Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-11-28 / 95. szám
Brassó, 1871. évi am szám. Kedd, november 28. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre • • 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: KenyeresAdolf ügyvédi irodája, Nagypiaezon. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobbhirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Kanmer nyomdájában. Helyre igazítása a „Hajdani törcsvári uradalom jogi állapotához“ czimii, brassai városi közönség neve alatt kiadott magyarázatoknak. (Folytatás.) A német lovagrend eltizetése után na- gyot ugranak a „magyarázatok“ írói, egészen az 1377-dik esztendeig, a mikor abras- saiak a törcsvári hajdoni favárhelyére újvárat építenek. Épen mintha e vidék Rübé- zál országa lett volna, mely a német lovagrend elmenetelével elsülyedve, 150 év múlva jelenik meg ismét. S valóban, ha a történetet nem felderíteni, hanem megho- mályositani akarjuk: akkor legczélszeiiibb is abból minden összefüggés nélkül egyes jeleneteket kiszakasztani s előzmény, összefüggés és lehető' kifej lés nélkül terjeszteni elő; mert akkor leend benne elég homály és érthetetlen , mit félre magyarázni lehessen. Hogyan értsük meg ugyan is, — ha a törcsvári uradalom jogi állapota fejtegetését az 1377-dik évvel akarjuk kezdeni, avagy csak a Lajos király ekkori leveléből látható azon jeleneteket: miszerint a brassaiak önként egy fiskális várat építsenek, s a király kijelenti, hogy a névszerint megnevezett 13 szász falut Brassóhoz csatolja, de megtartja jogát, hogy várnagyokat fog továbbra is nem csak ezen uj várban, hanem Höltövény várában is tartani, s kiköti, hogy a Brassóhoz csatolt községek „coronae si- cut hactenus fuerunt sic et deinceps sint an- nexae satb.“ Valóban nevetséges ilyen eljárással akarni kimutatni a kolozsvári ügyvédi egyletnek a 4-dik lapon állított „nagyon gyarló történelmi készültségét!“ — Mellékesen megemlitnek ugyan egy 1366-ban kelt oklevelt, de csak azért, hogy elmondhassák, miszerint abban Törcsvárról mi emlités sincsen, s elmellözzék azt a mi lényeges , hogy felvan ám abban említve, miszerint Zláníálva, Türkös, Hosszufalu és Csernátfalva 1366-ban a brassai fiscalitás- hoz tartoznak ezen szavakban : „in Provincia Brassoviensi habitas sat. et Jurisdiction! Nostrae Regiae pertinentes,“ Ha a törcsvári uradalom jogi állapotát úgy akarjuk fejtegetni, hogy azt elis lehessen hinni : akkor abban ilyen salto mortale- kat nem szabad tenni; mert habár gyérek is az adatok a legrégibb korból: de még is elegendők arra, hogy azokból józan következtetést huzni lehessen. Annyit már fennebb láttunk, miszerint a német lovagok a Barczát nem előbbi érdemeikért jutalom vagy ajándék (donatio) gyanánt kapták mint a nemesek birtokaikat, hanem minthogy itt a bebetörő Kunok és Besenyők ellen határőrségre volt szükség, a végett, hogy ezt betelepítvén legyenek itt az ország határának oltalmazó!. Az általuk telepitett szászság s addig itt lakott népség általában (homines nunc quocjue terram inhabitantes praedictam) az ők szolgálatukra rendeltettek ugyan, (ad eorundem fratrum servitium) azonban ezen szolgálat koránt sem lehetett jobbágyi úrbéres szolgálat, hanem a dolog természete) szerint vár- és határőri szolgálat, mint azt, ezen hely és a lovagok rendeltetése kívánta. — A lovagok alig 14 éUg tartott itt létök alatt ezen határőrvédelmi szükség, tudjuk hogy nem szűnt meg. ' Azért az ők elmenetelükkel sem váraik le nem rontat- tak sem a határvédelmi intézmény fel nem bomlott, hanem mint a jelek mutatják tovább is fennmaradott. Legfennebb az egész állásán annyi változtatás tétetett, hogy a határőrségi védelem vezetésére a várakba a lovagok helyett várnagyok tétettek, s ezeknek igazgatása előbb a szekélyek grófjára később az erdélyi vajdára bizatott. A terület maga, minthogy fiskális föld voltánál fogva a székelyföldhöz nem csatoltat- hatott: névleg Fehérvármegyéhez számíttatott ugyan, de ez úgy látszik, hogy merőben csakis szóbeli oda számítás volt, mert a főhatóságot nem csak a várak, hanem a város és vidék felett is, még miután azok kiváltságokkal láttattak el s egymással szorosabban össze csatoltattak is: a székelyek ispánja gyakorolta; mint ki tetszik ez Zsig- mond király 1395-beli rendelete ezen szavaiból : „Brassóvárosának birája és hűtés polgárai a mi székelyeink ispányja elébe, mint a ki azon polgáraink és vendégeink rendes birája, hivassanak törvénybe a panaszlók által, az igazság megtagadásának oka adására és illető Ítélettétel végett.“ Hogy melyek voltak ezen fiskális végvárak, mind, egész pontossággal nem tudjuk ugyan kimutatni. De hogy az egyik főbbek közé tartozott Feketehalomvára, melyből Feketehalom mezőváros is német nevét vette: mutatja azon esemény, hogy midőn István Béla fia „dux Transylvanus et dominus cumanorum“ atyjával mégha- sonlott, ide vonta 1265-ben magát, s ide volt darabig bezárva. Hasonló jelentékeny lehetett a krizbai vár (castrum Heltven), melyről egy 1344-beli oklevélből tudjuk, hogy az irt évben a mai Vas grófok ősei, Vas Miklós és László benne voltak elfoglalva, mert 1459-ben La- bathlan János székelyek ispánja Törcs, Heltven és K. i r á 1 у к ő várak parancsnokainak hagyja meg, hogy Miklosvárszék szabadságát sepsiszék ellen oltalmazzák. Ide tartozhattak az épen most említett Töfcsvár, Királykő és brassai hegyi vár (Mons Brassobus), melyről azt olvassuk Chal- cliocondylasból 1397-ből, hogy Bazajet török császár Myrrha oláh vajdát megtámadván, ez feleségét és gyermekeit a Brassóthe- gyivárba hozta. Továbbá tndjuk, hogy 1330-tájatt a Feketehalomvárába vonult barczai szászok Robert Károlyinak sokáig ellen állanak, s azt Grosz János és Jakab 1331-ben adják fel; igen, hogy 1421-ben a brassai hegyi várba vonul a nép A murâtes török császár ellen; igen hogy 1460-ban Brassó, Törcs- vára, Királykő és Hőltövényvárai élelmezésére 100 arany forintot ád. Mind ezen várak, a hozzájok tartozott Barcza vidékével együtt mint corona javai, vagy fiskális terület függőitek a székelyek ispánjától ; mire elég bizonyságul szolgáltnak Zsigmond király 1395-beli rendelete fenuidéze'tt szavain kívül Apor András székely ispán 1349-beli levele szavai: „Nos magister Andreas Comes Siculorum, Bras- soviensium sat.“, továbbá Nagy Lajos király Lewkus magisterhez irt levele: „Fi- deli suo viro magnificio magistro Stephano Comiti siculorum suorum et ejus vices g er en ti in Brassó salutem et gratiam.“ Mindezekből világos, hogy a Barcza vidéke a német lovagrend eliizetésével ha- tárőri természetét nem vesztette el; hanem őrvárai őrségükkel együtt a székely ispán fősége alatt a hozzá tartozó vidékkel együtt mint ilyen fennmaradtak, — s mint az oklevelek bizonyítják már kezdet óta к о г o- n a javainak tekintettek. Hogy Törcsvárról nem neveztetett kezdetben, annak oka igen természetes és egyszerű. Kezdetben ugyanis, mint láttuk több őrvárak voltak benne, mik között az akkor gyanitha- tólag csak másod rangú faerősség — főszerepet nem játszódhatott. Igen természetes azért, hogy akkor a Barcza főhelyéről Brassóról neveztessék el, melynek hihető hogy vára is legnagyobb lehetett, s a hol úgy- látszik, hogy a székelyek ispánjának helyettese (vicesgerens) is tartózkodott. Ezért az 1366-beli Stanislaus-féle oklevélben is a négyfalunak a barczai fiska- litáshoz tartozása igy van kifejezve: „in Provincia Brassoviensi habitas — et Jurisdiction! nostrae Regiae pertinentes.“ Hogy továbbá a barczai szász faluk és a későbbi törcsvári uradalom községei kezdetben mind ezen fiskális várakhoz tartozó közös fiskalitást tettek : azt mutatják az utóbbiakra nézve az épen most emlitett szavak; melyek nyilván ki mondják, hogy azok a brassai provincziában vannak; továbbá Ulászló kir. 1456 - beli rendelete, melyből látszik, hogy ugyanezen négy faluban a 10-det a törcsvári várnagyok akarták elfoglalni ; a szász falvákra nézve mutatja ezen fiskális várakhoz tartozást, már maga az, hogy épen úgy ezek felvigyázó- jóktól függöttek, mint a várak ; a várak sorsában szoros részt vesznek, midőn a törcsvárit önként újra építik; azokkal olya - tén viszonyban és összeköttetésben vannak, miszerint a közelben levők már kezdetben ezen várokról neveztetnek el, mint Höltö- vényváráról Höltövény, Brassóról Brassó s Feketehalom váráról magyar nyelven Feketehalom; de mutatják különösen Lajos király 1377-beli adomány levelének ezen szavai: „declaramus tarnen ut in aevum, sive hungaros sive teutonicos, sive de alia natione, quos voluerimus et elegerimus in eorum Comitem, Judicem et C a s t e 11 a- numdicti növi castri et etiam Castri Heltven praeficiendi habemus et retinemus pote- statem.“ A király ezen levele által a 13 szász falut Brassóval szorosabban összekapcsolja az addiginál, s némi privilégiumokban is részelteli; de azért kiköti, hogy nekik tovább is ispánt, birát és várnagyokat fog tenni. Ha ugyanis a Barcza vidéki községek nem tartoztak volna eredetileg együvé
