Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-11-03 / 88. szám

seink tudvalevőleg nagyon is igénylik a superinten- dens olaját, bogy világíthassanak. Mégis kénytelenek vagyunk alakilag czíkkiróval tartani, miután a fel­sőház hiányos képviselet, és amely úgy is alig több mint egy történelmiek. De azért sohasem határozhatják magunkat hamvas zsákban való gyászolásra, a nemzet szerencsétlensége fölött. Czikkiró kiemeli, hogy az 1SG5 Decz. 28-iki leirat világosan mondja: „hogy az idáig kelt törvé­nyek jog ereje nem változtatik.“ Itt megjegyezni kívánjuk, hogy ezen állitás csak addig lehetne érvényes, mig a régibb törvények újabbak által el nem lettek törölve, mivel az alap elv „lexposterior derogat priori“ oly erősen áll, hogy magok a czikkiró sóhajai az elvesztett kiváltságos jog álapotáért sem lennének képesek ezt elfujni. A rendelet, mely a Törcsvárividék közzégeit Brassóvidékéhez, valamint a Talmács és Szelistye községeit Szebenszékhez békeblezné : még a jövő titka. Igaz ugyan, hogy az szabad rendelkezésből történt. — Egy módozat az, mely alkotmányos elmélet­nek nem felel meg, azomban áll az, hogy e szabad kéz a törvény két tényezője által takarva volt; hogy ezen rendelet egy ideiglenes jelleget viselt ; hogy ezen községek az eddigi jogtalan állapotban utóvégre is tovább nem íiagyathatnak , és hogy azok lakosainak kétségtelen politikai jogaikot valahol gya- korolniok kell. E kérdés már többször nyert nevezett lapban világot s bizonyitékokban sem maradt adós, hogy a lamentatiók ezen rendelkezés fölött kevésbé az al­kotmány iránti boszuságból — törvénytelen eljárá sok ellen — mint önző félelemből fakadtak, mely félelem, ha az ügyet valódi szempontból tekintjük nem igazolható ! Gyászhir. Egy derék polgárral, jó családapával, — munkabíró, munka szerető férfival megint kevesebb van városunkban. V I Z Y E E II E N C Z meghalt. Egyikünk sem akarta elhinni, midőn f. hó 1- éu délután először hallottuk ; hiszen csak most ta­lálkoztunk vele : ki az elébb, ki tegnap ! És midőn mégis el kellett hinnünk mélyen megilletöltünk mindnyájan, mert halála érzékeny veszteséget okozott sorainkban. V i z y F e r e n c z 35 éves volt ; mint taná­csi titkár a büntető törvényszéli vizsgáló birájakéut működött. Egy volt azon kevesek közül, a kik szá­mára bizonyosnak tartá, mert óhajtá, a közvélemény a törvényszéki ülnökké kineveztetóst. Eddigi bírói működésével tiszteletet, szeretetet és bizalmat szerzett maga iránt. De megérezzük hiányát társadalmi életünk te­rén is, mert nem volt oly egyleti működés mikö- zöttüuk, a melyben jelentékeny szerep ne jutott vol­na elhunyt barátunknak. A r. cath. egyházi bizottságnak jegyzője, a jó tékonysági egyletnek egyik első munkása, a magyar kaszinónak levéltárnoka, a testvériségi magyar bi­zottságnak titkára, az iparegyletnek tagja : minden­i il* ■ ip— IIIMI4I ........................................... refo rmata lenni, s átváltozott lutherána megyévé -Egy rész azonban ezen átalakításnak a küzdelem nemes fegyverével: szilárd akarattal ellenszegült, ref. hite mellett megmaradott rendületlenül. Midőn a körülmények nelviek nem kedveztek, és ők az átalakítást nem gátolhatták, akkor külön szakadtak, — s bár kevésre leolvadva s törmérdek nehézségekkel küzdve másfél száz évnél tovább meg­őrizték tételüket ; mig végre az 1822-ik évben uj életre keltek s alapították a brassói év. ref, egy­házai . — Mig azt elérhették küzdeni, és a küzdelemben tűrni kellett a ref. magyarságnak. A tüzelem nemes volt, mely a le nem győz­hető bajokat rendithetlen lélekkel viselte és hallga­tott; türelmök néma erény volt, de az méltó a leg­hangzóbb ékesszólás dicséretére, mert a lelkeket a kétségbeeséstől őrizte, és oly menedékül szolgált, melyen az üldöztetés zivatarjai erőt nem vehettek. Habár egyeseket, és különösen egyházi személyeket — pa­pokat száműztek is, mint p. o. Krizbai Tamás ref. papot 16G8-bau és később sok mást, azért a hivek lelki ereje nem tört meg: ők küzdöttek és tűrtek egy jobb jövő reményében. Krizbainak elüzetésével azonban az egyház színezete nagyon megváltozott. Az utána következett papot részint elődje példája, részint a fenyegetés ha­talma visszariasztott Ja küzdelemtől, s kész volt meg­tagadni ref. hitét, s egyházát lutháránnak tekinteni. Így vélte ö magát biztosítani a Brassóban való ma- radhatásra.^Terve azonban nem sikerült, bárha ma­gát nyilván a szász lutheranizmus karjaiba vetette is, mert Apafi fejedelemnél bevádoltatott, és ennek folytán eltétetett innen. (Folytatása következik). — 350 — ben és mindenütt nagy előmozdítója volt a köz­ügynek. Midőn nov 1-én reggel családja köréből hiva­talába ment, semmi jel sem engedé sejteni a csak­hamar bekövetkezett csapást. Ott is a hivatalban a maga rendjén végezte minden teendőjét s midőn 12 órakor haza indult, inkább még derült jó kedélye lehetett feltűnő. És ime, alig ment néhány lépést az ajtó felé, egyszerre csak összeomlott és meghalt szó nélkül ! Leírhatatlan csapás a szegény ifjú nőre a ki három gyermekével épen akkor marad árvaságra, midőn biztos kilátásuk lehetett, hogy a férj és apa érdemei s munkája által sor-suk naponta emelkedni f°S' — Hát a szegény édes anya szenvedése, a ki öz­vegységben, aggodalmas éveken keresztül növelte két fiát ! S ime most dől ki az egyik, a nagyobbik, az öreg anya szemeláttára, midőn minden öröm betelt volna benne ! Isten adjon vigasztalást a vélétleniil megszo- morodottaknak ! (A családi gyászjelentés igy hangzik :) —""Ti й1 Ж» «5 «-*1 brassói törvényszéki vizsgáló bíró, a brassói r. hath, egyházmegye es jóté­konysági egylet választmányi tagja és jegyzője, az ipar-egylet tagja, a brassói magyar casino-egylet levéltárimba nincs többé! A kérlelhetlen halál agyvérömlés által f. november hó 1-én déli 12 órakor hivatalos mű­ködése közepette hirtelen ragadta ki őt az élők sorából tevékeny életének 35-ik évében. A boldogultunk özvegye szül. Páncél Tci'CZ és három kiskorú árvái: Ferenc, Teréz, Vilma, — továbbá a boldogult édes anyja özvegy VÍZJ Vilma, testvérei YiZJ József törvényszéki titkár, Vizy Vilma és férje törvényszéki levéltárnok Fclircollieíl Vilmos, továbbá apósa Páncél Joa­chim városi tanácsos és neje szül. IrK Teréz, úgy nemkülönben sógornője Páncél Llliza és férje magán mérnök Fl*Üi>f>e«& Károly, végül sogora Páncél István végzett jogász és hajadon sógor­nője Páncél Karolina — fájdalomtelt szivvel tudatják ezen szomorú esetet minden ismerő sokkéi. A kedves elhunytnak hűlt tetemei f. no­vember hó 3-án d. u. Y34 órakor a Sz.-János utzában G18 szám alatt fekvő lakásából fognak a bolonyai r. kath. temetőben öröknyugalomra tétetni. Az engesztelő áldozat f. hó 4-én reggel Y28 órakor fog a r. k. plébánia templomban megtartatni. Béke hamvainak! Brassó, november hó 2-án 1871. Osztrák ügyek. Egy pár nappal ezelőtt világosnak hittük, hogy a válságnak ma-holnap vége leend. Most azon­ban egész másként beszélnek a bécsi lapok. Egy­hangúlag kijelentik, hogy a helyzetben semmi vál­tozás. A cseh lapok ellenben a düh legvadabb ki­fejezéseivel támadják meg a magyarokat. A „Politik“ a magyarokat „a szabadság or­gyilkosainak“ nevezi, és a történelem hallatlan fal- sificatiójával azt állitja, hogy a szlávok 48-ban a szabadságért küzdöttek, a magyarok „zsarnoki túl­kapásainak“ pedig az absolutismus bekövetkezése köszönhető. A „Pokrok“ kijelenti, hogy ezentúl csak a vi­selt közterhek képezik a köteléket, mely Csehorszá­got Ausztriához fűzi. A „N. fr. Presse“ újból közelebb visszi a dol­got a vég eldöntéshez ; irja a következőket ; Pénteken délelőtt ő felsége elnöklete alatt cis- lajtán minisztertanács tartatott. Ez volt a Hohenwarth- cabinet utolsó hivatalos föllépése. A minisztertanács csak rövid ideig tartott s tárgya az volt, hogy a ca binet visszalépésének elfogadásáról hivatalos közle­ményt tőn. Mától fogva a cabinet csak ideiglenesen vezeti az ügyeket. Azon nevek közt kiket ma az uj kormány számára emlegetnek Potocky grófon kiviil Gablenz tábornok is szerepel, kire állítólag fontos szci’ep várakoznék. Maga a nevezett lap csak feltét > len hitelt ad e hírnek. A „Pester Loyd“ azt állitja. hogy Schmerling eddig egyszer sem fogadtatott ö felsége által, a „Prés • se“ ellenben azt akarja tudni , hogy Schmerling bizatott-e meg ö felsége által a cabinet alakításá­val. (??) Ugyancsak a „Presse“ a lengyelek felé fordul, s о következőket módja nekik : A németeknek és a lengyeleknek évek hosszú során át tartó félreértés után ismét alkalom nyílik egymás kölcsönös megér­tésére. A polgárminiszterium nem tndta magához von­ni a lengyeleket, és kilépésük a birodalmi tanácsból a Hasner-cabinet bukását lényegesen sietteté ; Po­tocki az időt hiábavaló kiegyezési kísérletekkel el­fecsérelte és Hohenwarth sem engedélyezett semmit, mert parlamenti támogatásban nem részesült. Mi még néhány hónappal ezelőtt egy lengyel-német szövet­séget sürgettünk, ámde a kedélyek oly annyira felin- geriilvo voltak, a birodalmi tanácsban a kisebb tö­redékek oly mereven foglaltak állást, hogy Kechbau er kísérlete a németek és lengyelek közt egyezsé­get hozni létre, kézzelfogható alakot nem nyer­hetett. — Ma a tényállás változást szenvedett. A lengye­lek és a németek újra az alkotmány alapján talál- kozandnak, a megszakadt alkudozásokat újra felvo- endik s ezúttal bizonyára nem eredménytelenül, ha csak a lengyelek a kibékülés jobbját nem fogják elbizakodva visszautasítani ; Kechbauer, úgy látszik, 1869 ben kidolgozott javaslatából indult ki a lengyel követekkel folytatott legutóbbi tanácskozásoknál és о ! javaslata állítólag megnyerte a lengyelek hozzájáru­lását. — A munkálatban Kechbauer kimondta Galiczia különállását és igy a galicziai resolutio alapkövetel­ményét betölté, miből következik az is, hogy a ga­licziai országgyűlésnek még jelen vezérei sem fog­lalhatnának el visszautasító állást. Elvárjuk tehát, hogy a legközelebbi törvényes birodalmitanácsban a lengyel országgyűlés követei megjelennek. Hire terjed, hogy a német alkotmány párt egyes tagjai tanácskozást kezdettek a lengyelek­kel. — Mindezt egybevéve pedig valóban égető szük- ségünek látszik, hogy a válság a legsietőbben vég­leg Lefejeztessék. K ii I f ő I (I. FRANCZIA ÜGYEK. Pouyer-Quertier franczia pénzügyér kész az ötödik félmiliárdot 95 frankos árfolyamú 5 °/0 kos jövedékekben azonnal lefizetni, azon kikötés mellett azomban, hogy e papírok 1879 év előtt piaczra ne legyenek bocsáthatók. A nemzetgyűlés 99 millió frankot szavazott meg a háború által károsultak között leendő kiosztás vé­gett. Ebből egy millió előre nem látható esetekre, nevezetesen a Franeziaországba menekült elsass-loth- riugiaik felsegélésére tartatik fenn. A bonapartisták által Korszika szigetén rendez­ni akart comoedia csúfosan megbukott. A párt ki­sebbségben van a megyegyülésen s nem volt képes Napoleon herczeget elnökké megválasztatni, a ki most egy pár szomorú tapasztalással gazdagabban le­tette mandátumát s oda hagyta a szigetet. Ilir sze­rint Ferry Károly, kit Thiers rendkívüli biztoskép küldött Korszikára. fel volt hatalmazva a inegyegyü- lést feloszlatni, mihelyt az hatáskörét átlépte volna. Párisi lapok szerint a kormány tekiutetbe veszi a párisi foglyok mellett nyilvánuló közhangulatot, a nemzetgyűlés összeülésével általános anmestiát fog javaslatba hozni a felkelők számára.* NÉMET ÜGYEK. A „Frankfurter Zeitung“ szerint a német hely­őrségi csapatok visszaszállítása, a legújabb egyezmény értelmében a német csapatok által odahagyandó me­gyékből, múlt hó 28-ikán megkezdődött s mai nap bevégzödik. OROSZ ÜGYEK. Az orosz kormány által kidolgozott uj vedrend- szer megvalósítása esetére az activ és rendes kato­nákból s honvédekből álló hadsereg 1.234,400 em­berből 2488 ágyúból állana, a gyalogság hetvenegy hadosztály és hat lövészdandárra oszlanak. Ezenkí­vül a Kaukasus mertartja külön hadserget, s a vá­rak helyőrségei, valamint az úgynevezett helyi csa­patok önálló testet képeznek. Ezekkel együtt az összes orosz activ sereg 1,852.000 emberből állana, mely az irregularis csapatokkal és a 338.000 főre tervezett nemzetőrséggel, majdnem két és fél milliónyi haderőt képvisel. Európai háború esetén a seregből állítólag másfél millió jöhetno al­kalmazásba. ____________

Next

/
Thumbnails
Contents