Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-12-05 / 97. szám

386 — számíttatni (in medium Saxormm nostrorum connumerari), s fenntartás és kormányzás végett (ad conservandum et gubernandum) a város alárendelteitek (subjecimus). Egy szóval a szászfoldbe kebelezhet­tek. Ez időn kezdve ezen földterület meo-­О szűnt Feliérvármegye része lenni, a mely­hez különben is, mint a vajdák közvetlen joghatósága alatti várjószág, csak névleg tartozott, s nincs semmi nyoma, hogy Fe­hérmegyével ezután bármi viszonyban lett volna. A Zápolya János király 1531-beli, a „magyarázatok“ irói által maguk erőssé­géül felhozott, levele egyenes bizonysága ennek. Ott szóról-szóra áll ugyanis: „per- tinentiarum castri Therch in D i s t r i c t u В a r c z a existentiu m.“ És épen igy adatik elő ez 1623-ban is, midőn az irt évben Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszufalu Garcsin nevű rét felett egyességre lépvén, az erről brassai tanácsi férfiak által kiállított hiteles okmány az irt községeket úgy Írja le, mint a Bar- czaságon fekvőket. Már pedig mind János királyról, ki az előtt Erdélyi vajda volt, mind a fejér­vári káptalanról, mely a fennebbi oklevelet ki állította, mind pedig a Brassó városi bí­róról és tanácsról, a kiknek előadások után állíttatott úgy ki azon levél, mint annak szavai mutatják, csak feltehetjük, hogy tisz-. tán és kétségbe hozhatatlanul tudták azt, hogy a fenn nevezett terület hová tarto­zott. — Valamint a második oklevelet is olya­nok állították ki, a kiknél biztosabban bi­zonyosan senki sem tudhatta, hogy a ne­vezett községek hová tartoznak. Az igaz, hogy ezen ilyetén viszony­nak csak az 1533-dik évig kellett volna tartani, de az akkori zavaros viszonyok között úgy maradott az tovább is egészen az 1625 s még inkább az 1651-dik évekig, úgy hogy a jogviszonyok eredeti állása idő folytában csaknem homályba borult, s az 1625-dik évben már magok a brassaiak csak hosszas keresés után akadnak reája a jogczimöket meghatározott okmányokra. — Mennyire nem voltak tisztában magok a bras­saiak, hogy ők mijogczimen bírják a törcs- vári uradalmat, mutatja a „magyarázatok“ irói által XII. szám alatt felhozott okmány, melyből láthatólag ők a fejedelemnek vég­tére is azzal erősködtek, miszerint ők Törcs- ! várát azon jogon bírják, hogy azt ők magok építették minden ellent mondás nélkül, s bírták sok idő­től fogva in tuto d о m i n i o, és igy tehát mintha az nekik saját földükön épí­tett ős birtokuk lett volna. Sőt a fejedelem állítására, hogy az fiskálitás és a brassaiaknak csak inscribál- tatott bizonyos summáig, azért azon inscrip- tio levelet producálják ; az Ulászló király fennelőadott számos levelei daczára, me­lyek közül az 1508-dik évi január 2-kán keltnek ezen szavai „Castrum nostrum Tereli titulo inseriptionis et impignorationis te- nent“ s az ugyan azon évben Pál fordul­tán keltnek ezen szavai „in summa sex millium et trecentorum florenorum inseri- bentes“ azt nyilván kifejezik: azt Állítják : „Mi tudván azt nyilván, hogy Törcsvára minékünk inseriptioban nem adatott semmi némü fejedelemtől, nem tudtuk elő hozni, mivel nem volt.“ — A fejedelem és országgyűlés állításá­val szembe, hogy azon törcsvári uradalom­hoz tartozó községek eredetileg nem tar­toztak a fundus regiushoz, hanem púra fiskalitások lévén Brassónak csak inscribál- tattak bizonyos summáig: úgy kívánták ezeket feltüntetni mint Törcsvár építtetésé­től fogva általuk bírt örökös birtokokat. (Folytatása következik.) Magyar képviselőház. A jövő évi költségvetés tárgyalását nov. 30-án kezdette meg képviselukázimk. Szél Kálmán pénzügyi bizottsági előadó után G h i c z y Kálmán tartott terjedelmes beszédet hazánk pénzügyi helyzetét bírálva, némely megtaka­rításokat ajánlva. Pénzügylink jelen helyzetét komolynak, felette komolynak tartja, de ez idő szerint még nem két ségbeejtőnek, és azért nem is annyira ajánlja azt a néhány törlést, melyeket indítványoztak, hanem hogy a bajra figyelmeztessen, mert most még ideje van az orvoslásnak. E törléseket védeni fogják ugyan a rész­letes vitánál, de föczéljuk mégis, hogy a költségve­tési vita elején a pénzügyi állapot valódi állásáról kellő fölvilágositás nyujtassék. G h y e z y után Kerkápoly miniszter beszólt hasonlókép hosszason, feltüntetve saját szempontjából pénzügyi helyzetünket. A miniszter azt állítja, hogy netto bevételeink az eddigi tapasztalások szerint évről évre vagy 67 millióra növekednek, miből azon következtetést von­ta, hogy lia — mi nagyon kívánatos — kiadásaink növelésénél ezen határon alul maradunk, úgy pénz­ügyi helyzetünk nem romlik, de javul. Hogy e ja­vulás az ellenkező látszat daczára némileg már is beállott, ezt a p. ü. bizottság egészen helyes számi- tása és azon körülmény mutatja, hogy bei kormány­zati szükségeink fedezésére ma már összes tiszta be­vételeinknek 35 %-át fordíthatjuk, mi g kezdetben annak csak 27 fordíthat!uk. Mindezekből végkövetkeztetésül azt vonja ki, hogy mert még mindig van az előirányzatban defi­citünk, nagy okunk van a takarékosságra, a mi a gazdálkodás, de semmi okunk nincs a fukarkodásra, a mi a gazdálkodásnak épen ellenkezője. A pénzügyi bizottság többségének megállapo­dása szerint jövő évi költségvetésünk főtételei a kö­vetkezők : Kir. udvartartás 3.650,000, kabineti iroda és nyugdij 60,829, országgyűlés 800,000. Közösügyi kiadások : rendes szükséglete 22.713,892, i-endki- vüli szükséglete 7.616,202. Az 1849. évtől 1867-ig tettleg fennállott központi kormány közegeinek nyug­dijai 270,000. — Államadóssági járulék 32,723.000. Horvát-Szlavonországok beligazgatáti szükséglete 4 millió 272,000. Nyugdijak 2,455,466. Fiume 85,120. — Állami számvevőszék 150,000. Ministerelnükség 329.180; személykörüli minisztérium 66,384. Hor- vát-dalmát miniszter és személyzete 47.800; belügy­miniszter 2,724,475 ; közmunka és közi. minisztérium 5.536,088; földmivelés és ipar. keresk. minisztérium 10.209,439; kultusministerium 3.105.711; igazság- ügyministerium 10.190,094; honvédelmi minisztérium 6.690 ezer 652. Pendes kiadások szükséglete 157 millió, 636,451. A rendkívüli kiadások 75 millió 530,348. Hitel és pénztármüveleti kiadások összege 59.048,911. A rendes bevételek 152 millió 775,002 írtra rúgnak, a rendkívüliek pedig 29.401,435 frtr^a. Hitel és pénztármüveleti bevételek czimén 57.448,390 frt. folyik be, és igy a mérleg 52.590,883 frt hi­ányt mutat. Politikai szemle. Gróf Andrássy Gyula novemb. 23-ról közsür­gönyt intézett a birodalom küludvaroknál lévő kép viselőihez, melyben az általa követendő irányt adja tudtuk Ezen nagy jelentőségű politikai nyilatkozat­ból a következő részt közöljük : (J felsége, a császár és kiiály méltóztatott en­gem külügyminiszterének kinevezni. Midőn hozzáfogok a feladathoz, melylyel felsé­ges urunk akarata megbizott — teljes tudatával teszem ezt azon nagy nehézségeknek, melyekkel az egybe van kötve. Mindazon által két ok van, melyeknél fogva bizalommal fogok a nekem jutott küldetés teljesí­téséhez. Az első : feltétlen hitem az osztrák-magyar mo­narchia életképességében és erejében, mely monar­chia ma inkább, mint valaha az európai egyensúlyra nézve szükségesnek és az általános béke egyik nél- külözhetlen biztositékának bizonyul. A második az, hogy legbensőbb meggyőződé­sem szerint, miként elődöm elé, úgy elém is a biro­dalom életérdekei szabják a követendő politikát. Ezen politika a béke világos, nyílt és szilárd politikája. Sokkal jelentékenyebb lévén, sem hogy külde­tését máshol, mint önmagában keresse, — sokkal nagyobb kiterjedésre, sem hogy területi nagyobbo dásra volna szüksége, az osztrák-magyar birodalom nem vágyhatik határainak semmiféle kiterjesztése után, úgy hogy nehéz volna bármely területi gyara­podást megjelölni, mely nem inkább zavarok forrá­sává válnék a birodalom két felére nézve. A birodalom nem kiterjedése, hanem erője az, minek пел elesere törekednünk kell a rendelkezésére álló csodás segélyforrások fejlesztése által. Azon előnyök, melyeket bár a legszerencsé­sebb háború is nyújthatna nekünk, sohasem érnének fel azokkal, miket a jóllét fokozatos emelkedéséből meríthetünk, melynek haladását még a belválságok sora sem állította meg csak egy pillanatig is. Külképviseletünkben jelentékeny vál­tozások vannak napi-renden. Sz.-Pétervári ' követté meghatalmazott miniszter czimmel b. L a n g e n a u Ferdinand lovassági tábornok neveztetett ki. Párisból Metternich herezeg visszalép ; helyét gr. A p- p о n y i, a volt londoni követ foglalja el; Konstan- tinápolyba kir szerint magyar diplomata Pulszky Ferencz küldetik. De szeretnök már azt is hallani, hogy Romá- niába küldenek a mi viszonyainkat ösmerő főconsult. A napokban nyílt meg két országgyűlés, a porosz és olasz. Az olasznak főjeléntöséget az köl­csönöz, hogy ez alkalommal Rómába, a rég óhajtott fővárosba gyűlt össze. A porosz országgyűlés főtevékenysége egyházi kérdések megoldására és uj iskolai törvény alkotá­sára lesz irányozva. A német birodalom és Brasilia közt nagyobb confiietus keletkezett. Nem rég a'Rio Janeiróban lakó németek s az ottani polgárság egy része közt véres verekedés volt, melyben az ottani francziák is segiték a brasiliaiakat. Miután a hatóság az elfogott uémetqket szabad lábra helyezni nem akarja, a né­met birodalmi kormány a kiéli tengerészeti parancs­noksághoz kérdést intézett, kópes-e egy pánezélos hajót és két corvettet azonnal a brasiliai vizekre küldeni. Az igenlő válaszra a három hadihajó már elindult Brasilia felé, hogy szükség esetén fegyveres kézzel szerezzen elégtételt a német érdekek meg­sértéséért. Távirati tudosiiasok. Pari s, nov, 30. Gróf Beust iclc ér­kezett, ma Versaillesba megy; Thiersnél fog reggelizni, és holnap este Londonba utazik. London, nov. 30. A „Times“ sze­rint a pápa nem szándékozik Kómából el­távozni. Nincs remény az olasz kormány­nyal való kibékülésre. Brüssel, nov. 30. A polgármester­nek egy újabb proklamátiója felhívja a la­kosságot, hogy a város becsületének érde­kében tartózkodjék a manifestátióktól. A jelenlegi ministerek hajlandók visszalépni a kormányról, minélfogva felhívják politikai barátjaikat, hogy a kabinetnek Thomson által leendő megalakítását gyámolitsák. London, nov. 30. Wales herczeg jobban van. B é c s, nov. 30. A „Tagblatt“ szerint a birodalmi tanács decz. 27-kére fog meg­nyittatni. Az, megalakulása után az adók­nak 3 hóra való folytonos beszedését fogná megszavazni, és erre jan. közepéig elna­polná magát. Több dalmátiai, istriai és gör- czi képviselő kinyilatkoztatá, hogy a bir. tanács munkálataiban csak tartózkodással veend részt. A krajnai képviselők mégjele- nése még kétes. B ü s s e 1, nov. 30. A boulevardok megnyitási ünnepélye alkalmából a nyuga­lom fenntartása végett erélyes intézkedések tétettek. A király nem vett részt az ünne­pélyben. Páris, nov. 29. este. Joinville és Aumale herczegek kijelöltették a helyet a maguk számára a nemzetgyűlésben ; a herczegek a jobb centrumban foglalnak helyet. R óma, nov. 29. Az orosz udvarhoz kinevezett olasz követ, marchese di Carac- ciolo, tegnap elutazott, hogy állomását Pé- tervárott ismét elfoglalja. Az „Opinione“ 1 szerint a kormány a senatus elé akarja ter­jeszteni a vallási testületekre vonatkozó tör- i vényt, az alatt, mig a képv. kamra a bud- I getet tárgyálandja. Brüssel, nov. 29. A követek ka-

Next

/
Thumbnails
Contents