Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-12-08 / 98. szám

391 német ügyek. Berlin; dec. 1. A „Spener’sche Zeiutung“ kü­lönösen constatálja azon kedvező benyomást, melyet j gróf Andrássy körsürgönye itt tett, melyben a nyílt, világos és szilárd békepolitika programmjának érté­két Andrássy jellemtulajdouai még növelik. Itt e kör- sürgöDy megszilárdítja a bizalmat az iránt, hogy Né matoi'szág és Ausztria karöltve fognak járni. München dec. 2. Az országgyűlés megnyittatott. A király trónbeszédében megemlékezvén a német császári méltóság visszaállitatásáról, a szász csapa­toknak dicsteljes részvétéről a harczban, kijelenté hogy az országnak viszonyai erősen állanak. Elő fognak terjesztetni : a népiskolák reformja, a köz- igazgatási hatóságok szervezése, a községi törvények­nek revisiója, a kiterjesztett önkormányzat, s a hi­vatalnok-fizetések emelésének alapja. A trónbeszéd továbbá megemlité a kül álla­mokhoz való viszonyokat, s jelzé, hogy azok béké­sek maradtak. A birodalom iránti állásra nézve a király a régi állapotot szilárdan fenntartotta. BELGA ÜGYEK. A belga kormány végre visszalépett vagyis in­kább visszaléptotett. A miuisterelnök a kamra nov. 29-ikéu ülésében bejelenté, hogy a király visszaki vánta a minissterek tárczáit, ezek tehát lemondottak, mire a kamra a miniszterválság befejeztéig üléseit felfüggesztette. Hogy a jövendő kormány mily egyé­nekből fog állani, az még bizonytalan, de kétséget sem szenved, hogy az mérsékelt s inkább átmeneti leszen. — Vég y e s. (A „Magyar Polgárnak.“) Vegye elé még egy­szer a brassai képviseletnek a községi iskolára vo­natkozó munkálatát s látni fogja, hogy ott sem az ! áll a Kászoni-féle kérelemről, a mit nagy szájú col- t légánk állított. Különben Kászoni István épen dol­gozik, hogy kimutassa, mely oldalon történt a szé­delgés. Legyen egy kis türelmünk! (Peslvávos vagyona) a legújabb kimutatás sze­rint 19.777, 796 frt értéket képvisel. Ebből jöve­delmező 9.901,118 frt, nem jövedelmező pedig (mi­nő városház, iskolák stb.) 9 millió 886,678 forint. Az egyes nagyobb fekvőségek ezek : a városház 372,300 frt., a főreáldanoda 600,000, belvárosi plé­bánia 150,000 lipótvárosi papiak és iskola 176,000 redout 1.197,266, terézvárosi iskola 165,066. a vá­rosliget, t. i. az ottani telek 308,00, a kőbányai víztartók és telkek 592,012, üllői kaszárnya 752.508, Rokuskórház 1.072.500, lóversenytér 184,620 temető 1.571,000 stb. A legnagyobb értéket egyéb­iránt a még el nem adott háztelkek s. a t. ké­pezik. — (A belügyminiszter) közelebb Naszód-vidék, a szepesi XVI város, továbbá Komárom, Sepsi-Szent- György, Illyefalva, Lőcse, Csik-Szereda, Szakolcza, Trenesén és Nagyszombat szab. kir. városok szerve- j zési munkálatait intézte el. (A légszesz-világilás) sok előkészület után Ko­lozsvárra is bevitetett. Mennyivel elébb vagyunk mi, a hol már meg is bukott a légszesz gyár első rész­vényes társasága ! (Gei'Hmnisatoraink.) Breuer József, Bittó igaz­ságügyminiszter által Budára kinevezett törvényszéki elnök novemb. 10-éröl az ottani tanácshoz egy né­met nyelven irt megkeresést intézett. Annál öröme- stebb jelenthetjük, hogy a tanács jegyzőkönyvileg fejezte ki megbotránkozását a nevezett úri ember , vakmerősége fölött s erélyesen visszautasította a Bach-korszak dicsőségére szolgáló dokumentumával. (Magyar Újság.) (Az erdélyi képviselők) a kormány kezdemó- zyezése folytán értekezletet tartottak, melyben az erdélyi kir. biztosi állomás kérdése volt szőnyegen. Ellene s mellette szóltak, s az értekezlet végül ab­ban állapodott meg, hogy az erdélyi kerületek kép­viselői meg fogják szavazni a kir. biztosi állomást s a csendőrséget, mig viszont a kormány kijelenti, hogy az 1872. év végén túl nem fogja fenntartani ez intézményeket. Ugyancsak az erdélyi képviselők, az igazságügyminiszternél gyűltek össze, hogy ennek | az erdélyi kir. törvényszékek birói állomásainak be- I töltése tárgyában megtegyék észrevételeiket. (Királyunk törvényszék előtt.) A párisi első folyamodásu bíróság nov. 25-én sajátságos port tár­gyalt. Lenaitre, franczia rendjelgyáros, Miksa, mexi- cói excsászár megrendelésére 51,000 frank értékű rendjelt szállított. Számláit ki nem fizették, s a meg- károsodott gyáros nem Juareshoz, a mexicói köztár- 1 sasag elnökéhez, hanem az osztrák császárhoz, Fe- j rencz Károly főherczeghez és Zsófia főherczeg- í asszonyhoz, mint Miksa törvényes jogutódaihoz for- | dúlt kártalanítás végett. Miután innen visszautasító választ kapott, a franczia törvényszék segélyét vette igénybe. E tör­vényszék előtt Ferencz József császár-király, a pári- i si nagykövet által az incompetentia kifogásátemelte:! ő nem örököse testvérének Miksának, itt különben is fejedelem adósságáról van szó, mely felett franczia bíróság nem Ítélhet, hanem a diplomatiai ut alkal­mazandó. A törvényszék az illetékességi kifogást elve­tette ; két hétre tárgyalási napot tűzött ki ; addig is ő felségét és szülőit a költségekben elmarasz­talta. — (A magyar keleti vasat) részvényesei közt aggodalmat támasztott azon körülmény, hogy a rész­vények utolsó részletének befizetése is meghatároz- tatott ; a munkálatból pedig vajmi sok van még hátra. — (A torok-gyilv) hir szerint már városunkban is jelentkezett. Közgazdaság. A Bécsben tartandó állategészségügyi európai enquettere kis megjegyzés. A mint tudomásomra esett, még e hó első fe­lében egy európai congressus fog öszveülni Bécsben — s intézkedéseinek egyik legfontosabbja az lenne, hogy az európai fejedelemségek közös bejegyezésé­vel az oroszországi határszéleken vesztegzárlat, kö zös felügyelet, és közös budget megállapittásával jöj- jen létre — főleg pedig a marhavész tova terjedésé­nek megakadályoztatásaért. S ekkor jön a mi belügyi kérdésünk, hogy a magyar birodalomban a veszteg zárlatok beszüntes- senek-é vagy se? Az oroszországi zárlat felállittása, és az ősz- j trák-magyar állami zárlatok beszüntetése érdekelvén minyájunkat, következőket jegyezzük meg. Régi és már százados hagyományok igazolják ugyan, a mint azt többször volt, és van alkalmunk olvasni, hogy a keleti marhavész (Pestis bo- villa orientalis) mindig keletről, s főleg Oroszor­szágból ered. Vajon lehetnénk e tehát biztosak az orosz határszélen állítandó zárlat által s felesleges-e, hogy hazánkban is fenntartsuk a vesztegzárlatokat ? De mielőtt e merész, és valósággal az országot anyagilag a legnagyobb mérvben érdeklő esemény végelhatározást nyerne, különös figyelmet igényel a magos kormány intézkedése, s minden adatok egybe gyűjtése majdon az országgyűlésié, mert na- pontai tények igazolják azt is, hogy a dunai fejede­lemségekben alig van pár hó lefolyása, hogyha kellő orvosi vizsgálat tartatik, hogy a keleti marhavésznek nyomai ne észleltessenek, -—- sőt ha felütjük a hiva­talos jelentéseket is a consulátusok folytam, a mi már bejelentetett és hivatalosan igazoltatott, a napi események közé tartozó. — Vannak némelyek, kik szeretik állittani, hogy a dnnai fejedelemségben ha önként támadna, nagyobb volna az elhullás. Erre nézve ép ellentét bizonyul be (értve ha keleten és nyugaton a vészdühöng) mert minyájunk előtt tudva van, hogy oly helyeken, hol a vész ho­nos, már a hajlam (Dispositio) az állati testben nem oly nagy mint ha csak ragály után hurczolta- tik be, a miért is ha öszveszámitjuk a statistikai adatokat, fényesen igazolják, hogy a bizonyos számú marha vészben szenvedő állatokra ha ragadás törtóut, alig húsz százalékot visz el, s ép keleten, s nem ritkán nállunk is a magyar fajú marháknál előjön, igy Nagy-Kunságban 1852-ben a veszteség 100 tói 5°/0-ra, - mig a nyugoti részen lévő fajoknál, s ott a hol legkevésbbé sem honos, alig hogy száz szenvedő után ha 5 —10 életben marad. S most pedig a zárlatok hogy mily szüksége­sek, főleg midőn pár év alatt az ország bármely ré­széből gőzparipán szaguldhat tova az emberiség ezer mértföldekre, s főleg a dunai fejedelemségek egy beköttetése után, kimondhatlan nagy marha ragály­zásoktól tarthatni, hisz ha visszagondolunk 1814-ik évre, midőn a szövetségesek táborával egész Párizsig terjedett a vész — ekkor egy kivéssé komolyabban gondolkodunk. Ennélfogva mig a dunai fejedelemségekben tel­jesen meg nem győződünk a felöl, hogy váljon ön­kéntesen nem támad e vész ? és pedig a dunai feje­delemségekbe kiküldött szakértői bizottmány által, s ha több időn által a bizottmánynak munkálatát a tények igazolják, csak azután lehetne erről tanács­kozni, de semmi esetre ezt megengedni elébb — ha szintén Bécsben elhatároztatnék is a veszteg zárlatok felállittása az orosz határszéleken. Mindezek tehát komoly és higgadt megfonto­lást kívánnak. Azomban mint tudom, a mostani m. k. földmivelési ministernek erős akarata a veszteg zárlatok rendezése, és pedig a hogy ezen congressus határozata kimondatott, mivel a némileg irányadó leend a szervezéseknek mikénti keresztül vitelében. Reich Albert. A közönség köréből.*) Tisztelt szerkesztőség! Kérem , szíveskedjék a következő soroknak helyet engedni becses lapja hasábjaiban. Nyilatkozat a „Nemere“ 95-ik és 96-ik számában „a közönség köréből“ felirat alatt megjelent czikröl. A távirda-lépcsöház minden nap estétől reg­gelig kivilágittatik a második emeletben lévő gáz­láng által, mely a lépcsöház alsó részét fényesen ki nem világítja ugyan, de elégségesen arra, hogy az egészséges szemű ember biztosan járhasson a lép­csőn. A rövidlátó megbotlik napvilág mellett is, arról nem tehetek úgymint a fejszédülésben és csú­szós betegségben szenvedők bajairól se. Néha meg történik, hogy a lámpás Isten tudja mi által elolta- tik ; e baj, miután észrevételeit, helyre állittatik, azonban több ideig is tarthat, mert a felülvizsgáló közegeknek lehetetlen őrt állani a lámpás mellett. A távirdai előszoba nem váró terem, hanem épen csak előszoba, a miről a czikkiró ur, úgy lát­szik, elfelejtkezett, mert a váró termek, p. о. a vas­útnál a várakozásnak, azaz hosszab tartózkodásnak szánt helyek, a melyekben az embernek igen is kell némi kényelem , hogy a várakozás kellemetlenné ne váljék ; e távirdai előszobák czélja azonban csak az, hogy az ember bemenjen, sürgönyét megírja, fel- adje s aztán eltávozzék. Erre elégséges egy asztal, egy vagy több fa­szék s oly légmérseklet, a melyben kényelmesen Ír­ni lehet, a mi itten rendesen fenn is tartatik. Igaz hogy az asztal tele van tentafoltokkal, ezeket azon­ban csak a sürgőnyiróknak köszönheti, és nagyon háládntlan munka volna azt megfesteni, mert pár hét alatt ismét piszkos lenne. Meglehet, hogy azon a napon csak egy szék volt az előszobában, a mi tormészetesen kevés volt azon két urnák; ezen a ba­jon egyszerűen segíthettek volna, ha még egy szé­ket kértek volna a hivatalnoktól. A „bűz“ részint a mellékszobában felálliiott vilányos telepek kipárolgásának tulajdonítható, több­részt azonban a sürgönyöket a távirdába felhozó inasoknak, hordároknak s efféle egyéneknek, kik tiz lépésnyire oly szagot terjesztenek magok körül, a mely mindenhez jobban hasonlit, mint a rozsa- olajhoz. Az előszobában uralkodó homály annak rová­sára esik, a ki a házat felépítette, s a czikkiró ur meg lehet győződve, hogy az állam kényelmesb helyiséget vett volna bérbe ha oly jutányos áron kaphatott volna, mint a jelenlegit. A négyszöglábnyi lyuk nem csak a czikkiró urat boszantja, hanem távirdai közegeket is, e ba­jon azonban nehezen segíthetni, mert e lyuk mellett mindhét oldal felől kémények vannak a falban, melyek lehetetlené teszik annak kitágítását. A toll hiányt illetőleg megjegyzem, hogy annyi tollfogyasz- tékot még sehol se láttam a világon, mint a brassai távírdában ; akár hány tollat ad ki az ember az elő­szobába, mind elviszi a közönség; ezt könyvkeres­kedő Zeidner ur is bizonyíthatja, a kitől írószerei­met szoktam venni. így megtörténik, hogy néha nincr toll az előszobában, tartaléktollak azonban min­dig vannak a hivatalban, és ha a czikkbeu említett hivatalnok valóban azt mondta, hogy más toll nin­csen az egész hivalban, hazugságot mondott. Külön­ben e hivatalnok, a ki nagyon becsületes ember és jól is emlékeszik azon jelenetre, egész másképen adja elő az esetet. (Folytatás következik.) *) Az e téren megjelent czikkekért csak is a sajtóhatóság ellenében vállal felelősséget „a szerkesztőség.“ Bécsi tőzsde és pénzek Brassóban Decz. 8. Pén z.. Osztr. nemzeti adósság ezüstben ...........................6u 90 » „ » papírban...........................59 — 1 860—ki sorsj. kölcsön 100 frt..........................................101 80 Nemzeti bank részvény................................................811 — Hitelintézeti „ 318 40 London................................................................................117 70 Ezüst......................................................................................117 50 Napoleond’or .......................................... 9 32'/ O s. k. arany................................................................. 5 57 'Д Ura................................................................................. 10 70 Magyar földteherm........................................................... 79 25 Bánáti............................................................................ 77 25 Erdélyi........................................................................... 75 50 P orosz tallér .................................................................. 1 75 I kesár.........................................................................................2 04 R ubel................................................................................. 1 84 Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Kenyeres Adoll.

Next

/
Thumbnails
Contents