Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-10-27 / 86. szám

342

kenyeret adott, nem volt joga járulni. \ aj- jon vagyon-é széles országban a „Kronstäcl- ternek“ oly bárgyú olvasója, a ki e.llnliesse miszerint azon gazrlag’szász bildmives, ki ma sokkal, plane nemes emberekkel csépeltet, 8 írt. censussal ne bírna? — Állítja továbbá, jiogv az universitas gyűlése 1867-ben nuirez.

18-kán a ministerium 18G7-bcn nuirez. 8-ka történt felhatalmaztatása következtében nem tartathatott meg. Hogy a „KronstädterberD megjelenő czikkek gyakran hordják magu- gon azt, miszerint irójoknak az azt olvasók értelmisége felöl nagyon alanti képzeté van, azt tapasztalaltuk; de a jelen esetben csu- dálkoznunk kell, hogy az „ignotos fallit“ elvét is mimódon akarhatta alkalmazni, ha a két kelet közötti csekély idő különbséget megtekintette. — S hát ha figyelemre vesszük meg, hogy a kérdéses gyűlés azonban „már február 28-án be volt a királyi íőkormányszék által tiltva,'4 es igy az csak oly formán folyhatott a márcz. 8-ki felhatalmazásból mint a múlt héti sár a jövő hónapi esőből, mit kell Ítélnünk azokról, a kiknek előre hirdetett „Warheitjai“ ilyenek ! !

Valóban megdöbbentő látni, mimódon töröl le az arczátlanság minden erkölcsi szemérmet az emberről annyira, hogy másokat ily gálád ferdítésekkel félre vezetni nem kételkedik ! ! — Ennyit most mutatványul.

* A második, mit megjegyzendőnek tartunk: örömünk, miszerint a volt bureau-1 cratia, ha szinte mozgatni akarja is fejét, de hála Istennek, a jelek mutatása szerint, azt annyira elvesztette, hogy fel aligha fogja emelhetni. — A szándék meglétele s a körülmények netaláni kedvezni látszása mellett ez is vigasztalás. De mind e mel- m + f c-./Ulraíio’OU Q7mibnn Я vi cry ázat, is. főként mikor ilyetén Bach, vagy akarom mondani bagolyféle hangok emelkednek.

Részünkről a vigyázatra lesz gondunk ezután is. —

A hosszufalusi felső népiskola

f. lió 30-ikán ünnpélyesen megnyittatik. A megnyitás részleteivel-tudósitáat remélvén a hely színéről — most nem foglalkozunk ; inkább őszinte elismerésünket fejezzük ki a brassóvidéki népnevelési egyletnek, mely ez intézetet létesité.

Ennek a 20,000 brassóvidéki magyar csángónak semminemű tanintézete nem volt, a szokásos felekezeti elemi iskolákon kiviil. A ki tanulni akart közülök, a brassai szászok tanintézeteiben szokott szerencsét próbálni. Természetes, bogy nem sok adta fejét a tanulásra ; és ez az oka, bogy népes falvakban mindazon állomásokat, a melyekre észbeli munkálkodás szükségeltetik ; nagyobbára idegenek töltik be.

Összes jegyzőik közül csupán kettő csángó születésű; 40—50 tanító közt megint nem több 4-nél 5 r.él. Arról természetesen a csángó nem is ábrándozik, hogy köziile még szolgabiró is lehessen. Az már rengeteg magas állomás az ő szemében.

Egy szóval roppant szükség van rá, hogy ezen nép tanintézetekkel elláttassék.

Egyháziing nem tehettek semmit, mert saját egyházaiknak semmi erejük sincs ; a szász superin- tendentiától pedig, mely alatt állanak, nem várhattak segélyt. Községileg sem mozdulhattak, mert a községekben magyarok és románok vegyesen s a románok nem akartak bele egyezni közös felsőbb iskolák állításába.

Ennek következtében történt, bogy a magyarok iigyszeretöbb egyénei „brassóvidéki népnövelési egyletté“ egyesültek; egyletüket szervezték, felsőbb helyen megerüsittették ; s működéshez kezdve egy felső népiskola állítását tűzték első czélul.

Ezen felső népiskolának most csak egy ősz- J tálya nyílik meg egy tanítóval. Tanítónak, mint már említettük, Nagy Sándor, Zilakon dicséretesen működött leánytanitú választatott meg. Évről évre be j fog állitatni a szükséges többi tanító személyzet.

Ezen felsőbb népiskolával a lehetőleg ipari szaktanitást szándékoznak összekötni : e czélból már ; ez év folytán faragó mestert hozatni Scliwajczból, : müfara g vány ok tan i t ásá ra

Az iskola alapjául szolgál a községek által

még elébbi években tett némi ajánlat ; továbbá a Csángóbét. falusi B a r a n у i Benedek által ajándékozott 12,000 frt. melynek kamatai már folyóvá is tétettek. A szükséges kormánysegély meg van Ígérve, körülbelül meg is állapítva ; de még nem utalványoztatok.

Azok közül, kik az intézet létrehozásában munkások valtak különösen megérdemli az elősmerést Molnár Victor, hoszufalusi evang. lelkész, a népnövelési egylet elnöke és az egész ügynek buzgó vezetője.

Midőn ezen szép áldásos kezdeményt ezennel följegyezzük, egyszerűmül helyén valónak tarjuk figyelmeztetni a csángó népet, hogy ezen intézetben emelkedésének egy biztos eszköze van letéve. Ha azt kellőleg és lelkesen karolja fel, méltónak mutatja magát másnemű támogatásra is ; ellenkezőleg maga lesz oka romlásának.

Sirás-sopánkodás magában semmit sem ér. Tettel mutassa meg a csángóság, hogy elmaradásának nem ö az oka,s mikor haladni lehet, ő haladni fog.

P.

Magyar képviselőház.

nem ?“ Ha én nekik, — elég szép tapasztalatokkal birókmiK - anyagot nyújtok körülbelül ezeket mondom : Írjatok az erdélyi lutheránus magyarok egyházi kiilönvállásáról s Barezaságon egy magyar dé- kátiság felállításáról ; vagy Írjatok a brassói inspcc- torságnak Hosszufaluba áthelyezése kiáltó szükségességéről ; vagy Írjatok a brassói szász gymnasiumról mint a barczasági ág. liitv. szászság és magyarság közbirtokáról, hol némely tantárgyak szász tanárok által német nyelven, és némely tantárgyak magyar tanárok áltál magyar nyelven adatnának elő ; vagy írjatok azon égbekiáltó igaztalauságról, hogy ITétfa- luban még mindig c s а к a magyar fiák állnak sorozás elő, pedig a jogegyenlőség ennek ellene szól ; vagy Írjátok lo azon gyönyörű eljárást moly szerint a brassóvidéki iskola tanácsban egyetlen magyar pap sem választatott be tanácsosnak, kik pedig föténye- zök voltak a felekezeti iskoláknak községiekké átalakításában, s jelenleg oly többség jutott túlsúlyra, melynek egyetlen községi iskolája sincs. Ha én ozo- kat ajánlom : az én birka türelmű, ósdi nagy urakból egy tálból csesesznyét evő uádlaku barátim ár- gusi szemeket meresztettek volna rám, bár ük is ép úgy érzik c ferde helyzetnek tarthatlauságát mint én. —

A képviselöház pénzügyi bizottsága oct. 21-iki ülését az államjoszágok előirányzatának tárgyalásával kezdte meg.

A rendes bevétek 72-re 4.661,812 frt. A bérleti hátrálók 71-ben a rendes bevételek közé vétetett, 72-re azonban a rendkívüli közé. Jelenleg az összes rendes és rendkívüli bevétel 5.360,128 fiit. A kiadások e czimnél 2.518,047 írtai vannak elő- j

irányozva.

A bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy az államjószágok; tiszta jövedelme a múlt évi hez képest tetemes növekedést mutat fel. Ugyanis

71- re 2.430,000 írt. volt tiszta jövedelem, 72 re pe dig 2.602,743 frt. mutatkozik, a bérleti liátrálékok- nak, mint a rendkívüli bevételeknek és a beruházásoknak mint a rendkívüli kiadások hozzáadása nélkül. Ezekkel együtt az összes jövedelem 2,841,081 frt. A bizottság miután részletesen átvizsgálta, az előirányzatot megszavazta. Az állam erdők 72 re elő irányoztatott rendes bevétele 10.181,454 frt, 71 ben 5.256,206 frt. volt. Rendes kiadás 72-re 7.166,909 frt., 71-ben 5 247,244 frt. volt. A tiszta jövedelem

72- re 3.56,397 frt., 71-beu pedig 9,964 frt. volt, s « szerint о foltünn.41 4'>gy jövedelemből 345,241 frt. a határőrvidék tiszta jövedelmére esik, és igy a magyar államerdüség 2,711,123 frt. tiszta jövedelmet mutat fel.

A pénzügyi bizottság oct. 22-iki ülésében a vasművek költségvetéseit tárgyalta.

Ezután a köszénbáuyák költségvetéseit, a só- j termelés s végre az államnyomda költségvetését vette tárgyalás alá Ez utóbbi szükséglete 658,000 írttal, fedezete pedig 716,000 írttal van előirányozva; 71 re szükséglete 446,200 írttal, fedezete pedig 486,000 írttal s igy 71-re a tiszta jövedelem 40,000 frt, 72-1 re pedig 58,800 frt. A költségek nagy mérvbeni emelkedését az egész nyomda átalakítása, s az üzlet kiterjedése okozzák. A bizottság a rendes költségeket valamint a rendes fedezetet megszavazta. A rendki vtili költségeket, melyekben 15,000 frt. főleg épit- \ kezésekre s berendezésekre van szánva, később fogja tárgyalni. Szóba hozatott, vájjon nem lehetne e az | államnyomdának a tervezett nagy építkezéseket elkerülni, ha az államnyomda az egyetemi nyomdával egyesittetnék. E tárgy fölött azznban határozat nem hozatott.

Az ipartörvényjavaslat tárgyalására kiküldött 15-ös bizottság oct. 23 iki ülésében a javaslat 98 s 99 §.-ait, melyek a czébtársulatok ipartársulatokká i váló átalakulását, valamint vagyon mikénti kezelését szabályozzák — elfogadtatott.

Az V. fejezet 100 §-a valamint azon szaka- ! szók szövegezése, melyek az iparhatóságokkal összekötetésben vannak, függőben tartattak, miután a bizottság beható tárgyalás utján a munka kérdésekből származó perek elintézésére az iparbiróságok eszmé jót életbe léptetni szándékozik. A legközelebbi ülés hétfőn cl. e. 9 kor lesz ; a bizottság vasárnap és hétfőn több gyárat szemlélt meg.

Vidé к.

HÓI fa 111, 1871, október 20-án.

A várva várt „Nemere“ megindultakor több Ízben biztattam együtt küzdő honfi társaimot érdé kés czikkecskék közlésére. A barczasági mozgalmas élet mezején annyi szép virág szedhető, — ideértve a gyógyszerül használható mérges burjánokat is, hogy bizony a „Kronstädter“ mellett mi is füzögethetünk azokból egy egy bokrétácskát jó „Nemerénk“ számára. —

„De mit Írjunk?“ kérdezé nevetve bárom barátom. E kérdés nagyon hasonlitott a farizeésok ama kérdéséhez : „kell-e a császárnak adót fizetni vagy

Tíz hava már, hogy egy eleven lap akadálytalanul s jó kedvvel futja szerény pályáját bolygatva régi gyepüket is, hol kígyók és varangyok undor kodnak : s én mindig lesve leseid circiunspectus barátim közleményeit, de ök hallgatnak min t a sir, mert hasuk és zsebük és nyugalmok arkangyal torkával zugja fülükbe : Barezaságon hallgatni arany ! Pedig szájuk oly hatalmas, oly dörgő, hogy péntek napokon az ó-brassói közebédnél templomok falai omladoznak le, mert hisz szerintük ezekre nincs többé szükség, a papok pedig vonuljanak odúikba, mert már feltűnt a tökéletes világosság. Oh ti nagy hangú szalmacséplü péntek-napok és szájbösök ! to- remcsetek előbb könyvtárokat, faiskolákat, alakítsatok munkás egyleteket s. t. b. s jönni fog a minek jönni kell: jólét és világosság. Menjünk tovább.

Az igaz, a Nemerébo való virágok dusabban teremnek városi mint falusi réteken, én magam is három nap sétálok udvaromon alá s fel s bárom tolinak rágom végét, inig valami hasznaveketö gondolat fordul meg fejemben.

Brassó-Bolonya szitája, Újfalu fazaka, Krizba sarlója, Apácza hagymája, Pürkerecz mesze, Zajzon hnvvize. Tatrang,- padló ko vo, Иовч'/itfahi fája, C’sor- nátfalu piacza, Türkös épülendő temploma, Bácsfalu díszes uj irodája mind megfordultak fejemben s szerkesztő ur engedőimével ezekről szándékom koronként holmit elmondani ; nem feledve Hátfalú óriás perét, melynek szerencsés fordulata az egész hazának nyert csatája leend.

Szóljunk most a nemzet napszámosairól, a tanítókról. 1857-ben azt к érdé egyik barátunktól Búi der, a berethalini derék szász püspök: „hogyan lehet Hétfalunak oly kevés tanítója oly népes iskolák mellett?“ „Bizony úgy, hogy annak a szegény árva népnek nincs pénze, mert pénztárát Brassó kezeli ; ott csak jóakaratot találhatni.“ Azóta idők teltek és viszonyok változtak s halld meg nemzet: Hétfalunak már nem hót, hanem busz tanítója van államsegély folytán, kik se jobb se baloldalon, hanem ép a nemzet középutján vezérlik a jövendő reményit a dicső czél felé. — •

En istenem, ki hitte volna 1848 előtt, hogy annyi derék ifjú erő fogja munkásságát kifejteni ez addig ösmeretlen vidéken. Mint valamely most fölfö- dözött termékeny szigetre úgy sietnek erre felé a derék székely fiák, főleg mióta megtudták, bogy a hétfalvi magyar nép nem tatár, hanem székely vér- mely nem ismer felekezeti válaszfalt. A kicsiny bi, tüelc felkiáltunk: mi lesz ebből, lutheránus, református, unitárius összegyűlve Hétfalut felfogják forgatni ?

De hogy forgatják! Oly szép békesség van itt, s oly szép egyetértés jellemzi a gyűléseket, minőt az egész hazának óhajtanánk. Az éretlen szájhösségnek itt nincs tere. Tettel kell itt kitörni ; a hétfalvi azt tartja: sok szó szegénység.

Az üres tanítói állomások jelenleg mind ba- töltvék és általán mind jó reményű fiákkal. A választásoknál nem fordultak elő vesztegetések; a pártok már kibékültek s a nap nem fog le menni haragjukon. Oly édesen esik lelkűnknek annyi intelligens embert szemlélhetni baráti és értekezlet! körökben ; bizony ideje is már, mert sok volt az aratni való de kevés az arató. Egy gyönyörű, még székelyföldön is utánzandó vonást az intelligens rend- életéből nem szabad emlitetlenül hagynom. Itt a kártyázásnak nincs hire; a drága idő nemesebb élvezetekre használtatik. Az édes haza szent ügye ad elég anyagot szívnek, főnek, nyelvnek és kéznek. Említésre méltó az is, hogy Háromszékről jött tanítók itt tökéletesen felhagytak a kártyázással s bárom négy újságokat olvasnak szellemi táplálék gyűjtése végett.

Nem csuda, ha Hétfalu kocsija ezentúl bizto- sau fog haladni, mert szép számú tüzes paripák vou-