Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-10-06 / 80. szám
— 318 — emésztőket is tartsunk! Hát a szegény (5- brassóiak mibe mossák számunkra a mur- kot, meg retket, ha mi piszkaink oda folyását megtagadjuk. Büdösségnek pedig lenni kell, különben nem is tudja az idegen, hogy iparos városba érkezett. Azt beszélik, hogy a Kézdi-Vásárhe- lyiek és S.-Szerit-Györgyiek a belügyminisztérium rendeletc folytán jó formán ta- karitnak. Az az dk bajuk. Nekünk nem parancsol senki; maradunk a réginél. A kinek nem tetszik, meg az újítóknak, ott az ut a hol a kerékvágás ; menjenek a frányába; úgy is az ilyen olyan hányt vetett népe még polgári kártyát sem váltott magának 10.10 forintjával. Hoch a disznóság és pose a ki nem szereti ! Apróságok. A „Kronstädter Ztg.“ múlt pénteki számában a „Kolozsvári Közlöny“ ellen polemizál valaki talán Buridán szamarának jól ismert utódja. A „Közlöny“ azt mondotta volt egy czikkébeu, bogy szász uramék nemcsak kellő részt nem adnak a Királyföld vagyona élvezetéből azon föld más nemzetiségű lakóinak ; de még saját szász nemzetiségű német nyelvű iskoláikban is megnehezítik nem szászoknak a hozzá férhetetést. Most a Buridán bölcse ez ellen hányja a lelki czjgánykereket s szemforgató grimace-ok közt ugyancsak esküdözik az ellenkezőre. Ok rendkívül előzékenyek és barátságosak az idegen iránt ; épugy tekintik azokat mint saját gyermekeiket : azt állítja ő. Mi nem mondunk semmit, hanem följegyezzük, hogy a nemes evang. presbyterium a legközelebbi tanévre 24 forintra emelte a tandíjt idegenekre nézve, inig a szászgyorek semmit sem íizet. Persze ez csupa barátság és előzékenység, hogy annál hozzáférhetőbb legyen az iskola magyarra románra nézve ! Oh buridani sarjadék, vájjon hol jártál te ak kor, mikor a teremtésben szemérmet és eszet oszto- gattak ?! Pöröly. Hazai ügyek. Honvéd-men ház. Oktober hó 1 én meg történt a houvédmenház alapkövének letétele. E naptól kezdve a kegyelet templomainak száma egygyel szaporodott. A magyar nemzet áldozatkészsége és maga iránti hűsége elvitte filléreit az oltárra, milyen a honfiúi áldozatok szent tüze ég. Bebizonyította ezzel, hogy a nemzet él, és erős felfogni a nemzetilót feltételeit, s az elismerés ko szóraját föltenni az érdemre. A honszerelcm, melyből üdv s dicsőség származik mindazokra kik honfiúi kötelességüket toljesi , tik : nem késett megkötni a dicskoszornt azok ré- ! szére kik azt rég kiérdemelték. A lelkesedés megtenné gyümölcseit, s azok számára, kik a haza életéért folytatott harezokban képtelenek lettek, megkeresni mindennapi kenyerüket, ha nem is tündér palota, de mindenesetre tisz ! tességes men hely rendezetik be, hol az érdem elismerést fog találni. A kegyelet e nemével bebizonyította nemzetünk, miszerint megértette azt, hogy jaj a népnek, ! melynek szive nem Pantheon azok számára, kik neki szentelték egész éltüket. Kivándorlás keletre. A belügyminisz- j ter valamennyi törvényhatósághoz a következő körrendeletét intézi : „A galaczi császári és királyi konzulnak folyó évi augusztus 28-án LIV. sz. a. a császári és királyi kíiliigymiuiszteriumhoz intézett ez utóbbi által velem közlött jelentéséből kitűnik, hogy legújabb időben figyelmet ébresztöleg emelkedik száma azon osztrák-magyar birodalombeli utasoknak, kik részint saját egyéni elhatározásuk, részint ámitó ágensek bíztatásai folytán hazájukat elhagyják, s majd a török, majd az orosz birodalomba utaznak, hogy ottan ! vélt jobb létüket megalapíthassák, azonban többnyire kevés, vagy épen semmi anyagi készülettel, sőt még a megkívántaié úti költséggel sem látván el magm kát, onnan többnyire a legnagyobb nyomor és Ínség között régi hazájukba vissza törekednek, Útjukban a galaczi császári és királyi konzulátust segély- és úti költségért vagy ingyen-szállitásért ostromolják; ozeu konzulátus a valódi nyomort enyhíteni igyekszik ugyan, hanem az ez irányú utasoknak nyújtott segélyezések oly mérvet öltöttek, hogy az e czélra szánt alapok már is teljesen kimeritvek, és ha az ily utazásoknak okkal-móddal gát nem vettetik, az osztrák-magyar birodalombeli külügyi táreza e czim alatt érzékenyen fog megterheltetni. A törvényhatóságot fölhívom, hogy alárendelt közegeit utasítsa, miszerint kelet felé törekvő utasokat azon kellemetlenségekre és nyomorra figyelmessé tegyék, melynek kitévék azon esetben, midőn ámitó ágensek biztatásainak engedve, úti költség s kellő anyagi fölszerelés nélkül útnak indulnak ; továbbá olyanoktól, kik a megkivántató költséget igazolni nem képesek, a külföldbe szóló útlevelek alapjául szolgáló bizonylatot tagadják meg, eleve kijelentvén, hogy esetleges nyomoruk a konzulátusok által eny- hittetui nem fog, ha könnyelműen vállalkozott utazásra kelendnek. — Ily irányú utasításokból kifolyólag a törvényhatóságnak teendője leend végre a külföldi utazásokra szükségelt útleveleket szorgalmazó kérvényeket fölterjesztésük előtt figyelmesen megvizsgálni s ajánlatával csakis azokhoz járulni, melyek a megkivántató útiköltségek elegeudő- ségót igazoló bizonyítványokkal támogatják. Budán, 1871. évi September 15-én.“ A nemzetgazdasági kongresszus, mint hírlik, okt. végére Pestre fog összehivatni. A kongresszus mindenekelőtt az ipartörvényjavaslatot fogja tárgyalAz 1857—iki év nagyon szomorú sőt fájdalmas szülője lön a gymnasinmra nézve, mely Kovács Antal apát és plébános urban a kérlelhetlen halál következtében atyját, jóltevöjét vesztette el egyszerre, a fennirt év decz. 9-ikén. Ha Kovács Antal működését gyors siker koronázta, t. i. az algyinnasium berendezése, úgy az eredmény tettre liivott fel más tanügyi barátokat is, jelesen Marosán Jakab jelenlegi igazgatót ki egy fögymnasium felállítására gyűjtést kezdeményezett, mely több egyesek áldozatkész adakozásai által, de főleg Fogarasi Mihály erdélyi kath. püspök pártfogása és 1000 forintra menő hozzájárulása folytán niudinkább növekedvén : a főkormány széktől engedély nyeretett a fögymnasium felállítására 1867- ben az eddigi államtól és egyesektől nyert pénztőkéhez nagy mértékben hozzá járult a jó szerencse azaz a lotteria. Nevezett évben helyi kereskedő Bogdán János ur a gymnasium javára felajánlott egy budai sorsjegyet, mely kihúzatván : 30,000 forintnyi nyereményt eredményezett az intézetnek. Ily módon pénz bőven állott rendelkezés alatt, és igy az ezen tökét kezelő bizoltmány a megye képviselete egyetértésével nemsokára teljes elhatározással, a gondviselés ezen intelme által mintegy buzditatva hozzáfogott a fögymnasium létrehozásához. — A fögymnasium jövedelmi forrásának biztosítás végett egy bérházat építeni látott czélszerünek, mely két év lefolyta alatt fölépitetett 36,427 frt és 68 kr. Összegért ; évi haszonbére 3500 frt. 1868- ban megnyitatott az 1850/51-ik évben az akkori rendszerint beszüntetett 5-ik osztály. 1870- ben püspöki rendelet következtében а VI-ik osztály is megnyitatott. Ha vissza tekintünk ez intézet alakulására, élűi nem akaró működésért, mely annak létrehozása körül tanusitatott. Elismerésünket kell kifejezni azon tapintatos eljárásért, melyszerint ide Brassóba, hazánk keleti szélére állitatott királyi gymnasium ; mely nem egyik vagy másik nemzeté hanem közös mindnyájunké. Igaz ugyan, ha protestáns ilynemű intézeteink alakulásának történetét tekintjük, azok egyike se hordja homlokán a királyi czimet, sem pedig alapításához még tán elvétve sem jutott egy fillér is ál- ladalmi javakból : de azért azok mindenike befogadja hazánk akármely nemzetét, bármely felekezetét. A mi a brassói rom. kath. gymnasium jelenlegi állapotát illeti, az a maga nemében hazánkban páratlan. Nem értem annak paedagogiai tekintetben való páratlanságát, mert e tekintetben sok férhetne még hozzá. — Páratlansága abban áll, bogy tannyelve ez intézetnek bárom van : német mely egyszersmind uralkodó nyelv, magyar és román. Német és magyar nyelven tartanak minden tantárgyból előadást a tanulók nemzetisége szerint ; román- nyelvből a szükséglet szerint. Tisztelettel kell meghajolnunk a katbolicismus ezen ereje előtt, mely képes a különböző nemzetiségeket annyira egymáshoz édesíteni. Az intézet jelenlegi tanárainok száma 8 reudes- és 3 segéd Ezen tanév történetéhez azon örvendetes be- j egy zést tehetjük, hogy okt. 1 én megnyitatott a fögymnasium 7—ik osztálya. Kívánjuk hogy a buzgó törekvést koronázza a legszebb siker. ni. Sző van arról, hogy a bankügy is tárgyalásra kerüljön, de ez alighanem elmarad. к ü 1 f ö 1 il. FRANCZIA ÜGYEK. A „Temps“ gr. Beust körsürgönyének tartalmát közli a gasteini és salzburgi összejövetelekre vonatkozólag. — E sürgöny megerősíti, hogy semmiféle szerződés, vagy egyezmény sem Íratott alá, s hozzáteszi, miszerint я legutóbbi évek tapasztalása megmutató, mily tehetetlenek ezen papir-védfalak, valamely állam békéjének s biztonságának védelmo- zóse végett. A sürgöny kijentl, hogy a két kanczellár értekezlete incgpecsétlé a Berlin és Becs közti őszinte közlekedést. Az osztrák császár azon meggyőződést vitte msgával, hogy Poroszország nem kevésbé érzi, mint Austria, az átalános béke szükségét. Ennélfogva azon határozat hozatatt, hogy jövőben, és mindenek elölt Németország s Ausztria közt egyezkedés idéztessék elő minden fölmerülhető kérdés iránt. — Gr. Beust Francziaország őszinte barátjának vallja magát, s ennek alapján azon reményét fejezi ki, bogy a bölcs franczia hazafiak lemondanak a megtorlás eszméjéről, mely reménytelen lenne. A sürgöny végül ezélzást tesz arra, hogy határozatok hozattak az amarchisták fondorlatai ellen. A „Temp“ a körsürgönynek Franciaországot illető helyére nézve ezt mondja : Ezen óvaintés maga Bismarck által látszik Írva lenni ; — ilynémü szavaknak nem Becsből kellett volna hozzánk érkezniük. Nekünk senkitől, s legkevésbé gr. Beust- tól van szükségünk arra, hogy megtudjuk a magunk ujrafölemelésére szolgáló eszközöket, — s ama napon, melyen mi ismét fölemelten találandjuk magunkat, ki tudja, hol fog akkar lenni Austria.“ (A „Wiener Abendpost“ szerkesztősége éhez megjegyzi : „A „Temps“ fülebbi megjegyezései azon nyilatkozatra adnak nekünk alkalmat, hogy saját hiteles értesülésünk szerint, a szóban lévő állítólagos tartalom közlés eleitől végig koholmányon nyugszik ; ezen, vagy eliez hasonló nyilatkozatok sem a kör- levélban, sem külügyi hivatalunk bármely más sürgönyében nem találhatók,“) Г ár is, sept. 29. Plozaga spanyol követ tegnap az arany gyapjas rendjelt szolgáltatta át Tbiers- nek Amadeus király részéről. Versailles, sept. 29. Az ezredek újjászervezése sebesen babul s az egész hadseregre nézve be lesz fejezve a nemzetgyűlés összeilléséig, a mely ideig az uj parancsnokok kinevezése körül nem fognak lépések történni. ANGOL ÜGYEK. В i r m i n g h a m ban a déli stagordsbire-i mérnököknek sept. 28-án tartott gyűlése elhatározó a bánya-munkások bérét 10 prcttel fölemelni. E rendszabály következtében a vas ára 1000 kilójától 1 schilling-gel emelkedett. A Wale s-i parton, a vihar következtében, számos hajótörések fordultak elő. NEMET ÜGYEK. Münchenben az országgyűlés sept. 29 iki ülésében a pénzügyminiszter Pfretschner egy törvény - javaslatot terjeszt elő, a díj- és bélyegadónak 1872. jul 1 jéig további behajtása iránt, mikor a birodalmi polgári perrendtartás be leend hozva. A belügyminiszter törvényjavaslatot terjeszt elő az országgyűlés ügyrendjének megváltoztatása iránt E változtatás czélja az ügyfolyam gyorsítása. München, sept. 29, Az ó-katholikusok bizottmánya elhatározó, hogy vasárnapokon rendesen fog isteni tisztelet tartatni ; e czélból a kormánynál és a községi hatóságnál simultán egyház megengedését kérendi. — A közelebbi vasárnapon Reinkens (Boroszlóból) fog prédikálni. Hamburg, sept. 30. Az egészségügyi tanács kinyilatkoztatja, hogy az itt különbensi* csekély mérvben mutatkozott cholera már megszűnt. München, sept. 29. A katholikus reform- bizottság egy felhívást adott ki, melyben a csalhatatlansági dogma ellen leendő harczolás végett egy bajor országos egylet alapítására szolit fel. SVAJCZI ÜGYEK A lausannei béke-congressus 27 iki ülésében, a társadalmi kérdés fölötti vitában több hölgy emelt szót. — Lemonir azt kívánta, hogy a congressus bélyegezze meg a commune gyilkolásait. (Hosszas tetszés.) Gaillard szólni akart ; — zajongás keletkezett ezen
