Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-10-06 / 80. szám
Brassó, 187! Péntek október 0. ïlsô évi folyam 80. szám. Megjelenik ez a lap helen- kint kétszer kedden és pénteken. Ára: Egész évre . . G ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: KenyeresAdolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon. Hirdetési díj: 3 hasábos garmb*nd sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés óra mindig 40 kr.) — B'élyegdij minden igtatáskor 30 kr. —- Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvételnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyomdájában. Brassó, október 5-én. Miként fogadják a Cholerát Brassóba. Jön biz az a kék orrú, zöld pofája ember barát, a ki szeretjeit első látásra megöleli és szorongatja szerető karjai között mig azok édesen csiklandó görcsök között, kellemes illatot terjesztve maguk körül, örök boldogságra csukják beesett ibolya szin környezetű bájos szemeiket, az állandóság kék sziliével orrukon nyugtatva meg az örömükben megfutamodó rokonokat, a mi felett megint a megboldogult mosolyra vonja ében szin ajkait, és örök reményt mutat a tavasz zöld szinével diszelgő ar- czán. Úgy van jó uraim, a régi jó ismerős a hatalmas ur a kinek nyári mulató helye Oroszország volt, az ősz beálltával ugylát- szik minket is meg fog tisztelni becses jelenlétével. Közelebbi tudósítások szerint a mindeneket legyőző poroszok felett tart hadi szemlét, és úgy látszik meg van elégedve, mert sokakat tüntet ki a kék orr rendjelével. Hadi szállását a provinz Preuszenben ütötte fel ; hadsegédei, vérhas és hideg láz, mindenütt előtte lovagolnak. Istenfélő szent Vilmos, vájjon nem lehetne, durch Gottes Fügung, valamely Wendungot hederiteni ^ezen a dolgon? Úgy látszik, hogy bajosan. A fügung már megunta más szolgálatában ölni, rabolni, gyilkolni és égetni, azért most maga kezére csinálja a Wendungokat. Ost-Preuszenben 2602 tüntettetett ki a fennirt rendjellel, és ebből 1273 a Stix folyón át is kelt, az ott lakó barbar népeket meghódítandó. Königsberg nem nagy város, de ki tett magáért. 2204 egyén már mobil és csak az indulót várja, hogy az előcsapathoz csatlakozzék. Törökországban öcsével sorozást tartat, a miért és a Duna fejedelemségek végvámai szoros őrizet alá tétettek a desertiok meggátlása tekintetéből. — Hogy minket ez a potentát meg ne látogatna, nem feltehető: diplomatiai szóváltásokra adhatna okot kimaradása. Cholera О felsége pedig a sok beszédet nem szereti és ennek kikerülése tekintetéből inkább vizitet ad nekünk is. Hogy Gastein vagy Salczburgba lessz-e az első találkozás, — nem bizonyos ; hanem, hogy az egész országot megfogja látogatni, nagyon valószínű, mert mint absolut uralkodó szereti látni milyen görnyedések között fogadják, úgy a paloták mint a gúny hók lakói. Mint mondják, a Cholera nagy ur, keleti származású, és mint a keletnek minden barbár fija, a tisztaságot nem igen szereti ; azért olyan helyeken, a hol sok a szemét, piszok, büdösség s más e féle légtisztitó elem, nagyon jól érzi magát, s az ilyen helységek lakóit hasznosabb időig boldogítja jelenlétével. 1866-ban, a midőn utoljára volt szerencsénk Cholerához, meglehetős rendben talált mindeneket: piszok és büdöség felett nem panaszkodhatott. Akkor úgy gondolkodtunk, hogy aChpl.erának csakis a pro- letariusokra van szüksége; azokért pedig nem kár; egye frány,: ; minként nem bánt, hiszen tán halásztak ..z öregek ez ellen is valami féle privilégiumot. A Cholera nevetett; gondolta, ezek az én lm embereim, ezeket már szeretem, és csakugyan meg is mutatta jóindulatát, mert csakhamar egy mindenható szenátort és még egy pár eget hasógató hatalmas férfiút fülen fogott ; a privilégium pedig vagy eltévelyedett vagy nem is volt ; jól lehet kerestük, nem akadtunk reá, bizonyára valami más nem kedvező documentumokkal valami titkos szekrénybe jutott. Láttuk, hogy nem tréfa a dolog, az echtfárbigek is indulnak; ntszu neki, hor- datni kezdettük a szabadalmazott magán vágóhidakról az idők során meggyűlt és rothadásnak indult marha vért, beleket és gariét; megindítottuk a csatornákban a clisz- nóságok minden nemeit, úgy, hogy nem csak mi magunk, de még talán a Cholera maga is megbódult a nagy büdösség miatt. — Ez alkalommal tegyünk épen úgy mint 1866-ban; hátha most sikerül, és a Cholera csakugyan csak is azt az átkozott népet fogja meglátogatni, a melyik annyira szemtelen, hogy a Bolonya számára, daczára a policialis kihallgatásnak, községi iskolát kíván. Majd tanuljanak ők a Szt.-Mihály iskolájában ! Mint hallottuk, valami okos urak úgy gondolkoznak, hogy nem lesz jó minket a fertőtlenítéssel (desiníectio) megijeszteni, helyes ez nagyon, mert mi nagyon finom szervezettel bírunk, és a kurázsink hamar a nadrágba száll. Elég lessz most, ha a gyümölcsöt felügyeljük, és hogy megtudhassuk , melyik éretlen , meg is papus- káljuk. — De hogy mi arról gondoskodjunk, hogy minden háznál megkivántató menyi- ségti árnyékszék legyen, és azok tisztán tartassanak ; hogy szemétgödör legyen ; hogy az utszai csatornák tisztán tartassanak; hogy némely utszákban és különösen a Nr. 1 felé ne kelljen be fogott orral járni; hogy egy közös vágóhidat állítsunk s. a. t. No már hogy is ne, tán elment az eszünk, hogy mi dicső ősi szokásainkat le vétkezzük s tán épen a „Nemere“ kedvéért! Ebből biz ő nem eszik. Marad minden úgy a mint volt; mi eredetéségünket senki kedvéért meg nem tagadjuk. Tán azért csináltuk nagy költséggel az utszai csatornákat, hogy még 9 A brassói rom. kath. főgyinnásiiim. (Az 1870/71 -ik tanévről szóló hivatalos kimutatás alapján.) Kövid vázlatban ismertetni kívánjuk a brassói rom. bath, gymnasium alakulása történetét és jeleu légi állapotát. Egy Brassóban felállítandó r. k. gymnasium szükséges volta már régóta érezhető volt. Azért le- irhatlan lelkesedéssel találkoztak városunk kath. községe részéről 1-sö Ferencz O cs. és ap. k. felségé nek ama szavai, melyeket legmagasb 1817-beni ittléte alkalmával kijelenteni méltóztatott : „mikép egy kath. gymnasium Brassóban nagyon czélszerii volna.“ — О felségének szavai Lamásch József akkori brassói apát és plébánost tübször kísérletekre bírták, melyek az említett r. k. gymnasium felállítására voltak irányozva. A mi azonban neki nem sikerült, sikerült utódjának felfalusi Kovács Antal ugyancsak brassói apát és plébános urnák, ki a nyomasztó körülmények daczára is addig nem nyugodott, mig a kérdéses intézetet létre és virágzásba nem hozta. Ugyanis Kováts Antal plébános ur ernyedetlen fáradozásainak következtében Thomas Gódofréd, к elemi iskola igazgatója udvari rendelményben arra utasitatott, hogy az elemi iskola harmadik osztályos növendékeit a latin nyelv alapzajaira oktassa. Az alap ilyformán meglévén nevezett plébános ur az 1. gymnas. osztály megnyitásához fogott, miután ezen osztály mellé egy tanulmány végzett hittan halgatót Marosáu Jakab jelengi igazgatót nyerte meg előadó tanárnak ; ki saját lakában, a hol a tanárnak szállása is volt kávánkén ti 10 írt. díj mellett tantermet rendezett be. A tanonezok szülői és a brassai közönség gyá- molitása folytán 1838/39-ik tanévbon, a második osztály is megnyílt. Az 1839/40-iki tanévben megnyílt a harmadik gymnas. osztály 16 tanitványnyal, kik a rendes tantárgyakon kivid rajzban szépírásban, ének és zenében is oktatást nyertek. A gymnasium nak pártfogói részéről élvezett szakadatlan gyámolitása az iskolai helységek tágítását, úgyszintén Marosán András tanár kineveztetését is lehetővé tette, ki az első és második — a 3 gra- matikát és első human osztályt vette át ; a 4-ik vagyis első human osztály e szerint 1840/41-ben nyilt meg, mely esztendőben a tanulók száma 69-re ment. — 1842/44-iki tanévben a fáradhatlan Maeeenás az ötödik osztályt is megnyitotta, ugyanezen két tanárral. 1843/44-iki tanévben László József hittan hal- gató tanárrá neveztetvén ki, a gymnasium hat osztályúvá növekedett és ennélfogva kiegészitetett. 1844-ben püspöki rendelet következtében jelen tés tétetett a főkormányszókhez az intézet belviszo- nyairól, és egyszersmind fölkéretett afőkormányszék. hogy az állam két tanárnak a tanulmányi alapbóli díjazását engedné meg. Nemsokára 1844. év novemberében említett kérvényre az akkor Bécsben székelő erdélyi udvari kanczelláriától 770 ezüst forint utalványoztatott a tanári díjak fedezésére ; ugyanakkor fölhivatott a brassói r. k. gymnasiumi igazgatóság, miszerint egy tervezetet nyújtson be az iránt, mikép lehetne a szomszéd iskola udvaron gymnasiumi épületet emelni, és azt öt tanárral ellátott királyi nyilvános intézetté tenni. A gymnasium ünnepelt alapitója 1845-ben Becsbe utazott, hogy mindent elkövessen arra nézve, miszerint a gymnasium végleges megalapítása és a normális iskola épitési terve biztos kilátásba helyeztessék. — Kovács alapitó működésének eredménye az volt, hogy 1846 márcz. 16-ikán e gymnasium rendszeres kiállítása a tanulmányi alapból, legfelsőbb helyről elrendeltetett. 1847 októberétől kezdve öt tanár rendes fizetését a tanulmányi alapból nyerte V. Ferdinand ő felségének helyben hagyása folytán. Ugyan ezen évben helyben hagyta ő felsége a tervet melyszerint a gymnasiumi épidet az elemi iskola udvarán emeltessék, mely alkalommal 13303 frt, 54 kr. engedélyeztetett építkezési költségül], ide csatoltatván azon 3000 ezüst forintnyi összeg is, mely egyesek adakozásaiból gyűlt össze. 1847 ápril havában királyi rendelet által a gymnasium költségeinek évi 1831 frt. 36 krral ellátás és a többi hasonnemii intézetek mintájára, rendszeresítetett t. i. mint királyi gymnasium Az uj gymnasiumi épület 1848/49-iki tanévben nyitatott meg, de az 1848-iki január hóban a bevonuló orosz sereg számára korházzá alakitatott át a helybeli hatóság intézkedése folytán, és csupán egy év lefolyta után felelhetett meg ismét rendeltetése czéljáuak.
