Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-03-03 / 18. szám

— 71 — A fölhívás mondja: „A nemzetőrök kezében fegyver van, s ezt csak életökkel engedik kiszakittatni ke­zeikből. Nem vethetjük alá magunkat a szándékolt megaláztatásnak. Bár meggyőzettünk, de a megaláz­tatásnak mégis van hatara.“ Garibaldi in. h. 15-én elhagyta Francziaor- szágot. A tábornok elindulásakor egész Marseille talpon volt. „Itt- megy a mi utolsó reményünk!“ ki- | áltott fel többizben a nép, „Éljen Garibaldi:“ visz- hangzá több ezer torok. „Éljen a köztársaság !“ „Él­jen a köztársasági Francziaország!“ volt ezekre Ga­ribaldi felelete. A franczia köztársaságot Görögország kivételével az összes hatalmak, valamint a pápa is elismerték. H a r c z i a s készülődésekről törökor- szág ellen tesz említést az újvidéki „Srbski Narod" 14-ik számában. A legközelebbi időben összeülendő „szkupstinában“ a kormány a constántinápolyi kabi­netnek válaszát a néppel fogja közölni s azon eset­ben, ha a stambuli kabinet idöközban a szerb kor­mányzóságnak ultimátumát, melyben Boszniának Szer­biához való bekeblezését kéri, nem találja megolda­ni, márczius hóban Szerbiának kicsinyje és nagyja harezra készen álland, s a szávántuli összes szerb tartományokban kezdetét veszi majd a keresztes há­ború. A u s z t r i a - m a g y a r s á g n а к érdekében áll tehát a keletnek mai válságos perezében kétszínű szerepet nem játszani. Ajánlja végül a nevezett lap a magyar kor­mánynak, hogy az illetékes helyen Constántinápoiy- ban is a szerb kérdést partolásba vegyék. А г о m á n „F ederatiune a“ Francziaor­szág elnyomásáról szólván ezeket mondja : Anglia és Ausztria nem soká elveszik poltronságuk jutalmát, mely szerint megengedték Francziaország eltiprását Osztrák-Magyarországban a reactió emeli fejét, s a protestántismus roppant hatalmának ellenében a rőt hadt katholicismust tolja előtérbe. A múlt morzsáiból tengődő Ausztria maga a megtestesült tehetlenség. Nem a katholicismust kell szembe tenni a protestautismussal, hanem a valódi szabadságot életre hozni, hogy az kölcsönözzön óriási erőt a népeknek a junkerek és mukkerek ellen , melyek átkozottabbak a poroszoknál. Beust megy, Beust marad — ezt variálják a lapok: sze­rencsés utat , bár soha se ismertük volna — s bár magával vinné lelkibarátját gr. Andrássyt is! A prágai „Correspondance Slave“ 21-ik számában a magyarok jelenlegi magaviseletéről a kö­zös birodalom többi népei ellen tevén emlitést, mely szerint Magyarországban a jelenleg uralkodó párt, miután minden óhajtásai teljesültek, most a gúny, az ellenszenv és irigység fegyverével agitál, következő „czine miutjével“ végzi elkeseredett szivének ömle dezéseit: „de a büntetés nem sokára elfogja érni őket, s nem épen szükséges, hogy ez Bécsből jöjjön, ez saját területeken fog keletkezni és megfogja semmisí­teni az önző, zsarnoki durvaságot, mely a népek szabad fejlődését aka­dályozza.“ Jaj neked szegény Magyarország ! Ugyan ezen lap szerint a dalmát szláv párt az uj minisztériumhoz emlékiratot fog intézni és abban kérelmezni ; a) a szerbhorvát nyelvnek az iskolákba és köz­hivatalokba behozatalát; b) egy dalmát vaspályának engedélyezését ; c) eyy népszerű dalmát kormányzónak kine veztetését; d) az olasz nemzetiségű felsőbb hivatalnokok­nak eltávolítását és a Schmerling féle választási tör­vénynek megszüntetését ; elvégre. e) egy dalmát Landwehrnek szervezését, egy hadi kikötőnek építését és az ifjú dalmaták részére a fiumei tengerészeti iskolánál megfelelő számú ösz­töndíjaknak alapítását. Ncpnevclcsünk. (Brassóvidék Hétfalu). A „Nemere“ 17-ik szá­mának vezérczikke alkalmat szolgáltatott nekem arra, hogy a népnevelés emelése tárgyában a legégetőbb szükségnek némi kifejezést adjak. Es ped’g azon szerény indítvány által, misze­rint : „Mindenütt, hol csak lehetséges, szer­vez tessenek legelső sorban kisdedóvó in­tézetek!“ Hétfalu népiskolái — különösen az 1868 XXXVIlI-ik törvénü czik létre jötte, óta, — szembe ötlő virágzásnak indultak. Igen, mert a saját anyagi erejükre hagyatott felekezeti iskolák községiekké alakúban a magas kormánytól tetemes évi pénz­segélyt nyertek. Csakis ily alapokon sikerülhetett a tanerők számát megszaporitani: innen van, hogy a nevelés­ügy terén itt is ott is jelentékeny mozgalmak tör- j ténnek — majd az iskola felszerelése, majd pedig az építkezések tárgyában. Azonban nem történt eddigelé semmi, a kis­dedóvó intézetek felállítása érdekében! — Pedig, haj a népiskolai nevelés és oktatás nagyszerű épületét szilárd és biztos alapon óhajtjuk szemlélni: akkor a nevelést már a gyermeki 3 és 6 év között kell — szakavatott egyének gondos felügyelete alatt meg­kezdeni ! — Azért tehát elkerülhetlen szükséges intézmény­nek tartom az óvodák szervezését karöltve a népis­kolákkal. Mert akkor a gyermek jókorán megkedvelné1 az iskola falait, hol játszadozva, észrevétlen fejlesz- ; tetnék szive és értelme; tágulna látköre, ismerete, gyarapodna önmunkássága, rendszeretete, illemes ma­gaviseleté. Б mind ezek mily nagy mértékben esz­közölnék az iskolai sikeresebb nevelést és okta­tást ! — Akkor a szülék reggeltől-esfig, hétről-hétre, | évről évre nyugodtan végezhetnék házi teendőiket — és nem történne annyi szerencsétlen esemény há­zaik körül vagy épen gyermekeikben. Akkor a társadalom is sokkal épebb, egészsé­gesebb testalkatú; értelmesebb, ügyesebb s kötel­meinek jobban megfelelő polgárokat nyerhetne — mintsem igy — ovodák nélkül. íme ezen rövid vázlatból is kitűnik nagy fontossága a kisdedovo- dáknak. S én megvagyok győződve, hogy minden vá­rosban vagy faluban a szülék, ha valamire — akkor épen ezen intézményre a legörömestebb fogájk fillé- ; reiket évenkint felajánlani. Szeretem hinni, hogy egyetlen egyház feleke­zet és község se lesz, mely a saját környezetében szervezendő óvodára évi jövedelmeiből egy bizonyos részt meg ne szavazna. Hiszem végre, hogy a magas kormány, mely népiskoláink emelése tárgyában tetemes évi segélyt ad — ez ügyben is támogatni fog. Márczius 1. 1871. Hegyalyi. L e g u j a b I). Verb ász, febr. 26. Eötvös b. em­lékére ma a helv. hitvallásnak egyházában minden vallásfelekezetüek tömeges részvé­tele mellett gyásfcistenitisztelet tartatott. Berlin, febr. 26. Hivatalos jelentések szerint a békefeltételeket Bismarck, Thiers és Favre mult pénteken állapították meg. Versailles, febr. 25. Párisban teg­napelőtt jelent meg a „Bri du Peuple ez. kis napikig első száma „az eladott Paris“ feliratú vezérczikkel, melyben Favret és Thierst árulóknak kiáltja. Brüssel, febr. 26. Bismarck Elsasst és Lotliaringiát nem bekebelezni, de öt I évre megszállni akarja, a midőn a nép j plebiscitum által határozna sorsa fölött. Bordeaux, febr. 26. A Liberté hi- ! teles értesülés alapján megerősíthetni véli azon állitást, hogy Thiers őszintén és min­den utógondolat nélkül szándékozik a köz­társasága t m ega 1 api ta ni. Berlin, febr. 26. Thiersnek a franczia kormány élére lett megválasztását itteni kö­rökben veszélyesnek tartják a nomzetközi kereskedésre nézve. Thiers megrögzött pro- tectionista s most hízelegni is akarván nem­zetének, alig lehet remélni, hogy a keresk. szerződést Németországgal megújítsa. Strassbug. febr. 26. A rendes vas­úti közlekedés Párissal helyreállittatott ; az ut tizenegy órát vesz igénybe. Vég y e s. N ép szá mlálási ad a tok. Az 1869-diki December 31-én tartott orsz. népszámlálás eredménye a következő: „Magyarország és Erdély“ összes lakói száma 13,219.350 volt: Ezekközt van foglalkozásukra nézve ; „Lelkész“: 17.515; — eztán kissé sok, keve­sebbel is beérhetnők. „Mindenféle közhivatalnok“ (t. és állami me­gyei községi) 34.282. „Tanító és tanuló“ : és pedig Magyarországon tanár és tanító 21.239. Erdélyben 3983 összesen 25.222; tanuló Magyarországon 50.560, Erdélyben 8.802, összesen 59.362; — ez pedig tán kissé ke­vés, vagy éppen nagyon kevés, jóval több nem ártana, j „író“: összesen 677. (Erdélyben 73). „Művész “ : összesen 10.944. (Erdélyi 1.129). nUgyvéd“: összesen 4.634 tán ezt a dandárt sem ártana egyszer a pnroszokkal szembe állítani. „Egészség ügyi személyzet“ összesen 13.184. (Erdélyre mintegy »/10 rész esik). „Föld és erdömivelő“ : birtokos, haszonbérlő és napszámos összesen 4,338.099. „A vadászat és halászatnál“: összesen 4.115. (Erdély 87). „A bányászat és kohászatnál“ : összesen 49.369 nevezetesen Magyarországon birtokos 507, haszon­bérlő 279, tiszt. 1.585, munkás 37.041. __ Erdély­b en: birtokos 743, haszonbérlő 687, tiszt 320 mun­kás 8,207. „Az építészet és művészeti iparágaknál“ : ösz- szesen 57.335. „Fém, kő és fa iparágaknál“ : összesen 156.862. „A vegyészeti, élelmezési és dohány iparnál“: összesen 76.456. „Szöllő iparnál“ : összesen 89.607. „Bőr és papírgyártás“ : összesen 157.827. „Nem közvetlen termelő“ : 60.182. „Kereskedelmi pályán“ : 94.632. „Szállító vállalatoknál“ : 25.747. „Bizonyos foglalkozás nélküli egyének“ : és pedig 14 éven felül Magyarországon 201.956 férfi, — 1,781.374 nő, Erdélyben 34.774 férfi 337.255 nő, — 14 éven alóliak Magyarországon 1,834.909 fiú, 1,895.350 leány, Erdélyben 332.659 fiú, 345.433 leány — mindössze 6,763.726. A „\emere“ eredeti táviratai. Feladatott Pesten 2-án este 8 órakor 5 perez. Érkezett 2-án 11 óra. Nemzetgyűlés békét 546 sza­vazattal 107 ellenében elfogadta. Poroszok ma reggel ellentállás nélkül bevonultak Parisba. A franczia sebesültek javára adakoztak szerkesztőségünknél : Magyari István...................... 1 frt. — kr Gergely Elek ............................ — T) 50 n Jancso Ferencz ............................ 1 — Г) Bojér Miklós kidvégröl . 2 n — я Gödri Anna ................................... 1 r> — л A Brassói magyar ref. oskola növen­dékei ................................................. 5 Fejér János Bereczkből 1 — n Nemes Ferencz „ 1 — K. E. „ . . • 1 r) — n Fejér Károly „ . . . 1 Г) — Я Merza Zakarias „ 1 — Magdo Antal „ 1 n — r> if. Farkas J. „ . . • . — 40 K. Horvath Elek „ 1 — id. Bocskor Károly „ — n 50 Г) Hármon „ — n 91 я Lukáts Márton, t. „ — V) 30 я Egy özvegy „ . . . — T) 10 rí Négyen „ — r> 60 Ti Demién István „ — n 40 n özv. Boér Miklosné „ — Г) 40 n Koltofean Konst. „ 1 Г) — я ifj. Jénig Jánosné „ — Г) 60 n Négyen „ . . . — n 40 r> M. K. és B. S. mennyegzöjök mával Bogdan István alkal­1 T) _ n B ogdan Nina Bereczkből . — r) 40 n Venereiter György „ 2 r> — Tf Fejér János „ . . . 1 Г) — Г) Orosz István „ 1 n — n Keresztes Antal „ ... 1 n — rí Keresztes István „ 1 T) — T) Novak Sándor „ 1 r> — я Összesen 31 ft. öl kr. és egy tallér. Eddigi adakozások a 16. szám szerint 229 ft. 53 kr. Összesen . 261 ft. 4 kr. 42 ezüst huszas 1 tallér és egy 50 ftról szóló úrbéri papiros. Bécsi börze márcz 2-án. Pénznemek. Brassói pénzánik m. 2-áu. Pénznemek. Arany .................... 5 . 84 Arany . ' ' . 5. 90 iVapoleond’or . . Ezüst ..... 9. 89 iVapoleond’or . . 9. 94 122. 50 Magyar 20 franc . 9. 94 Magyar földleherm. 77. ­Ezüst huszas . . — 42 Erdélyi „ 73. — Tallér .... 2. 40 Bánáti „ 75. — Török lira . . . 11. 34 Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Keiiyct'CS Adoll.

Next

/
Thumbnails
Contents