Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-08-22 / 67. szám
— 26G vendhez van szokva, és a mely erejét csmérni és használni tanulta. Hogy ezen szép jövőért minden néptanító lelkesen kíván működni a haza és nép boldogsága érdekében, reméljük, óhajtjuk és megvárjuk. Hausmann W i 1 m о s, torna- és vivómester. V i il é k. I)éYa 1871 Aug. 18-án. Magyar polgári iskola Bukurestben. A „Nemere“ mint nemzetiségünk lux őre, igen helyesen teszi, ha átdudól a kárpátokon is, fölkeresvén ott lakó véreinket is ottan-ottan. Való, hogy nem „Nemerének“, hanem Krivicznek fogják nevezni, de ez a dologra nézve mindegy. Jó ideje már, hogy liallom rebegtetni, miszerint a bukxxresti ref. magyar iskolát át akarják változtatni felekezet nélküli polgári iskolává s ezt tekintélyes székelyföldi úri ember, talán épen oi'szá- gosképviselő indítása következtében. Mint biztos forrásból értesülök, az ügy már már odáig fejlődött volna, hogy az úgynevezett szabadegyház gondnoka, kit sem a konzulság sem a törvényes egyházi hatóság einem ösmert, a napokban Pestre utazott egy kérelemmel, hogy erre a czélra a magyar oktatás iigyértöl, nem tudom hány ezer forintot nyerj eu. Nem vopom kétségbe a képviselő ur jó és üdvös szándékát. Meg vagyok ellenkezőleg győződve, hogy ő _ ezen tervvel a székely nép fiain akar segíteni. Ügyes életre való iparosokat akar a kivándorlóit székely családok fiaiból Bukurestnek s talán a székelyföldnek is képeztetni. Azt hiszem, hogy egyenesen ez lebegett lelki szemei előtt. De midőn ezt a indítványt tette, számot vetetté a nehézzégekkel is, a melyek kikerülhetlenek. Megigérte-e a Bukuresti román kormány, hogy ő Romania székvárosában, egy magyar polgári iskolát, melyben a tantárgyak magyar nyelven adatnának elő, megfog szenvedni ? Ha ez az Ígéret szerződés alakjában már kezei közt van, akkor tiszta szívből üdvözöljük és szerencsét kívánunk a Bukuresti magyar polgári iskolához. De hátha nincs ? Ez esetben arra k^i-jük, mm'tonc1’ előtt ezt igyekezzék kieszközölni. A magyar államsegély pedig addig csak maradjon Pesten s a ref. magyar iskola maradjon eddigi álapotjában, mert enélkiil magyar pénzzel román polgári iskolát állítanánk Bu- kurestbe. A mi pedhg még ennél is sajnosabb a magyar ref, egyházat megfosztanék iskolájától s ekkor aztán akár be is rakhatjuk annak a szép templomnak az ablakait, búcsút vehetünk nemzetiségünk fenmaradá- sából a Dimbovicza partjain. Azt is tudom és hiszem, hogy a magyar oktatásügyéi- szorosan megvizsgáltatja ezt az ügyet mielőtt a bukuresti polgári iskolára csak egy krajezárt is adna. De én őszintén kimondom, hogy ezt a költséget a jelen viszonyok közt sárba dobott p é n z- n e к tartanám. Erdélyben az őszön két real iskola fog megnyílni; egyik Déván a másik a székely földön. Küldjék a bukuresti ploesti s. a. t. magyar iparosok ezekbe gyermekeiket. Kormányunk adjon ezek közül az érdemeseknek némi segélyt. A dévaiban maga a megye meg ajánlott tiz fiúnak 50—50 forint évi segélyt ; Ebből talán vagy egy oláhországi is nyerhetne segélyt; de ha nem, akkor maga kormányunk tehetne mind a két real iskolánál nehány oláhországi magyar fiú számára stipendiumot. Azzal a költséggel, a melyei Bukurestben egy polgári iskolát allitana kormányunk ide haza 50—100 fiút is segélyezhet s más felől a bukuresti ref. egyház sem vesztené nemzetiségünk egyletlen támaszát, iskoláját. Szóljanak hozzá a tárgyhoz mások is ott a székelyföldön, de .légvárakat ne építsünk. Déva vár y. den özvegy asszony és azok, kiknek eladó leányok volt. A hol ő jelen volt, ott a terített asztal sem soká hiányzót. Sőt még a férfiak is vetekedtek barátságáért, mert sok minden bolondos történetet tudott mesélni, és akkorba volt érteke az eféle járt költ embernek. Hej de mindennek vége kell egyszer hogy legyen, és igy Cs. barátunk is azon vette észre magát, hogy az idő telik, a leányos házaknál is nem igen kapnak rajta, sőt még az özvegyek sem bánják, ha ifjabb vendég látogatja. (Folytatása következik.) к ll I f ö 1 (1. FRANCZIA ÜGYEK. A franczia pénzügyminiszter és Manteuffel között Oompiégneben egy idő óta a hadikárpotlás mi- ; előbbi lefizetése és a megszállás végének siettetése [tárgyában folyt alkudozások eredménytelenül félbe- j szakadtak. Pouer Quertier most a harmadik félmilliardot : fogja érezpénzben Strassburgban lefizetni, hogy igy legalább a párisi erődökből és a három departement- ből kivonulásra kényszerítse a németeket. Hallatszik, hogy ez irányban a további tárgyalások Frankfurtban fognak legközelebb eszközlésbe vétetni. A „Patrie“ szerint Hollandia, Svédország és Dánia legközelebb leleplezéseket küldenek Pétervár- ba, azon cselszövónyekröl, melyeket Bismarck ez országok autonómiája ellen a közelmúltban mozgásba hozott. Ezzel szemben egy kopenhágai lap oda nyilatkozik, miszerint ily leleplezésekről Dániában legkevesebbet sem tudnak. so,m pedig a republikánus Erancziaországot ki nem i bekeltetik a császári Németországgal. A háború vegén, melyet a franczia demokratia kezdettől fogva kárhoztatott, s melyet a köztársasági párt Sedán után feltartóztatni igyekezett : oly fájdalmas helyzetbe jutottunk, miszerint egy szétmar czangolt hazával kell beelégednünk. È helyzet, a melyet nem mi teremtettünk, melyet az erőszak kényszeritett reánk és a mely a par excellence jog- világos megsértése, azon jognak, melyet Németország 1812 óta folyvást hangoztatott, s a melynek védelmére fegyvert ragadott : hazafias kötelességünkké teszi, hogy Németországot ellenség gyanánt tekintsük, benne egyedül hazánk megrontóját lássuk és gyermekeinket a bennünket megillető elégtétel tudatában neveljük fel. Mi kiűzzük a németeket tűzhelyünktől xigy, mint szivünkből ; mi nem tekintjük a németet mint szabadembert, de mint a feudális föur császár, király, herczeg vagy őrgróf sarkantyúja alatt meggörnyedt vasallust; és a midőn ügyünket védjük, mely minden nemzet, a jog, ügye, — úgy bánunk vele, mint olyannal, aki érdekeinek és ambitiójáuak a modern társadalom alapelveit áldozta fel.“ A frankfurti tárgyalások a „Spenersche Ztg.“ félhivatalos közleménye szerint, legkevésbé sem vesznek örvendetes fordulatot. ROMÁNIÁI ÜGYEK. A franczia meghatalmazottak instructiói amint látszik csak óhajtásokból állanak, ellenben a német óhajokról hallani sem akaimak. Folyvást kérni és semmi aequivalenst nem nyújtani azonban nem nevezhető alkudozásnak ; ily módon egyetlen lépéssel sem lehet a feleknek egymáshoz közelebb jönni. Vagy talán azt hiszik a francziák, folytatja az említett lap, hogy Németország feladata előzékenynek lenni? A megszállott területek kiürítésének módja fölött kellett volna a feleknek mielőbb megállapodásra jut- niok, ellen engedményeket azonban nem lehetett kapni Francziaországtól. A békeszerződés megkötésekor azt lehetett várnunk, hogy a béketárgyalások Frankfurtban rövid' időn teljesen véget érnek, ez azonban nem következett be, sőt most azt halljuk, hogy a további alkudozások meg fognak szakittatni. Ez esetben Németország időt fog engedni a francziaknak, hogy eszükre térjenek s engedékenyebb hangulattal kezdjék meg ismét az alkudozást. A commune Londonba menekült tagjait az Internationale értesítené, miszerint л tritt kormány poá- litikai foglyokul hatái-ozta őket tekinteni s igy kiadatásukba bele nem egyezik. Dombrowski tk. szintén Londonban van. A németek ismét megjelennek Párisban, írja a Siekle. Ez alkalommal hurrak-k, dob és trombita szó nélkül jönek hallgatagon. Ezek többé nem ama kegyetlen ellenségek és szomorú győzök, kik nem vehetvén bo Párist, bombázták, kiéheztették s lángba borították. Előzékenyen, édeskés arczczal, fürgén és behízelgő szavakkal közelednek hozzánk mint a háború előtt. Nem kívánnak egyebet, mint hogy engedjük meg nekik, miszerint szerencsét próbálhassanak Párisban. Kezet nyújtanak nekünk mint igaz barátok ; úgy beszélnek és úgy cselekednek, mintha misem történt volna közöttünk, a mióta elutaztak, hogy a hóditó Vilmos zászlói alá beálljanak, ki mint a demokrata Francziaország kérlellietlen ellensége, miután Bonapartét legyőzte, hadat üzent magának a nemzetnek is, daczára adott szavának. És mostan azon visszataszitó dolgot látjuk magunk előtt, hogy az ellenség, mely semmi fájdalomtól nem kiméit meg bennünket, mely nem riadt visz- sza semmitől, hogy Francziaországnak a legélesebb fájdalmakat szerezze s örökké tehetet lenné tegye, s mely végül annyira vitte a győzelemmel való visz- szaélést, hogy területünket darabokra szaggatta, — visszajö minden szégyen nélkül és helyet kér tűzhelyünk mellett. Páris kapui előtt még mindig ott tátonganak reánk a porosz ágyuk és egy sereg németben ugyanazon Párisban ostromolja irodáinkat, alkalmazást kér, boltokat nyit, szóval ismét életünkbe igyekszik keveredni, mint barát, mint családunk egyik tagja! Ha kérdezzük tölök, miért jönek Párisba, az embei-ei romlottság emez Örvényébe, e minden fes- lettséggel teljes Babylonba, melyre az istenfélő Vilmos anatliemát mondott, melytől az erényes németek elborzadtak: azt felelik, hogy mindez csak efféle declamatió volt, a melylyel Bismarck és zsoldos lapjai a háború alatt a hazafias szenvedélyeket szították, hogy ők elitélik eme politikát és legkevésbé sem felelősek a múlt háborúért, hogy a franczia nemzet a legjobb minden nemzetek között, sőt valósá gos könyeket is hullatnak azon csapások fölött, melyekkel a német gyűlölet Francziaországot sújtotta. — Mi azonban egyenesen kinyilatkoztatjuk a németeknek : e hypocrita köuyek bennünket meg nem indítanak és házunk ajtait előttök meg nem nyitják, 1 A porta, miután öt a német kanczellár a román vasúti kérdésben interventióra szólította föl, fölhívta a román' kormányt, hogy ebben a kérdésben tegyen neki egy terjedelmes, kimerítő jelentést. Milyen formán fog eleget tenni a román kormány ezen felszólításnak, azt nem lehet tudni. Addig sok idő fog eltelni, mig a sultán miniszterei határozott Ítéletet alkotnak a bonyolódott ügyben. Ezután a porta hivatalosan fogja tudósitan a hatalmakat tapasztalatairól és véleményéről s tanácsot fog kérni, hogy mitévő legyen. A hatalmak tanácsai bizonyára nagyon különbözők lesznek, úgy hogy ki se lehet számítani mikor tehető kilátásba az actio. Ezalat a román kormány nyugodtan allxatik. Károly fejedelem mostani miniszterei nem sokat törődnek azzal, hogy mi lesz végkifejlés. Mindeneset re utódaik számára még mindég fönmarad a végső eszköz, melytől a Catargiu-miniszterium viszarettent s mely a köv. szavakban fejezhető ki : „fizesd meg, a mivel tartozol.“ A román kormány különben igyekezik magát tisztázni s e ezélból egy jegyzéket intézett a hatalmaknak Bnkarestben székelő kédviselüihez. Ebben a jegyzékben ki vannak fejtve az okok, melyeknél fogva a kamarák a vasúti kérdésben azt a határozatot hozták, mely oly lármát ütött. A franczia consul sietett válaszolni ezen jegyzékre biztosítván a kormányt Francziaország részvétéről és rokonszenvéröl. Minden jelek oda mutatnak, hogy Thiers szeretné az által megtorolni a sedani és párisi kudarezot, hogy Bukurestben és Konstantinápolyban Bismarch befolyását megingatni törekszik minden áron. Egy kis megaláztatást a nagy Bismarck számára talán a többi nagy hetalmak se vennének rósz néven. A mi magát a vasúti ügy további fejleményét illeti, arra nézve a kormány a választott bíróság összeállítását tartotta legczélravezetőbbnek. Maga részéről a németek iránt nem valami barátságos hajlammal viseltető Veruecsot nevezte ki s egyszersmind fölszólította a részvényeseket, hogy nevezzenek ők is valakit. Ezek azonban támaszkodva a jogászok véleményére, mely szerint a vasúti concessiót nem lehet választott biróság Ítéletével megsemmisíteni, vonakodnak a kormány fölszólitásának eleget tenni. Ezen azonban nem akadnak főn Bukarestben : ha a részvényesek nem neveznek meg képviselőt , kinevez részökre is egyet maga román kormány. — Ezen intézkedéssel kapcsolatban a kormány mérnökeivel megbecsültette a kész pályák értekét, a meglevő készletet locomotivokban és xvaggonokban s titokban több consörtiummal folytat alkudozást a további lépések megtételere. A „Keletek“ Írják Bukurestból : Általánosan el van itt terjese az a nézet, hogy nemcsak a Strous- berg-féle függ' kérdésre nézve, hanem a két duna- fejedelemseg jövő politikai alakulásara nezve is létrejött bizm/os egyezmény a leginkáb érdekelt államok közt. / Azt mondják, Poroszország szövetségeseinek odadobja a román földet és a román trónt. A bécsi kabinet politikája bőven szolgáltatja az anyagot arra nézve, jbogy Beust grófot számos megtámadás érje, kiről Д átalánosan el van terjedve az a nézet, hogy a kJeti ügyekben soha sem cselekszik Andrássy gróf véleményével egyezöleg. Ily előzmények után nem csodálhatni, ha itt пз£У0П szívesen és vakon szidják az osztrák-magyarokat. A román szájhösök erősen jajveszékelnek és ijesztik a trajani örökség birtokosait azzel hogy At-
