Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-10-24 / 85. szám

— 338 — Nem tartozik a nyilvánosság elé egy kedélyes és kiválólag derült hangulatú va­csorának leirása. Ennek azonban voltak olyan részletei is, a melyek oda tartoznak. Mindenek felett lélekemelő lehet a leg-- távolabb élő hazafira nézve is az az ö sz­il a n g, mely itten a külömböző ajkú pol­gárok közt uralkodott. Miután a kinevezett ügyészt köszöntötte Strevoiu román nyelven, fölállott rök- tön Ferentheil és németül mondta el, hogy a ministerium minden kívánságot kie­légített ezen választással; azért éljen a mi­nisztérium. Derék lionvédeinkro magyarul követ­kezett Moln á r J á nos lelkes köszön­tése; mint a kik nélkül hiányos volna akármely társas összejövetelünk ; minta kik nemcsak szemünk fényei hivatásuknál fog­va, de édes feleink minden hazafias törek­vésünkben. A mindenekitől szeretett K a b 6 s őr­nagy és R ö d i g e r százados lelkesen és lelkesedés közt viszonozták a jó kívánsá­gokat. Habár ezen együtt lét egészen barát­ságos jellegű volt, mindamellett helyénva­lónak találta P u s к a r i u ügyvéd felkö- szönteni a kinevezett törvényszéki elnököt is; a mi hasonlókép tetszéssel fogadtatott. Majd magyar részről ürittetettt pohár a román és német testvérekre. Fölhozta szóló, hogy ellenséges indulat azzal vádol­ta testvérisiilésünket, hogy csak önérdek szülte. Egyebek közt itt a fényes bizony­ság az ellenkezőre: egy magyart ér meg­tiszteltetés, és együtt örvendeznek magya­rok és románok; jelentékeny közhivatalra méltó egyén neveztetett ki, és senki sem kutatja nemzetiségét, hanem örül méltó voltán. Adjon isten német 6a román test­véreinknek mentői több oly alkalmat, a melyeknél megmutathassuk, hogy az p örö­mük a miénk is! Lengem iskolatanácsos mindjárt megragadta a szót és igen alaposan kifej­tette, hogy mi elvek körül egyesültünk s midőn egy közülünk a kormány kiváló bizalmában részesül, azt elveink győzelmé­nek tartjuk; ezért most Kenyeres mind­nyáj unk-é. Erre meg Szilágyi ügyvéd fejte­gette tovább német nyelven, hogy mi olyan tartományi páholya“, 78 kisebbet foglal magában. A második „a bárom földgolyóhoz“ czimzett anyapá­holy 108 kisebb páholynak anyja. A harmadik „Royal-York“ czimmel 40 páholyt számlál. A többi páholyok szétszórva, különböző elnevezéssel mintegy 319 kisebb páholyt tesznek ki s 25000 tagot szám­lálnak. — Svájczban 28 vau, Olaszországban 1G0 s még számos nem egészen törvényszercs páholy. Portugá­liában 15. Spanyolországban, hol egészen elnyomták e társulatot, az 1868-ki forradalom után újra több páholy alzkult. Ausztriában II. József alatt szépen virágoztak a páholyok, de a franczia forradalom köz­bejöttével II. Ferencz, ki a forradalmat is a kőmi veséknek tulajdonította, végkép megsemmisité őket. Magyarországban mindazonáltal 7 páholy működik. Oroszországban és Lengyelországban a kormány is­meretlen okokból megsemmisítette a társulatot. Dá­niában 4 páholy, Svédhonban és Norvégiában 18 van, Görögországban 11, Törökországban 42, az é- szakamerikai Egyesültállamokban pedig 6000. Az egész földkerekségen 77 nagypáholy van, mely 9000 kisebbet foglal magában. Tagjai száma pedig körülbelül 800.000-re megy, de ha tágabb ér­telemben vennők a tagok számát, úgy három mil­lió lenne. Ha a kőmivesek bámulatos terjedése s fárad­hatatlan munkássága a kumanismus eszméinek az egész létező emberiséget megnyeri : úgy hivatása be van fejezve s a társulat — mely most különböző páholyok zászlói alatt egyesül — akkor csak egy páholyt fog ismerni: melyet a mindenható építész, isten igazgat ! Figyelő. elvek körül egyesültünk, a melyeknek kö­rén belől jól megférhet akármely honpol­gár, rágalom tehát az afféle beszéd, mintha a szászokat kizártuk volna. Be fognak ők is jöni elébb-utóbb — fejtegeté mindjárt egymás szónok, — ime vagy haton itt vannak már most is; az előcsapat ide érkezése tanúsítja, hogy erre tart a sereg zöme is. Éljen az előcsapat. Ilyen hangulatban és e nemű eszmék körül folytak a felköszöntések számos más szónok részéről is, a kik közül Diaman- d i Manóié barátunk hazafias és elvszi­lárd beszédeit különösen kiemeljük. Nem is részletezünk tovább, csak Dr. Otrobán honvéd dandárorvosnak mon­dunk köszönetét, mert mindnyájunk kíván­ságát találta el, midőn a helybeli adó és vámhivatal, posta és távirda hivatalnokait éltette, a kik liiven és hazafiasán velünk tartanak mindig. íme rövid vázlatunk ezen barátságos lakomáról, a melynek — úgy képzeljük — megvan a maga nyilvános értéke is! — n. Királyi ügyészek kinevezése, A hivatalos lap 238-ik száma közli a szervezendő első folyamodása törvényszé­kekhez kinevezett királyi ügyészek név­jegyzékét. Az erdélyi törvényszékekhez kinevez­tettek a következők: a beszterczei törvényszékhez : Lang Gusztáv ügyvéd ; a brassói törvény­székhez : Kenyeres Adolf, ügyvéd ; a dévai törvényszékhez : Horváth S i- m о n nagyenyedi úrbéri törvényszéki pót­ülnök; a gy.-feliérvári törv.-székhez : He li­ter Gábor alsó-fehérmegyei törvényszéki főügyész ; a kolozsvári törvényszékhez ; 8 e- be sty én Mihály kolozsmegyei főü­gyész ; a marosvásárhelvi törvényszékhez : Szilágyi Miklós aranyosszéki tör­vényszéki elnök; a nagy-szebeni törvény­székhez : Arz Albert nagy-szebeni pénz­ügyi ügyészt; a segesvári törvényszékhez : T h e i 1 István ügyvéd ; a sepsi-szent- györgyi törvényszékhez: Nesztor Jó­zsef dieső-szentmártoni ügyvéd ; a szá­mos újvári törvényszékhez : P a p p Lász­ló jogtudor; a székely-udvarhelyi törvény­székhez : S z ő t s Márton udvarhelyszéki törvényszéki főügyész ; a tordai törvény­székhez : Lénard Imre tordamegyei törvényszéki ülnök. Vidé к. S.-Szl.-gyÖrgy 1871. oct. 16. A Kézdi-orbai választó kerületben f. hó 13-, 14- és 15-ikén Kezdi-Vásárhelytt megtörtént a kép­viselő választás. Jelöltek voltak : jobbóldal részéről Tisza La­jos közlekedésügyi miniszter, a baloldalról báró Szt.- kereszti Zsigmond. Mindkét igyekezett a legnagyobb erélylyel érvényesíteni jelöltjét. Az első napon örömmel lehetett szemlelni azon szép rendet, a mely mindkét párt részén uralgott. Na de képviselő választást, zajongás, egy kis czivó- dás nélkül oly élénk választók között minők, ezek vol­tak alig képzelhetni. Tehát itt is mint sok más helytt- zavargás kezdetét vette második nap. A délutáni órák- bau egy község választói a lelkesítő lobogó felett összetűztek, czivódtak ; az esetet súlyosította azon körülmény, hogy a rend helyre állítására siető gróf M. B. mint állittatik véletlenül bántalmaztatott. Ek­kor a rendfenntartás érdekéből egy félszázad kato­naság állíttatott a választás szinterére -, ezen a válasz­tók legkevésbé sem botránkoztak meg, sőt éljenzés­sel fogadták azt. A harmadik napon is illő renddel kezdődött a választás ; de a kedélyek délutánig mind nagyobb fokra csigázódtak, és igy újból nem lön kikerülhető, hogy a jó kedv vagy a lehaugoltság tettlegességbe nem menjen át. Az ily kitörések hatását rendesen megérzi egyik vagy a másik fél kissebb vagy na- j gyobb mértékben. A jelen körülmények között о ha­tás a szőrösei zászlóvivőt érintette. Itt a czivódás hogy nagyobb mérvet nem öltött, a városi hatóság erélyes közbe jötte gátolta meg. A választás eredménye : megjelent öszeseu 3250 választó ; ebből szavazott Tisza Lajos küzle- kedésiminiszterre 2035, báró Szt.-kereszti Zsigmond- ra 1027 ; hibás szavazat volt 188.' Osztrák ügyek. Bécsben sehogy sem állanak jól az ügyek. A cseh felirati javaslat nagy zavart idézett elő a lajt- hantuli németek közt. Cseh és német a leghevesebb szitkokat szórták egymásra. Mindkét fél nagy dolgo­kat beszélt ellenfelének ; a csehek azzal fenyegették Bécset, hogy a földszinéröl fogják eltörülni ; Bécs sem maradt adós Prága irányában a fenyegetődzó- sckkel. Azonban mint a viszonyok mutatják, mind ez sok szó ; semmiért. A kormány köreiben viszont kedvezőtlen a helyzet. Lapunk által emlitett egyetemi tüntetésnek czélja volt Bcust grófnak megbuktatása. A kísér­letre okot szolgáltatott Beustnak magatartása a cseli- kiegyezéssel szembe. Beust ugyanis kinyilatkoztatta, hogy a csehek követelései az 1867-iki kiegyezéssel, a paritással s a monarchia élet érdekeivel össze nem férhetek. Ilohemvarthnak mint a cseh kiegyezés létre hozójának ez sehogy sem tetszett, és igy rögtön kész volt a megliasonlás. A kérdés ránk magyarokra annyival érdeke­sebb minthogy ацпак megoldása Andrásy grófhoz van kötve. Az uralkodó ugyanis kijelentette, hogy Beust gróf érvei igen alaposok : de mindaddig nem határozhat mig az ügyre nézve Andrássy gróf véle­ményét ki nem hallgatja. E czélból Andrássy gróf Lónyai és Wcnkheim miniszterekkel Bécsbo hiva­tott. — A kérdés végleges megoldására nagy minisz­tertanács tartása tűzetett jelen hó 18-ikára. A tanács nem hoz ugyan döntő határozatot, de nagyon valószínű, hogy ama nézet, mely többségro jut a miniszteri tanácsban, döntő leernl a kérdés vég­leges megoldásánál is. A közös miniszterek jelen hó 19-ikén — saját álláspontjuk megjelölése végett, Beust lakásán szintén tartottak értekezletet, melyről a Napló azt hallja, hogy Kulin hadügyminiszter teljesen a németalkot­mány hü párt álláspontját foglalja el, Lónyay pedig rendkívül reservált, de ez állítások is csak combi- natiók. Az uj „Presse“ értesülése szerint tegnap egy uj császári leirat küldetett volna a cseh országgyű­léshez, mely kikerülve az elvi kérdésekot a reichsra- thi képviselők megválasztására szólítja fel az ország­gyűlést. Ezáltal, mond az uj „Presse“, az volna a kormány terve, hogy a cseh követeléseket ne ö uta­sítaná vissza, hanem a reichsrath által buktatná meg. Ugyanez lap Írja, hogy a miniszteri változá* sokról szóló híreknek ma már nincs alapja, miután Beust és Hohenwarth közt az egyetértés — ö felsé­ge befolyása mellett — helyreállitatott. Az ö felsége elnöklete alatt tervezett miniszter • értekezlet még nem tartatott meg Gróf Andrássy azon­ban Hohanwarthal értekezletet tartott melyben a cseh országgyűléshez intézendő különféle válaszfelirati ter­vezetek felett folyt a vita, de megegyezés nem léte­sült. A válságos helyzet élesebb jelleget ölt, miután hirszerint, a hözös miniszterek lemondanak, ha a cseli válaszleirat a töbábbi actiót nem teszi függővé a tel­jes alkotmányszerüségtöl. Külföld. FRANCZIA ÜGYEK. P á r i s b ó 1 jelentik, hogy Pouyer-Quertier pénzügyminiszter 15-én reggel oda érkezett. Megerősittetik, hogy a 4-ik fél milliárd kifize­tése két hét alatt meg fog történni. A genfi franczia consul által a franczia kor­mánnyal közlött azon kívánatra, hogy Napoleon her- czeg Corsicába utazhassák, a kormány azt válaszola, hogy neki semmi ellenvetése sincs a herczegnek Francziaorszagba való visszatérése ellen. A haditörvényszékek erélyesen folytatják a^pá- risi felkelők pereinek befejezését. A f. hó 6-átúl Í0- ikéig 1012 szabadan bocsátási rendelet adatott ki ; a vizsgáló bizottságok száma háromszorosan szaporita- tott s ezek most egész nap működnek. —■ A befo- gottak száma azonban még mindig 40, 000-re megy s ezek közül legalább is féle rész ártatlan és rögtö­ni elbocsátása lenne szükséges úgy, hogy a közvéle- : mény a haditörvényszékek állítólagos gyors működé­sével legkevésbé sem lehet megelégedve.

Next

/
Thumbnails
Contents