Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-12-05 / 97. szám
386 — számíttatni (in medium Saxormm nostrorum connumerari), s fenntartás és kormányzás végett (ad conservandum et gubernandum) a város alárendelteitek (subjecimus). Egy szóval a szászfoldbe kebelezhettek. Ez időn kezdve ezen földterület meo-О szűnt Feliérvármegye része lenni, a melyhez különben is, mint a vajdák közvetlen joghatósága alatti várjószág, csak névleg tartozott, s nincs semmi nyoma, hogy Fehérmegyével ezután bármi viszonyban lett volna. A Zápolya János király 1531-beli, a „magyarázatok“ irói által maguk erősségéül felhozott, levele egyenes bizonysága ennek. Ott szóról-szóra áll ugyanis: „per- tinentiarum castri Therch in D i s t r i c t u В a r c z a existentiu m.“ És épen igy adatik elő ez 1623-ban is, midőn az irt évben Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszufalu Garcsin nevű rét felett egyességre lépvén, az erről brassai tanácsi férfiak által kiállított hiteles okmány az irt községeket úgy Írja le, mint a Bar- czaságon fekvőket. Már pedig mind János királyról, ki az előtt Erdélyi vajda volt, mind a fejérvári káptalanról, mely a fennebbi oklevelet ki állította, mind pedig a Brassó városi bíróról és tanácsról, a kiknek előadások után állíttatott úgy ki azon levél, mint annak szavai mutatják, csak feltehetjük, hogy tisz-. tán és kétségbe hozhatatlanul tudták azt, hogy a fenn nevezett terület hová tartozott. — Valamint a második oklevelet is olyanok állították ki, a kiknél biztosabban bizonyosan senki sem tudhatta, hogy a nevezett községek hová tartoznak. Az igaz, hogy ezen ilyetén viszonynak csak az 1533-dik évig kellett volna tartani, de az akkori zavaros viszonyok között úgy maradott az tovább is egészen az 1625 s még inkább az 1651-dik évekig, úgy hogy a jogviszonyok eredeti állása idő folytában csaknem homályba borult, s az 1625-dik évben már magok a brassaiak csak hosszas keresés után akadnak reája a jogczimöket meghatározott okmányokra. — Mennyire nem voltak tisztában magok a brassaiak, hogy ők mijogczimen bírják a törcs- vári uradalmat, mutatja a „magyarázatok“ irói által XII. szám alatt felhozott okmány, melyből láthatólag ők a fejedelemnek végtére is azzal erősködtek, miszerint ők Törcs- ! várát azon jogon bírják, hogy azt ők magok építették minden ellent mondás nélkül, s bírták sok időtől fogva in tuto d о m i n i o, és igy tehát mintha az nekik saját földükön épített ős birtokuk lett volna. Sőt a fejedelem állítására, hogy az fiskálitás és a brassaiaknak csak inscribál- tatott bizonyos summáig, azért azon inscrip- tio levelet producálják ; az Ulászló király fennelőadott számos levelei daczára, melyek közül az 1508-dik évi január 2-kán keltnek ezen szavai „Castrum nostrum Tereli titulo inseriptionis et impignorationis te- nent“ s az ugyan azon évben Pál fordultán keltnek ezen szavai „in summa sex millium et trecentorum florenorum inseri- bentes“ azt nyilván kifejezik: azt Állítják : „Mi tudván azt nyilván, hogy Törcsvára minékünk inseriptioban nem adatott semmi némü fejedelemtől, nem tudtuk elő hozni, mivel nem volt.“ — A fejedelem és országgyűlés állításával szembe, hogy azon törcsvári uradalomhoz tartozó községek eredetileg nem tartoztak a fundus regiushoz, hanem púra fiskalitások lévén Brassónak csak inscribál- tattak bizonyos summáig: úgy kívánták ezeket feltüntetni mint Törcsvár építtetésétől fogva általuk bírt örökös birtokokat. (Folytatása következik.) Magyar képviselőház. A jövő évi költségvetés tárgyalását nov. 30-án kezdette meg képviselukázimk. Szél Kálmán pénzügyi bizottsági előadó után G h i c z y Kálmán tartott terjedelmes beszédet hazánk pénzügyi helyzetét bírálva, némely megtakarításokat ajánlva. Pénzügylink jelen helyzetét komolynak, felette komolynak tartja, de ez idő szerint még nem két ségbeejtőnek, és azért nem is annyira ajánlja azt a néhány törlést, melyeket indítványoztak, hanem hogy a bajra figyelmeztessen, mert most még ideje van az orvoslásnak. E törléseket védeni fogják ugyan a részletes vitánál, de föczéljuk mégis, hogy a költségvetési vita elején a pénzügyi állapot valódi állásáról kellő fölvilágositás nyujtassék. G h y e z y után Kerkápoly miniszter beszólt hasonlókép hosszason, feltüntetve saját szempontjából pénzügyi helyzetünket. A miniszter azt állítja, hogy netto bevételeink az eddigi tapasztalások szerint évről évre vagy 67 millióra növekednek, miből azon következtetést vonta, hogy lia — mi nagyon kívánatos — kiadásaink növelésénél ezen határon alul maradunk, úgy pénzügyi helyzetünk nem romlik, de javul. Hogy e javulás az ellenkező látszat daczára némileg már is beállott, ezt a p. ü. bizottság egészen helyes számi- tása és azon körülmény mutatja, hogy bei kormányzati szükségeink fedezésére ma már összes tiszta bevételeinknek 35 %-át fordíthatjuk, mi g kezdetben annak csak 27 fordíthat!uk. Mindezekből végkövetkeztetésül azt vonja ki, hogy mert még mindig van az előirányzatban deficitünk, nagy okunk van a takarékosságra, a mi a gazdálkodás, de semmi okunk nincs a fukarkodásra, a mi a gazdálkodásnak épen ellenkezője. A pénzügyi bizottság többségének megállapodása szerint jövő évi költségvetésünk főtételei a következők : Kir. udvartartás 3.650,000, kabineti iroda és nyugdij 60,829, országgyűlés 800,000. Közösügyi kiadások : rendes szükséglete 22.713,892, i-endki- vüli szükséglete 7.616,202. Az 1849. évtől 1867-ig tettleg fennállott központi kormány közegeinek nyugdijai 270,000. — Államadóssági járulék 32,723.000. Horvát-Szlavonországok beligazgatáti szükséglete 4 millió 272,000. Nyugdijak 2,455,466. Fiume 85,120. — Állami számvevőszék 150,000. Ministerelnükség 329.180; személykörüli minisztérium 66,384. Hor- vát-dalmát miniszter és személyzete 47.800; belügyminiszter 2,724,475 ; közmunka és közi. minisztérium 5.536,088; földmivelés és ipar. keresk. minisztérium 10.209,439; kultusministerium 3.105.711; igazság- ügyministerium 10.190,094; honvédelmi minisztérium 6.690 ezer 652. Pendes kiadások szükséglete 157 millió, 636,451. A rendkívüli kiadások 75 millió 530,348. Hitel és pénztármüveleti kiadások összege 59.048,911. A rendes bevételek 152 millió 775,002 írtra rúgnak, a rendkívüliek pedig 29.401,435 frtr^a. Hitel és pénztármüveleti bevételek czimén 57.448,390 frt. folyik be, és igy a mérleg 52.590,883 frt hiányt mutat. Politikai szemle. Gróf Andrássy Gyula novemb. 23-ról közsürgönyt intézett a birodalom küludvaroknál lévő kép viselőihez, melyben az általa követendő irányt adja tudtuk Ezen nagy jelentőségű politikai nyilatkozatból a következő részt közöljük : (J felsége, a császár és kiiály méltóztatott engem külügyminiszterének kinevezni. Midőn hozzáfogok a feladathoz, melylyel felséges urunk akarata megbizott — teljes tudatával teszem ezt azon nagy nehézségeknek, melyekkel az egybe van kötve. Mindazon által két ok van, melyeknél fogva bizalommal fogok a nekem jutott küldetés teljesítéséhez. Az első : feltétlen hitem az osztrák-magyar monarchia életképességében és erejében, mely monarchia ma inkább, mint valaha az európai egyensúlyra nézve szükségesnek és az általános béke egyik nél- külözhetlen biztositékának bizonyul. A második az, hogy legbensőbb meggyőződésem szerint, miként elődöm elé, úgy elém is a birodalom életérdekei szabják a követendő politikát. Ezen politika a béke világos, nyílt és szilárd politikája. Sokkal jelentékenyebb lévén, sem hogy küldetését máshol, mint önmagában keresse, — sokkal nagyobb kiterjedésre, sem hogy területi nagyobbo dásra volna szüksége, az osztrák-magyar birodalom nem vágyhatik határainak semmiféle kiterjesztése után, úgy hogy nehéz volna bármely területi gyarapodást megjelölni, mely nem inkább zavarok forrásává válnék a birodalom két felére nézve. A birodalom nem kiterjedése, hanem erője az, minek пел elesere törekednünk kell a rendelkezésére álló csodás segélyforrások fejlesztése által. Azon előnyök, melyeket bár a legszerencsésebb háború is nyújthatna nekünk, sohasem érnének fel azokkal, miket a jóllét fokozatos emelkedéséből meríthetünk, melynek haladását még a belválságok sora sem állította meg csak egy pillanatig is. Külképviseletünkben jelentékeny változások vannak napi-renden. Sz.-Pétervári ' követté meghatalmazott miniszter czimmel b. L a n g e n a u Ferdinand lovassági tábornok neveztetett ki. Párisból Metternich herezeg visszalép ; helyét gr. A p- p о n y i, a volt londoni követ foglalja el; Konstan- tinápolyba kir szerint magyar diplomata Pulszky Ferencz küldetik. De szeretnök már azt is hallani, hogy Romá- niába küldenek a mi viszonyainkat ösmerő főconsult. A napokban nyílt meg két országgyűlés, a porosz és olasz. Az olasznak főjeléntöséget az kölcsönöz, hogy ez alkalommal Rómába, a rég óhajtott fővárosba gyűlt össze. A porosz országgyűlés főtevékenysége egyházi kérdések megoldására és uj iskolai törvény alkotására lesz irányozva. A német birodalom és Brasilia közt nagyobb confiietus keletkezett. Nem rég a'Rio Janeiróban lakó németek s az ottani polgárság egy része közt véres verekedés volt, melyben az ottani francziák is segiték a brasiliaiakat. Miután a hatóság az elfogott uémetqket szabad lábra helyezni nem akarja, a német birodalmi kormány a kiéli tengerészeti parancsnoksághoz kérdést intézett, kópes-e egy pánezélos hajót és két corvettet azonnal a brasiliai vizekre küldeni. Az igenlő válaszra a három hadihajó már elindult Brasilia felé, hogy szükség esetén fegyveres kézzel szerezzen elégtételt a német érdekek megsértéséért. Távirati tudosiiasok. Pari s, nov, 30. Gróf Beust iclc érkezett, ma Versaillesba megy; Thiersnél fog reggelizni, és holnap este Londonba utazik. London, nov. 30. A „Times“ szerint a pápa nem szándékozik Kómából eltávozni. Nincs remény az olasz kormánynyal való kibékülésre. Brüssel, nov. 30. A polgármesternek egy újabb proklamátiója felhívja a lakosságot, hogy a város becsületének érdekében tartózkodjék a manifestátióktól. A jelenlegi ministerek hajlandók visszalépni a kormányról, minélfogva felhívják politikai barátjaikat, hogy a kabinetnek Thomson által leendő megalakítását gyámolitsák. London, nov. 30. Wales herczeg jobban van. B é c s, nov. 30. A „Tagblatt“ szerint a birodalmi tanács decz. 27-kére fog megnyittatni. Az, megalakulása után az adóknak 3 hóra való folytonos beszedését fogná megszavazni, és erre jan. közepéig elnapolná magát. Több dalmátiai, istriai és gör- czi képviselő kinyilatkoztatá, hogy a bir. tanács munkálataiban csak tartózkodással veend részt. A krajnai képviselők mégjele- nése még kétes. B ü s s e 1, nov. 30. A boulevardok megnyitási ünnepélye alkalmából a nyugalom fenntartása végett erélyes intézkedések tétettek. A király nem vett részt az ünnepélyben. Páris, nov. 29. este. Joinville és Aumale herczegek kijelöltették a helyet a maguk számára a nemzetgyűlésben ; a herczegek a jobb centrumban foglalnak helyet. R óma, nov. 29. Az orosz udvarhoz kinevezett olasz követ, marchese di Carac- ciolo, tegnap elutazott, hogy állomását Pé- tervárott ismét elfoglalja. Az „Opinione“ 1 szerint a kormány a senatus elé akarja terjeszteni a vallási testületekre vonatkozó tör- i vényt, az alatt, mig a képv. kamra a bud- I getet tárgyálandja. Brüssel, nov. 29. A követek ka-