Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-03-07 / 19. szám
— 75 — ról. Mindkettőben látta a főkelléket, a nemzeti érzületet, mely nélkül ily dolgot keresztül vinni nem lehet. De egész nyíltan meg kell vallania, hogy az osztrák monarchiára nézve tökéletesen ellenkező meggyőződésben van, t. i. a mint amazok egyesültek és erősödtek, úgy az osztrák-magyar monarchiának el kell vesznie, mert nem tartja össze a nemzeti érzület. Ugyauazért nem létesíthető az osztrák hadsereg sem. Nevezhetjük annak, de a fogalomnak megfelelő nem lesz soha. Nem kétkedik a tisztek vagy a legénység vitézségében, de azon eszméért „osztrák állam osztrák hadsereg“ sohasem lehet bennük lelkesedés. Azért kell minden módon törekednünk, hogy legalább oly kadre-t alakítsunk, melyből később a magyar hadsereg kifejleszthető lesz. Hogy Ausztriában mily véleményen vannak, e hadseregről, mutatja a. fukarság, melylyel annak dotácziójá- ban bánnak. Es ezt — ha nem is nyilvánosan — mivel indokolták ? Mi fizessünk annyit e hadseregért, hogy Muszkaország ellen megvédjen? Nem félünk mi Muszkaországtól, ott van millió és millió német testvérünk, — jó lesz nekünk azok karjaiban pihenni. Lássa Magyarország, hogy védi magát. Azt pedig csak nem teszi föl senki, hogy a német egyesült államok ellen állítsunk hadsereget? Febr. 28.-án folytattatok a honvéd lovas századok szaporításáról szóló törvény javaslat tárgyalása. Ürmén y Miksa tegnap megörült, midőn látta Keglevichet fölkelni, mert ő sokszor igen jókat és sokszor újakat mond. Azonban szóló csalódott, mert Ausztria végbomlásáról már 1861-ben is lehetett jóslatokat hallani, js igy Keglgvichnek tegnapi beszédében hangsúlyozott ezen eszméje nem uj. Igaza van abban, hogy a monarchiában az utóbbi időben az együvétartozás elve meglazult, de azon okok, melyek ezt eszközölték szóló szerint nem sokára meg fognak szűnni. Az bizonyos, hogy nehézkes marad azután- ra is a monarchia szervezete, de lehet-e képzelni Európa e területén monarchiát, mely ugyanezen nehézségben ne szenvedne? Mindenik szerkezete kissé nehézkes, kissé mesterséges lesz, főleg pedig nem lehet nemzetiségi alapra fektetni. Különben is igen veszélyes dolog államok sorsát csupán ezen eszmének erejére bízni akarni. S itt tagadja szóló, hogy csupán nemzetiségi eszmékre lennének fektetve az államok. Nézzük Elsasst, nézzük Svajczot, nézzük Svéd- és Norvégországot, Angol-, Skótországot, Irhont, nézzük Oroszországot, hisz ezek mind nem egy nemzetiségből alakultak. A szőnyegen forgó kérdésre nézve csatlakozik a központi bizottság javaslatához. Es pedig azon okból, mivel a haderő körüli törvényes intézkedések még hiányosak s e téren intézkedni kell a jövőnek, addig pedig elfogadja a status quo-t. Pártolja a központi bizottság javaslatát. Andrássy G y. miniszterelnök , felelvén az előtte szólók beszédeiben tartalmazott interpcllá- tióira, igy végzi terjedelmes beszédét : Ezek után t. ház más mondani valóm nincs, mint ismételve kijelenteni, hogy a mi fönforog, az nem közjogi, hanem csupán czélszerüségi kérdés, hogy itt a kormányt egyéb nem vezeti, mint az, hogy az ország erejét nem akarja czélszerütlen irányban igénybe venni. Csak egyet kívánok még hozzá adni. Ha eloallana azon eset, hogy az összes véderő bármely oknál fogva nem volna elegendő tüzérséggel ellátva, ekkor az következnék be, hogy a kormány kötelességének tartaná a ház elé lépni és azt mondani : „íme nincsen elegendő tüzérségünk, gondoskodni kell róla s akkor jobb hiányában, a roszabb is jobb lévén semminél, annyit a mennyi szükséges volna, pótolni kellene a tüzérséghez. De mig a dolgok ellenkezőleg állanak, csak azért, mert azok előtt, kik — ismétlem — a dolgot nem értik, népszerű volna, a kormánytól lehetetlen azt követelni, hogy a módosit- ványt elfogadja. A képviselőház Márczius 1-én tartott ülésében elintézte a honvédelmi előterjesztéseket. A tüzérségre vonatkozó ellenzéki módositvány névszerinti szavazással 192 szavazattal 124 ellenében elvettetett. A közlekedésügyi miniszter budgetjének átalános tárgyalása, mely szintén napirenden volt, csak annyiban kezdődött meg, a mennyiben az azzal elvi ösz- szefiiggésben levő Wahrmannféle határozati javaslatot — a vasutszállitási akadályokat illetőt — tárgyalás alá vette a ház. it ü I f ö ! íl. Francziaországi események. 40.000 harczosa a német hadseregnek tehát h ebr. 26 án éjjel bevonult Párisba. Abba a Párisba melynek még egy pár hónappal ezelőtt több mint 2000 ágyúja es 400.000 katonája volt. Nagy hatalma van a jó hadseregnek s a feg yverzetnek az ostromban s о hatalmat számtalanszor növeli a hadi tudomány; de még nagyobb hatalma van az éhségnek, a mely testi és lelki erejét néhány óra alatt millióknak semmivé tudja tenni. A német hadak egyébiránt sem sokáig maradnak Párisban, csak keresztül vonulnak rajta s aztán haladék nélkül indulnak Németországba. Február 27-én éri vala végét a német-franczia háború Bordeauxban is; Thiers és Jules Favre megérkezvén oda, azonnal a nemzetgyűlés elibe terjesztették a béke praeliminarékat. A nemzetgyűlés Február 28-ki ülésében ezeket mondá Thiers : Elfogadtuk a fájdalmas küldetést, megtettük a lehető erőfeszítéseket, és sajnálattal terjesztjük elő tárgyalás végett eme törvényjavaslatot. — A törvényjavaslat úgy hangzik: A nemzetgyűlés — a szükségességnek engedvén, melyért a féle lősséget nem vállalja el, — 1871. febr. 26-án Ver- saillesban következő békeelözeteket irta alá. (Thiers e szavaknál, roszulléte miatt, kénytelen volt felhagyni a beszéddel és a teremből távozni.) Barthélémy folytatá a következő béke-előzetek felöl vasását: 1. Lotharinoria V- részének Metz-el ThionvilleО / Э és Elsassnalc — Belfort nélkül — való átengedése. 2. Hadikártérités fejében öt milliárd, melyből egy milliárd a folyó 1871. évben, a hátralék azonban 3 év alatt fizetendő. 3. A kivonulás a szerződések jóváhagyása után vesszi kezdetét: a német csapatok azonnal odahagyják Páris belsejét és a nyugoti departemento- kat; a keleti departementok odahagyása azonban a hadikárpótlás törlesztésének mérve szerint történik. 4. A hátralékos összegtől, a békeszerződés jóváhagyása napjától kezdve öt száztóli fizetendő. 5. A német csapatok tartózkodni fognak a re- quisitióktól, és Franeziaország költségén fognak elláttatni. 6. A bekeblezett területrészek lakosságának idő engedtetik, hogy nemzetiség tekintetében választhassanak. 7. A foglyok haladéktalanul kiadatnak. 8. A végleges békealkudozások Briisselben le- endnek. 9. A megszállva tartott departementok igazgatása a német hadtest-parancsnokok alatt állandó fran- czia tiszviseiőkre fog bizatni. A Neue Fr. Pr. bői olvassuk, hogy Február 22-én délben fogadta a praefecturában a Bordeauxi béke követséget a császár. A kocsi, melyen Thiers, Dufaure és Chanzy megérkeztek minden disz nélkülöző komoly szinii volt, a kocsis és inasok inkább halott hordókhoz hasonlítottak; Thiers és Dufaure tiszta feketében jelentek meg, még a becsületrend szalagocskája sem szavazta meg vérszinével a gyász jelleget; egyedül Chanzy volt fényes egyenruhában. Február 21-én az összes ezredi zenekarok a császár előtt főpróbát tartottak a Párisba bevonulásra. — Vájjon a civilisatió harcosai minden pompávali fellépésüket a császár szemei előtt tanulták e be? a zsarolást és requisitiót is? — no de a haditudomány katonaiból oekonomia és felebaráti szeretet ezen ágából utóbbi időben doctorizáltak. Hamley angol ezredes a németek Franczia or- szágbani maga tartását nem dicséri, a german civili- satorokat Tilly, Alba és Attilával állítja egy párhuzamra. Spanyol ügy. Montpensier herceg az uj spanyolkirálynak a hüségi esküt megtagadván a Baleari szigetekre száműzetett. — Legújabb. Athéné, márcz. 2. A porta és Angolország közti konfliktus növekvőben van, a nagyvezir jan. 5-iki, a rablóügyre vonatkozó jegyzéke folytán Fiumébe és Pestre konzulok fognak kineveztetni. Bécs, márcz. 2. A „Presse“ egy berlini táviratot közöl, a mely jelenti : „Loftus lord itt és Kussel Versaillesban Granville egy sürgönyét olvasták föl, a mely a hadi kárpótlás és az annektált tartományok nagysága ellen tiltakozik. Bismarck kathe- gorikusau elntasitá a sürgönyt. Bécs, márcz. 2. A „N. fr. Presse“ egy bordeauxi sürgönye e hó 1 -érői jelenti : A nemzetgyűlés elfogadta Thiersnek egy, Napoleon titkárának Continak f'ölszó- lalása által provokált javaslatát, a melyben az excsászár Napoleon a Francziaországot ért szerencsétlenségekért felelőssé tétetik és a trónról letétele kimondatik. — Majd minden lap fekete keretben jelenig meg. Mindannyian a rend fentartását s a bizalmat a jövőben ajánljak. Berlin, márcz. 2. A franczia köztársaság hadaiban harczolt s poroszfogságba jutott lengyelek hir szerint ki fognak szolgáltatni az illető hatalmaknak s igy az orosz alattvalókra e kiszolgáltatás egyértelmű a legszigorúbb büntetéssel annál is inkább, mivel az ily lengyelek egy vagy más lázadásban mindnyájan részt vettek. Berlin, márcz. 1. A reichstag márcz. 21-ére van egy behiva. A közhatóság és a rendészeti főnökség kihirdetik, hogy holnap átalános illumináczió lesz. Bordeaux, márcz. 1. Az előzetes békeföltételek megvitatásával megbizott bizottság nagyrészt a tárgyalások végett Párisba küldött biztosokból alakult meg és Benoist d’Azy-t elnökévé s Victor Lefranc-ot előadóvá választotta. Biztosan állítják, hogy a bizottság határozata egyhangúink az elfogadás mellett van. Azt hiszik, hogy a nemzetgyűlés nem fog szétoszolni, csak a javaslat fölötti szavazás után. — Egy vonat fog utkészen állni, a mely a nemzetgyűlés határozatát, az osztályok és tagok aláírásával, Párisba vigye. A kormány sok rendszabályt vesz foganatba, hogy lehetővé tehesse azon pénzbeli és más föltételeket, a melyek teljesülése után a nemzetgyűlés legközelebb Párisba költözhetne át. Bordeaux, márcz. 1. A nemzetgyűlés mai ülésében Louis Blanc a békeegyez mény ratifikácziója ellen szólt; Thiers, Brúnót, Arago és Milliére pedig mellette. A szavazás után Keller Elsass képviselőinek nevében ismételve óvást emel Elsass és Lotkaringia átengedése ellen, azt semmisnek és érvénytelennek nyilvánítja; kötelességünk Franeziaország jogát e tartományok visszaszerzéséhez fentartani. Keller tovább kijelenti, hogy nincs többé maradásuk a nemzetgyűlésben, mert egy az ellenség kezében levő tartományt nem képviselhetnek. Legközelebbi ülés pénteken lesz. F lorencz. márczius 2. A lapok nem hiszik azon hirt, hogy a pápa Rómát el akarja hagyni. London, márcz. 2. A bank diszkontó leszállittatott 3 száztólira. Róma, márcz. 1. Azon hir van itt elterjedve, hogy a pápa márczius 15-én Corsikába akar elutazni. Róma, márczius 1. A pápának Cor- sika szigetére való elutazása valószínűleg márczius 15-én történik. London, márczius 1. Párisban roppant nagy izgatottság uralg. Zavarok kitörése várható. Több család a vidékre menekült. Berlin, márcz. 2. Versaillesből jelentik márczius 1-ről : A császár a Longchamp- son szemlét tartott a 6., 11. és 1-ső bajor hadtest (30.000 ember) fölött, mint a kik lep-elsők vonulnak be Párisba. Az előhad Ö Kamecke tbk alatt, reggel 8 órakor vonult be Párisba, a nélkül, hogy bármely zavargás fordult volna elő. Berlin, márczius 1. Bismarck minden az ő számára kigondolt méltóságot s ranMokozatot hirszerint visszautasított. О A „Nemere“ eredeti táviratai. Feladatott Pesten 6-án estve 8 óra 45 perez. Érkezett 6-án 10 óra 28 perez. Parisból a németek jó rendben kivonultak. Párisban összeütközés volt a nép és a nemzetőrök között. À franczia nemzet- gyűlés Versaillesba költözik.
