Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-11-28 / 95. szám

— 378

ezen fiskális várukkal, mi közök lett \ olnu nekik mindezen várak és azok várnagyaikhoz ? —

Ilogy végre a Barcza földe már ezen első szakaszában az itteni viszonyok fejlődésének fiskális íöldvolt, azt bizonyítják az 13fiG-dik okmány ezen szavai: „Jurís- dictioni nostrae Regiae pertinentes*, ügy Lajos király 13f7-dik évi oklevelének szavai , melyekben világosan kivan fejezve, hogy a Brassóhoz csatolt 13 szász község továbbra is korona java maradand: „Coro- nae sicut haetenus íuerunt at deinceps sint annexae.“

Az 1615-diki országgyűlés és tiszta fiskalitásnak ismeri a törés vári uradalmat és hozzátartozó községeket; a Benkő trans- sylvániája szerint pedig: „pure Fiscalia, sívé Bona Coronae ... ab initio Regni Coro- nae attributa íuerunt.“

Mindezekből úgy hisszük eléggé kitűnik, miszerint a Barcza vidéke a lovagrend eltávoztával határőri rendeltetését nem vesztette el, hanem mint ilyen továbbra is fennmaradt; várai az azokhoz tartozott községekkel együtt a korona számára foglaltatván el, az egész hozzájuk tartozott vidékkel együtt mint egy terület alárendelteitek a székelyek ispánjának ; Brassóról neveztetvén el. Ez igy tartott addig, midőn a szászok privilégiumokat kezdvén kapni, lassanként innen kiemelkedtek. S ez volt a t őrös V á r i uradalom helyzete к i f e j 1 ő (lésének első szakasz a.

(Folytatása következik.)

Magyar képviselőház.

A képviselőház november 22 iki ülésén Tótb Vilmos belügyminiszter felel Dr. Pavlovits István két interpellatiójára.

Az első interpellatióra, — mely Lénárd Máténak, Szabadka, Újvidék és Zombor városok főispánjává lett kinevezésére vonatkozik, szóló a következőkben felel.

Hogy a főispánok kinevezése a koronának el- vitázkatlan jogai közé tartozik, hogy ő felsége a magyar király ezen jogát magyar belügyminiszterének előterjesztésére szabadon gyakorolja, azt a képviselő ur sem tagadhatja, s épen azért azon kérdésére, hogy mily elvek vezéreltek engem akkor, midőn Szabadka, Zombor és Újvidék szabad királyi városok főispánjának Lénárd Mátét proponáltam ő felségének kinevezés végett, felelni nem tartozom és felelni nem fogok. (Elénk helyeslés jobbfelöl.)

Miután azonban a képviselő ur ezen eljárásomat a törvényesség szempontjából támadta meg, sőt engem egyenesen törvényszegéssel vádol, kérdésének ezen részét hallgatással nem mellőzhetem.

Midőn e vádat emeli, hivatkozik az 1868. XL1V. törv. czikk 27. §-ára, mely azt rendeli, hogy az államkormány gondoskodni fog, miszerint a birói és közigazgatási hivatalokra, különösen a főispánsá- gokra, tekintettel a különböző nemzetiségekre, a szükséges nyelvekben jártas és különben is alkalmas egyének a lehetőségig alkalmaztassanak. Van szerencsém nem a képv. urnák, hanem a tisztelt háznak, egész tisztelettel jelenteni, hogy mióta szerencsém van belügyminiszternek lenni, két oly egyént hoztam ö felségénél propositióba a föispáni állomá sokra, kiknek mindegyike a szerbajka honpolgárok közé tartozik, nevezetesen Lazarevics Bazil Temesvár és Versecz szab. kir. városok főispánját és Vi dics Lázár, a kikindai kerület főispánját.

Vau szerencsém továbbá jelenteni, hogy Lénárd Mate, Szabadka, Újvidék és Zomber városok fois- I páuja az ezen városokban divó nyelvekben és igy a szerb nyelven is tökéletesen jártas.

A másik interpellátióra, melyet Pavlovits ur dr. Miletics Svetozár országgyűlési képviselőnek a váczi fogságból lett kiszabadulásának alkalmából rendezni szándékolt tüntetések betiltása tárgyában intézett, szóló válaszol a következőkben : ő nem ellenezte, hogy Miletics harátjai és tisztelői összejövetelt tartsanak, megbatározandók az ünuepély módozatait és részleteit; azonban egy gyűlésben megállapodás történt egy kiáltványra nézve, mely a szerbekhez van intézve, a Mileticsre kimondott Ítélet igazságtalannak moudatik, a magyarok pedig idegeneknek "neveztetnek s igy az ovatióknak nem annyira Miletics megtiszteltetése volt ez ólja, mint inkább a törvényes bíróság Ítélete elleni izgatás, és főleg fajgyűlölet.’ Szónoknak alapos tudomása volt arról, hogy ezen de- ! monstratiók ellendemonstratiót fogtak volna elöidéz- ! ni, melyek a hazára viszályt és veszélyt hoztak volna. Mindezen körülmények tehát szükségessé tet- ; ték a miniszter közbelépését, s erélyesen kijelenti,

; hogy a inig a többség és a király bizalmából miniszter lesz, soha sem fog megtűrni oly jelenségeket és demonstratiókat, melyeknek ezélja a fajgyűlölet terjesztése. (Elénk helyeslés.)

A mi azt illeti, hogy szándékszik-e feleletre vonni Lénárd Mátét, előre bocsátva azt, hogy egy csoport Lénárd laka előtt gyülekezett össze s ott az úgynevezett Miletics-liymnust énekelte, mely szintén telve van a magyarok elleni gyűlölettel és hemzseg az oly kifejezésektől, melyeket itt felemlitni, szónok nem tartja a ház méltóságával összeférhetönek.

Ily körülmények között a katonaság rendet csinált, de a nélkül, hogy a fegyvert alkalmazta volna. Ennélfogva szónok nem szándékszik a főispánt feleletre vonni, sőt eljárásával teljes megelégedését fejezi ki.

T a n ü g y,

A „Magyar Polgár“ 260-ik száma a Kászoni féle petilióra vonatkozólag egy téves közleményt foglal, melynek megvilágositására ugyanazon lap 268- ik számában ez áll :

Brassó, 1871. nov. 18.

A „Magyar Polgár“ 260-ik számában foglalt következő közleményt :

(о) „R é t h i L aj о s tanfelügyelő urnák meggyűlt a baja, mert a brassói iskolatanács rendőri vizsgálat alapján kimutatja, hogy a Kászoni-féle petitió, mely egy közösiskolát sürgettett Blumeuau külváros számára csak két hiteles aláírással dicsekedhetett, a többi 171 aláírással részint „szédelgés“ (er schwindelt) részint olyan Madarász József-féle utón jött öszve. Hat névnek nincs gazdája, tizenhárom már Ábrahám ölében élvezi az örökévalóság abc-éjét.

Ilyen körülmények között képzelhető a felterjesztés hangja, mely a brassói köszégtanács által elfogadva, egyenesen a minisztériumhoz indíttatott, kétségkívül a tanfelügyeleti intézmény nagyobb dicsőségére.“ — Jelentem, hogy nem gyűlt meg a bajom. —

U aggódott állapotomért, én megnyugtattam a fentebbi nyilatkozattal ; és ezzel be is fejezhetnek, ha a kérdésben forgó közügy elég érdekes nem volna egy pár körülmény fe derítésére.

Az 1869-iki évben Brassó város legfőbb autonom hatósága Dück György főbíró ur által kiállított és hitelesített statistikai táblázat szerint van Brassó városban:

1) iskolaköteles növendék 5387 ;

2) iskolába jár abból 2175.

Tehát 3000-nél több nélkülözi az iskolát,

Ezen statistikai táblázat meg van eredetiben a

m. k, vallás- és közoktatási minisztetiumnál, másolatban nálam.

Kérem jól meg nézni a számokat ! Csakugyan 5 ezer és 2 ezer van szóban. Ezt alig hibetné el valaki a sok mondva csinált dicsekvés után, ha a városnak egyéni és hivatalnoki minőségében legtiszteltebb egyénisége nem bizonyítaná.Ugyanazon statistikai táblázat szerint Brassóban magyarnyelvű iskolakötelesek száma 1126.

Megmondom már, hogy minő iskolák állanak azok rendelkezésére.

Az ev. reformátusoknak vau egy-egy osztályú kezdők számára való népiskolájuk; jár bele 80—90 gyermek.

Az evangélicus magyaroknak hasonlókép egy osztályú kezdőknek való népiskolájuk ; szokott járni bele 30 — 40 gyarmek.

Ennél több magyar tannyelvű iskola Brassóban egy talpalatnyi sincs.

Tehát az itteni magyar gyermekek ha akarnak sem tanulhatnak anyanyelvüköu.

Különben, hogy hányán tanulnak más nyelven is, azt mutatja ugyancsak a hivatalos kimutatás, mely szerint az 1126 magyar nyelvű iskolaköteles közül iskolába jár 354.

Ezen adatok alapján a melyeket — ismétlem Brassó város és vidék legfőbb autonom hatósága, a föbiró állított ki, — elrendelte boldog emlékű Eöt- : vös miniszter, hogy Brassóban annyi községi iskola állittassék, a mennyire szükség van. Ugyanakkor a miniszter előtt állott 166 Bolonya városrészbeli családapa kérelme, hogy azon városrészben iskola állittassék. A miniszter rendelete úgy szólott, hogy egyebek közt állittassék fel a Bolonyában egy községi iskola. Brassóváros hatósága azon rendelettel szemben egyfelől a képviselöházhoz folyamodott, másfelől elrendelte, hogy a bolonyai kérelem aláírói hallgattassanak ki rendőrileg.

A képviselökáz a panaszt nem vette tekintetbe. —

A rendőri kihallgatásról engem hivatalosan nem értesítettek. Annyit tudok, hogy a kérelem aláírásai

hitelesítve voltak a szomszéd atyák áltat s épen áta- lok Íratva alá.

Értesültem a felöl is, hogy a 166 aláíró közül előállott valami 120 (nem kettő) s a rendőrség faggató és ijesztő kérdéseire is nyilvánította, hogy kell iskola. —

Különben az egész bolonyai kérelem csak másodrendű fontossággal bir.

Ha áll a városi hatóság kimutatása, hogy 5387 iskolakötelesből csak 2175 jár iskolába, s ha érvényes Magyarországnak az 1868. évi XXXVIII. sz. alatt szemtesitott törvénye : akkor Brassóban minden kérelem nélkül is állítani kell nem egy, hanem több községi iskolát.

Ez értelemben újította megPaulcr Tivadar miniszter Eötvös báró rendeletét kétszer, és ez ellen tiltakozott Brassó városnak nem iskolatanácsa, hanem iskolaszéke, a mely esküdt tett elébb a törvény végrehajtására. A fennebbiek szerint itt csakugyan meggyűlhet valakinek a baja, de a tanfelügyelő nyugodtan érzi magát; legfőlebb a felett üa aggódik, hogy ezen ügy végleges elintézése mért húzódik oly mesz- szire és az a sok gyermek miért marad törvényszerű oktatás nélkül.

A mi a tanfelügyelői intézményt illeti, alólirott arról van meggyőződve, hogy ezen brassói kérdés támasztása és isten után sikeres mogoldása is nem ellene, hanem nagyon is mellette bizonyít ezen in- tézvény szükségességének.

Különben legyen kinek kinek az ö hite szerint csak fejlődhetnék a közművelődés !

R ó t h i Lajos, tanfelügyelő.

Osztrák ügyek.

E világon minden csak azon helyet tarthatja meg melyet betölt. Ezen nagy igazság a mily emberére akadt a kiil-ügymioiszteri székén, ép oly nehezen találja fel azt, az osztrákminiszter elnök székén. Hiába! tempóra mutant, et ministres in illos. Tegnap Kellersperg ma Auersperg .... holnapról nem állok jót. Ragadjuk meg tehát az alkalmat, — mert holnap kitudja, hogy ki és mi lesz, s állitsuk össze bécsi tádósitá- sok alapján az osztrák minisztériumot : Auersperg Adolf elnök és honvédelmi miniszter, Lasser belii- gyér, Chlumetzky földín., Unger tárczanélküli, Gla- zer igazság, Stemayer közokt.-m-nisztor ; a pénzügyi és keresk. tárczákra nézve még nincs megállapodás. — Grocliolszki maradása végett alkudozások folynak.

Auersperg herczcg a képviselői értekezleten előterjesztette programmját, hol az átalános vita alá vonatott.

A reichsrathi lengyel képviselők háromtagú bi- bottságot neveztek, ki, melynek tagja : Zyblikiewitz, Czerkawski és Wodzicki Lajos, s melynek feladata a belügyek vezetésére hivatott személyiséggel érintkezésbe jutni igyekezni s esetleg Gácsország állását illetőleg a cislajthán államtestben alkudozásokba bocsátkozni.

Az Auersperg lierczeg által előterjesztett programra sarkpontját képezi, a reichsratli választások behozatala s Galicziával, a horváth mintára kötendő kiegyezés.

A német alkotmányira képviselők értekezlete ki jelentette, hogy Auersperg kormányát támogatni kész. —

Ha a lengyelek, csehek, morvák értekeznek, nem késnek a horváthok is. Zágrábban e hó 21-kén nagy értekezlet tartatott, melynek ezélja az, hogy az unionista párt szervezetét erősebb alapra állítsa, a mi a táviratok szerint úgy látszik sikerült. Hihető, hogy a mint az unionista párt szervezetten, ereje összes öntudatában, lép ki a síkra, a nemzeti párt szélsőinek reményei tetemesen lelohadnak és tán sikerülni fog, a törvény alapján oly megegyezést létrehozni, mely a horváth-magyar szövetséget megin- gathatlanná teszi.

A lengyelek azonban már most is részt vesznek a reichsrathbau, s a kiegyezés a reichsratli által kiküldendő bizottság utján történnék, mely utón való kiegyezésre a csehek is felhivattatnának. Az értekezlet, liir szerint, megelégedéssel hallgatta a hg. előterjesztését és megígérte, hogy kormányát pártolni fogja.

A lengyelek értekezletükben határozottan körülírták a módosításokat, melyek teljesitése mellett a reichsratbban részt vehetnének. Ugyan ez értekezleten szóba került, vájjon a lengyelek részt vegyenek e a föderalista congressusban, s ez részükről liatáro- zottau visszautasittatott.

A lengyelek kijelentek, hogy az ö álláspontjuk egészen más, mint a cseheké, miután a csehek igno- rálják a reichsrathot, a lengyelek ellenben abban folytonosan részt vettek , s most is részt venni akarnak.

Ily körülmények között a prágai foederalista congressus igen furcsa szint öltött. Nem tud összeülni. Cseh lapok ezt azzal mentik, hogy csak is kevesen voltak meghiva, s a czél csak az vala, hogy