Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-02-10 / 12. szám

— 47 —

hallomás után egyet. Megnézve, nagyon örült, hogy az övé, festést kivéve, alább nem áll. Hogyan — kérdém —- hát mesterember? Nem én uram, azonban me»- tudok egyet-mást csinálni. Ősi életem (belső telkem) szűk, szántóföldem egy-két köböl f'éröjü lévén, s isten, uram, cselédekkel (gyermekekkel) megáldva : kaparnom kellett, ha élni akartam. Magam hoztam az eszközfát, szekeret csináltam, vasat vettem Hermánkból, egy károsodott lovam bőréből fúvót, műhelyt csináltam, s szekeremet megvasaztara. S a mit előbb szükségből csináltam, most hasznát veszem, másoknak is csinálok, és vasazok szekeret. A filléreket megtakarítva: lassan-lassan vettem egy-egy darab kenderföldet. Ez alatt gyermekeim is növögettek (növekedtek). Van most három nagy fiam, két leányom ; azonban költségem kevesebb, jövedelmem több. Hogyan értsem ezt? Hát úgy uram, hogy több kéz többet fog. Nyárban erdőn-mezőn vagyunk, kivéve egyik leányomat, a ki végzi a gazdaságot otthon, és kihozza az ételt a mezőre, — azonban ő is üres idejében nem hever, készíti a veres cserepet (házfödélre). így telik el a nyár. Télben kiégetjük a cserepet, nappal furunk - faragunk, kovácsolunk, estve fonunk mindnyájan. Hogyan ? hát a férfiak is fonnak. Igen uram, — önérzettel szóla a derék székely nő — meg nem szenvedném, hogy fiaim hiába henyéljenek a pest (nyújtott kemencze) alatt, 20—30 kalangya kenderd termesztve, s télen igy megfonva, megszőve, a brassói piaczon csak bejön valami, a miből ismét vagy egy darabocska rotványt veszünk, s kenderfölddé (kövérre) tesszük.

íme t. szerkesztő ur, igy él a székely. Hát nem megérdemelné-e, hogy a székely életrevalóságot, iparhajlamot az országos törvényhozás is figyelembe véve, a székelyföld helylyel-közzel egy-egy műhelylyel fel- szerelt ipartanodával, meg vagy-egy országosan alapított gyárral is megajándékoztatnék? Az ajándék dúsan megfordulna az országnak.

V i s z h a n g.

A „Nemere“ 7. számában „Oskolaügy“ czim alatt egy к.-vásárhelyi iigyszeretö polgártárstól, alábbi czikk jelent meg.

„Mindaon községek lakói, kik illető elöljáró ságuk által, részint a kormány rendeletéből, részint ügybuzgóságból szorongattatnak azért, hogy tanköteles gyermekeiket adják iskolába, húzódjanak K.-Vásárhelyre és környékére gyermekeikkel együtt, mert itt az eddigi tapasztalat szerint, nem háborgattatnak. “

Idézett czikkre a K.-Vásárhelytől távolabb eső helységek lakóinak figyelmét legyen szabad felhívnom arra: hogy S.-Szt.-Györgyön és vidéken is (tisztelet itt is a nagyon hevés kivételnek), de fennebbi bajban szenvedő szülök számára kitüzetvén a mentő lobogó, téltüz idején nincs miért, hbgy oly messze fáradjanak a jó szülők kedves gyermekeikkel együtt, hiszen tapasztalhatták, hogy ide haza is nyugodtan lehetnek.

Nálunk szabadon lélekzelhetünk a törvény teljesedésbe vételétől sok tekintetben, mert a szervezés órája közéig. —r.

h ü 1 f ö 1 (I.

A nagy politikában felettébb zavaros a helyzet újból. Isten tudja, lesz-e valami a német-franczia békéből. Ha igazak a tudósítások, melyek a Bismarck által szabott békefeltételeket közük, alig remélhető béke; s ha lesz is, csak ideig-óráig tart. Arról van ugyanis szó, hogy Francziaország adja át Elszaszt, Lotharigia egy részét és fizessen nyolezer millió frank hadi kárpótlást. Ez összeg oly nagy, hogy annak csupán kamataiból teljesen fedezhetné Németország évről.évre összes katonai kiadásait; ennek évi kamatja több, mint Magyarországnak összes évi bevétele ; ha fejenként rónák ki, minden lélek Franczia- országban, a koldus árvájára is, 200 frank esnék.

Tehát azonkívül, hogy oly roppant vagyonát kiélté„, felprédálták, elrabolták a németek, még kötelezze magát Francziaország oly nagy mennyiségű évi adó fizetésére is, mely mellett neki magának, saját költségeire igen kevés marad s a melylyel épen ellene egy óriási hadserget lehet hizlalni folyvást.

Ilyen feltétel mellett csakugyan megvalósulna egy német lapnak nemtelen czinizmussal tett azon állítása, hogy most Francziaország s utóbb Olaszország 13 vazalussa lesz a németségnek.

Nem csuda, hogy Gambetta és vele az ország deli részei ilyen feltételekről tudni nem akarnak s újabb seregeket szerveznek, újabb erőfeszítésre készülnek.

^ Most már mintha az angol is készülne. Lapjai legalább nagyon megtámadják a porosz követelést;

őrültnek és nemtelennek nevezik. Hire jár, hogy had- serge is készülődik.

Ugyanezen hírekkel függ össze azon legújabb tudósítás, hogy 1 Oroszországból megint szállítják a hadiszert és erőt Francziaországba.

Más oldalon a szomszéd Románia fenyeget újabb zavarokkal. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy fejedelme, a hires Károly, felpakoljon és ott hagyja az egész dicsőséget.

Vilmos király öcscse miatt nem sokat fáj a fejünk; sőt még örülünk rajta, ha szomszédaink nép- seerübb és alkotmányosabb érzelmű uralkodót találhatnak Bismarck bábjánál: hanem az a baj, hogy a zavarbau a muszka kezét sejtjük, s mindenesetre tartani lehet, hogy az fogja felhasználni Románia lehető zavarait.

A Lajthán túl megint miniszterváltozás van : gr. Potocky lemondását elfogadta s valami gr. Hohen- wartot bízott meg a felség a minisztérium ujjáala- kitásával.

Ott is, mint Romániában, nem igen tud gyökeret verni a parlamenti felelős kormányzat.

Gambetta kiáltvány, melyet f. hó 1-én intézett a franczia nemzethez, kövezőleg végződik: Mulhat- lanul szükséges, hogy mindnyájan a köztársasági lobogó köré sorakozzunk! Némuljon el a szenvedély, ne mutasson gyöngeséget senki ! Esküdjünk, hogy szabad férfiakhoz illően fogjuk mindenki ellen Fran- cziaországot és a köztársaságot oltalmazni. Fegyverre ! fegyverre! Éljen Francziaország! Éljen az egy és oszthatlan köztársaság ! »

Legújabb.

Becs, febr. 5. A „N. fr. Pr.“ némi tartózkodással jelenti, bogy Beast állása a delegatiók kedvező befolyása mellett is meg van ingatva. Az osztrák minisztérium erősen katholikus színezettel fog birni. Az alkotmány-pártból egyetlen delegált sem szólit- tatott tel a belépésre. Kaiser, Beast s Potocki minden ajánlatra azt felelte, hogy majd Bécsbe érkezve fogja magát elhatározni.

Bécs, febr. 5. Bukaresti legújabb lii- rek konstatálják, hogy Károly fejedelem marad s kísérleteket tesz az alkotmány megváltoztatására ; a különböző hatalmak ügynökei a fejedelem érdekében működnek.

Béri i n, febr. 5. A versaillesi szerződés következtében a német pótcsapatok és lőszer-készletek szállítása ismét megkezdetett.

Berlin, febr. 5. A Favre és Bismarek közt folyó értekezésekben már volt szó a fegyverszünetnek esetleg márczius 1-ig leendő megliosszabbitásáról. hogy a franczia alkotmányozó gyűlés kellően megvitathassa a béke és a kormányforma kérdését. Egy befolyásos délnémet államférfiu állítólag felszólította Bismarckot, hogy Ausztriának az 1866-ki 20 millió forintnyi hadiköltséget a íóanczia hadikárpótlából téritse meg.

B e r n , febr. 5. A Herzeg és Chinchamp tk. közt kötött egyezmény szerint a franczia részről átadott fegyverek és hadikészlet a békekötés és az okozott költségek megtéri- tése után г raneziaörszágnak visszaadatnak.

Brüssel, febr. 4. Aumale hg. egy manifestumban kinyilatkoztatja készségét a jelöltség elfogadására, s ámbár az alkotmányos monarchia előnyeit festi, Ígéri, hogy elösmeri a köztársaságot és csatlakozni fog hozzá.

Versailles, febr. 4. A „Gaulois “ szerint Bismarck valamennyi franczia tisztnek megengedte, hogy mint jelölt az alkotmányozó gyűlésbe felléphessen, ha azonban még nem választatnék, köteles az illető három nap alatt hadifoglyul ismét jelenkezni.

A „Nemere“ eredeti táviratai.

Feladatott Pesten 9-án d. u. 1 óra 23 perczkor.

Érkezett d. u. 3 óra 30 perczkor.

A bécsi minisztérium kinevez- letése itten nagy megdöbbenést okozott.

Hír szerint Andrássy Beust helyét, Lónyay a magyar miniszterelnökséget fogja átvenni.

M. k. 23. honvédzászlóalj parencsnöksága.

A „Nemere“ t. saerkezatőségének.

A főméltóságu m. kir. honvédelmi mi- niszteriumnak folyó év január 30-án kelt 3578. számú kiboesátványa folytán az V. honvédkerület részére Nagv-Szebenben egy tisztképző-iskola (Offiziers-Bildungs-Schule) folyó hó 13-án kezdetét veendi, mely tanfolyam hallgatkatását a köteles honvéd-altiszteken kivid, más polgári egyéneknek is, kik ebbéli kiképeztetésöket óhajtják, saját költségükön, de díjmentesen, engedélyez. Ezen engedélyezést szíveskedjék a t. szerkesztőség lapjában felvenni s általános közhírré tenni.

Brassóban, 1871. febr. lió 9-én.

4 Kabos, őrnagy.

Vegyes.

Levelek, melyek a segélypénzek mellett érkeztek.

Tisztelt szerkesztő ur!

Tegnapi lapjában megjelent felszólítása folytán ide mellékelek egy 50 ftos urb. kárp. kötvényt, 1870. január 1-től járandó kamatszelvénynyel együtt, a szerencsétlen franczia nemzet sebesültjei számára.

Ezen csekélység ugyan magában véve nem sok enyhítést szerzend ama dicső nemzet hazájáért vérző harezosainak : hanem azon remény vigasztal, hogy

miuden honfitársam, bár mi kevéssel járuland tehetsége szerint ezen szent czélboz, s majd a sok csekélység együtt, meglehetős összeget képezend, midőn ön azt elrendeltetése helyére juttatja.

Zabola, február 4-éu 1871.

Gr. Mikes Benedek.

Tekintetes szerkesztő ur!

A m. k. 23. honvédzászlóalj beli, jelenleg tettleg szolgálatban álló, altisztek és pár közhonvéd, napi Zsoltijaikból megtakarított filléreiket szíveskedjék a franczia sebesültek javára elfogadni. Csekélység, de tudjuk, hogy nem azou Viooo vaSY 7iooooo(rdik rész krajezár árán fognak a sebek behegedni, mely ezen csekélységből az egyesekre esik; hanem azon tudat, hogy mi is részvéttel viseltetünk irántuk, fog balzsamot csepegtetni azon sebekre, melyeket a kazafiui szent kötelesség teljesítése alkalmával kaptak.

В ö j t e Mózes.

Tisztelt szerkesztő ur!

A „Nemere“ 9. számára igen érzékenyül ecsetelte a nagy franczia nemzet hősies magatartása utáni szerencsétlen bukását; szivünkre vettük egyesek is, s különösen a brassói csizmadia - ezéh az ő meggazdálkodott közkasszájából is 25 fttal a szerencsétlen franczia özvegyek és árvák segélyezésére befolyni kívánt. Értesítem t. szerkesztő urat, hogy mi a fennevezett czéhnél két nemzetből állunk, magyar és szász, és ma a 19. században is találtatik, a ki a faj és vallásra tekint ; azért nagy küzdelembe került, mig a fennevezett szerencsétleneknek 25 ftot juttathattunk. Csakis azon móddal, hogy a győző félnek is ugyanannyit szavaztunk meg, mert a szász nemzet most is, mint mindenkor, azért kérd a teremtőt, hogy segélje a győztest, hogy annál biztosabban kapaszkodjék annak frakkjában; pedig nézetem szerint sem francziát sem poroszt nem kívánunk segélyezni, csak a szerencsétleneket. Ez az én hitvallásom.

A fennevezett ezéhnek egy t a g j a.

(A brassói magyare a szinó tagokhoz). Rendkivtili ügyek parancsolják, egy rendkívüli közgyűlést tartását. Midőn ezen rendkívüli közgyűlést jövő vasárnap u. m. f. hó 12-én délután 4 órára kiírom, fölhívom a t. ez. magyar kaszinó tagjait, miszerint arra minél számosabban megjelenni szivesked- jének. Pán ez él, elnök.

(Eckardt Lajos), az ismert német æstheti- kus, ki tavali felolvasásairól nálunk is jó emlékben él, múlt szeredán Elbe mellett Teschenben agyvelö- gyuladásban meghalt.

(Az 1871-ki londoni) nemzetközi kiálitásra kiküldött m. kir. biztos a következő és zeneművészeinket érdeklő hirdetményt tette közzé a ,,Bp. K.“-b.en Az 1871-ki londoni nemzetközi kiállítás angol központi bizottsága a kiállításban résztvevő minden országot felhívott, miszerint legkitűnőbb orgonamüvészei egyikét a kiállításra kiküldje, hogy a „Royal Albert Hali“-ban felállított orgonán e nyár folyamában egy