Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-02-14 / 13. szám
Brassó, 1871. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és pénteken.V. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon. Első évi folyam 13. szám. Kedd, február 14. ааотгша*^тдахвшвавшвяшакг»зяиааяряп1 Politikai, közgazdászaid és társadalmi lap. Hirdetési díj : 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobbhirdetéseknélalku szerint.— Hirdetések fölvén tetnek a szerkesztöségbe- és Römer és Kamner nyomdájában. Vidékünk népnév elésügye. I. Épen leírtam már a fennebbi czimet és szándékoztam közölni az oktatásügyi előterjesztés alapján a köriinkbefekvŐ vidékek népnevelési helyzetét, — midőn Háromszéknek egy szép reményit fiától, Orbán Fe- rencztől, Schveitzból az alábbi érdekes levelet kaptam. Most ezt közlöm először; bogy szolgáljon összehasonlításul a további közleményekre nézve. Ebből megláthatjuk, milyen egy szabad nép nópnevelése, és hogy mennyire nincs joga egyik vidéknek is itten felfúni magát az eddigi eredmény dicsőségétől. Itt következik a levél. Weltingeu, 1871. jan. 28. Legyen szabad a tanügytéren tett észleleteim egyik ágából : a schveiczi népnevelési viszonyokról, különösen Aargau kantonéról, rövid vázlatot közölnöm. A kanton összes nevelésügyi viszonya felett egy hat tagból álló „nevelő igazgatóság“, mint kantoni fő- iskolatanács, őrködik. E tanács elnöke a kanton kul- tusministere. Ezen igazgató-testület tagjait kinevezi a nagy tanács, mely 200 tagot számlál. A 6tagu főtanácsnak jog- és munkaköre kővetkező : a) Mindennemű iskola — névszerint : községi, kerületi, kanton és ennek alnemei: gymnasium kereskedelmi, tanitóképezde és magánintézetek — felett gyakorolja a főfelügyeleti jogot. b) Nevezett iskolák részére törvényt szab és rendeletekct ad. c) Minden nyilvános iskola részére taneszközökről és a községi iskolák tankönyveinek szerkesztéséről, gondoskodik. Az ilynemű könyveken rendesen az áll: „Für die Gemeindeschulen des Kantons Aargau.“ d) Az egyes iskolák berendezését, úgyszintén tantervét megállapítja. e) Tanfelügyelőknek, tanintézeteknek, tanítóknak stb. évi járulékát, azaz a budgetet, megszabja. f) Vizsgákon, különösen érettségi, tanitókópesitö és kerületin, képviselteti magát. g) Választja a tanfelügyelőket, kerületi iskola- tanács tagjait, tanárokat és tanítókat stb. Bizonyosan nem ismerik a mi tanfelügyelő-elleneseink ezen szervezést, mert ha tudják azt, hogy itt minden 5 — 6 községnek egy tanfelügyelője van, lehetetlen, bogy a mieink száma ellen szóljanak. Máskülönben megjegyezni kívánom, hogy ezeknek sem jogköre, sem dijjazása nem terjed akkorára mint nálunk, л Említett kantoni főtanácson kívül, minden kerületnek van egy hat tagból álló al-, azaz keiáileti iskolatanácsa, melynek legtöbb esetben a kerületi inspektor az elnöke; azonban nem mindig. Ezen tanács felügyel az egyes iskolák javaira beszámol azok költségeivel a fennebbi testületnek kisebb panaszok föllött ítél, vagy röviden első folya modásu és végrehajtóbiróság. Mindkétnemü tanács tagjait illetőleg megkiváuon jegyezni, hogy nem afféle vicispán meg téns-nemes szol gabirókból telik az ki, — a mik csakugyan nem is lé teznek, hanem egytől-egyik mind tan- és szakférfi Nevezett tanácson kivül minden kerületnek, ; mi 5—6 — 7 községet számlál, van egy tanfelügyelője végül minden községnek egy 3 tagú iskolaszéke. Ha nem leszek érdektelen, legyen szabad mé; egy rövid kivonatot adnom : a kantoni főtanács múl évi zárüléséröl, melyen magam is szerencsés voltai jelen lehetni. Nem sok czeremonia után az 1871. évre me{ készítették a költségvetést következőleg: 13418 fr. 7 cs. igazgatási czélokra : kárpótlásol komissiók, látogatások, jutalmazások, taneszközül 11160 fr. 60 cs. kerületi iskolatanács és községi i kólái felügyelet. 3523 fr. 50 cs. katonai könyvtá 1237 fr. 10 cs. természetbúvárok és történelmi, föl« rajzi társulatok, természeti múzeumok és antiquariumc részére. 220328 fr. 56 cs. községi iskolákra. 84901 ! 5 6 cs. kerületi iskolákra. 62367 fr. 52 cs. kanto iskolákra. 29233 fr. 55 cs. tanitóképezdére. 3650 dologházra. 13344 fr. 95 cs. ösztöndíjak. 8850 iskolai épületekre, javítások. 5000 fr. nyugdíj (tanít« részére). 5000 fr. siket-némák intézete. 1400 fr. к dedóvó, szegények számára. 700 fr. nép és fiatal könyvtára. 700 fr. művészeti és tornászati czéloki Összesen 464,815 frank 81 centimes. Mielőtt az iskolák számát és viszonyait elöl csátanám, idejegyzem Aargau kantonnak lélekszámát és területét, hogy Ítélni lehessen a nevelésügy felett. Lélekszám 196,000. Terület 25 és egy negyed négyszög mértfőid. A fennebbi tárgy bevégeztetvéu, a kerületi iskolatanácsok által benyújtott jelentéseket tárgyalták; ebből a következőknek jöttem tudomására : Aargau kantonnak van 527 nyilvános községi iskolája 284 közönségben. Ezek közül 144 vegyes, azaz alsó- és felső-iskola együtt van, 158 alsó-, 35 közép-, 164 felső-népiskola és 26 magasabb képzést adó intézet. Az iskolaköteles növendékek száma 29,069. Igen természetes, hogy ezen szám nem csak az „iskolaköteles“, hanem az „iskolába jár“ rovatban is benne van ; mert ki nem veszi onnan semmi hatalom, ha csak nem a halál. A törvényes maximumnál (80), 47 iskolának van több növendéke. A kanton növendékei a közelebbi évben 290,206 iskolai félnapot mulasztottak el; 230,967-et mentséggel, 59,239-et a nélkül. Átlag véve egy gyermekre esik 10 absentia: 8 mentes és 2 nem. A büntetést érdemlett absentiákért beszámoltak az illetők 1298 fr. és 10 centimessei; ezenkívül növendékek és szülök 1584 órát fogságban töltöttek. Az 527 iskolában működik 530 tanerő, úgymint: 478 tanító és 32 tanítónő. A törvényszerinti legkisebb tanítói díj : faluhelyen alsóbb iskolában 800, felsőbb 900, kantoni iskolában 1400, városon legkisebb fizetés 1000, legnagyobb 2200 frank. Nyugdíjban részesítenek évenkint 21 elaggott tanitót összesen 4312 frankkal. Ebből egy személyre 150—300 frank jut. Az összes tanítói fizetés felmegy közel egy fél millióra; pontosan számítva 4£h>,131 iia.uk, miből állam 186,460 frot fedez, tehát egy harmadon felül. Ezen számok nem leptek meg annyira, mint a következő eset: egy kerületi tanfelügyelő jelentést tesz, hogy vannak olyan tanitók, kik rendes tanitói hivatalukon kivül, más mellék-foglalkozást is űznek, p. o. némely organista, más meg földjét is megmiveli, mit haszonbérbe vett ki stb. Rögtön felfüggesztettek egy tanitót, hivatalában túlhalmozott mellékfoglalkozásaiért; pedig egyebet nem csinált a jámbor, mint orgonáit meg földet mi veit és irnokoskodott. A már emlitett iskolákon kivül következő intézeteket bir még Aargau kanton. Leányok részére dolgozó-iskola van 298. Ily- nemüekbeu nyáron 3, télen 4 órán nyernek oktatást. A tanítónők száma 293. ^Egynek fizetése, legcsekélyebb 100, fel 800 frankig. Összesen 55,797 frank. Ezen összegnek egy harmadát — 18.697 frankot — fizeti az állam. A tanulók száma itt 11,740, kik legkevesebbet 141,311 darab női munkát készítenek, a miket természetesen eladnak. Magánjellegű intézetek is szép számmal vannak: a) Pestalozzi-féle 42 növendékkel, 9 évestől 18 évesig; b) büntető-iskola 7 osztálylyal. c) szegény leányok intézete; az államtól 400 frankot nyer; d) szegények intézete, elkülönítve nem szerint, ez 1000 frank államsegélyt kap. e) három siket-uéma-iutézet, 5000 frank államsegélylyel. fj önképzőkör felnőttek részére busz helyen: , mindenik 35—60 frank államsegélylyel. Ezekenkivül ki tudná elöszámlálni a sok Gesang meg Turn-Vereinokat? Fenntartom magamnak a szerencsét máskorra ujabkak és másnemüek közlésére. Magyar képviselőház. . A febr. 8-iki ülésben a kereskedelmi ministe i rium költségvetés megszavaztatott az előirányzat sze . rint. Az nap megkezdetett és 9-ikón folytattatott a . igazságügyi minisztérium költségvetéseinek tárgyalási t Ez alkzlomból 9-ikén Horváth boldizsár miniszte- Dietrich képviselőnek feleltében a következő örver t detes nyilatkozatot tette: Azt mondja a képviselő ur, hogy a törvénykf zési reform terén alig történt egyéb, minthogy a fel- söbb bíróságok átalakíttattak, és hogy ennek nin< semmi haszna. Engedje meg a félreértést felderítenem. Igen, a felsőbb bíróságok átalakítása körül két nagy eredményt értünk el. Először azt, bogy a felsőbb bíróságoknak rendi jelleme elveszett, és úgy hiszem, hogy ez a jogegyenlőség szempontjából vívmány. Másodszor azt, hogy megszűntek azon panaszok, melyek a bíráknak szakképzetlensége és meg- vesztegetbetösege ellen halomra gyűltek az igaz- ságügyminiszterium kebelében. Ma, bála istennek, ott állunk, hogy sem szakképzetlenség, sem megvesztegethetőség ellen egyetlen panasz sem-merült fel azóta, bogy a bíróságok átalakíttattak. Ez olyan országban, hol — fájdalom — a depravatio bizonyosan nagy tért foglalt el, oly országban, hol a bíró, tekintély alapját kell megvetni, rövid két év alatt igen nagy eredménynek mondható. Ugyan ez alkalommal a következőkben sorolta elő a miniszter az igazságügyminiszteriumnak a törvényjavaslatok körüli működését: Az országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslatok a következők: 1. a testi fenyíték eltörléséről; 2. az első folyamodásu bíróságok szervezéséről; 3. a királyi ügyészekről; 4. a békebirákról; 5. a bírósági végrehajtókról; 6. a vadászati jogról; 7. az úrbéri birtok- viszonyok rendezéséről; 8. az irtványokról; 9. a bérföldekről; 10. az udvartelki zsellérekről; 11. a tele- pitvényekről; 12. az arányosítás és tagosításról Erdélyben; 13. a magyar földhitelintézetről. Nemzetközi tárgyak pedig: 14. Kiadási szerződés Francziaország- gal. 15. Ugyanaz Oláországgal. 16. Ugyanaz Svédországgal. Készen vannak s mihelyt a minisztertanács tárgyalásán áthaladnak s igy még ez ülésszak alatt benyújthatók lesznek a következő törvényjavaslatok: 1. az italmérési jog rendezéséről; 2, a malomjogról; 3. a konzuláris juriszdikezió elkülömtóa&röl*, 4,. jogsegély n-auLi ™^5<rarország közt polgári és büntető ügyekben; 5. hasonló tárgyban Magyarország és Wurtemberg között; 6. n katonai törvényszékek hatásköréről; 7. a katonai büntető eljárás reformjáról. Eloadái tervezett alakjaban készén vannak sajtó utján részint már nyilvánosságra hozvák, részint pedig legközelebbről közzé fognak tétetni, s a jövő ülésszak alatt törvényiozás elé fognak terjesztetni: 1. szóbeliség és közvetlenség alapelvére fektetett uj polgári perendtartás ; 2 amortizaczionális törvény, 3 törvény ; királyi jegyzőkről (már közkézen forog); 4. ügyvédi rendtartás (most van sajtó alatt.) Végre muni» /alatt vannak: 1. Az anyagi/büntető törvénykönyv; 2. a bűnvádi eljárás; 3. a bjrtönrendszerről; 4. úrbéri váltsák megtérítéséről Erdőben; 5. a polgári törvénykönyv átalános része, a njly szerződési jogot tárgyazza; 6. a polgári házasság^. An tall fy ffi i о 1 у: Alig van már Magyarországnak jelentékercbb vidéke, mely a távírdái hálózatba be ne vo/a foglalva. Csak Gyergyó népes és élénk kereskedemmel bíró vidéke hiábo kérelmezott ez iránt < hiába ajánlotta meg a szükséges helyiségeket. Рек kérelme anyival méltányosb, mert területén sem vitt, sem más államut nincs és mert daczára annak, Igy óriási hegyek úgyszólván mindenfelől elsziget/k, évenkint több millió értéket képviselő nyers-ki^kedést úz Magyarországban és a szomszéd tartoyiyokkal; ezonkivül kebelébon van a külföldön is elyösen ismert és onnan sűrűn látogatott borszéki Hő, mely az államnuk is jövedelmez. Szóló figyelirfet a vidék Romániával való szomszédságának uitikai oldalára s végül határozati javaslatot ad V hogy a rendkívüli költségek közé e sorok helyet/а Csik Szeredától Gyergyó-Szent-Mik- lóson át rtis és Borszéken át nyári állomással Tölgyesig veendő vonalra 15 mföldre 12,640 frt“ tétessék —f mfhyi vonalra 126,785 frt. Szlá *L A távirda csak akkor czélszerü, ha gyorsayúködik s ezért nem jó, oly rögtönözve terjeszteni/gy a szolgálat pontosságáról kellő erők hiányábanfzeskedui ne lehessen. Kéri, hogy a hat. javaslat apók ki neki tanulmányozás végett s akkor, ha /zeninek mutatkozik, 1872-re elő fogja irányozni illető vonalokat. ßjt), febr. 8-án. A „Nemere“ 9-dik számában „eM9z tanító“ aláírással egy czikkecske jelent т/пе1Уге az igazság érdekében szükségesnek látom /megjegyzést tenni.
