Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-09-08 / 72. szám
Péntek, September 8. Prass«, 1871. Első évi folyam szám. Megjelenik ez a lap lieten- kint kétszer kedden és pénteken. Á r a : Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: henyeresAdülf ügyvéd i irodája, Nagypiaczon. Hirdetési díj : 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Kamner nyomdájában. G y e r g y ó b ó 1, Sept. 3. Hogy nemzetünknek egyetlen munkatere a haladás eme századában ma már nem kiválókig a politika s nincs kényszerülve szünteleni oppositionális tervekkel csak alkotmánya visszaszerzéséért küzdeni, hanem hogy főczélja belélete, különösen pedig népnevelési ügyeinek megalapítása és rendezése — onnan tetszik ki legnyil- j tabbau, miszerint közlönyeinkben minden-j napa haladás, reform útjaira törekvő olyas mozgalmakról- olvashat a miveit világ, mik a magyar nemzet életrevalóságáról, átalá- nos művelődése iránti buzgó fáradozásáról tanúskodnak. így vezérli önkénytelenül és legszebb utón hazai sajtónk a külföldet annak beismerésére, hogy ha Magyarország az idők s körülmények mostohasága miatti elhanyagolt népe mivelödését eszközlendő már oly hirtelen erre fel is ismerte a leg- csélravezetőbb utakat: akkor pár évtizedig tartó békét állami létben azt végre is hajthatni nemcsak erővel, tehetséggel bir, de az iránt más népekhez arányitva oly lel- kesültséggel is fáradozik, vágyódik, mely rendkívülinek mondható a világtörténelemben és előbb-utóbb megszüli a jó eredményeket. Ilyen — egy egész vidék lakóinak ; jellemét, egy kerület, egy még nemzetünk ! legmiveletlenebb részét megnyitó intézet! lenne azon tanoda is, melyet Gyergyó-Sz.- Miklósra ennek nemes közönsége s a limit, közoktatási ministerium tervezett múlt évben s ilyen lesz azon gazdászati iskola, melyet a csikszéki t. bizottmány a revindikált havasok jövedelméből Csíkszeredába fölállítani határozott s mely, hogy még jelen évben rendeztetni fog, biztos reményünk van. Hogy Gyergyó községei az alantabb fekvő virágzóbb s enyhébb éghajlatú szé- ! kék és megyéktől havasok által Erdély felföldén elzáratva és csaknem igy minden közlekedés hiányában szellemi és anyagi vagyon tekintetében nem gazdagodhattak, azt nem lehet eltitkolni s nem is titkolták. Sőt még a provisoriimi alatti kormány felismerve azt, annak enyhítéséül s hogy a népnek e kerület szivében egy oly intézete legyen melyben fiai az ipar- s kereskedelem terén — melyre utalva van a természettől — a me<j-kíván tató ismereteket, me«’О о szerezhessék : 1866-ban állított egy alreál- tanodát. Ez azonban 1870-ben tanulók hiányában megsziintettetvén, hogy a minden közegek által felkarolandó népnevelés hozhatja meg ide a jobb létet addig is mig hegyeink rejtett kincseit a gyakorlati életre talán kiaknázhatnék : átérezte a m. minisztérium és Gyergyó, midőn e czélból a 4 osztályú — de még fájdalom csak 3 tanítóval ellátott — főelemi iskola mellé Szt.- Miklós mezőváros 1870 julius havában kötelezte magát arra, hogy egy négy osztálya polgári iskolát állít fel saját költségén s a m. minisztérium pedig egy felsőbb népiskolát gazdászati és ipar tudományok és ezek gyakorlati kezelésével összekötve. E végre fohijjcíukítt a v tiros épületei, i telket műhelyek s gazdászati intézet számára s 20 hold földet. De hogy mért késik már egy év óta ezen Gyergyó haladását hatalmas erővel eszközlendő intézet felállítása, jó lenne szellőztetni s az érdekletteknek utána nézni. Egy napi késedelem egy évi hátramaradást okoz a nép mivelödésében ilyes dolgokkal. Ha örömmel registrálhatjuk, hogy nem hiányzott az áldozatkészség Gyergyó-Szt.- Miklos közönségénél, midőn egy ilyen intézet létesítésére kötelezte magát ; ha megvolt az áldozatkészség Gyergyó-Szárhegy és Ditró minden szép s jóért érdeklődő közönségekben, midőn a polgári iskola ta- nonczainak számára ösztöndijjul felajánlották azon 13 ezer forint töke kamatjait, melyet 1860-ban a szentmiklósi főelemi iskola subventionálására tettek volt s melytől múlt évben fölmentettek ; ha segitni kész volt a magyar kormány, midőn a reál iskolára fordított kiadást újból ide egy intézetre befektetni Ígérte • ha végre széki bizottmányunk czélszeríínek látta a revindikált havasok jövedelméből a gazdászati s ipar iskola 50 tanonczának ösztöndijjul évenkint 50 irtot külön-külön kiszakítani : akkor legyen meg már az illetőkben is azon buzgalom, hogy egy év óta kilátásba helyezett iskoláink létesüljenek is! Nem vagyunk optimisták, ha ennek megtörténtével uj hajnalt várunk s jősiünk Gyergyónak! mi hogy úgy legyen nem egyeseknek, nem egy vidéknek, de egy országnak kötelességszerü óhaja. Juhász К á г о 1 y. Kerkápolyi minister Brassóban. UÁnviíLryminístfHink uvv látszik fiz alkalommal legalább szerette volna a üübós fogadtatást a lehetőségig kikerülni, a miért és arról, bogy folyó hó 6-ikán megérkezik városuokba, csakis az nap reggelén kaptunk tudósítást. A minister ur ő nagyméltósága Plebanovsky osztálytanácsos, és a városi tanácsnak elejébe ment kiildötsége kíséretében estvéli 8 órakor érkezett városunkba, a hol is a Nr. 1-hez czimzett vendéglőben szállott meg. Az emlitett szálloda kertjében összegyűlt testületek a minister ur megérkezése után kevés idővel megkezdették a tisztelgéseket. A városi tanács, városi képviselet és az adó és vám hivatalok hivatalos tisztelkedése után a reformátusok egyházi képviseletetette tiszteletét. Nagyшвяваал » Egyházi reformegylet. Ideje, hogy mi is fellhivjuk olvasóink figyelmét azon jelentékeny társadalmi mozgalomra, mely „egyházi reform“ név alatt körülbelül egy év óta élénk eszme csere tárgyát képezi a napi sajtóban. Az egyházi reform egyletnek ma már valami 400 tagja van az ország legkülönbözőbb részeiről. Val lásra nézve legtöbb a tagok közt a református; de van evangelicus, r. katholikus, unitárius és izraelita is. Az egylet indítványozói f. évi Oktober 4-re közgyűlést hivtak össze Pestre. Ezen közgyűlés fogja megállapitáhi alapszabályait ; az indítványozók azonban előre kidolgoztak egy javaslatot, a mely legjobban megvilágítja azt is, hogy mit akarnak. Épen azért közöljük itten annak főbb pontjait. Alapszabály -javaslat, melyet az egyházi reformegylet indítványozói terjesztenek az 1871. október 4-iki alakitó közgyűlés elé. Az egyházi reformegylet az evangélium alapján alakul meg, azok körében, kik a kereszténységnek Krisztus szellemében és a mai kor összes mive- lödésével öszhangzásban való megújulására törekszenek. Ezen alapon minden dogma uralom visszautasításával a kereszténység súlypontját a vallás-erkölcsi életközösségre igyekszik visszahelyezni. A teljes egyéni szabadságot mind tbeologiai tudományok, mind a bitnézetek terén érvényre emel ni igyekszik, s jogosítottnak ismer el minden komoly és erkölcsi irányú tudományos kutatást. Az egyéni szabadságot a papi uralommal szem- ban az egyházkormányzási kérdésekben is érvényre juttatni törekszik. Támogatásában részesít mindenféle irodalmi és társadalmi vállalatot, mely a különböző vallás felekezetek tagjai közt a kölcsönös szeretet müveinek gyakorlását, s átalában a nép vallásoserkölcsi javát és tökélyesedését előmozdítja, Az egylet semmiféle politikai pártállást nem foglal. — Az egylet tagja lehet a magyar királyságnak minden lakosa, ki a fenuebb kijelölt célok előmozdítására közreműködni akar. Minden tagnak jogában áll az egylet közegeinél teendő bejelentés által minden indoklás nélkül is kilépni. Az egylet kész a hazában létező vagy ezután alakuló rokontörekvésü egyházi társulatokkal szerves összeköttetésbe lépni, érintetlen hagyván azok önelhatározási jogát minden oly ügyben, mely helyi viszonyokból foly. Az egylet ügyeit a közgyűlés és a választmány igazgatja ; működési községei pedig a fiók- egyletek. A f i ó к e gy 1 e t e k. Az egylet czéljának minél nagyobb körben megvalósítására az ország különböző alkalmas pontjain községi és vidéki íiókegyletek • alakulnak, melyek az átalános egylettel összeköttetésban állanak. A fiókegyletek összejöveteleiken vallásos és erkölcsi tárgyú előadásokat tartanak ; megismertetik a közönséget a napirenden lévő egyházi kérdésekkel ; megkedvelteik a köz művelődési és humanis- tikus czélu intézeteket terjesztő olvasmányokat, s általában eszközük a nép értelmt, vallásos és erkölcsi tökélyesbölését. Szervezetüket és teendőiket a kijelölt körben magok állapítják meg a helyi viszonyok szerint ; de működésükről évenként, a közgyűlés előtt egy hónappal, jelentést tesznek a választmánynak, a titkárhoz czimezve. Az első közgyűlést következő egyházi férfiak hivták össze : Dr. B all agi Mór, pesti theol. tanár. Bolemann István, s. к. a poszonyi ev. főtan. ^theol. tanár. Buzogány А г о n, s. k. miuisteri titkár. Édes Albert, s. k. a. borsodi nyugalomba lépett esperes. Fábián M i h á 1 y, s. k. lelkész. Farkas József, s. k. pesti theol. tanár, ferencz József, s. k. kolozsvári lelkész és theol. tanár. Fördös Lajos, s k. kecskeméti föesperes. Kovács Albert, pesti theol. tanár. Dr. Kovács Ö d ö n, s. k. nagy enyedi theol tan. Laukó Károly, s. k. kecskeméti lelkész. P a p p Károly, s. k. laskói lelkész. Szerelmei Samu, s. k. kódmezö vásárhelyi lelkész. Szekeres Mihály, s. k. csicsói lelkész. Z el eu ka Pál, s. k. miskolci lelkész. Weber Samu, s. k. szepes bólai lelkész.
