Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-08-29 / 69. szám

magyar egyezmény sérthetlensegére nézve semmi garantiát nem kivánt s hogy egyátalában semmi akadályt nem szándékozik gördíteni a cislajtániai kiegyezés elé, bármikép essék is ez ki, ba csak alkotmányos utón történik. Az alkotmányosok vigasztalásául függelékképen oda volt téve, bogy Magyar- országban nem hiszik, miszerint a németek hozzájárulása nélkül a kiegyezés részére 2/3 szavazattöbsé- get szerezni lehessen a birodalmi tanácsban ; azonban a dolog lényegére nézve a távsürgöny helyesen jelenté a valódi helyzetet ; fölemlíti azután, hogy segély keresésükkel az alkotmányosok hasonló kudarezot vallottak Beust grófnál és Berlinben.

к ü I f ö 1 (1.

FRANCZIA ÜGYEK.

A nemzetgyűlésben még mindig tart a harcz Rivet indítványa fölött, melyet az indítványtevő maga is csak azon lakouikus megjegyzéssel indokolt, hogy Thiers is a mellett van.

Gambetta a nemzetgyűlés illető osztályában hevesen kikelt ez indítvány ellen, mely szerinte dic- taturát készül felállítani, a diclura pedig az ö személyes tapasztalata szerint — úgymond — nem egyéb, mint uagyméi’vü tapasztalatlanság és egy kis Patriotismus. Bogiié hg. oda hagyta Londont csak azért, hogy szót emelhessen Rivet indítványa ellen s kijelentse, hogy ha már konstituálni akarnak, állítsanak fel egy teljesen republikánus alkotmányt, mert a most szándékba vett nem egyéb, mint újabb caesarismus a köztársaság álarcza alatt. Abbatucci, Bonti és más korsikai képviselők beadták lemondásukat s helyüket Napoleon herczeg és Rouher foglalnák el állítólag. Abbatucci lemondását elnök a házban felolvasván, azon kijelentésre, hogy parancsoló kötelességek (devoirs impérieux) készti lelé- pésre, a ház nevetve kiáltá : igen, impériaux !

Rivet és Adnet személyiségéről a következőket közlik:

Rivet a nap hőse, már 71 éves, Thiersnek barátja és kortársa, jelenleg corrézei képviselő. Az 1820-ki forradalom után több jelentősebb departe- mentban préfecti állást foglalt el és az 1839-ik év óta szülőmegyéjét képviselte a kamarában, hol a balközéphez csatlakozott. Később államtanácsos lett, az 1846-ik évben elvesztette képviselő állását ; de 1848-ban beválasztatott az alkotmányozó gyűlésbe és másodszor államtanácsos lett, mig az államcsíny ellen intézett tiltakozása folytán hivatalától el nem távolittatott. Politikai pártállására nézve azon orlea- nista töredékhez tartozik, mely belenyugodnék egy parlamentaris köztársaságba és azt Thiers kezeibe teszi le, hogy ne essék Gambetta kezeibe. Adnet, az elleninditvány szerzője sokkal kevésbé ismeretes és csak a véletlennek köszönheti azon dicsőséget, hogy neve miudenki ajkán van.

Az indítvány tulajdonkép Audiffret • Pasquier j herczegtöl származik.

Francziaország katonai helyzetét egy hosszabb czikkben világítja meg a „Vérité“, melynek következő helyét vesszük át:

„A felbomlás még a kevésbé figyelmesnek is > szembe ötlik. Elégséges katonáinkat az utszákon vagy téreken látni, hanyag egyenruháikban, szabály- j ellenes öltözékben, határozottság nélkül a tekintetben, teljes hiányával a testi gyakorlatokhoz szokott férfi szilárd fellépésének. Csak a ruházat a katonáé, - és ez is nagyon szükségli a javítást.

Elégséges ugyanazon kávéház ajtajában altiszteket, sőt katonákat látni, közöttük egyenruhás kapitányokkal és ezredesekkel, a mint összeszorulnak térdeikkel érintkeznek ; csak meg kell állani egy perezre a St. Lazare pályaudvar váró termeiben, midőn a vonatok elindulnak, és azután megnézni a katonák tarka egyvelegét mindenféle fegyvernem és fokozatból, mint száll be a legaljasabb női népséggel a vasúti kocsikba. Es a ki nem fél, megtekintheti még a hadsereg mulatságait a Barrière bálokon. Nem ritkán látni ugyanazon négyesben közembere két mint tisztek visavisjeit, kik annyi szégyenérzet- tel sem bírnak, hogy váll rojtjaikat és diszjeleiket levennék. Mint akar e hadsereg, mely ily kevéssé tiszteli magát, a polgáriaktól tiszteltetni ? Nem is hallani csak véres összeütközésekről polgárok és katonák között, mint Bayonnében, Rennesbeni, Touleou seban s. a. t. és a közönség már nem is tudja, hol szűnik meg a porosz okkupatió. Es szemben ily elemekkel beszél nehány elvakult patrióta egy közelálló boszuról!“

A párisi felkelők vizsgálatáról, kik kevésbé kompromittálvák s kiknek száma 33,000-re megy a Times versaillesi levelezője ezeket Írja:

A versaillesban, a satory táborban, valamint a kikötőkben elhelyezett felkelők elővizsgálásával 100 katonatiszt van megbízva, kik naponkint mintegy 1000 embert fognak kihallgatni.

Az eljárás, melyet ez óriás vizsgálatnál követnek, minden kezdetlegessége mellett is gyakorlati és tökéletes. — Az u. n. versaillesi Grand Écuries, melyben előbb német katonaság tanyázott, számtalan hivatali szobává van átalakitva, ezekben helyez- vék el a legnagyobb rendben a vádiratok, a különféle corpus delicti-k.

A tisztek, kik az elővizsgálattal bizvák meg, mindnyájan a vádlottak szabadon bocsátása mellett vannak s a 33 ezer közöl 12 ezeret már is elbocsátottak. A mint a dolgok jelenleg állanak, remélhető, hogy az előzetes vizsgálat 4 — 5 hét alatt teljesen be lesz fejezve.

A vétkeseknek találtakra az Ítélet azonban már korábban is megkezdetik, mi czélból a vérbiróságok száma 15-re emeltetik s mindnyájan Versaillesban ülésezve a foglyok a kikötőkből egymásután ide hozatnak.

A franczia foglyok közül Németországban már csak azok vannak, kik egy vagy más vétség miatt böitönbiintetéssel sulytattak. Most Vilmos császár egy jelentést kivánt be ezen emberektől, miért is a bel- ügyér oda utasította az illető fegyházak igazgatóit, hogy ez irányban jelentést tegyenek, mely a foglyok nevét, állását, az öt elitélő bíróság megnevezését, elítélésének alapját, a büntetés tartamát és mikénti magaviseletének bizonyítását tartalmazza.

Ez intézkedés czélja valószínűleg a foglyok szabadon bocsátása, vagy átszolgáltatása a franczia hatóságnak. — — —

Anglia a román ügyben erélyesen felszólalt Konstantinápolyban, s intette a portát, hogy minden beavatkozástól őrizkedjék. Minthogy a többi hatalmak fellépése e kérdésben a porta kezdeményezéstől függött, ez nem is akar semmi lépést tenni s igy Gasteinban is mellőzték e dolgot, mi a vasúti kötvények tulajdonosaira nézve nem a legkedvezőbb újság. —

Vilmos császár Gasteinban szept 6-áig marad s ő felségével 7-én vagy 8-án fog találkozni Szalz- burgban, Beust, Bismarck és Andrássy jelenlétében.

— 275 —

Távirati tudósitások.

Déva, aug. 24. Szlávy keresk. miniszter ma este ide érkezett, a vármegye- házán szállott le, hol a közigazgatási tisztviselők várták, Szeredey főszolgabíró üdvözlő beszédben kifejezte az örömet és a köszönetét és azon kívánságot fejezte ki, hogy a korona és az ország a miniszter kitűnő szolgálatait jövőre is birja. A kereskedelmi miniszter melegen megköszönte azon barátságos fogadtatást, melyet Erdély vidékén, főleg Hunyadmegyében talált és kifejezte, hogy utazásának czélja az országnak úgy előnyeit, mint hátrányait megismerni, hogy tapasztalatait úgy a kormánynál, mint az országgyűlésen lehető legüd- vösebben értékesítse. Kéri, hogy a legjobb emlékezetben tartsák. Erre éljenzés közt a jelenlévő 100 tisztviselő bemutatása következett. Ma délben a miniszter ur tovább utazik.

P á r i s, aug. 23. A Rivet indítványa iránt kiküldött bizottság ma talán megegyezésre fog jutni, és megválásztandja előadóját. A szomzédos departementok kiürítése a porosz csapatoktól állitóleg szept. elején fog véghez menni.

Pár is, aug. 23. A haditörvényszéknél a kormánybiztos folytatja a vádat. Ferré kinyomatta a védelmét és kiosztatta azt az ülésteremben. Ez iratban vádolja a versaillesi kormányt, dicsőíti a kommünt és saját emlékét és megboszultatását a jövőre bizza. —

Bécs, aug. 24. A „Wiener Abendp.“ utal arra, hogy az adópótlékok beszámítására vonatkozó miniszteri rendeletnél ele- intén a kormánynak mily gyűlöletes szándéklatok tulajdonittattak, s hogy végre maga a „N. ír. Presse“ is beismerte hogy csak most jutván tudomására a rendelet szószerinti szövege, — abban sem törvényellenességet, még kevésbé talál pedig alkotmánysértés í.

A „W. A.“ a közönség figyelmét ezen alkalomból újólag fölhiván arra, mekkora főntartással kell a sajtó Ítéleteit számba

venni, különösen ma, midőn a sajtó az úgy nevezett cseh kiegyezés fölött czikkez anélkül, hogy annak tartalmáról bárminő tudomása lenne, — czikkét igy fejezi be : Mi ez üzelmekkel szemben a legmegnyugtatóbb biztosítást adhatjuk arra nézve, hogy e kiegvezés által sem a birodalom nélkü- lözhetlen egysége, sem a magyar kiegyezés veszélyeztetve nincs, valamint nem fognak sem a németek jogai, sem a közszabadság ügye csorbát szenvedni.

Bécs, aug. 24. Az „Oesterr. Corr.“ jelenti, hogy a visszahívott bajor követ, Schrenk, a császár által búcsú kihallgatáson fogadtatott, s a tegnapi udvari ebéden jelen volt.

Bellegarde gr. főszárnysegéd bevégezvén fürdőidényét újra hatáskörébe lép, s helyettesitője, Pejacsevics gr., megmarad második főhadsegédnek.

Berlin, aug. 24. Remusat franczia külügyminiszter a német ügyvivőnek az Elsass-Lotharingia megszabaditására alakult liga tárgyában tett kérdésére kijelenté, hogy a franczia kormány népjogellenesnek tekintve e ligát, azt már is föloszlatta.

Róma, aug. 24. A dementik daczára is folytonos a zűrzavar a minisztériumban; azt hiszik, hogy az egész minisztérium lelép.

Nyílt levél a román fejedelemhez.

Bukarestből aug. 15-ről a következőket Írják:

Az itt megjelenő „Rumänische Post“ e napokban egy, az uralkodó fejedelemhez intézett igen ö- szinte levelet tett közzé, melyuek legérdekesebb helyeit itt közöljük :

Fonség ! Romániának, mely 50 éven át rósz politikusokkal sujtatott, szüksége volt egy mesterre, hogy megifjodjék és régi erejét és hatalmát újra visszanyerje. Volt-e fönséged ezen mester ? Lehetett-e az fönséged ? Ezek azon kérdések, melyeket fönséged elé terjesztünk és ez alkalommal iparkodni akarunk önnek tévedéseit kiemelni, hogy ön politikáját megváltoztatva, azon helyzetbe hozassék, miszerint az ország kormányát továbbra is megtarthassa, hogy önnek neve ragyogóbb és dicsőbb legyen, mint bátor Mihályé és nagy Istváné.

Az országot, annak történetét, sajátságait pontosan ismerni — ez minden jó kormánynak lényeges föltétele.

Ismerte-e fönséged az országot, midőn ide jött ? Tanulmányozta-e annak történetét? Erre a felelet, fájdalom ! nagyon is világosan van adva azon phá- zisokban, melyeken fönséged kormánya keresztül ment. Nyolcz kabinet öt év alatt ! Tengernyi tanulság rejlik csak magában ezen tényben ! Ezen kabinetek országunk legderekabb szellemeinek többjét foglalták magokban, de fönséged, nem tudván felettök uralkodni, tűrte, hogy ők fönséged fölött uralkodtak, mig az állam hajója sarkaiból kifordulni nem kezdett !

Országunk múltja történetének ismerete fenségednek megmagyarázta volna, hogy a legelső kötelesség abbau állott volna, hogy az ország erkölcsi bajai orvosoltassanak. Romlottság és rablóuralom az országot a nyomor szélére vitték. Fenségednek ezen romlottsági hydra fejeit politikailag kellett volna levágni : önnek a tolvaj gazembereket a közhivatalokból ki kellett volna tizeié; önnek minden nyilvános tolvajt a örvény szigorával meg kellett volna büntetnie ; ötnek nem lett volna szabad előbb nyugodnia, mig a kormány épülete minden gonosztevőtől meg nem tisztittatott.

Az ország kimondhatatlanul szenvedett ezen gyalázatos romlottság következtében , és fönséged lauyha intézkedései által túlságos gyengeséget követett el, mely minden szenvedéseinek forrásává lett.

Fönséged egy kérdéssel sem bánt úgy, a mint azzal egy államférfinak bánnia kellett volna — oly állam férfiúnak, ki egy hős erkölcsi tulajdonaival bír.

Fönséged, kinek személyisége derék, minden pulya embernek büntetlen bántalmait eltűrte.

A nyilvános sajtó nem volt szabad, hanem szemtelen.

Fönséged megengedte az idegenek és zsidók üldözését, mig ön a bűntetteseknek kellő megbüntetése által, kik azokat fosztogatták és bántalmazták, ezen embertelenségnek, melyek országunkat rósz kirbe hozták, gyorsan véget vethetett volna. Fönséged nem igazolhatja magát azzal, hogy az idegenek és zsidók kérdését nem ismerte.

Igen jól tudja fönséged, hogy az utóbbi kérdés megromlott politikusok által mindig zsákmányolás