Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-12-15 / 100. szám
— 399 ban az időben eme nevezetes szavakkal jelzett : „eljő az idő és itt van már, a midőn nem a Gári- zim hegye, vagy a jéruzsálemi templom lesz az Isten imádságának kizárólagos helye, hanem az igaz imádók imádni fogjáklstent lélekben és igazságban;“ — mi uj felekezetit nem alakitunk, — de azt óhajtjuk, hogy a fe- j lekezefesség lehullván rólunk, mindnyájan egy legyünk a Krisztusban : legyünk egy nagy család, melynek törvénye mindenütt a szeretet, foglalkozása minden időben a jó cselekedet, gyönyörűsége mindig s mindenhol a szívből származó Istentisztelet. Szép czélunk körében tehát megférnek együtt a különböző felekezetüek, —sa protestáns név nem kizárása a nem protestánsoknak, csak jelzője az egylet szerénységének. Fel munkára azért uraim ! bartáim ! kik arra va lók vagyunk mindnyájan. A politikai mozgások meg- szakgattak, megtéptek, megrontottak miuket, ugv, hogy híjában tenné fel az ember most e kérdést : Háromszék népének mi a jelleme ? ; egyesüljünk százanként ezerenként, s akkor ama kérdésre készen lesz a legszebb felelet t. i. „Háromszék népének jelleme az, hogy a vallásos erkölcsi életben megele vénült a Krisztus szelleme.“ Ezen csak reményben is oly szépen biztató — czél érdekében meghívok mindenkit : I. elöórtekezletbe, a) Januárius 3-ára S.-Szt.-Györgyre, b) Januárius 4-re K.-Vásárhelyre, c) Januárius 5-re Kovásznára ; II. nagy gyűlésbe, Januárius 8-ra Szt.-Györgyre — mind a három helyen a város házához. Az előértekezletekben a különböző vidékiek külön az ügy körül tájékozzák magokat. A nagy gyűlésben az egylet megalakul, s azzal munkához kezd. — Isten legyen segitségüuk ! ! ! Zágon, 1871 dec. 5. Demeter Sámuel a prot. egylet központi választmányának tagja. Román lapszemle. A „Telegrafulu Romáim“ 95-ik számában kö j riilbelől a következő indítványt intézi a román acti- vistákhoz : Tekintettel arra, hogy a passivités 6 év óta semmi hasznost és szükségest nem tett a román nem- i zet részére, sőt ellenkezőleg annak érdekeit merőben elhanyagolta ; tekintettel továbbá arra , hogy ezen hátrányokat csak határozott tevékenység által lehet eloszlatni; tekintettel hogy egyesülést a tevékenység1 érdekében 2-3 passivistával szemben nem lehetett í eszközölni a szebeni ad hoc bizottságban ; nem feledve azt sern, hogy a journalistikai perlekedésekkel szemben a két párt egybeolvadása nem remélhető ; és tekintettel arra, hogy a jelen törvényhozás időszaka rövid időn bevégződik, és a követválasztási j mozgalmak készületlenül kaphatnak minket; tekintet- tel végül arra, hogy elérkezett az idő, miszerint az ac- tivisták vegyék át a román nemzeti ügyet, ezennel ( indítványozzuk: hogy mindazon román férfiak, kik j magukat tevékenység embereinek vallják, folytassák tevékenységüket kitartó buzgalommal, és oktassák a népet a tevékenység czéljainak megfelelően. Alkos- j sanak apróbb helybéli bizottságokat, készítsenek prog- rammot, tárgyalják álláspontjukat a nemzeti ügy és követválasztással szemben ; s mindezekkel nyíltan lépjenek fel az activités lapjaiban. Ily módon a különböző bizottságok kölcsönösen megismerkednek egy más programmjával és a vélemény különbségeket j összeegyeztethetik. E bizottságok egyszersmind érintkezhetnek az ! 1861/63-iki permanens bizottsággal ; és ha ezzel nem ; boldogulnának küldjenek egy-egy követet Szebenbe j a központi értekezletre, mely karácson 3-ik napjára tűzetik ki. Választatik ekkor egy központi bizottság, j mely a nemzeti ügyek vitelével meg fog bízatni. Vidé к. Sepsi-Szenl-György, 1871, decz. 10. Tepnap temettük el Szt.-Iványon Szentiványi Györgyöt,. A. csikorgó télnek d aczára Háromszék min- ! den tájairól nagy számmal jelent meg a volt nemes ség és volt katona osztály. — Nem egy tisztes ar- czon lehetett látni a fájdalom és bánat könyeit a férfiú elhunyta fölött; ki életében minden oldalról füg- ; getlen lévén első ifjúságától fogva haláláig változat- ; lan szilárd elvvel, alapos tudományosságai párosult értelmiséggel védette Háromszék népének alkotmá nyos jogait a megyei élet küzdterén. Túlkapások és visszaélések ellen minden alkalommal bátran szót emelt, habár tudta is, hogy egy maga- és egyszerre a ferde irányú áromlatot fel nem tartózatthatja. A divatos eszélyességnek hódolva csak keve sen követték őt bátor utjain. — Halála által a tér, melyet Háromszék közéletében elfoglalt volt, merőben üres maradt. Ezt átalánosan kezdjük érezni s aggasztólag merül fél a kérdés előttünk, vájjon ki fogja helyét pótolni ? mert arra bátorság és önzetlenségen kívül még értelem és tudomány is kell. Szentviványi Györgyre rá illik a latin költő e mondata : „Virtutem iucolumem odimus, sublatam ex oculis querimus invidi.“ Az erdélymegyei kath. püspök az elhunyt iránti tiszteletét az áltál fejezte ki, hogy személyese — sej. si-szent-györgyi kath. lelkész Simon Endre által temettette el, ki sírjánál emléké hez méltó lelkes és buzdító beszéddel zárta be a temetési szertartást. Maradjon mindig tiszteletben köztünk e derék honfitársunk emléke. Példái és elvei találjanak számos követőket közöttünk, kik elfoglalva az általa elhagyott tért, Háromszék népében alkotmányos jogának és kötelességének helyes felfogását és gyakorlását megszilárdíthassák ! i. B. К íi I fő i (1. A franczia köztársaság elnöke Thiers a nemzetgyűlés jelen hó 7-én tartott ülésében személyesen felolvasta üzenetét. Az üzenetet a nemzetgyűlés meglehetős közönyösséggel és a hatás minden jele nélkül fogadá. A terjedelmes üzenetből néhány fontosabb alkotmány kérdést ide iktatunk. Ausztria jóllétét óhajtjuk, a mi Oroszországot illeti, azzal a legjobb viszonylataink vannak ; mi a két ország érdekeinek kölcsönös méltánylásából ered. Spanyolországgal való viszonyok szintén barátságosak ; Oloszországgal hasonlóképpen jó viszonylatokat tartunk fenn. A szentszék függetlenségének szigorúan fenn kell tartatnia. Róma tekintetében nem ígér tanácsot, mert olyant, senkinek sem osztogat, annyival kevésbe azon aggastyánnak a ki minden tiszteletet és rokonszenvet bir. Ezek alapján biztosítja a franczia nemzetet, hogy annak nincs oka nyugtalankodni. Az üzenet azután áttér a belhelyzetre ; kifejti azok közt Francziaország pénzügyi helyzetét. Fölemlíti, bogy a költségvetés a császárság alatt 2,200 millió frankot ért el ; s daczára e nagyösszegnek a hadsereg elhanyagolva maradt elannyira, hogy 700,000 idegen ellen csak 200,000 embert állithatank sikra. így szaporodott meg Francziaország államadó- sága 8 milliárddal, a miért a kamat évenkint fizettetik. Kiemeli hogy húsz év alatt Francziaország bud- get-je 1250 millióval emelkedett ; és ez az, mita császárságnak lehet köszönni. Ugyan ezen pont alatt fölemlíti miszerint a bank-jegy forgalmat 400 — 500 vagy 600 millióval szükséges szaporítani és apró pénzjegyeket adni ki. Végül azon kedves megjegyzést teszi, bogy a pénzügyi helyzet oly kielégítő, a mint csak kívánni lehet. Ezután szól a védkütelezettségröl, mondja, hogy minden francziának kötelessége hazájáuak, ha veszélybe forog életét szentelni, de béke idején nem szükség minden fraucziát tényleges szolgálatra szólítani. Befejezésül össsze foglalja Thiers a mondottakat és mondja, hogy Francziaország a békét és rendet akarja; kadilag és pénzügyileg újra szervezkedni akar; ez joga mindenki és önmaga irányában. Az angol lapok és azok között különösen a „Thiemes“ szomorú jövendőt jósolnak Francziaor- szágnak, ha a francziák a Thiers politika keresztül vitelét meg nem gátolják. A Frankfurtban ülésezett nemzetközi békebizottság e bó 9-én befejezte pályafutását. A békeszerződés végleg megalapitatott, Versaillesben és Berlinben aláíratott. A cseblapok még mindig szórják haragjuk bombáit az osztrák kormányra ; ennek folytán már is oly hangulat uralkodik, mely Ausztria és Csehország közti kiegyezésre kételyt hagy fenn. A lefoglalások napi renden vannak s majd alig múlik el nap, hogy egyik vagy másik lap a lefoglalásban nyilvánuló figyelem tárgya ne legyen. — Beust gróf londoni állomására utazása és Versaillesben való rövid tartózkodása németek előtt sok com binatióval volt össze kötve. A tények pedig azt mutatják, hogy mindez semmi különös politikai fontossággal nem bir s nem is birhat. Beust grófnak missiója nem volt Versaillesban, s körülbé csak udvariasságból tette, hogy Thierst meglátogatta. Berlinben adhatott volna legtöbb aggályra okot-e látogatás : ott azonban helyesen fogták fel az ügyet s viszont az udvariasságban keresték annak okát. Meghívás tanítói értekezletre. A brassóvidéki községi-tanítókat f. hó 29 re d. e. 10 órára értekezletre hívtam meg Brassóba, a magyar kaszinó nagy termébe. Más tanítók és ügybarátok is szívesen láttatnak. Brassó, 1871 decz. 13. R é t h i Lajos, tanfelügyelő. V « g y c s. (Grüll* tábornok) szemlélő körutat fog tartani az erdélyi honvédzászlóaljaknál, és ez alkalommal megfogja tekinteni a nagyszebeni tiszti iskolát is. Körútja alatt Inczédy alezredes fogja a kerületi parancsnokságot ideiglenesen vezetni. (Honvédültiszti iskolák.) A honvédzászlóaljaknál e hó folyamában megnyitandó altiszti iskolákba minden zászlóaljtól 32 erre képesített honvéd fog ki képzés végett küldetni, és pedig minden századtól 8 katona. A tanfolyam 4 hónapig fog tartani, mely idő azonban a fegyvergyakorlatokba nem fog beszámíttatni. (Kél Jmiliorisztikus lap.) A Bolond Miska, közelebbi számának egyik ezikkében felsorolja, hogy miként dicsekednek a különböző nemzetek. Az angol úgy nyilatkozik, hogy ö a legnagyobb nemzet mert ő uralkodik a tengeren, a Fran czia szót sem tágít mertő grande nation stb,, a német pedig tudja, bogy melyik az igazi nagy nemzet; ö az essentia, csak egy hibája van, hogy igen szëïény. A „Kronstädter Zeitung“ is egy közelebbi számában az egekig emeli a német fajt, csak azt az egyet tudván fel neki: hogy igen szerény. Részünkiöl pedig csak azt szeretnek tudni, hogy a két jeles lap közül melyik csente el a másiktól ezen nagy eszmét. — Ahá ! most látom hogy miért van annyi nevetséges Bolond Miskaság a Kronstädterben, hát öke- me a Bolond Miskából puskázgatik. — Hanem aztán az igazán nagy kópéság tőle, hogy nem is tudatja, bogy ö is olyan Bolond Miskaféle humorisztikus lap. — A javító.) (Perköltség honvédek fészere.) A honvédek perköltségeinek kérdésében a m. kir. honvédelmi minisztérium akkép határozott, — hogy minden oly esetben, melyben nem tisztán a katonai fegyelem megsértéséről vau szó, a honvédek szintúgy mint bárki más az eljárás költségeiben elmarasztalandók. (A bécsi Landslrasse külváros) közelebb gáz robbanás miatt nagy catastropháuak volt színhelye. A gázcső elpattanván a gáz egy lakosztályba tódult. A lakosztályban alvó 6 ember reggelig egyről egyig megfult. (Távirda állomások ) Fehérvár, Tövis, Nagy- Enyed, Felvincz, Kocsárd, Maros-Ludas, Csapó-Rad- nóth, Nyárádtö és Maros-Vásárhely vasúti távirdai magán sürgönyök számára is megnyíltak. (GrÓI Aildrássy Gyula) közelebb Bolgár Mihályt, a szegedi kegyesrendi fögyimnasium igazgatótanarát választotta fiai mellé nevelőül. (Az első erdélyi vasul) igazgatósága meghagyta hivatalnokainak, hogy két év lefolyta alatt a magyar nyelvet tanulják meg. (Talpra esett határozat.) Udvarhelyszék képviselő bizottmánya múlt hó 24-én tartott ülésén többek indítványa folytán elhatározta, hogy az udvarhelyszéki átalános néptanító-egylet nagy gyűlésein megjelenő néptanítók illető községeik részéről fuvarral s a gyülóstartamára egy-egy frt napi díjjal látandók el. Oly okos határozat, a melyet törvényitá- tóságink figyelmébe ajánlani bátrak vagyunk. Hiúban diktiózuuk, ha nem gondoskodunk arról, hogy a szegény iskolamestereknek úgy’ is elég terhes pályujokon való haladás könyitve legyen egy kis anyagi segélyezés által. (Az első téli éj) egy emberáldozatot vett Marosszékbe kebelezett M.-Szt.-György községétől. Buksa Vaszi ottani gazdát Remetéről fiával jőve útban kapta a zivatar, s a talán kissé pálinkázott embert a hideg megvette. Megfagyva álló helyezetben szekeréhez támaszkodva találták hétfőn reggel, lovait is valami szánakozó utas magával vivén. (A Nyarad is áldozatot kivan.) A m.-vásárhelyi ref. főtanodába járó egy tanuló, a mint e bó 3-án Parajdról egy sóval terhelt szekérrel Vásárhelyre menne, a szekres a duzzadt Nyárád folyóba belehajtott, s látva a veszélyt, alig tudá magát és egy lovát megmenteni. A tanuló mindenestől oda veszett. — közgazdászai! rovat. Brassói piacz December 8. 1871. Tiszta búza köble (64 kupás) ft. 9—10.—. — Elegy búza ít. 7.50. — Rozs ft. 6.—6.50. — Агра. ft. 4.40—5.—. Kukuricza frt. 5.20 — 6.— Borsó ft. 11 —12. — Fuszujka ft. 9 — 9.40. — Lencse frt. 11—12. — Fekete borsó fr. 4.60. — Zab fehér frt 2.80, fekete frt. 2.70 — 2.75. — Lenmag frt. 12 — 13. . — Kendermag ft. 4 60. — Pityóka fr. 3.— 3.60. — Haricska frt. 5.60. — Köles ft. 4,80. —
