Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-02-07 / 11. szám
43 — iskola számára; úgy latszik, hogy némely bölcs gondolkozása buzgó férfiak nézete szerint az érdem meg- tisztelése felesleges; megérjük ma holnap itt is, hogy igaza lesz Schakespearenak „az érdem, ha nagyra nő, saját bőrébe fnlu. így van az, ha a buzgóságot nem kíséri egy kis illem és értelem, s ha egy-egy beszélni szerető férfin, nagy képpel és kevés gondolkozással, mindenható, vagy akarom mondani tevő szerepre vállalkozik, és hogy ha a bálbizottmányi tanácskozás gyakori pohárkoczczintás között foly le. B. J. F.-Fejér-Vármegye. Hidvég, febr. 3-án. Tegnap belkerületi alispán, Maurer Victor úrtól a megyei közp. bizottmánynak több belkerületi tagjai a következő tartalmú felszólítást vettük: „A megyei törvényszék szervezésére vonatkozó, egy igen fontos felsőbb rendetnek uraságoddal leendő közlése végett folyó február hó 3-dikán d. e. 11 órára Hidvégen a községházánál leendő megjelenésre tisztelettel felhívom stb.u Ennek következtében a megirt időben és helyen többen megjelenvén a következő megállapodás történt: 1. Felolvastatván az érintett leirat, abban arra lévén felhiva, nyilatkozzunk, hogy az ott megnevezett s tervbe vett törvényszéki helyiségek körül, melyikhez óhajtanánk inkább csatlakozni; óhajtásképpen abban állapodtunk meg, hogy miután megyénkben egy helység sincs megemlitve, hol bár csak egyes bíróság állíttatnék fel, a mi hallatlan Magyarország megyéi közt, — kérjük meg a magas kormányt, illetőleg az országgyűlést, kegyeskedjen a tőlünk hidegvégiektől csak egy negyedórái távolságra eső Földvárról az egyesbiróság helyiségét Ilidvégre tenni át, annyival is inkább, mert a tanácskozáson jelen levő gr. Nemes János ur 6 évre a törvényszéknek, ingyen, alkalmas helyiséget ajánlott fel, mit a jelenlevők nagy örömmel köszöntünk meg. 2. A mi már a leiratnak tulajdonképi tartamát illeti, hogy hova kívánkozunk inkább csatlakozni, — egyszerűen oda nyilatkoztunk, az idő rövidsége miatt nem lehetvén falvánkénka közóhajtást megtudni, magunkat pedig az egyes községek nevében nem érezvén hivatottnak nyilatkozni, a magas kormány bölcs belátására bízzuk: Csatoljon oda, a hová jónak látja. 3. Végül az első pont alatti kérelmünk meg- kcszitésére felkérettek gr. Nemes János és Csiszér Albert törvényszéki ülnök, hogy egyszersmind az erdélyi követ urakat is kérjék fel ez ügyünk pártolására. Ez után a gyűlés szívélyes bncsuvétel után szétoszlott. —k. Egy szerény kérdés. Egyenlőség! Nemzetiségek egyenjogosultsága! ezek azon frázisok, melyeket a brassói „ Hauptrapport korcsmában és másutt is hallhatni azoknak torkából, kik oly szívesen küzdenek az úgynevezett ungarische Comitats-Wirthschaft ellen, hogy a figyelmet a Herr- vetter-Wirthschaftról elhárítsák. Több megyében azon Wirthschaft uralg, hogy a í'endeletek a nép különféle inkább uralgó nyelvei- ! hez képest, két vagy három oszlopzatban adatnak ki a községi elöjáróságoknak, az elöljáróságok pedig a szolgabiráknak, megyei hatóságnak vagy marchalisnak azon nyelven Írnak, melyet a község hivatalos nyel- ! véül elfogadott, igy áll a dolog a Comitats-Wirth- schaftok legnagyobb részében, hol a nemzeti egyen- jogosultságnak elégtétetik. De Brassó nemes tanácsa, mely minden Comitats-Wirthschaft fölé emelkedett, felejti, hogy a szász nemzetiségen kívül a falvakat még magyarok és románok is lakják, kik még máig is nyelvüket megtartották s különösen a csángó magyarok, a tiszteletes uraknak a protestantismussal össze nem függő kapcsos uniformisa daczára is. Es a nemes tanács a rendeleteket, daczára annak, hogy a kormánytól magyar nyelven kapja a magya- gyarok es románok részére is szép német Dienststy- lusban küldi ; pedig (az uj szentháromságra Vilmos, Bismark és Moltkera esküszöm!) a bírák és falnagyok se értik a kiküldött rendeleteket, hanem az exoffo nemetiil tudni köteles, de semmiről sem különösen felelős jegyzők fordítják a communitási gyűlésben a rendedeteket a más két nyelvre, vagy azoknak egy kivonatát mondják el, a levelezés fölfelé német. A nemes tanácsnál, úgy látszik, a nép nyelvének tudása mellékes dolog, s bátor vagyok egy szerény kérdést koczkáztatni: a nép van-e a tanácsért vagy a tanács a népért? A lranczia sebesüllek javára adakoztak szerkesztőségünknél :*) Gróf Nemes János. . . . 5 ft. _ Lazár András, bácsfalvi jegyző , 1 — Boga Imre . e _ Id. Magyari István. j ” Szöts Dániel . 1 kr. Г) T) n r,I *) Ezen adakozások némelyike igen érdekes levelek kíséretében érkezett szerkesziöségünkhez: azokat tér hiányában csak jövő alkalommal közölhetjük. Szerk A brassói r. k. 3. elemi osztály . 5 „ — „ Kováts József . . . . 1 „ — „ Gentsi András . . . . 2 „ — A 23. bonvédzászlóalj tettleges szolgálatában levő következő altisztek és közlegények : Örm. Borra Pál 1 ft., örm. Streiförder István 1 ft., örm. Poeppert Vilmos 50 kr., egy honvéd őrmester 50 kr., egy honvéd szakaszvezető 50 kr., egy honvéd őrmester 20 kr., örm. Wacksmann Lajos 20 kr., örm. Gregorius Frigyes 20 kr., szakaszvezető Zsidó László 20 kr., szakaszvezető Molnár Ferencz 10 kr., tizedes Thomas Frigyes 20 kr. t. Horváth Mihály 10 kr., t. Malhias Ede 10 kr., t. Lukáts István 13 kr., t. Jakab István 10 kr., t. Bncsi Antal 10 kr., közhonvéd Gandi Isváu 10 kr., kh. Sipos István 10 kr., kh. Salinen Márton 5 kr., a gyűjtő 52 kr., összesen ..... 6 П Г) A brassói r. k. 4. elemi osztály 1 „ 53 17 Roidl Farkas ..... 1 n Я Józa Ferencz .... 1 7) 17 Légárd József .... 1 17 17 Szenkovich Miklós .... 1 Г) 7.) A brassói csizmadia ezéh 25 17 17 Összesen 53 ft. 53 kr. A 10. számbeli adakozások az összeadás hibás voltából elmaradott 1 fttal együtt 105 „ 50 я Összesen 159 ft. 3 kr. Gróf Mikes Benedek egy 50 ftos úrbéri papirost. К ii 1 f « 1 (1. Különböző tudósításokból úgy látjuk, hogy Fran- cziaországban mind nagyobb befolyást nyer a békepárt. A vidéki népség és Páris vagyonos polgársága határozottan támogatja a kormány békítő törekvéseit. A béke feltételeiről különbnél különbféle hirek érkeznek. Némelyek szerint Fraucziaország az elszakítandó Elszasz és Lothringenért Belgiumot kapja, s a belga király lesz az egyesülendő országok uralkodójává. Ebbe nem igen égyeznék bele Belgium. Favre kijelentette volna, hogy Lotharingiáról Fran- cziaország soha le nem mond; de ezt Bismarck gúnyos mosolylyal fogadta. Guizot volt franczia miniszter levelet intézett az angol külügyminiszterhez, • melyben egyebek közt ez áll: Sok olyan van az 1815 utáni politikában, mii kárhoztatnunk kell: de minden hibája daczára van egy elösmerésre méltó nagy elv s ez az , hogy soha sem folyt egy háború se lióditási vágyból avagy nagy- ravágyásból. 1865-ben érvényre vergődött. Porosz- ország politikájának fő eleme a bódítás lett. „Anglia kötelessége, magasztos, természetszerű, históriai kötelessége e nagyiavágyást megzabolázui egy európai coalitió alkotása által. Le kell rombolni az erődöket, Strassburgot és Metzet mint Mainzot és Lindaut.“ „Fraucziaország komoly és valódi kívánsága a béke, iparának kifejlesztése. Ily utón haladva Anglia természetes és megbecsülhetlen szövetségese.“ Guizot szavai nem esnek terméketlen földre, mert Anglia Sedan óta a francziák felé hajolt. Romániából közelebbről az a hir jött, hogy Károly fejedelem megunta a dicsőséget s ott hagyta országát; megerősítést azonban nem nyert. Páris élelmezéséhez a legnagyobb erólylyel fogtak hozzá, mindamellett a porosz kormány akkép akar intézkedni, hogy a fővárosba mindennap csak annyi élelem szállitassék be, a mennyi épen egy napra elegendő. Bourbakiról és hadseregéről még mindig sok egymásnak ellenmondó hirek keringenek. Az este vett táviratok a következő rajzot adják róla: Bourbaki hadserege Pontarliernál lepett át a semleges svajezi területre. A 80,000 emberre menő hadsereg febr. elsején reggel vonult Cliachard, Ca- stella, Covagni tábornokok vezetése alatt Les Ver- riereres-en keresztül Neuenbnrg katonba s aztán Jon- gue és Orbe-on keresztül Waadt kantonba. A hadsereg állapota borzasztó; egyharmadának el van fagyva a lába; féle beteg. A svajeziak nagy zavarban vannak, hogy miként fognak ápolni ennyi szerencsétlent. A Bourbaki hadserege már a negyedik, mely képtelenné lett a további küzdelemre. Legújabb. Berlin, feb. 2. A hatalmak azon fáradoznak, hogy Károly román fejedelmet maradásra bírják, különösen Poroszország, ösztönöztetve a fejedelem atyja által. Remélik, hogy e törekvések sikeresek lesznek. Versailles, feb. 1. Az orleans-ne- mours és Orleans - alençoni vaspályán Páris élelmi szerrel leendő ellátása védett szabad közlekedés engedtetik; épugy a Szajna és Marne folyókon és ezek mellékfolyóin s a dél és nyugat felé vezető országutakon. Brüssel, feb. 1. Jules Favre Páris kapitulálása után legott a következő távsürgönyt intézte a Norddepartement prefectjé- hez: „Bert ur! Gyűjtsön össze élelmiszert, lisztet, húst, gabnát, tüziszert s vitesse mindezt Dünkirchenbe, valamint Dieppebe — a vasút megkezdi működését. Üdv!“ — Páris még e hét folyamában el fog élelmiszerrel láttatni. Brüssel, feb. 2. Az izgatottság Pá- risban, kivéve Bellevillet, csillapul ; a vagyonos osztály a kormányt támogatja. A con- stituanteba történendő választások az 1849. térvények értelmében, tehát departementek szerint fognak történni. Alençon, ja«. 31, Újabban megerősödik a hir, hogy az ifjú bajor herczeg Broglie közelében egy franktirenr keze által elesett. Vég y e s. (B. Eötvös halálának hire) átalánosan mély sajnálkozást ébresztett városunk lakóinál. A magyar kaszinó, melynek tiszteletbeli tagja volt a boldogult, fekete lobogót tűzött ki. (B. Eötvösnek) tudtunkkal három leánya maradott; kettő azok közül férjnél, és egy fia, Ló- ránd, a ki néhány évvel ezelőtt Brassóban is megfordult atyjával. (A gyászjelentést), mely lapunk élén olvasható, f. hó 4-ikén külön is kinyomattak néhány példányban és különböző vidékekre megküldöttük, Ez alkalommal nem hallgathatjuk el megbotránkozásunkat a távirda-hivatal eljárása felett: hogy ezen sürgönyt, mely 3-ikán d. u. 4 órakor már itt volt, csak 4-ikén délelőtt kézbesíthette. (A székelyek) nemes pártfogójukat resztették el a boldogult Eötvös miniszterben. Legutolsó ittjárta alkalmávat élénken mondotta, hogy ezt a népet nagyon szereti, mert vig és munkás. Hozzá tette, hogy ez az ős szabadság eredménye. Nagyon boldognak mondotta magát, mert néhány napig, a székelyföldön keresztül csak elégedett arezot látott. (A brassai magyar kaszinó) bizottmánya 5-én tartott ülésében meghatározta elhunyt feledhetetlen vallás és közoktatásügyi miniszterünk b. Eötvös József tiszteletére gyászünnepélyt rendezni. Az említett bizottmánynak e tárgyban további lépéseit közölni fogjuk. (A föld összes lakosainak statistikáj a). Legújabb statistikai adatok szerint a told összes lakosainak száma: 1228 millióra becsülhető, ezek közül 522 millió a mongol-, 360 millió a kaukázi-, 190 millió az æthyopiai-, 176 millió a malayi, 1,000,000 az in- do-amerikai tájhoz tartozik. Az évi halálozások száma 33 V2 millió, tehát minden másodperezben egy ember bal meg. — Az életkor középhossza 33 évre becsülhető; a 7-ik évet csak minden 4-ik, a 60-at minden 100-ik, a 90-et minden 500-ik, végre a 100-at minden 100,000-dik jéri el. — Az összes emberek 3,642 különböző nyelven beszélnek, a táj nyelveket ide nem számítva s 980 vallás szerint imádják istenöket. Közgazdászati rovat. Brassai pia ez február 4-én 1871. Tiszta búza 7.20; ó törökbuza 5.50; uj török- búza 4.— ; bors 5 — 5.20; árpa 4.— ; zab 2.80 — 3.—. Marhahús 18 kr., bihajhus 17 kr., diszuohus 20 kr., juhhús 12 kr. Becsi börze február 6-án. Brassói pénzáruk í. 0-áu. Pénznemek. Pénznemek. Arany .................... 5 . 84 Arany . • • . 5. 84 Napoleond’or . . 9. 94 '/, Xapoieond’or . 9. 88 Ezüst.................... 1 21. — Magyar 20 franc . 9. 88 Magyar földteherm. 78. 10 Ezüst huszas . . — 40 Erdélyi „ 75. — Tallér .... 2. 30 Bánáti „ 77. — Török lira . . . 11. 20 Idegenek névsora. Koronavend é gl ö. 1. Gaberscliek Mária, szobaleány, Tiffert. Újvárosi Ferencz és Bora Elek, birtokosok, Szemeria. Kováts Andrásnő, K.-Vásárhely. 2. Mesko Emanuel, kereskedő, Kőhalom, Beer Salamon, kereskedő, Heviz. 3. Waitz Róza, Bodza. 4. W. Kraft. 5. Hersch Tauber Koma Moises, házalók, Lemberg. Ugrón Tamás, kereskedő, Kovászná. Császár Antal, kereskedő, Baróth. Mixner Rudolf, vendéglős, Baróth. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: KeiiyCPCS Adoll.
