Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-10-13 / 82. szám
326 — nuár hó 1-jétől kezdve egész július 1G káig 41 be teg közül egy sem gyógyult meg; Nagy-Ajtán azonban 37 közül 4, Csömörtányban 30 közül 8, Ditró- ban a legerélyesebb és gondosabb orvosi segítség mellett 310 közül 150, és Szemerjában 79 közül 34 mégis felgyógyult ; és ily esetekben he a torokban támadt álképletek mindannyiszor, a hányszor uj lerakodás vétetik észre, erélyes orvosi segítség folytán megsemmisittetnek, az uj lerakodás lassanként elmarad, a szenvhiány és összeesés megszűnik, a beteg ereje visszakerül, az érütés nagyobb lesz és a beteg üdülni kezd. A bajnak azonban még most sincs vége, és a gyógyulás egész biztossággal még most sem várható, mert még csak most következnek azon béidegzési zavarok, melyek ezen járványnak sajátszerü és jellemző tulajdonai közé tartoznak, és hüdési tünetekkel, nevezetesen dunnyogás, hibás szótagolás, nyelési akadályok s különféle izmok liiidéseivel állnak elő, és a felüdültet még mindig veszélylyel. fenyegetik. A betegség lefolyása heveny és rövid időre terjedő, de annál hosszabb a járvánv tartása, mert ez egész éven át is eltart, rövid időre néha meg is szűnik és folyamában hézagot képez, de ismét megújul és előbbi dúlását ismét tovább folytatja. A betegség azonban kellő óvakodás mellett kikerülhető és annak tovább terjedése meggátolható, e végett azonban szemügyben kell tartani azt : hogy ezen betegség ragályos és hogy a ragály felvételére minden ember hajlandó ugyan, de a gyermekek iránta sokkal fogékonyabbak mint a nagy emberek, hogy továbbá a ragály-anyag nem csak köz vetlen érintkezés által ragad, hanem szállékony, és igy a beteg környékében a levegőben úszik, és hogy igy a fertőzés a beteg közelében annak érintése nélkül is lehetséges ; és végre hogy a betegség kifejlődését mind azon káros hatások is elösegitik, melyek különben is torokgyu- ladásokra szoktak alkalmat szolgáltatni. Ennél fogva az óvszabályok a következőkben állanak : 1) a járványos községekben a népnek minden összecsoportosulása betiltandó ; 2) a gyermekek összejövetele és az iskolák bé- sziintetendők ; 3) a betegek elkülönözendők, és azok, kiknél ezen elkülönözés a fenforgó házi viszonyok között lehetetlen, közkórházakba, vagy ha ilyenek távol esnének, rögtönzött hely ségi beteg-házakba szálli- tandók. 4) Szükség feletti beteg látogatások betiltan- dók, és a betegek családjának lelkiismeretes kötelessége miuden nélkülözhető beteg-látogatókat eltiltani. 5) A betegek körüli levegő tisztán tartandó és a ragály-anyag eczet s más efféle füstölések által megsemmisítendő. 6) A szükség feletti halottlátások betiltandók és a halotti tórok bésziintetendök. Végre 7) a betegek ágy- s egyéb ruhaneműi római gáliczoldatba mártandók és úgy fertőzteleni- tendök, a szoba földje pedig vasgáliczoldattal, vagy ha az deszkázott lenne, római gáliczoldattal felmosandó, mire egy veder vízhez 1 '/2 font vasgálitz vagy 1 font római gálicz veendő. Ezek mellett azonban még az is feltételezve vau, hogy a járvány tartása ideje alatt a járványos községekben, kivált a gyermekek, a reggeli és est véli hűvös levegőre ki ne bocsáttassanak, és minden káros hatánytól, mely más körülmények között is torokgyuladást idézhetne elő, megóva legyenek. Ha azután az ember a ragálytól meg van védve, és azon káros hatányoktől, melyek más körülmények között is torok- vagy gége-lobot idézhetnének elő, meg van óva, még más valami különös életrendre nincs szükség, és a mily nagyon fontos itt az elővigyázat, éppen oly ártalmas annak túlfe- szitése is, igy tehát koránt sem kell a gyermekeket folytonosan a szobába zárni, vagy túlságos meleg ruházat által elpuhitani, hanem inkább csak a légmérsékletre és legfőképp a szél irányára kell ügyelni, és nevezetesen a zordon éjszaki és az éjszak-keleti szél béhatásától őrizni. jaiban keres menekülést, ásványtani tanulmányokkal töltvén üres idejét. Megelégedettebben váltam meg tőle, midőn kezét szívélyesen búcsúra nyujtá, mint remélni mertem. Kitűnő emberek gyakran vesztenek közelből; de Kossuth megnyerő, kedélyes, bár komoly modo rával, szép csengésű szavával, tiszteletet gerjesztő külsejével, mint társalgó is a legkellemesebb jelen ségek egyike; s midőn ez egyszerű külsejű őszt ásványai körül járkálva látjuk, alig gondolnék, hogy egyike ál előttünk azon embereknek, kik sohsem halnak meg egészen. Toldy István. 11a azonban a betegség még sem kerültetho- tett volna ki és a torokfájás béköszöntene, akkor az ! orvosi segély azonnal, és pedig annál sürgősebben veendő igénybe, minthogy a baj csak kezdetben gyógyítható, magára hagyatva pedig vagy későbbi időszakában kerülvén orvoslás alá, mindig halálos és a ragályanyag tovább terjesztését eszközli, és addig, mig az orvos eljövend, a betegnek fejér májvagyö- kérthea, a kis gyermekeknél pedig meleg ezukros téj nyújtandó, külsőleg pedig a nyakra meleg boronga- tások alkalmazandók. Az orvoslásnál pedig az orvosnak személyes közbejövetele azért kikerülhetetlen szükséges, mert a gyógyítás nem csak azon belgyógyszerek által eszközölhető, melyekkel az orvos a gyuladást elfojtani és a beteg erejét lehetőleg fentartani igyekszik, hanem főleg az által, hogy a torokban lévő álképleteket távolítja el, mi a beteghelyeknek töménysósav, pokolkő, vagy tömény-pokolkőoldattali érintése által történhetik és a mit másra bizni nem lehet; ezért pedig kikerülhetetlen szükséges, hogy az orvos a beteg torkába maga nézzen bé és a gyógyszert maga alkalmazza, minélfogva neki a gyermekekre nézve oly eszközökkel is el kell látva lenuie, hogy ö a beteg gyermek száját erőszakkal is felnyithassa és fel is nyissa, mert e nélkül minden igyekezete meg liiusul. — A betegség szerencsés lefolyása után jelentkező hüdések nem igen szoktak veszélyesek lenni, és rövid ideig tartó hideg mosások és hideg permetezések használata következtében jobbára minden más gyógyszerek használata nélkül is elenyésznek, néha azonban makacsabbaknak is találtatnak, úgy hogy a nyelő cső lmdéseinél még éhenhaláslól is félhetni, a midőn is mesterséges táplálásra, némely más büdöseknél pedig a Volta-féle átterjedési villámfolyamnak használatba vételére is szükség állhat bé. Az illető hatóságoknak álland tehát tisztében járványbizottmányokká alakulni, vagy ily bizottmányokat felállítani, melyek a betegek gyógyítását felügyeljék és gondoskodjanak az iránt, hogy a járványos helységekben az orvosok azonnal kéznél, és a hol gyógyszertárak nincsenek, gyógyszerekkel kellőleg ellátva legyenek, és hogy kivált a vagyontalanok orvosi segítségben és gyógyszerekben szükséget ne lássanak. Végre a kormány feladata a határszél fedezetről úgy gondoskodni, és a veszteg-intózeteket úgy rendezni, hogy a szomszédságból ily nemű ragályok többé hozzánk bé ne hurczoltatbassanak. Kolozsvárit, 1871, September 25-kén. Dr. Bakonyi József. Vidé к. Yizaklia, 1871, október 5-én Tisztelt szerkesztő ur! Bocsánat, hogy az ön becses lapjánál kopogtatok ezen igénytelen soraimmal ; de miután e lapban városunkról soha sem olvastam, azért egy kis helyet kérek. Ezen külömböző nemzetiségek közé szigetelt 1200 lelket számláló vízaknai református magyar egyház a múlt napokbau szentelte fel ujorgo- náját, — miután még a 14. századból való tágas templomunkat a kissebbszerii orgona hangja alig volt képes betölteni; már régóta közóhajtásá vált ennek helyébe egy nagyobbszerüt állitani. Hanem ez csak mind jámbor óhajtásnak maradt, egész a jelen évig, miglen országgyűlési követünk Kórizmits László ur megértvén egyházunk közóhajtását és anyagi he- lyezetét, s bár más vallás felekezethez tartozik még is ő tévé meg az első lépést uj orgonánk létrehozásában. E czélra 500 frt. adományozott mihez hozzájárult még a hi vek áldozat készsége és buzgósága, lemondván pár évig az őszi szabad korcsomárolási jogról, ennek hasszoubérét is e czélra ajánlották ; minek folytán brassói orgonamüvész Nagy Józseffel szerződésre léptünk, a ki 5 hó alatt 960 írtért oly orgonát készített, mely mind külső csinosságára mind belső vasgépezetére, s mindenek felett összhangzó gyönyörű hangjára nézve a 6. változatú orgonák mintájául tekinthető. Ennél fogva nevezett Nagy Jó- zsef-et, mint ritka tehetségű orgona művészt miuden egyházaknak jólélekkel s igaz meggyőződésünk szerént ajánlhatjuk. P á V а у József, bresbyter és egyházi pénztáruok. Uzon, 1871, October 8-án. Községünkben folyó bó 5-én egy különös eset fordult elő, a mely érdemes, hogy nagyobb körben is ismeretes legyen. Az említett napon délután 5 és 6 óra között, Gidofalvy Miklós urnák béressé Pakuts Mihály a mezőn beteg lett és haza ment, otthon roppant gyo morfájásról panaszkodott. A melegborongatások és fenyőborsika thea a mivel fájdalmát enyhíteni akarták semmit sem használt, elanuyira hogy a beteg kínjában a földön hengergett roppant jajgatások között. Erre a hányás is utói érte, minek következtében kihúzódott az istálóba és ott lefeküdt. De a belső fájdalom itt sem hagyott neki nyugtot elannyira, h°Sy felkelt es a csüröskertben járással akarta enyhíteni fajdalmát, do itt csak hamar úgy elgyengült, hogy összerogyott és rögtön meghalt. C Ezen esetet mind a község elöljárósága mind pedig Gidofalvi Miklós ur elég fontosnak tartotta arra, hogy a szék T. tisztségének bejelentse. A tisztség a szék orvossá otthon nem létében ogy Kämmerer nevezetű volt katona orvos urat küldött ki az eset megvizsgálására. Az említett orvos ur anélkül hogy a háziakat kihalgatta volna, meghatározta, hogy a meghalt szélgörcs következtében múlt ki, és hogy aztot minden gond nélkül ellehet temetni. Ez alkalommal történetesen székorvos Visiak Antal ur is Uzonban volt, és a nevezett orvos ur véleményét minden további puhatolodás nélkül helyben hagyta, és az elhaltnak eltemethetésóre engedélyt adott. — Ezen eljárással Gidofalvi Miklós ur, — miután az esetben a cholera jelei mutatkoztak, nem volt egészen megelégedve, a miért 7 én reggel maga folyamodott a tisztséghez, és az elhaltnak felbonczolását és szakértők általi megvizsgálását kérte. A tisztség Visiak orvos ur véleménye daczára, a hullának felbonczolását és szakértők általi megvizsgálását elrendelte. A vizsgáló küldöttség ki is szált ; és miután az első kérdésre, hogy a költségeket ki hordozza, a közönség tagadólag felelt. Gidofalvi Miklós ur kinyilatkoztatta, hogy, ha az ily nemű költségeket az állam nem köteles hordozni, ö azokat hordozni fogja. — _ Mind ez mit sem használt, székorvos Visiak Antal ur a hulla felbontását nem tartotta szükségesnek, és Pünkösti Ferencz év. ref. lelkész ur azon nyilatkozatára, hogy ő semmit sem hallott : a halott eltemetését megrendelte. Minek folytán a temetés mégis történt. Nézetem szerént egy egészéges erős ember rendes körülmények között nem halhat meg három óra alatt. Ez csakis egy rendkívüli betegség, avagy mérgezés következtében fordulhat elő, minek következtében én a bulla felbonczolásának és szakértők általi megvizsgálásának elmulasztását, nem tartom rendén való dolognak. A költségek hordozását illetőleg pedig úgy vélekedem, hogy azokat ilyen esetben sem a község sem pedig Gidofalvi Miklós ur hanem az állam lett volna köteles hordozni. Miután én mint ember nézeteimben tévedhetek, szükségesnek láttam, úgy az esetet mint az eljárást nyilvánosságra hozni, hogy a nagy közönség is olmélkedhessék. Osztrák ügyek. A cseh kiegyezés. A cseh országgyűlés kormányhoz intézett emlékiratának tervezete a pragmatica sanctióból kiindulva, elismeri a Magyarországgal kötött és szentesített kiegyezést s ama kiegyezés alapjául, mely a cseh királyság állását a magyar koronához 8 a többi királyságok és tartományokhoz szabályozná, a következő sarkelveket ajánlja, melyek alaptöryénybo lennének foglalandók : A cseh királyság közös ügyekül ismeri el a külügyeket, a hadügyet, kivévén az ujonezmegszava- zást és a védkötelezettség teljesitésének módja feletti törvényhozást, valamint a hadsereg elhelyezési és élelmezése feletti rendelkezést, továbbá a hadseregi tagok polgári viszonyainak szabályozását. A javaslat továbbá közösnek ismeri el a pénzügyet, a közösen teljesítendő kiadásokra vonatkozólag. A közös minisztérium csupán a közös ügyeket kezeli. Az összes hadsereg vezetése és vezényletére, valamint belszervezelére vonatkozó rendelkezések kizárólag a császárt illetik. Csehország elismeri a delegatiókat ; a cseh tar- tománvgyülés ezen delegatiókba a maga köréből 15 tagot és 8 póttagot választ. Csehország érvényesnek fogadja el azon szabályokat, melyek Magyarországgal a delegátiók hatáskörére és ügyrendjére vonatkozólag magállapittattak. Csehország hozzájárul a Magyarországgal való pénzügyi kiegyezéshez, a megállapított quota-rendszer módjára ; hasonlókép a katonai határőrvidék polgárosításához, valamint az általános államadósági járulék iránt Magyarországgal megállapított egyezményhez. Elismeri továbbá a Magyarországgal kötött kereskedelmi szövegséget ; — azonban minden nemközös ügy határozottan a cseh tartománygyülést illeti; minthogy azonban más közös ügyeknek közös kezelése a királyságok és országok érdekében tanácsos és óhajtandó, a cseh tartománygyülés szükségesnek ismeri el, hogy ezen ügyek kezelése iránt gondoskodás történjék.
