Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-11-03 / 88. szám
seink tudvalevőleg nagyon is igénylik a superinten- dens olaját, bogy világíthassanak. Mégis kénytelenek vagyunk alakilag czíkkiróval tartani, miután a felsőház hiányos képviselet, és amely úgy is alig több mint egy történelmiek. De azért sohasem határozhatják magunkat hamvas zsákban való gyászolásra, a nemzet szerencsétlensége fölött. Czikkiró kiemeli, hogy az 1SG5 Decz. 28-iki leirat világosan mondja: „hogy az idáig kelt törvények jog ereje nem változtatik.“ Itt megjegyezni kívánjuk, hogy ezen állitás csak addig lehetne érvényes, mig a régibb törvények újabbak által el nem lettek törölve, mivel az alap elv „lexposterior derogat priori“ oly erősen áll, hogy magok a czikkiró sóhajai az elvesztett kiváltságos jog álapotáért sem lennének képesek ezt elfujni. A rendelet, mely a Törcsvárividék közzégeit Brassóvidékéhez, valamint a Talmács és Szelistye községeit Szebenszékhez békeblezné : még a jövő titka. Igaz ugyan, hogy az szabad rendelkezésből történt. — Egy módozat az, mely alkotmányos elméletnek nem felel meg, azomban áll az, hogy e szabad kéz a törvény két tényezője által takarva volt; hogy ezen rendelet egy ideiglenes jelleget viselt ; hogy ezen községek az eddigi jogtalan állapotban utóvégre is tovább nem íiagyathatnak , és hogy azok lakosainak kétségtelen politikai jogaikot valahol gya- korolniok kell. E kérdés már többször nyert nevezett lapban világot s bizonyitékokban sem maradt adós, hogy a lamentatiók ezen rendelkezés fölött kevésbé az alkotmány iránti boszuságból — törvénytelen eljárá sok ellen — mint önző félelemből fakadtak, mely félelem, ha az ügyet valódi szempontból tekintjük nem igazolható ! Gyászhir. Egy derék polgárral, jó családapával, — munkabíró, munka szerető férfival megint kevesebb van városunkban. V I Z Y E E II E N C Z meghalt. Egyikünk sem akarta elhinni, midőn f. hó 1- éu délután először hallottuk ; hiszen csak most találkoztunk vele : ki az elébb, ki tegnap ! És midőn mégis el kellett hinnünk mélyen megilletöltünk mindnyájan, mert halála érzékeny veszteséget okozott sorainkban. V i z y F e r e n c z 35 éves volt ; mint tanácsi titkár a büntető törvényszéli vizsgáló birájakéut működött. Egy volt azon kevesek közül, a kik számára bizonyosnak tartá, mert óhajtá, a közvélemény a törvényszéki ülnökké kineveztetóst. Eddigi bírói működésével tiszteletet, szeretetet és bizalmat szerzett maga iránt. De megérezzük hiányát társadalmi életünk terén is, mert nem volt oly egyleti működés mikö- zöttüuk, a melyben jelentékeny szerep ne jutott volna elhunyt barátunknak. A r. cath. egyházi bizottságnak jegyzője, a jó tékonysági egyletnek egyik első munkása, a magyar kaszinónak levéltárnoka, a testvériségi magyar bizottságnak titkára, az iparegyletnek tagja : mindeni il* ■ ip— IIIMI4I ........................................... refo rmata lenni, s átváltozott lutherána megyévé -Egy rész azonban ezen átalakításnak a küzdelem nemes fegyverével: szilárd akarattal ellenszegült, ref. hite mellett megmaradott rendületlenül. Midőn a körülmények nelviek nem kedveztek, és ők az átalakítást nem gátolhatták, akkor külön szakadtak, — s bár kevésre leolvadva s törmérdek nehézségekkel küzdve másfél száz évnél tovább megőrizték tételüket ; mig végre az 1822-ik évben uj életre keltek s alapították a brassói év. ref, egyházai . — Mig azt elérhették küzdeni, és a küzdelemben tűrni kellett a ref. magyarságnak. A tüzelem nemes volt, mely a le nem győzhető bajokat rendithetlen lélekkel viselte és hallgatott; türelmök néma erény volt, de az méltó a leghangzóbb ékesszólás dicséretére, mert a lelkeket a kétségbeeséstől őrizte, és oly menedékül szolgált, melyen az üldöztetés zivatarjai erőt nem vehettek. Habár egyeseket, és különösen egyházi személyeket — papokat száműztek is, mint p. o. Krizbai Tamás ref. papot 16G8-bau és később sok mást, azért a hivek lelki ereje nem tört meg: ők küzdöttek és tűrtek egy jobb jövő reményében. Krizbainak elüzetésével azonban az egyház színezete nagyon megváltozott. Az utána következett papot részint elődje példája, részint a fenyegetés hatalma visszariasztott Ja küzdelemtől, s kész volt megtagadni ref. hitét, s egyházát lutháránnak tekinteni. Így vélte ö magát biztosítani a Brassóban való ma- radhatásra.^Terve azonban nem sikerült, bárha magát nyilván a szász lutheranizmus karjaiba vetette is, mert Apafi fejedelemnél bevádoltatott, és ennek folytán eltétetett innen. (Folytatása következik). — 350 — ben és mindenütt nagy előmozdítója volt a közügynek. Midőn nov 1-én reggel családja köréből hivatalába ment, semmi jel sem engedé sejteni a csakhamar bekövetkezett csapást. Ott is a hivatalban a maga rendjén végezte minden teendőjét s midőn 12 órakor haza indult, inkább még derült jó kedélye lehetett feltűnő. És ime, alig ment néhány lépést az ajtó felé, egyszerre csak összeomlott és meghalt szó nélkül ! Leírhatatlan csapás a szegény ifjú nőre a ki három gyermekével épen akkor marad árvaságra, midőn biztos kilátásuk lehetett, hogy a férj és apa érdemei s munkája által sor-suk naponta emelkedni f°S' — Hát a szegény édes anya szenvedése, a ki özvegységben, aggodalmas éveken keresztül növelte két fiát ! S ime most dől ki az egyik, a nagyobbik, az öreg anya szemeláttára, midőn minden öröm betelt volna benne ! Isten adjon vigasztalást a vélétleniil megszo- morodottaknak ! (A családi gyászjelentés igy hangzik :) —""Ti й1 Ж» «5 «-*1 brassói törvényszéki vizsgáló bíró, a brassói r. hath, egyházmegye es jótékonysági egylet választmányi tagja és jegyzője, az ipar-egylet tagja, a brassói magyar casino-egylet levéltárimba nincs többé! A kérlelhetlen halál agyvérömlés által f. november hó 1-én déli 12 órakor hivatalos működése közepette hirtelen ragadta ki őt az élők sorából tevékeny életének 35-ik évében. A boldogultunk özvegye szül. Páncél Tci'CZ és három kiskorú árvái: Ferenc, Teréz, Vilma, — továbbá a boldogult édes anyja özvegy VÍZJ Vilma, testvérei YiZJ József törvényszéki titkár, Vizy Vilma és férje törvényszéki levéltárnok Fclircollieíl Vilmos, továbbá apósa Páncél Joachim városi tanácsos és neje szül. IrK Teréz, úgy nemkülönben sógornője Páncél Llliza és férje magán mérnök Fl*Üi>f>e«& Károly, végül sogora Páncél István végzett jogász és hajadon sógornője Páncél Karolina — fájdalomtelt szivvel tudatják ezen szomorú esetet minden ismerő sokkéi. A kedves elhunytnak hűlt tetemei f. november hó 3-án d. u. Y34 órakor a Sz.-János utzában G18 szám alatt fekvő lakásából fognak a bolonyai r. kath. temetőben öröknyugalomra tétetni. Az engesztelő áldozat f. hó 4-én reggel Y28 órakor fog a r. k. plébánia templomban megtartatni. Béke hamvainak! Brassó, november hó 2-án 1871. Osztrák ügyek. Egy pár nappal ezelőtt világosnak hittük, hogy a válságnak ma-holnap vége leend. Most azonban egész másként beszélnek a bécsi lapok. Egyhangúlag kijelentik, hogy a helyzetben semmi változás. A cseh lapok ellenben a düh legvadabb kifejezéseivel támadják meg a magyarokat. A „Politik“ a magyarokat „a szabadság orgyilkosainak“ nevezi, és a történelem hallatlan fal- sificatiójával azt állitja, hogy a szlávok 48-ban a szabadságért küzdöttek, a magyarok „zsarnoki túlkapásainak“ pedig az absolutismus bekövetkezése köszönhető. A „Pokrok“ kijelenti, hogy ezentúl csak a viselt közterhek képezik a köteléket, mely Csehországot Ausztriához fűzi. A „N. fr. Presse“ újból közelebb visszi a dolgot a vég eldöntéshez ; irja a következőket ; Pénteken délelőtt ő felsége elnöklete alatt cis- lajtán minisztertanács tartatott. Ez volt a Hohenwarth- cabinet utolsó hivatalos föllépése. A minisztertanács csak rövid ideig tartott s tárgya az volt, hogy a ca binet visszalépésének elfogadásáról hivatalos közleményt tőn. Mától fogva a cabinet csak ideiglenesen vezeti az ügyeket. Azon nevek közt kiket ma az uj kormány számára emlegetnek Potocky grófon kiviil Gablenz tábornok is szerepel, kire állítólag fontos szci’ep várakoznék. Maga a nevezett lap csak feltét > len hitelt ad e hírnek. A „Pester Loyd“ azt állitja. hogy Schmerling eddig egyszer sem fogadtatott ö felsége által, a „Prés • se“ ellenben azt akarja tudni , hogy Schmerling bizatott-e meg ö felsége által a cabinet alakításával. (??) Ugyancsak a „Presse“ a lengyelek felé fordul, s о következőket módja nekik : A németeknek és a lengyeleknek évek hosszú során át tartó félreértés után ismét alkalom nyílik egymás kölcsönös megértésére. A polgárminiszterium nem tndta magához vonni a lengyeleket, és kilépésük a birodalmi tanácsból a Hasner-cabinet bukását lényegesen sietteté ; Potocki az időt hiábavaló kiegyezési kísérletekkel elfecsérelte és Hohenwarth sem engedélyezett semmit, mert parlamenti támogatásban nem részesült. Mi még néhány hónappal ezelőtt egy lengyel-német szövetséget sürgettünk, ámde a kedélyek oly annyira felin- geriilvo voltak, a birodalmi tanácsban a kisebb töredékek oly mereven foglaltak állást, hogy Kechbau er kísérlete a németek és lengyelek közt egyezséget hozni létre, kézzelfogható alakot nem nyerhetett. — Ma a tényállás változást szenvedett. A lengyelek és a németek újra az alkotmány alapján talál- kozandnak, a megszakadt alkudozásokat újra felvo- endik s ezúttal bizonyára nem eredménytelenül, ha csak a lengyelek a kibékülés jobbját nem fogják elbizakodva visszautasítani ; Kechbauer, úgy látszik, 1869 ben kidolgozott javaslatából indult ki a lengyel követekkel folytatott legutóbbi tanácskozásoknál és о ! javaslata állítólag megnyerte a lengyelek hozzájárulását. — A munkálatban Kechbauer kimondta Galiczia különállását és igy a galicziai resolutio alapkövetelményét betölté, miből következik az is, hogy a galicziai országgyűlésnek még jelen vezérei sem foglalhatnának el visszautasító állást. Elvárjuk tehát, hogy a legközelebbi törvényes birodalmitanácsban a lengyel országgyűlés követei megjelennek. Hire terjed, hogy a német alkotmány párt egyes tagjai tanácskozást kezdettek a lengyelekkel. — Mindezt egybevéve pedig valóban égető szük- ségünek látszik, hogy a válság a legsietőbben végleg Lefejeztessék. K ii I f ő I (I. FRANCZIA ÜGYEK. Pouyer-Quertier franczia pénzügyér kész az ötödik félmiliárdot 95 frankos árfolyamú 5 °/0 kos jövedékekben azonnal lefizetni, azon kikötés mellett azomban, hogy e papírok 1879 év előtt piaczra ne legyenek bocsáthatók. A nemzetgyűlés 99 millió frankot szavazott meg a háború által károsultak között leendő kiosztás végett. Ebből egy millió előre nem látható esetekre, nevezetesen a Franeziaországba menekült elsass-loth- riugiaik felsegélésére tartatik fenn. A bonapartisták által Korszika szigetén rendezni akart comoedia csúfosan megbukott. A párt kisebbségben van a megyegyülésen s nem volt képes Napoleon herczeget elnökké megválasztatni, a ki most egy pár szomorú tapasztalással gazdagabban letette mandátumát s oda hagyta a szigetet. Ilir szerint Ferry Károly, kit Thiers rendkívüli biztoskép küldött Korszikára. fel volt hatalmazva a inegyegyü- lést feloszlatni, mihelyt az hatáskörét átlépte volna. Párisi lapok szerint a kormány tekiutetbe veszi a párisi foglyok mellett nyilvánuló közhangulatot, a nemzetgyűlés összeülésével általános anmestiát fog javaslatba hozni a felkelők számára.* NÉMET ÜGYEK. A „Frankfurter Zeitung“ szerint a német helyőrségi csapatok visszaszállítása, a legújabb egyezmény értelmében a német csapatok által odahagyandó megyékből, múlt hó 28-ikán megkezdődött s mai nap bevégzödik. OROSZ ÜGYEK. Az orosz kormány által kidolgozott uj vedrend- szer megvalósítása esetére az activ és rendes katonákból s honvédekből álló hadsereg 1.234,400 emberből 2488 ágyúból állana, a gyalogság hetvenegy hadosztály és hat lövészdandárra oszlanak. Ezenkívül a Kaukasus mertartja külön hadserget, s a várak helyőrségei, valamint az úgynevezett helyi csapatok önálló testet képeznek. Ezekkel együtt az összes orosz activ sereg 1,852.000 emberből állana, mely az irregularis csapatokkal és a 338.000 főre tervezett nemzetőrséggel, majdnem két és fél milliónyi haderőt képvisel. Európai háború esetén a seregből állítólag másfél millió jöhetno alkalmazásba. ____________
