Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-12-15 / 100. szám

Brassó, 1871.

Péntek, december 15.

Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és pénteken.

Ara:

Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr.

Szerkesztői s kiadói szállás : Kenyeres Adolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon.

Első évi folyam 100. szám.

Politikai, közgazdászai és társadalmi lap.

Hirdetési díj:

3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyomdájában.

A brassó-bolonyai községi iskola ügye.

Brassó, 1871, dec. 14.

Tisztelt Szerkesztő ur! A bolonya-városrészbeli községi iskolát a helyett, hogy megcsinálták volna, hírlapi vitatkozás tárgyává tették, talán épen azok, a kiknek megcsinálni kellett volna.

Azt gondolom, eléggé érdekli a brassai közönséget s még a távolabbit is ezen ügy arra, hogy egy kis helyet kérjek a Szerkesztő úrtól felvilágosításaim megtételére.

A mint tudva van, 1869-ben én adtam be 173 bolonyai családatyáuak azou kérelmét, hogy Bolo- nyában az iS68-iki 38. t. ez. alapján községi iskola állíttassák.

Ezen kérelemnek eddigelé a várt következmé nye épen nem lett meg ; meglett azonban az, a mire egyátalában nem számíthattam, hogy aláíró társaimat s mindenek felett engemet hírlapi téren meghurczol- tak, még szeplőtleniil megőrzött pálgári becsületemet is megátalkodott támadásnak tették ki.

Ezen támadásokban főmester volt a „Kron- städter Zeitung“, a melynek igy ízben már meg is feleltem.

Még ezután jött a keményebb támadás. Az itteni tanács a kérelem aláíróit rendőrileg kihallgattatta; a kihallgatásról felvett jegyzőkönyvet a helybeli iskolaszéknek átszolgáltatta ; ezen jegyzőkönyv alapján dolgozott aztán az iskolaszék egy elferdité- sekkeEteljes előterjesztést, melyet avárosi képviselet is magáévá tett és egy füzetben közre adott.

Minthogy ezen füzetre alapítva intézték a „Kronstüdter Zeitung“ és a „Magyar Polgár“ ellenem és a községi iskola ellen támadásaikat : helyén valónak látom nyilvánosság előterjeszteni azon feleletemet, melyet a brassóvidéki kir. tanfelügyelösés;- hez hivatalos kérdés következtében benyújtottam. En is épen abból a rendőri jegyzőkönyvből dolgoztam, melyből az iskolaszék ; még is nagyon különböző igazságokat találtunk abban.

Nem tehetem fel az iskolaszékről, mely nagy obbára tiszteletre méltó papi személyekből áll, hogy tudva hamisított volna ; következőleg a felett kell sajnálkoznom, hogy miért nem vizsgálta át jobban a kezei közt lévő rendőri jegyzőkönyvet.

Az én állításaim és a rendőri jegyzőkönyv hivatalos helyen vannak. Vizsgálják át s ha nem igazat állítottam, indítsanak keresetet ellenem ; de ha igazam van, akkor én is megvárom, hogy azok lakóijának, a kik ferdített állításokkal a közönséget és kormányt félre vezetni s az én polgári becsületemet bemocskolni törekedtek.

A „Kronstädter Zeitung“ és a „Magyar Polgár“ szerkesztőségeit a méltányosság és becsület nevében felszólítom, hogy alább következő felvilágosításomat lapjaikban közre adják egész terjedelmében.

Nyilatkozatom, melyet a tanfelügyelöséghez benyújtottam, szóról szóra itt következik.

„Nagyságos Tanfelügyelő, királyi Tanácsos ur ! Nagyságodnak folyó év november hava 30-án 1154. számok alatt kelt becses felszólítása folytán bátor vagyok— a Brassó-város tekintetes tanácsának azon föl- terjesztésére, a melyet a nagyméltóságu m. k. vallás és közoktatásügyi ministeriumhoz Bolonya városrészi számos családatya akarásával egy községi iskola felállítása végett beadott kérelemre intézett — a következendő megjegyzéseket tenni.

A rendőrségileg felvett jegyzőkönyv a lapján tett észrevételei a tekintetes iskolaszéknek telyesen alaptalanok és hamisak , mert:

1. A kérelemben aláirt családatyák közül 105, a kérelem tartalmát ismerte.

2. A 105 családatya közül 34 minden további megjegyzés nélkül 0da nyilatkozott, miszerint a kérelem tartalmát ismerte; 52 hogy ismerte, de adó emelésről nem volt

szó (arra nem gondolt); 16 hogy ösmerte és óhajtja; 3 pedig hogy ösmerte és adópótlásra és kész.

3. 26 oda nyilatkozik miszerint nem emlékszik, hogy a Kászony-féle kérelmet aláírta volna; de ezek közül is 11-a községi iskola felállítását óhajtja. Ezen 11 közül egy ugyan határozottan állítja, hogy az említett kérelmet nem irta alá, de a nevezett iskola felállítását hasonlóképen óhajtja.

4. Csak is 6 családatya állítja, hogy a Kászony-féle kérelemről mit sem tud.

Hogy a 173 aláíróból a rendőrség idézésére csak is 137 egyén jelent meg, annak sem én sem az idézettek okai nem vagyunk. A tekintetes tanácsnak nem kellett volna 1 '/2 évig vajúdni a mig ezen egy szabad állam fogalmaival meg nem egyező expediensre jött, t. i., hogy családatyákat kik gyermekeik haladása és mivelődése érdekében működnek, a rendőrség által hallgattassa ki. Ezen körülménynek és meg annak, hogy a megidézettek egy Kászony- féle kérelem felől hallgattattak ki, tulajdonítható az is, hogy egy része a kérelemre nem emlékezett.

Kászony-féle kérelemre az aláirottak nagyon csekély része emlékezhetett ; mert én Kászony azok közül csak is nehánnyal értekeztem ; az aláírásokat a szomszédatyák gondozták, minek folytán a nagy rész igen természetesen még azt sem tudhatta, hogy én az ügy iránt érdekelve vagyok-e, vagy sem. —

Hogy két aláírót a rendőrség nem ismer, az ezen hivatal talpraesettségét bizonyltja ; hogy pedig ezen két családatya Brassóban létezett, azt szükség esetében be is bizonyitom.

Azt hogy 173 aláirottból csak 56 irta a kérdéses kérelmet sajátkezüleg alá, nagyon lehet fájlalni ; de hogy ha a nevelésügye Brassóban jövőre is ilyen gátokra ta- láland, idő folytán 173 polgár közül legalább magyarul három sem fogja nevét sajátkezüleg aláírni.

Adófelemelésről a kérelem tervezése is aláírása alkalmával, ha nem lett volna is szó, ez az ügy érdemére semmi befolyással nincsen, mivel hogy az csak is azon esetben fordulna elő, ha a községpénztára az iskolával járó térti hordozására nem volna képes; e körülményről pedig jelenleg nincsen tudomásunk.

A rendőrségi kihallgatás alkalmával, az illető egyének úgy fogták fel az adófe- lemelés kérdését, mintha az csak is a kérelmezőket illetné, a város többi polgárait pediglen nem. En legalább a kihallgatottak nyilatkozatából igy értesültem; már hogy ez a rendőrség által ilyen szinben tüntette- tett volna fel én részemről nem hiszem, hanem ha a dolgot a kihallgatottak igy fog- ték fel, azon sem lehetne bámulni, ha a nagyobbrész előnyösebbnek tartotta volna, az egész kérelemről mit sem tudni. De maga a rendőri kihallgatás nyomasztó, mert az emberek felteszik, hogy olyan dologban a melyet az elöljáróság helyesnek tart: nem rendel rendőri, kihallgatást; tehát bizonyára akkor, a mikor a kérelmet aláírták, valami törvényellenes dolgot követtek el, minek

folytán rendreutasítást vagy büntetést várhatnak.

A felterjesztés 6-ik pontjában is goromba hibák fordulnak elő, mert 90 aláirá családatya gyermekei közül 63 a jegyzőkönyv szerint is nem jár iskolába, mire nézve megkell, hogy jegyezzem, miszerint a rendőrség előtt, mint azon hivatal előtt, a melynek kötelességei a családatyákot gyermekeik iskoláztatására rászorítani, a legkevesebb fogja bevallani, hogy iskola köteles gyermeke nem részesül oktatásban.

Azok közül is kikfoda nyilatkoztak, hogy gyermekeiket iskoláztatják, egyszersmind megjegyzik, miszerint gyermekeiket csakis kényszerűségből jártatják a nagy távolságra fekvő városi iskolába.

Azt én nem feszegetem, hogy a város többi részeinek mennyi és milyen mértékben megfelelő iskolái vannak; azt különben hallottam, mintha ezek sem felelnének meg a törvénynek, é s a tankötelesek számára nem bírnának elég helyiséggel. De azt bizton mondhatom, miszerint a Bolonya város résznek sem megfelelő, sem elégséges iskolái nincsenek, mert ezen városrészben csakis két iskola van, egy katholikus és egy szász lutheránus.

A katholikus csak is esetleges, a melyben hol tanítanak hol pediglen nem tanítanak, például a kérelem beadása körül abban egyátalában nem folyt oktatás, azután pedig egy havanként 10 forintul dijazott tanító a délelőtti órákban adott oktatást 11 gyermeknek.

A szász lutheránus iskolában egy szobában, fiú és leány gyermek együtt egyetlen silányul dotált tanítótól nyer oktatást.

Hogy a más két iskola a Bolonyában hol van, azt én nem tudom ; mert a lovagló iskola (Reitschule) helyibe ernähr gyárt építettek. Ha. néha az ó-brassói román iskolát, és a belvárosi magyar lutheránus iskolát ide számítják. De ezekre nézve megjegyzendő, miszerint O-Brassó nem Bolonya, hanem egy egészen más városrész. A belvárosi magyar lutheránus iskola pedig csak is ideiglenesen és csak is az őszön tétetett a Bolonyába a magyar lutheránus egyház tanácskozó termébe át, mivel a városi iskola helyiség omlófélben lévén, használata betiltatott; de az mihelyt lielyreállittatik, újból a korábbi czélra használatba fog vétetni.

Nagyságos Tanfelügyelő ur, a bolonyai községi iskola felállítása, nem azért talál illető helyeken akkora ellenszenvre, mintha az felesleges volna, hanem azért, mivel a magyarság szaporodását, a mely 1848 óta feltűnő, igen sokan irigy szemmel nézik, és annak úgy vélnek gátot vethetni , hogy nem engedik, hogy megfelelő iskolákhoz jussunk, és úgy számítanak, hogy ha kény- telenittetünk szász és román iskolákba jártaim gyermekeinket : nemzeti mivelődés

hiányában, majdon elkorcsosodunk.

De ennek daczára én és a kérelmező magyar családatyák azt akarjuk kivinni, hogy gyermekeinknek alkalma legyen, valódi magyar nemzeti miveltségre szertte- lietni.

Az elősoroltakból átláthatja Nagysá-