Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-02-28 / 17. szám

\ — 66 — azon feltételek mellett áll nyitva minden szükségletnek ? A mely országokban a népnövelésügy föl van virágozva, mindazokban az országos központi pénztár is sokban járul a községek és egyesek áldozatához. Tudjuk, hogy e tekintetben nincs okunk szemrehányást tenni országunk képviseleté­nek, mert népnövelési czélra örömest adna többet is, mint a mennyi évenkint kéretik. Micsoda félszeg gondolkozás vagy ha­nyagság, hogy vidékünk községei nem ve­szik igénybe teljes mértékben ezen segélyt? Teremtsünk pénzt minden oldalról, és lássunk hozzá minden erővel a népnövelés­hez, mert minden ország gazdagsága, sza­badsága, biztossága, boldogsága és életké­pessége csakis miveit polgárai száma szerint mérhető. Midőn ezen eszméket csak vázlatosan vettem ide és nem fejtettem ki bővebben, az volt a cszélom, hogy eszmecserét támasz- szunk e téren. A „Nemere“ tisztelt szer­kesztője megígérte, hogy örömest helyet ad a népnevelésügyre vonatkozó nézetnyilváni- tásnak. Kérem tehát mindazokat, a kik akár indítványokat akarnak tenni, akár egyes irányzatoknak ellene szólam, akár elösme- résre méltó tetteket följegyezni, akár meg- róvandókat megróni: rajta tollal, tettel! Réthi L aj о s. A magyar képviselőház Február 20-án. Mielőtt napirendre ment volna át az ország­gyűlés, miniszterelnök Gróf Andrási Gyula Irányi Dániel azon interpellatiójára, hogy t. i. haj­landóé a kormány oda működni, hogy Franczia- ország feldaraboltatása megakadályoztassék s hogy oly föltételek alatt köttessék meg a béke, melyeket mindkét fél elfogad, anélkül hogy az európai suly- egyen megzavartatnék — következőket felelt: Már az angol trónbeszéd is, mely kijelentette, hogy An­gliának nem sikerült oly békeföltételeket ajánlani, melyeket a hadviselő felek elfogadhattak volna, fel­világosíthatja az interpellalót, hogy egy más beavat­kozásnak is vajmi csekély eredeménye lehet. Minden nyilatkozat, bár mely fél érdekében is történnék az, inoppurtunus volna. Ezen felelet után átmegy a napirenden levő ügyek t. i. a közoktatási budget részletes tár­gyalására. A pesti egyetem összes költségvetése 352.059 írttal szavaztatott meg; a gymnasiumi ta- nácsképezdék pedik 20.000 fttal. A József-mii egyetem re 124.888 ft. sza­vaztatott meg. Szó nélkül megszavaztatott: a reálta­nodái tanárképezde és orsz. rajztanitó képezde költ­sége 11.000 frttban. Febr. 21.-én folytattatott a vallás és közokta­tási minisztérium költségvetéseinek részletes tár- ! gyalása. A nép nevelési szükségletekre elöiráuyoztatott 650.000 írtról lévén szó. Schwarz Gyula csekélynek tartja a nép­nevelési célokra előirányzott összeget s a többek között ezeket mondja: szükségesnek tartja az 1868. 38 t.-czikknek a tanítók fizetésére vonatkozó részé­nek revízióját is, mert a tanítók mostani fizetését nagyon csekélynek tartja, már csak a jövő szem­pontjából is, miután nem fog egy jobb és kitünöbb erő is a tanítói pályára lépni, ha látja maga előtt a mostani tanítók állapotát. A nemzet jövője a taní­tóktól függ, de kitűnő erőket kell e térre csalogatni hogy elérhessük a müveit nemzeteket, a jövő nem­zedék érdekében kívánja tehát a tanitók fizetésének fölemelését. Szóló ezek után 24 képviselőtársa ne­vében egy határozati javaslatot nyújt be, melyben a közoktatásügyi minisztert fölhívja az 1868. 38. t.-czikk revisiójára vonatkozó t.-javaslat beterjesz­tésére. Elfogadtatik a 650.000 írt. megszavaztatik szintén a népnevelési lapnak hét nyelven való ki­adására szükségelt összeg: 30.000 írt. Körmendy Sándor azon kérdésére vájjon a 30.000 ftból mennyi fordittatik a népnevelési lap kiadási költségeire, a szerzők díjazására? Joannovics György államtitkár a követ­kezőket feleié: a lap 13.400 példányban adatik ki. Minden tanító felhivatott, hogy bármely nyelven küldjön be dolgozatokat, és a beküldő kap ivenkint 40 irtot, ki t. i. olyan dolgozatot küld, mi nem puszta hírközlés. Mintegy 100 tanító küld dolgoza­tokat a lapba a szerkesztőnek. Hat személy foglal­kozik a lapnál, kik ezért 6400 frtot kapnak. A dol­gozatokra kiadatik 1000—1200 frt. ; a többi kiadási és nyomdai költségekre fordittatik, s ez tesz körül­belül 23.000 frtot. A felnőttek oktatására 50.000 frt. sza- vazttatik meg. A „tanitóképezdei tanárjelöltek és iskolatani- tók kiképzésére“ 30.000 írt. a „váczi siketnémák intézetére“ a p. ü. bizottság 35.896 frt. szavazta­tott meg. Ezekután következik a tanintézetek fedezeté uek első rovata: magyar kir. egyetemi alap, mely 205.126 fttal van a budgetbe beállítva. E tétel megszavazását kellemetlen botrány akadályozd meg, melyről kívánatos, hogy intő például szolgáljon a parlament tagjainak és az elnöknek. Vidék. S.-Szl.-György. Hogy Sepsi - Sz. - György városának közönsége keresztyéni és emberi kötelességét tudja és teljesiti fényes példa igazolja. Februar 16-ikán a franczia sebesültek javára egy adakozási felhívást bocsátottam közre, megkezd­vén egy arannyal, öt napi eredménye következő : Gr. Kálnoki Dénes 5 frt. — Császár Bálintnö 1 frt. — Császár Emma 1 frt. — Császár Berta 1 frt. — Nagy Tamásnő egy arany. — Antal Zsig- mond 1 frt. — Antal Zsigmondnő 1 frt. — Málnási Antalné 1 frt. AntalfiLajos 1 frt. — Fejér Gergely 1 Lit. — Id. Donáth József 3 frt. — Vájná Sándor tanár 1 frt. — Kupferstich József 2 frt. — Csutak Péter 1 frt. — Mihál János 1 frt. — Id. Kiss D bortos ember vagy te Jancsi, hát már hogy gondo­lod te, hogy én abban a csizmában járjak; hiszen mind­két lábommal sem tudom az egyiket megtölteni. No mi segítünk majd azon is. El ment, hozott egy cso­mó szalmát és aval a csizmát kitömte; a bátyámnak felhúzta és egy pár rezerva czepők-szijjuval a szárat a lábához kötötte. A megcsizmásittalanittatott atyafi egy darabig vizsgálta a cserébe kapott bakkancsot; de úgy látszott nem felelt meg várakozásainak, mert belökte az árokba, a kicsi baglya kapezát a honya alá vette -s az Adám papucsában útnak indult útköz­be még valamit morgott is magába, a mire Jancsi szépen köszönt. Mit mond ez a mi barátunk? kérdi a bátyám, nagyon udvarias ember felelt Jancsi, jó utat s bol­dog felviradást kívánt. En is úgy hiszem, de a más­világra. Min ketten nevettek. A százados azt kiál­totta: indulj, és az oldalfüző csizma is csoszogot Piski felé. Nagy ütközet volt Piskinél, de hogy hogy és mint volt, nem tudom meg irni, mert nem voltam ott s Jancsi is csak annyit beszélt el, a mennyit látott belőle; hanem hát azt már Írták mások, a kik az efé- léhez jobban érteuek. Beszélt azonban nekem vala­mit Jancsi, a mit a történetíró, úgy lehet, feledett feljegyezni s azért elmondom. Az öreg Bem mint máskor is tette, dijt tűzött ki annak, a ki foglyot hoz, s a mint Jancsi mondá, a székelyek különös figyelmet fordítottak a fogolyszerzésre. Egy csiki atyafi megpillantott egy hid alatt valami elszomoro­dott Puchner-katonát és csalogatta kifelé, tán még azt is megígérte neki, hogy kiszivei is meg traktálja, mert végre csakugyan kibújt a hid alól. Vitte a szé­kely nagy diadallal a foglyát, hát jön egy bolond Würtenberg huszár vágtatva egyenesen a székelynek s kiált: állj félre komé; a székely félre ugrik, a hu­szár pedig a mint ez és a fogoly közt elvágtot, le csapja utóbbinak a fejét. Az elkárosodott székely ele­get kárinkodott a fránya meg a sutina meg evéd a drága polákomot, de a bajon már segíteni nem le­hetett és hogy látta, hogy a többi nevet, ő is elmo­solyodott, s úgy lehet visszament a hídhoz, hogy pár­ját kérje. (Folytatása következik.! 1 frt. Molnár Samuel 1 frt. — Kovács Lajos ^ ~ _^enkö Elek 60 kr. — Gyárfás Lajos 1 frt. — Gödri Ferencz 1 frt. Bartos Domokos 50 kr. — Mihályi Ferencz 1 írt. _ Nagy László 40 kr. — Szentiványi József 1 frt. — pap Adolf 1 fit. Gödé Káioly 1 frt. — Bogdán István és András 4 frt. — Antalfi Elek 40 kr. — lnCze Sán­dor 2 frt. — Páal István 1 frt. — Bogdán Florian 2 frt. — Bogdán Szilágyi Julia 3 frt. __ Kinirsi 1 f rt. — B. Ignácz 2 fit. — Vida 1 frt. _ Török 1 frt. — Gyárfás Domokos 1 frt. — Csutak János 1 frk —.Hadnagy János 1 frt. — Mélik Jáuos 1 frt. — Ötvös 1 frt. — lvoncz György 1 frt. __ S zilveszter Dávid 1 frt, — Csabai I frt. — Nagy Gyulai 1 írt. — Barabás Károly 1 frt. — Kosztyán 1 frt. E. László 1 frt. — Nagy Kálmán 1 frt. Szilágyi György 40 kr. — Császár Sándor 20 kr. P. L. 20 kr. Kosa Mózses 20 kr. — Dónáth Pál egy arany és 2 frt. — Szacsvay Sándor 1 frt. — Kökösi Endre 1 frt. — Hinléder 1 frt. — Apor Miklós 1 frt. — Zatureczky József 1 frt. — Bedö József 1 frt. — Vastag István 50 kr. Potofszky Pál 50 kr. — Both Lajos 1 frt. -- Horváth László 1 frt. If. В. Miklós 1 frt. — Jd. Salatti András 1 fr't. Darabos István 1 frt- — Darabos Istvánuö 50 kr. Berki József. (Folytatása következik.) Bácsfalll, febr. 19. 1871. Tisztelt szerkesztő ur! Csak tizenhat hónapja, hogy nagyméltóságu b. Eötvös József nagy hazánkfia itt járt Hétfaluban, hogy lássa, kik és mikvagyunk és a haza serpenyő­jében mit nyomhatunk; itt járt, hogy lássa a vérző sebet, mely rég fáj és enyhítő gyógyírt óhajt. Igen ő a nagy álamférfi és lánglelkü hazafi eljött és látott és hallott mindent és minket megvigasztalva ismét távozott s fájdalom örökre! De távoztával szivében vitte Hétfalu kópét. Nem is feledkezett el rólunk, áldott kezei virágzásnak indidálc iskoláinkat, melyeket szives látogatásakor mint hazánk legszilárzabb oszlo­pait s nemzetünk élő kútfejeit meleg pártfogásába ajánlánk. De iiné mielőtt Hétfalu tökéletesen felüdül­hetett volna gyötrelmes szenvedéséből; — mielőtt be­tetőzve láthatta volna hazánk alkotmányának dicső épületét: fájdalom mint Mózes Nébó hegyéről csak láthatá de be nem mehete az Ígéret földére; nem lát- hatá egészen nagynak, szabadnak, műveltnek és bol­dognak édes hazáját, mélyé volt negyven éven ke­resztül forró szive utolsó dobbanása is. Méltán kesereg a haza, méltán kesereg Hétfalu is mint a hazának ékes virága. A haza szive meg­döbbent, a siralom végig hangzik az országon, hullá­mai szivünkig hatottak, mert mi is érző hazafiak vagyunk. Hisz fáj szivünknek az is, ha kertünkben egy termő gyümölcsfát dönt ki a vihar, vagy egy rogyogó csillag hull le az égről vagy egy forráska habjai tűnnek el a föld kebelében. Hogy ne fájna nekünk nagy hazánkfia halála, kitől Hétfalu iskolái, de mindenek előtt e vidék ipariskolája felvirágzását vártuk. Ha valaha most van helye e felsohajtásnak : „elesett a mi fejünknek koronája!“ En istenem, lesz é még valaki Buda-Pesten, a ki szent törekvéseinket figyelemmel kisérje s elnyomott erőnket a szabad haza javára hőn támogassa? Nem külső parancsszóra, hanem a fájósán do­bogó szív benső sugalmára sietett Bácsfalu magyar­sága fenirt napon gyász isteni tiszteletet tartani az elhunyt nagy jóltevő emlékére. A feketére bevont templom, a felzászlózott oltár, a szép számmal megjelent gyülekezet, ének, ima, be­széd és az itt ott hulló könyek kiáltó tanúi valának a mély fájdalomnak. Ki is lehetett volna itt köztünk, ki nem kívánt volna híven osztozni a tiaza fájdalmában és elhunyt nagy hazánkfia soha el nem halványulható dicsőségé­ben ? Oly ember, ki egész életét nemzete és hazája emelésére szentelte, megérdemli, hogy emlékét híven megőrizzük, szivünkben, hadd gyújtsa fel^ bennünk ingadozó nádszálokban reformátori langolo lelke a haza szeretet szent tüzet s munkálkodjunk mig nap­pal vagyon, mert eljő a sötét éj, eljó a hosszú álom, midőn szivünk kihűl s az édes haza hantja eltakar ! Mi hétfalusiak szegényebbek vagyunk az anya­giakban, hogy sem nagy emberünknek valami emlé­ket emelhetnénk, de szivünk elég gazdag, hogy dicső munkás életének, irányunkban! kiváló gondoskodásá­nak emlékét kegyelettel ápoljuk s intő szózatát lan­kadatlanul kövessük. És én azt hiszem, hogy elhunyt nagy hazánkfiai legméltóbb meggyászolása épen az ő dicső életük követésében áll. Tömő si. K ü I f ö 1 (1. Béke hire к. Távirati hírek szerint végre még is megfogköttetni Versaillesben a béke. Három /

Next

/
Thumbnails
Contents