Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-08-18 / 66. szám

— 263 —

jele s a szerencsés viszonyoknak újabb kezdete, nagy jelentőségű egyszersmind a két birodalom a béke közös érdeke és az egyesség és egyetértés közös szüksége által egymáshoz fűzött népeire nézve. — A czikk továbbá azon kivánatot és reményt fejezi ki, bogy az osztrák-magyar monarchia és Német-Po- roszország viszonyait, uralkodóik viszonya, kik ma barátságos találkozásukon szorítanak egymással kezet, mindenkorra híven fogja tükröztetni, s hogy e viszonyok által megérleltetik az, mi sokat ígérő csiráiban már ma is meg van : Európa tartós békeje, mindkét birodalom zavartalan fejlődése, és valódi szellemi és állami jólléte.

Berlin, aug. 12. A „Nationalzeitung“ a császárok találkozásában egy politikailag fontos jelentőségű tényt lát, minthogy egy állam sem all oly közel a német néphez, mint az osztrák. Ausztria miudig azon állam, melyhez bennünket sziv es esz rokouszenv és, érdek által legbensobbeu csatolnak.

Berlin, aug. 12. A „Nordd. Ztg.“ a császár utazásáról igy ir : A császárnak a porosz király által történt üdvözöltetésének szívélyessége biztosíték kell hogy legyen a német népnek a fejedelmek nemzeti érzelmeiről és a szilárdan megalapított egyetértésről. De a császárnak szívélyesen családias közlekedésében az osztrák császárral a két nemzet barátságos viszonylatai megszilárdulásának biztositéka rejlik.

Vidé к.

Hétfaln, 1871. Augusztus hó 3-án.

Minden közönség, a hol az 1868-év 38-ik t. ez. értelme szerint kellőleg felszerelt iskola nem létezik, tartozik ezen t. czikkben elolirt községi iskolát felállítani és berendezni. Hétfalu illetőleg a barczasági tiz magyar falvak, az országszivétől távol, a határszélen a sors csapásaitól nem anyira mind inkább egy privilegizált nemzet nyomásai által a miveltség és anyagi jóllét megszerzésére nézve a legszűkebb korlátok közzé szoritatott. Ily viszonyok között ezen falvakra nézve nevezett t. ez. a legnagyobb áldást hozó vala, annyival inkább, minthogy nevezet t. czikkben határoztan ki van fejezve : azon közönségek, melyek a törvénynek megfelelő iskola költségeit hordozni nem képesek, az ország viseli.

Nevezett közönségek tehát a törvényhez ragaszkodva, pontos költségvetéseiket elkészítve az iskola fedezetlen marad kiadásait indokolt folyamodványaikkal a magos kormánytól kérelmezték, mit a tanügyet lelkesen pártoló és felkaroló Nagyságos Rétki Lajos tanfelügyelő ur közvetítése folytán meg is nyert mindegyik közönség.

Kérelmezett közönségek között áll Türkös is, melynek az 187°/_, iskolai évre 300 o. é. for. utalványozott egy tanító fizetésére a magos kormány által. Tudva van az, hogy az illetékes miniszteri költség- vetésbe ezen utalványozott összeg miudig felvéve marad mindig addig, mig a közönség le sem mond kérelmezési jogáról, vagy a kormány be nem szünteti

Ezen jog megőrzését tartotta mindig szem előtt fennebbi közönség iskolaszéki elnöke minden oldalról, mi világosak kitűnik a kővetkezőktől :

Ezen 300 for. о. é. összeg csak tanító fizetésére van előirányozva, tanitó azonban még maiglan sincsen, s a múlt tanév alatt is csak 3 hónapig ideiglenes tanitó alkalmaztatott rövid lóvén az idő pályázatot hirdetni és rendszeres tanitótválasztani * a tanfelügyelőség pedig a megjött összeget kiadni mindaddig, mig tanitó nincs, vonakodott, tartván magát a törvényesrendelethez.

Nevezett közönség iskolaszéki elnöke tudván azt, hogy a törvényes folyamodást a tanfelügyelőség el nem fogadhatja, míg tanitó nincs, a pályázatról korán kezdett gondoskodni Junius havában, mint azt a „Nemere“ is tanúsítja. A pályázat ki lön hirdetve és a választás meghatározva nem ugyan az iskolaszék, mint testület jegyzőkönyvi határozata folytán, mert határozat képepes iskolaszéki gyűlést tartani azon időben, illetőleg Május közepétől fogva telyes lehetetlen lévén, mert mint tudva van. az iskolaszéki tagok nagyobb részint kereskedők, hanem az iskolaszéki elnök határozása, időnként előkapott tagok helybenhagyása folytán.

A pályázati idő letölt, és a választási határnap elérkezett Augusztus 23-án, a melyre iskolatanácsos Lázár András ur ki is neveztetett, s a mely napon a folyamodás is aláírandó lévén, elnök a tagoknak előadja, hogy, mint tudják, választás végett vannak cisszehivA, s a folyamodók bizonyítványai felolvasása után felhívja a tagokat az ügyhöz szólani, minthogy eddig sem a pályázat kihirdetése, sem a választási nap meghatározása ellen egy iskolaszéki tag sem tett indokolt kifogást sem a tanfelügyelőségnél, sem iskolaszéki elnöknél. Ezen kérdés után egy érdemes iskolaszéki tag előadja, hogy nekünk legjobb lenne, ha a tan felügy cl őség nevezne ki egy tanítót ezen segédtanítói állomásra, indokolván véleményét, és a többiek által elfogadtatott az iskolaszéki elnök azon

megjegyzésével, hogy csak a jelen tanítói állomás betöltésére kéressék fel a tanfeliigyelöség.

Ezzel szemben azon inditvány merült fel, hogy terjesztessék ki a pályázati határidő szept. 9-ig és akkor történjék a választás. Most az elhatározást felsőbb helyről várjuk. Il e v e s s ü.

Külföld.

OSZTRÁK ÜGYEK.

A cseh kiegyezés. A cseh „Pokrok“ legutóbbi számában szintén a cseh kiegyezési megállapodásról szólván helyesnek mondja az „Oester- reichisches Journal“ azon megjegyezését, hogy a megállapodások a cseh kiegyezés határain túl terjedők, mert a Hohenwart-miniszterium oly kiegyezési tervezetet tűzött ki magának feladatul, mely nem csak Csehországra, hanem Cislajthania többi országaira is legyen alkalmazható, s egyúttal a magyar egyezményből folyó kötelezettségeket is érintetlenül hagyja. —

E szempontot a cseh bizalmi férfiak is magokévá tették s igy oly megállapodás jött létre, melynél mindenoldalú érdekek számba vétettek s mely természetesen nem jöhetett létre a nélkül, hogy a csehek részéről is némely áldozatok tétessenek a birodalomnak érdekében.

A cseh alkudozók úgy, mint a kormány is magokra vállalták, a létrejött megállapodások elfogadásáért teljes befolyásukat fölhasználni.

A kiegyezés lényegéről annyit olvasunk, hogy e szerint „a német-szláv tartományok kielégítésére föltétien szükséges, hogy a reichsráth illetékessége csupán ezen országok valóban közös ügyeire szorítkozzék.

Ilyenek : a kiilügyek, a hadsereg és katonai dolgok, a birodalmi pénzügyek (államadósság, birodalmi adók- és jövedékek, czivillista), kereskedelem és forgalom (pénzverés, bankügy, vámok, posta, vasút, távirda) és birodalmi képviselet.

Minden egyéb az országos ügyek körébe utasit- tatik, nevezetesen : az igazságügy, kultusz, oktatás, rendészet és országos pénzügyek. Ezen engedményekkel a cseh bizalmi férfiak beérték s csak még a koronázást kötötték ki a cseh tartományok számára.

A németek felettébb békételenek a cseh kiegyezés miatt ; ennek egyik jele az, hogy a „N. Fr. Presse“ lefoglaltatott, második vezérczikke : „az alkotmányos ut“ forradalminak tartatott, mert-egyes helyei ily kifakadásokat tartalmaznak : „a kiegyezés egyjelentőségü az alkotmány megsemmisitésével“ ; az egy terrorizmus és politikai furfang által eltakart alkotmánytörés“ ; az alak megtartatik, de az alkotmány lelke megöletik“; végül: „minden német polgár lelkiismeretében és férfiméltóságában kötelezve érzendi magát az alkotmányt ezen kivégeztetés ellen minden uton-módon megvédelmezni.“

Távirati tudósítások.

Bakurest, aug. 11. Egy iszonyú kétségbeesett összeesküvés fedeztetett föl. A nyugalom nagy veszélyben van. Károly fejedelem lmzamosb ideig akar a kolostorban (hova az első zavar alkalmával „visz- szavonultft) maradni. A románok nyiltan követelik letételét. Számos bojár és kato- noság Kriza pártjára állt.

P á r i s , aug. 11, este. Mint bizonyosként állítják, alkudozások kezdettek a berlini kabinettel a franczia területnek 1871. végéig leendő teljes kiürítéséről.

Ä Gabriac marquis visszahivatásárél szélé hir megczáfoltatik.

Berlin, aim. 12. A Reichsanzemer törvényt tesz közzé egy szövetségi kereskedelmi főtörvényszéknek Elszasz és Lothringen számára legfőbb törvényszékké rendelésére vonatkozólag, továbbá egy legfelsőbb rendelet a német birodalom hatóságainak és tisztviselőinek nevezetére vonatkozólag, továbbá a császári czimer és császári zászló megallapitása tárgyában.

Pár is; aug. 12. Pár is községtanácsa tegnap összes szavazataival egy ellen megszavazta a 350 milliós kölcsönt.

Vegyes.

(A F. F e h é r m e g y e i-, Brassó- és F o- garasvidéki tan felügyelőségtől) az alábbi hivatalos köriratot kapjuk :

1) A Sz.-Keresztúri állami tanitóképezdébeu f. évi September 27. 28 és 29-ik napjain tanitóké- pesitési vizsgák fognak tartatni. E vizsgákra jelen- kezhetnek ;

a) Azon tanitó és tanítónő jelöltek, kik a ta- nitóképezdében a három évi tanfolyam bevégzése után egy, legfölebb két évet gyakorlati tanítással töltöttek ;

b) Kik a népiskolai törvény keletkezte előtt már gyakorló tanitók voltak ;

c) Végre azok is, kik magukat a tanítóságra magán utón képezték.

E vizsgákra jelentkező folyamodványát Antalfy Károly tanfelügyelő úrhoz nyújtja bé és köteles ahoz csatolni keresztlevelét, tanulmányairól és eddig folytatott pályájáról s erkölcséről szóló bizonyítványait f. é. September 13-ig ;

2) Nevezett képezdében a rendes tanfolyam f. évi október 1-én megnyitandó 1-ső évére felvétetnek oly ép testii növendékek, kik a 15 évet már meghaladták, iskolai bizonyítványt képesek előmutatni a gymnasium, real- vagy polgári iskola 4 első osztályából, vagy ezeknek tárgyaiból (a latin és görög nyelvet kivéve) a felvételi vizsgának alávetik magukat.

A folyamodások a képezde igazgatóságához czimzendők s keresztlevéllel, orvosi és iskolai bizonyítvánnyal ellátandók.

3) Ingyen köztartásra vagy ösztöndíjra az intézet múlt évi növendékei is újra pályáznak. Fo- lyamodási határidő September 30-ik napja.

(Fiúméból.) E hó 10-én a fiumei polgárság gr. Zichy kormányzónak oda érkezése évfordulója napján rokonszenve bizonyítékául egy diszal- bumot nyújtott át, mely 250 odavaló polgár arcz- képét tartalmazza. A kormányzó szívélyes köszönettel vette a gyöngéd megemlékezést.

(Csik-Szereda, aug. 7.) Szlávy József kereskedelmi miniszter aug. 6-kán érkezet meg Csik- ba, fogadtatása ünnepélyes volt ; az egész tisztviselői kar, a csik-szeredai városi tanács, a honvédtisztikar, a tanári testület s bandérium ment ki elébe.

Szállása a főtisztnél volt, hol este nagy vacsora rendeztetett tiszteletére ; pohárköszöntés volt, quantum satis, s a sok közül kiemelendő Lázár Dénes országgyűlési képviselőé, ki Szlávyra emelte poharát, fölsorolván érdemeit.

A miniszter röviden felelt, megköszönvén a barátságos fogadtatást, s egyúttal hangsúlyozta, hogy szivén hordja a székely nép érdekeit. Éjfélkor eloszlott a társaság, s a miniszter másnap reggel hat órakor tovább ment Tölgyesbe és Gymesbe, a határ- vámokhoz.

A miniszterrel egy kis baleset is történt, kocsijának rugója eltört a rósz ut miatt de szerencsére az utolsó faluban, s igy nem kénytelenült más kocsiba ülni át. Remélik a székelyek, hogy a miniszter e tapasztalatok folytán hathatós okokkal bebizonyítani közlekedésügyi miniszter kollégájának, hogy a jövő évi költségvetésbe több pénzt kell felvenni a székelyföldi utak épen tartására.

(Tisza Kálmán) egész családjával együtt az erkélyi részekben, M Csanban mulat, testvérénél Tisza Lászlónál.

(Tisza Lajos) minisztert, mint biztosan Írhatjuk, a Károly-fejérváriak is örömest választanák meg képviselőnek Török Dániel helyébe ; ő azonban inkább Thuri Gergely választókerületét, Kézdi széket választja.

(Kerkapoly miniszter,) mint hiteles helyről értesülünk, f. hó 25-dikén indul erdélyi útjára. —

(Lázár Mihály) városi főispán f. hó 22-re ebédre hívta magához Dálnokba volt választó kerülete, F.-Fejérmegye sok tekintélyét.

(Kereskedelmi és nemzetgazdá- szati szaklap magyar nyelven. Az okto béri évnegyeddel ily vállalatot szándékozik megin- ditani Hersch Sándor szak férfiak közre működése mollett. Kivánatos volna, ha e valóban korszerű és hazai lapirodalmunkban hiányt pótló vállalat azon támogatásra találna, melyet érdemmel.

(Fogarassy Mihály) püspök Nagy Kálmánt s.-szentgyörgyi kántor tanitót elmozdította állomásáról azért a „hallatlan“ bűnért, mert a feleke- zetnélkíili iskolában is tartani mert. Sepsi-Szent- György képviselőtestülete egyhangúlag tiltakozik e botrány ellen, s elhatározta, hogy szükség esetén a minisztériumhoz, sőt a királyhoz fellebbezi az ügyet. —

(L ó n y a i) közös pénzügyminiszternek grófi rangra emeltetése egyenesen ő felsége személyes elhatározásának eredménye, elanyira, hogy még a kinevezést tartalmazó levélboritékra is ő felsége irta sa- játkeztileg a czimezetet.

(A p ó 11 a n f о 1 y a m) eddig elé 90 tanitó jelent meg. Az előadások nagy buzgalommal folynak és a tanitó urak élénk érdeklődéssel látogatják az órakat.