Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-03-14 / 21. szám
82 — Az a kérdés hogy a fennebbi terv nagy obi) körökben is helyesnek találtatik e, mert a kivitel nem csak hogy nem lehetetlen, sőt abban tanulok és a legtöbb tanítók nagyörömmel segédkezet nyújtanának. Egy lelkes néptanító kísérletet tett, és a keze alatt lévő gyermekek, rendkívüli örömmel és kitűnő ügyességgel csinálják még a bajosabb katonai gyakorlatokat is. Egy a fenn irt módon kiképzett katonákkal biró állam, nyugodtan lejjebb szánthatja, sőt idővel merőben fel is hagyhatja az állandó hadserget. Videant consules. B. — Magyar képviselőház. A márczius 8-iki ülésben napirenden volt a „ pénzügy minisztérium költségvetésének tárgyalása. “ Móric Pál szigorúbb felügyeletet ajánl, mert a miniszterek minden becsületessége mellett is sok üzérkedés folytattatik az ország szárnyai alatt; a kormány takarékosságát nem tartja tizenhárompro- básnak s hogy nem is az, mutatja az elhibázott va- sutrendszer, mely tervszerűség nélkül van kiépítve; a delegációk is fokozatosan mind alább hagytak takarékosságukkal s az idei már épen elvesztette a mértéket. Kívánja, hogy a kormány adjon be kimutatást az állam minden ingó vagyonáról s határozati javaslatot ad be az adórendszer reformjára vonatkozólag. Bujanovics a delegácziókat védelmezte, melyek egyátalán nem szavaztak meg többet a nagyon is szükségesnél. Széli Kálmán mint előadó beszélt azon alapossággal és lelkiismerettel, mely e munkabíró fiatal tagját a képvisölőháznak kitünteti. Végül szólt Kerkápoly pénzügyminiszter is, röviden, Móricz Pál határozati javaslatát, melyet itt hamarosan eldönteni nem kívánatos, a pénzügyi bizottsághoz kérvén utasítani. Ezután a pénzügyminiszteri budget részletes tárgyalásába ereszkedett a ház. A ház megszavazza az állandó kataszter cimét 583.200 írttal. A bányászati s erdészeti akadémia számára Selmeczbányán ad 80.300 ftot. Következik az egyenes adók czime, mely alatt megszavaztatott 57,578.000 frt., a kivetési és beszedési szükségletekre pedig 556.000 frt. Hasonlóan elfogadtattak: a fogyasztási adók: 13.238,000 frt., a kivetési és beszedési szükséglet 204.200 írttal. ; a határvámok kezelési költsége 352.911 írttal., a fedezet 450.000 frt. Vidé к. Szt.-MÚrlon, 1871. márczius 7-ike. Miérdekelhet bennünket jelenkorban közelebbről, mint haladásunk a művelődés terén és ennek egyedüli emeltyűje a nevelés ügy. A mily örömmel olvasom lapjainkban Erdély és Magyarország több várossában és vidékén tett azon intézkedést, melylyel a fiatalság tanítása és a felnőttek oktatása oly szép sikerrel halad, s a mily örömmel tapasztaltam Háromszék némely községében azon buzgóságot és lelkes fáradságot, mellyel híveit ref. lelkész estvénként a felnőttek oktatásán tanitja, a mikénti létezéséről felvilágosított embert öntudatával szembe állitja s igy önérzetre ébreszti, — ha végig tekintek Csikszékben — ép úgy elborul lelkem azon gondolatra, hogy érettünk nincs senki, ki valamit tegyen e téren. Ha valaki valamit tehet érettünk, azok lelkészeink , ugyan nem lehet elvitatni tesznek is ők valamit, de nem korszerűen; mert hisz megfelelő e a maikornak az, hogy a vasárnap délutáni tanításra egybegyült fiatalsággal 2—3 óráig térden csúszkálva a keresztutják járatják s az igy kifárasztott 16 — 20 éves, tehát már értelmes fiatalsággal most is azt hitetik el, hogy az Isten a világot hatnap alatt teremtette stb. stb. Ebben nem a kívánt haladást, de sőt a régi sötétséget találjuk; azért nincs is a csiki székely embernek legkisebb reális gondolkodása is, mert el- butitva és elvakitva mindent, mit korlátolt elméjével föl nem ér, az Isten mindenhatóságában vetett hittel szemlél, s nem is mer fölötte elmélkedni, nehogy a jó Istent megsértse vele. így történt velem ; néhány csiki atyafi előtt a földünkről beszélvén, magyarázgattam, hogy a föld gömbölyű s felületének nagyobb részét tenger borítja — s továbbá a földforog stb. stb. — az atyafiak közül egysem bátorkodott azon kérdést tenni, de hátha a föld forog, mikor azou része, hol tenger van aláfordult, miért nem locscsan ki a viz? — nem í mert — igy gondolkodik az atyafi — az Isten ; ugyakarja (a mint később kitűnt). — S ezt nemde I papjainknak róhatjuk föl?! En református lelkész ajkain a szószékről hallottam délelőtt a szent igét, mely fölrázza az érző embert, s magasztos előadása az egekbe ragadja a hivő lelkét; — estve a föluöttek oktatására össze- ■ gyűlve a békés polgárok, azoknak apraja, nagyja és ismét hallják lelkes fiatal papjukat, mint bizonyítja ; be, hogy az Isten a világot nem hatnap alatt teremtette, hanem több ezer év kelett, még csak földünk lakhatóvá kifejlődött. — Menj te csiki ember e szeut helyre és halljad azt az őszinte jólélekböl jövő atyai oktatást és lássad azt az értelmes népet, mint csüng egész szeretetével és figyelmével papjának lelkes magyarázatán, — az öröm és fájdalom könye gyűl szemedbe, sóhaj tör föl kebledből, mely azt mondja : mikor érjük meg azt mi csíkiak, hogy papjaink a tevékenység ezen pontjára jussanak ? ! Tehetség és ráérés nem gátolja papjainkat nem csak a felnőttek oktatását fölkarolni, hanem egyszersmind a fiatalság nevelését is oly irányban vezetni, mely a korszerűségnek és haladásnak czélját magában foglalja, tehát csak akarat kell A Nagykászoni plébános derékember, azonban kiképes korszerűnek Ítélni azon buzgóságát melynél fogva, hogy magát és buzgóliiveit megkímélje azon fáradságtól, melylyel a nem messze ugyan, de jó magas dombra épült templomhoz fel kell naponta menni, 50.000 foriutig gyűjtött be, hogy az aljban a papiakhoz közelebb épitesse az Isten házát. — Ha az emlitett összeget a nevelés szeutebb ügyéért gyűjti, nemde magasztosabb tett hazája és székely nemzetéért. Tehát csak akarat kell és sokat tehetnek a valóba nagyobb részt müveit és képzett papjaink. Csikszék papjai ragadjátok kezeitekbe a lobogót, melyre a haladás és felvilágosodás van írva ; hisz mi székelyek a legjobb föld vagyunk, hinnesétek az öngondolkozás és önérzet magvát e földbe, mert higyjétek meg rövid időn a legszebb virágokat, a műveltség, értelem és művészet legszebb virágát fogja hajtani; s akkor a hálás székely nép e saját kezeitek ápolása alatt nőtt virágokból fogja készíteni azon glóriát, mely azon tettdus és lelkes papokra vár, kik megértették a kor intő szavát. Gyergyay. könnyen s békés utón meg oldhatta ; örvendett a aaszonbérlö hogy igy az őszi borszéki „drága ebédek“ arra s tett „küleségei“ és „fáradságai“ inog térülnek öivendett a jeleu volt nép is, mert hát a többiek is öi \ omlettek, osztún az áldomás sem maradt el. _ k‘R bitüek pedig meg szégyenülve vonulhattak \ iszsza a köz akarat ily hatalmas szárny csapásai elöl. — А л agy ki mer ne ezen gyűlés helyességét és illetékességét kétségbe vonni azért, mert eo-y Szom- széd falusi 40 egyetértő tagból álló küldöttség kész határozattal egy másik község gyűlésében meg jelenvén arra még akaratlanul is hatalmas pressiot “-ya- korol ? ki merné állítani, hogy ily fontos ügy egy kissé több elő tanulmányozást és megfontolást igényel — mint sem hogy egy rögtönzött előkészületien gyűlésében nem csak tárgyaltassék — de felette határozat is hozasson? hogy előbb о községek külön külön értekezvén, tanácskozván csak azután jöjjön közös tanácskozás alá? Valóban nagy feladat, mert ujabbkori ditroi alkotmányos jogosztó lexicon szerint jószág és jovada- lom bei löknek ha bár a legnagyobb adófizetők köz ügyekben nincs szolasi joguk, — a kiknek pedig joguk lett volna szolani, azok jobbnak tartották hal- gatni igy okoskodván: „jobb nem szólni mint fejemet betöretni.“ Egyébbaránt „semmi sem u j a nap alatt“; igy a borszéki bizottmány ezen ujabbkori eljárása sem uj. Még 1863 ban is történt itt ilyen 'fonna dolog, csakhogy az az obsolut kormányrendszer alatt történt néhai Szabó Adám elnöksége alatt, kit még azzal is gyanúsítottak, hogy meg lett volna vesztegetve : de azért még akkor is merényletnek nevezték az ily eljárást. Es valamint akkor úgy most is akadt oly vakmerő ki jogtalanul bár, a magos kormány figyelmét még jokor — ratifidatió előtt — erre felhívta melynek következtében reményijük, hogy azt mit a t. f. bizottmány önkénytelenül, vagy rosszul felfogott okokból el hibázott — kormányunk erélye és igazság szeretető a törvények védelme alatt jóvá teendi. *) Cs. J. Gyei’gyÓbÓl, 1871. márcz. 6. Mielőtt tehát e szűk téren más alkalommal meg említhetném, hogy mily kedélyes és vig volt farsángunk, — kemény csikorgó hoszszu telünk — elaszticus szán utunk, — hogy a kapzsi tutaj kereskedő mégis álmatlankodik s nyugtalankodik mert igen sok lesz a portéka s a meg szokott 100 pro- czent talán felére apadhat ; — hogy néposkoláink gyaropodnak s mind inkább népesednek, és a föl- nöttek in specie Szárhegyen jó sikerrel tanulnak, hogy végre valahára távirdára kilátásunk délibábja feloszló félben van; engedje meg a „Nemere“, hogy egy bár régebbi, eddig halgatagan mellőzött de mindnyájunkat azért közelebbről érdeklő ügyben lapja becses terét igénybe vehessem. Múlt év deezember hó 3-án Ditró községének választottjai vagy küldöttjei azon czélból jöttek Szárhegre, hogy itt bizonyos fontos ügyeket Borszéket illetőleg elintézzenek. Erre gyűlés rögtönöztetlvén a meg is alakult s a tárgyalás megkezdetetl. A rejtegetett tárgy valóbanfontos volt, kevesebbről szó, mint hogy a felsöbbség által is eddig jóvá hagyva volt 3 országos nyílt árverésen haszonbéresitett borszéki borviz árra 2 krról 3 krra emeltessék és az eddig tilalom alatt álló „erdei“ kút a „fokút“ vizével egy értékiileg a bérlők szabad használatára bocsáttassák — mi által a haszonbérlők bevétele a hátralévő bérleti 4 év alatt több mint „150 ezer“ forintal szaporitattnék az ország lakossai pedig ugyan annyival megterheltettnének s illetőleg kárositattná- nak. — Az igaz hogy mind az előadó, mind a jegyzőkönyv ezen mathematikai vég eredményt elfeledte a t. gyülekezet előtt meg emliteni — de annál hathatósabban állitja előtérbe azon okokat melyek az árfelemelést ingyen követelik, mintha csak nem is a köz — hanem inkább a bérlők érdekeinek szoszol- lói lettek volna. És ámbár ezen okok sem lényegükben, sem jogi szempontból olyast nem tartalmaztak, melyek miatt a két közönség az ország rovásán a bérlők javára ily óriási kedvezményeket tenni jogosítva vagy kényszerítve lett volna: de miután azok kik szólani tudtak volna, halgattak, a kik pedig nem halgattak szólani nem tudtak, — a javaslat elfogadtatott. Nagy volt tehát az öröm izraelben ; mert örvendett a választott küldöttség hogy feladatát ily к ü 1 {' ö i <1. Wellillgen, 1871- márczius 8-dike. Január 28-ról kelt levelemben volt szerencsém száraz adatokban rövid vázlatot nyújtani Aargau Kantor népnevelésügyi viszonyáról : szabadjon ez alkalommal annak kiegészítéséül, illetőleg a nevezett Kanton elemi népoktatásának mikénti rendezéséről adnom nehány adatot. Minden községnek vagy helységnek mely egy fél óránál távolabb fekszik a legközelebbi iskolától és 40 iskolaköteles gyereke van : tartozik — külön- j ben itt ez a szó felesleges — egy községi iskolát I berendezni. Ha a fennelfbi szám 4 egymásutáni év alatt 80-ra emelkedik még egy második illetőleg felsőbb iskolát állítani. A községi iskolákban a tanfolyam 8 év. A 6 első évben a tanitás főczélja az alapos elemi képzés; a 2 utolsó évben a gyakorlati életre megkiván- tató képzés, tekintettel lévén az oktatásban a nem szerinti osztályzatra. Minden a kantonban lakó gyerek, ha éltének 7-ik évét elérte, iskolaköteles 8 évig. Olyanok, kik e kort nem érték el nyilvános iskolákba nem vétetnek föl; nem lenne fölösleges nálunk is erre figyelmet fordítani: miután némely szülök 4 — 5 éves gyerekeiket rendetlenül kergetik az iskolába, természetesen nem azért, hogy ott tanuljanak, hanem odahaza ne lábatlan kódjának. A kik magasabb tanintézetbe kívánnak lépni; a 6-ik év végeztével odahagyhatják a községi iskolát. — Minden iskola község bir egy „dolgozó leányiskolát“, mely egy részét képezi az elemi községi iskolának, és annak törvényes felügyelete alatt áll. — Minden iskolaköteles leány a 3-ik iskolai év kezdetétől annak törvényes elhagyásáig : köteles az ilynemű iskolát látogatni. A kötés varrás es egyébb női munkák mellett kitűnő figyelmet fordítanak a rendszeretet, tiszsaság és háztartási kötelességek rá- szoktatására ; a köteles tantárgyakon kivül ilynemü- ekből, nyáron 4-télen 6 órán nyernekoktatást. Az egyes községek, a tanítónő díjazásán és egyéb szükségesek mellett, egy e czélnak megfelelő sajátos helyiségről gondoskodnak. Úgy látszik, hogy ezek nem félnek az emancipatiától. & Két vagy több község együttesen Aliit növendékei részére egy tovább képző iskolát, mely rendesen 2 vagy 3 osztályból áll, egy-egy évi folyammal. •*) Miután a fenntebhi czikk szorosan csalt a tárgyhaz szoló, es hiteles egyéntől küldetett be, hozzuk, de nem lévén az üo-y előttünk esmeretes, annak tisztázására a tárgy ház szoló "ellen véleménynek is szívesen tért engedünk. Szerk.
