Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-02-24 / 16. szám

nekem absolute szükségesnek látszik, s nem kétke­dem benne, hogy az alkudozások tisztességes felté­telek alapján lehetségessé válnék. A franczia nemzetgyűlés ülése febr. 16-án. Tóul, Pfalzburg, Bitsch és más városoknak kifejeztetett azon elismerés, melyben a nemzetgyűlés részéről Elsass és Lotharingia népessége részesült. Egy követ panaszt emel azon zajos tüntetésekért, melyek Viktor Hugo kilépése alkalmával fordultak elő, s követeli a quästorok azonnali megválasztását. Garibaldi a bordeauxi nemzetgyűlés első ülésében képviselői állomásáról lemondván, midőn az ülés végével kijött s Esquiros, Dordone s más két tiszt társaságában kocsiba iiltl a nép hangos éljen­zéssel fogadta. Erre a tábornok felállott a kocsiban s igy szólt: Mindig meg tudtam különböztetni a papi Francziaországot a republikánustól, mely utóbbit fiúi készséggel siettem jelenleg is védelmezni. Éljen a köztársaság: Francziaország. Erre a tömeg: Éljen Garibaldi kiáltással felelt. — Ugyanekkor, azaz ebó 13-án a következő sorokat intézte Garibaldi a fran­czia hadügyérhez : Miután a védelmi kormány a vo- gesi hadak főparancsnokságával megtisztelt s én kül­detésemet befejezettnek tartom, ezennel beadom le­mondásomat. Üdvözlöm önt. —Erre a franczia kormány következőleg válaszolt: „Tábornok! A hadiigyér kö­zölte velünk önnek levelét, melyben a vosgesi hadak főparancsnokságáról lemond. Elfogadván e lemondást, kötelessége a kormánynak köszönetét fejezni ki ön­nek az ország nevében. Francziaország, tábornok ur, nem fogja feledni, hogy ön dicsőén harczolt fiaival együtt területének védelmeért. Fogadja szives üdvöz­letünket. Jules Simou, Arago, Peletan, Garnier-Pages, Leflô hadiigyér. Garibaldi 13-án este Marseillebe indult, hon­nan Caprerába szándékozik. Midőn Bordeauxba ér­kezett volt, a következő levelet intézte barátaihoz: „Az én programúmra kevetkezö: 1) A köztársaságra, becsületes emberekből álió kormányra fogok szavaz­ni, mint a mely egyedül képes meggátolni, hogy az országban fél esztendő múlva lázadás ne törjön ki; 2) békeföltételekül követelem a háború kitörése előtti status quot, a hadiköltségek azonban okvetlenül meg kell tériteniök azon uszályhordozóknak, kik a háború mellett voltak, különösen pedig az imperiálistáknak és a papoknak, kik a népet a háború mellett szavazni bujtogatták; a hadikárpótlás összegét pedig a sem­leges hatalmak határozzák meg. Bordeaux, febr. 18. Keller nyilatkozata a tegnapi gyűlésben megrázó hatást szült, sok képvise­lőnek könybe lábadtak szemei. A nyilatkozat gya­korlati eredménye az volt, miszerint valószínűleg új­ból fel fognak szólittatni a semleges hatalmak a békealkudozásoknáli interventióra. Bordeaux, febr. 17. (A nemzetgyűlés ülésé­ből,) Keller képviselő egy a Haut-Rhin, Bas-Rhin, Meurthe és Moselle departement képviselői által allá- irt nyilatkozatot ád be azon kérelemmel, hogy azt a nemzemzetgyülés figyelembe vegye. A nyilatkozatban mondatik: A nemzetgyűlés, Francziaország és Európa, a melyeknek a poroszok fönhéjázó szinjátéka szemeik előtt van, nem fognak teljesíteni, és nem engedhetik, hogy teljesüljön oly cselekmény, melynek következése Elsass és Lathariugiának Franczioországtól elszakitá- sa lenne. Mi francziák vagyunk és azok fogunk örök re maradni, jó s rósz napokban egyaránt; mi akkor vérünkkel, mi honfiúi odaadásunkkal pecsételtük meg a kötést, mely bennünket Francziaországgal egyesit, midőn annyi megpróbáltatás után is rendületlen még hűségünk a közös haza iránt. Francziaország nem adhatja föl jogát azok iránt, akik nem akarnak tőle elválni! Az általános szavazás utján alakított nemzet­gyűlés nem lehet részessé azon ! kívánságok teljesíté­sében, melyek egy egész népesség nemzetiségét sem­misítenék meg. S amint a nemzetgyűlés nem enged­heti meg ezt, szintúgy Európa sem; Europa sem lehet Poroszország czinkossává ezen merényletben; az nem lehet, hogy a néppel mint valamint élettelen földdel bánjanak. Béke terület-átengedés alapján nem lehet tartós béke, — legfölebb csak időleges fegyverszünet lehet az, amely után szükségkép uj háború kell, hogy következzék. — Ami bennünket elsassiakat és lotha- ringiaiakat illet, mi készek vagyunk a háborút újra kezdeni, s e szerint előre semmisnek és érvénytelen­nek tartunk minden olyan egyezményt, szavazatot vaSy plebiszczitet, melynek czélja Elsassnak és Lo- tharingiának elszakitása az anyaországtól lenne. Mi proklamáljuk a világ előtt azon jogunkat, hogy Fran­cziaországgal egyesülve maradhassunk; mi kötelessé­günknek tartjug védelmezni becsületünket, védelmezni méltóságunkat.“ Ezen nyilatkozat fölolvasása után Keller arra kéri képviselőtársait; hogy a brutális erőszaknak a mo­rális hatalommal szegüljenek ellen és hogy Elsassnak s Lotharingiának az anyaországtól elszakitliatlan vol tát proklamálják. „Mi kezeinket nyújtjuk önök felé — végzi szónok, — ne vonják el önök sem tőlünk a magukét.“ A kamara ezután közfelkiáltással kimondja az e tárgy fölötti vita sürgős voltát. Rochefort kívánja, hogy e nyilatkozat haladéktalanul az osztályokhoz utasittassék. A kamara többsége az osztályokhoz való utasítás holnapra halasztása mellett van. Thiers sze­rint az a kérdés, vájjon a kamarának a választók kötelező mandátumot és utasítást adnak-e, vagy fön- tartatik számára a tárgyalásszabadsága. О (Thiers) lÿfive mélyéből osztja Keller nézeteit, azonban ilyen szomorú viszonyok között, kell, hogy a kamarát elha­tározásában csak az vezesse; hogy mi felel meg a saját méltóságának, ő szerinte a tárgyalás elhalasztása több lenne mint czéltalan, az valóságos gyerekség lenne. Nem holnap, de rögtön meg kell vizsgálni e dolgot és Ítélni abban. Nem szabad, hogy a kamara a kormány háta mögé buvjék, a mely intézkedni fog, de kell, hogy a kamara jogainak és felelősségének teljes tudatában maga határozzon, hogy megtudjuk végre, mit akarunk. „A mi engem illet — végzi Thiers szavait — egész életemet a hazának szenteltem, s kész vagyok minden törökvésemet, egész odaadáso­mat ezután is annak szentelni. Azonban szükséges, hogy a kamara határozzon e kérdésben. — Oszoljunk rögtön osztályokra, s a nélkül, hogy 24 óráig időz­nénk, mondjuk ki, mit akarunk.“ Az elnök ezután fölteszi a kérdést, mire a ka­mara elhatározza, hogy rögtön az osztályokba vonul vissza. Az ülés felfüggesztetik. Az ülés újból megnyittatván, a bizottságnak Keller javaslata fölötti jelentése olvastatik föl. — A jelentés a legmelegebb rokonszenvet nyilványitja ki Elsass és Lotharingia iránt, és tudomásul veszi az in­dítványt, azt egyszersmind azon egyénekhez utasítván, a kik meg fognak bízatni a poroszokkal való alku­dozással. Erre a kamara Thierst bizza meg a teljes kor­mány hatalommal. London, febr. 17. (Az alsóház üléséből.) En­field kijelenti, hogy a kormány nem kapott tudósítást a poroszoknak netán Párison keresztül szándékolt dia­dalmi átvonulásáról, s ezért a kormány ez ügyben lépést sem tett. Enfield nem tartja ajálatosuak a poroszok ilyetén eljárását.—Enfield kijelenti továbbá: Azon híreket, melyek egy Orosz- és Poroszország közötti szövetségről szólnak, a külügyi hivatal nem tekinti hivatalos tudósításoknak. Herbert úgy nyilatkozik, hogy a kormánynak kötelessége a semleges hatalmakkal egyetemben oda­hatni, hogy mérsékletes békeföltételek eszközöltesse­nek ki Francziaország számára. Tiltakozik a franczia terület minden megcsonkítása ellen. Sir Robert Peel elitéli a kormány politiká- ját, mint mely nem egyéb, mint szántszándékos izo­lálás, a melynek más vége nem lehet, mint hogy Anglia Európa szemeiben lealáztatik. Kijelenti egy­szersmind, hogy a jelen kormány a külföldön teljesen népszerűtlen. Legújabb. Bécs, febr. 18. A „Volksfr.“ Rauscher bibornok egy levelét teszi közzé, mely mondja: A concilium által határozattá emelt csalhatatlansági dogma minden katholikus- nak kötelességévé teszi, hogy ha a pápa a hit, vagy erkölcsi törvényekre vonatkozó valamely tant bocsát ki, azt mint hitigaz­ságot ismerje el. Bécs, febr. 19. Pedro brasiliai császárt a nyár folytán Bécsbe várják. — Herbst holnap interpellálni fogja a reichsrathban az elnököt a képviselőháznak a koronához intézett két felirata végett s aztán indít­ványozni fogja, hogy a császár az alkot­mányra eskettessék meg. Az alkotmány- pártiak további lépései attól fognak függni, elfogadja-e a kormány az indítványt, s fel­veszi-e azt Hohenwarth programrabeszédébe. Bécs, febr. 19. Brüsselből távirják, hogy Párizsból odaérkezett utazók szerint a franczia fővárosban a vörösek nem rég itmét zavarogtak a városház előtt. — Több bordeauxi lap követeli, hogy a franczia kor­mány székhelye ezután állandóan Párison kívül legyen. Páris, febr. 18. A „Vérité“ Írja, mi­szerint az összes párisi lapok valószínűnek tartják a poroszók bevonulását. A nemzet­őrök több zászlóalja már is felszólittatott, hogy töltényeit adja be, mit a lefegyverzés kezdetének tekintenek. Bismarck a „La Presse“ szerint legközelebb közölte Favre- val a békefcltételeket. Bordeaux, febr. 19. Spanyolország és Portugália elismerte a Thiers elnöksége alatt megalakult franczia kormányt. Bordeaux, febr. 18. Közvetlen a nemzetgyűlés szavazása után Ausztria-, An­gol- és Olaszország követei Thiershez mentek illető kormányaik részéről az uj franczia kormány elismerését jelentendők. London, febr. 18. Az alsóház mai ülésében Gladstone hosszas vita után sür­geti Herbertet, hogy javaslatát vonja vissza, melynek elvetése rósz benyomást gyako­rolna; reméli továbbá, hogy a béke igaz­ságos, méltányos föltételek mellett létre jön, holott a béke összeférhetlen feltételek mellett a háborúnak csak megújítását vonná maga után. — Németország nagylelkű politikája jobb volna Francziaországra, Európa és Németországra nézve. Gladstone mondja ezután : Azt véli, hogy a hadakozó felek egyike sem óhajtja Angolország beavatko­zását a béketárgyalásokba; csak akkor, ha Franczia- és Németország nézetei kiengesz- telhetlenek lennének, alkalmazhatná Angol­ország jó szolgálatait. Herbert visszavonta javaslatát. Berlin, febr. 18. Eulenburg gr.belügyér a békekötés után azonnal Elsass helytar­tójául fog kineveztetni. Berlin, febr. 18. A „Nordd. Alig. Z.“ mondja: egy orléansi hg. eshetőleges elnök­sége két okból nem kívánatos: egyrészről az alier felállított statusforma isméti felfor- gatásának magvát hordaná magában, más­részről pedig lehetetlenné tenné a kibékü­lést Franczia- és Németország között, mi­után az Orléansok esküdt ellenségei a né­meteknek. A „Nemere“ eredeti táviratai. Feladatott Pesten 23-án d. u. 6 órakor. Érkezett d. u. 7 óra 30 perczkor. Becsnél ajég' megindult, min­den veszedelem el van hárítva. — Bécsi minisztérium programmja ellen a csehek is protestálnak. — Fegyverszünet vasárnap estig ki­terjesztetett.— Újabb hir szerint a német császár márczius 2-dikán Versaiilesböl egyenest visszatér Németországba. V egye s. (Magyar színészet Brassóban.) Kapcso­latban lapunk 4-dik számában közlött színházi tudó­sításunkkal biztos értesülés folytán tudatjuk, hogy színigazgató Györffy Antal ur, ki társulatával már huzainosb idő óta Maros-Vásárhelyt ád sikeres előadásokat, jövő hó április közepén, husvét hetében, átjön Brassóba, hol két hónapon át fog előadásokat tartani. Színigazgató Györffy ur ez idő alatt húsz előadásra bérletet szándékszik nyitni, még pedig oly kedvező feltételek mellett, melyek minden lelkes szin- mübarátnak elismerésre méltó előnyöket nyújtanak. Ugyanis egy emeleti és földszinti körszéknek ára húsz előadásra csak 10 frt, csupán tiz előadásra 6 frt; egy emeleti és földszinti körszékuek húsz előadásra 8 frt, csupán t i z előadásra £ frt. Ezen kedvező bérletfizetések pedig oly módon lesznek sza­bályozva, hogy a bérleti összeg első fele a 2-dik bérleti előadás, a másik fele a 12-dik bérleti előadás után fog befizettetni. (Egy bérletre két személy is fizethet elő). Mint halljuk, jelenleg Gyöffy Antal ur egy igen jól szervezett népszínmű, dráma és Ope­rette társulat felett rendelkezik, melyet ha hozzánk is elhoz úgy szívesen látott vendégünk leend. (Idegen földön porladozó vértanúink) hamvainak hazaszállítása ügyében szólal fel Hőke La­jos a „Hon“-ban. Indítványozza, hogy az akadémia bizottságot küldjön Konstantinápolyim s onnan Rá-

Next

/
Thumbnails
Contents