes lányom kéri kezed Szőke legény, német; Mint a sas vad béreztetőket, Mint galamb búzás mezőket, Úgy szeret ő téged. Nem adom én, édes anyám, A kezem németnek ; A németek hideg vérrel, Gyöuge szívvel, fontos ésszel Vontatva szeretnek. Édes lányom, kéri kezed, Barna legény, olasz; Szeret téged naphevével, Szeret téged lángszivével, Szerelmétől olvadsz. Nem adom én, édes anyám, A kezem olasznak; Olasz szivek minden széltől, Ingadoznak és a hévtől, Oly hamar elasznak. Édes lányam, kéri kezed, Barnapiros magyar, Lelke büszke, szive nemes,
