Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-08-04 / 62. szám

— 246 —

éri el czélját, s e mellett még botránkozás is történhetik, miut történt hajdan Pál apostollal, illetőleg Troasban tartott predikálasa alkalmával.

„Ugyanis Pál apostol ez a Krisztus hűséges szolgája prédikál Troás várossában egy felházban s mi alatt ő prédikálná történt, hogy egy Eutikhus nevű ifjat annyira megnyom az álom, miként eltán- torodván, az ablakból hol üle, és igy a harmadik1 emeletből alá esék s halva vevék fel a földről“ Csel: 20.9. — Leesett tehát ez a szerencsétlen, lees |

lietnek még mások is — s miért vájjon ? ! nem egyébért, de mint ezt a szent iró is megjegyzi : mert í beszéde igen hosszú volt. — S ez az eset leghama- ' rább előfordulhat épen temetéseknél, hol a kesergő szív, mélyen szánva az elvesztettet sir, zokog az ( utolsó róvparton s ha ehez járul még, hogy ott fáj- ! dalmai közepette is órákig kell hallgatnia a szép de ! hosszú beszédet, lehetetlen le nem esnie mint Pál apostol ifja, kit aztán szabnia szeszszel is későre ! ébreszthetni föl. — Osztom tehát én is czikk iró ur azon véleményét miszerint a népszerű, rövid, velős j beszéd sokkal czélirányosabb minden tekintetben a 1 hosszas, órákig tartó predikationál.

Mellőzöm itt az egyesektőli búcsúztatásra tehető véleményemet, s e helyett egy más — a régi ; korból fenn maradt nem egészen jó, sőt káros szokást emlitek meg.

Hiszem, hogy sok helyt megvan, de bizonyosan megvan azon községben, hol én tanitóskodom az a kiirthatlan szokás a nép között, hogy ha halottja van, megvárja sőt némelyik jogosan kívánja, hogy a Mester ur, s ha őkeme nincs jelen, én is elmenjek: virasztani.

No már aztán, hogy a halott fel nem ébred azon méltán lehet csodálkozni, mert nem hiszem, hogy az angyal trombitája élesebb hangot adjon a támadást hirdető napon, mint hangzik a virasztási ének. —

De hagyjuk az éneket, van a virasztásnak egy más fele s ez az : eszünk, iszunk, még pedig egy- egy annyit, hogy aztán egymást hordogatják haza. Erre nézve tehát az volna szerény véleményem, hogy ha már csakugyan megkívánják a belső személyzettől a virasztásoni éneklést-, tekintsék azt úgy mint isteni tiszteletet, s a helyett, hogy pálinkáz- nak, kártyáznak s aljas beszédeket folytatnak, mint az isteni tiszteleten énekeljenek 4—5 darabot. így aztán lehet értelme a virasztásnak, s igy én is szívesen megjelenek bárhol, de mig buzgóság helyett pálinkás üveg, sajnálat helyett aljas beszédek, káromkodások foglalnak helyet, addig kérem az ég urát: ne vigfy nvam kioúrtotbo !

Tovább menve, az utszákon való éneklés és torozásnak határozott ellensége vagyok, azért, mert mig az elsőnél rút nyikácsolás által nem egyszer válik nevetség tárgyává temetésünk ; addig a toro- zas és virasztásnál eszünk, iszunk, köszönthetjük a poharat, csinálunk a keserveseknek költséget, adósságot s a helyett, hogy sorsokon bánkódnánk, a leg- ! többször egészen lakodalmi tárgyakra megyünk, hagyván, hogy a hallott nyugodjék, a kesergők sírjanak. Ezeket tehát, bár világért sem akarok reformer lenni, addig mig nálamnál jártasabb egyének, tisz teleire méltóbb férfiak vannak — ezeket mondom mind mellőzendőknek vélem, mert hiszem, hogy Krisztus és az apostolok sem virasztottak, toroztak senkit, s ha igen is, az megjárt az ö idejökben, de ma, midőn a felvilágosodás napja süt, bátorsággal mellőzhetők.

En nem igen szoktam firkálni különösen lapokba, mert falun lakván, ha megtámadna valaki, melehet nem védhetnéin magamat kellően; mindazonáltal alázatos tisztelettel kérem a tekintetes szerkesztő urat, ha lapjában kiadhatónak véli soraimat, adja ki ; hisz én csak azt mondtam, hogy a Pál a- postol szép ugyan, de hosszas predikatiojának is lett áldozatja, leesvén Eutikhus a harmadik emeletből ; köztünk is lehet, mert akár hányszor láthatni templomainkban szépen alvókat, de lehet még a virasztásnak s leghamarább a torozásnak áldozatja.

Л rosszat győzzük le, a jót juttassuk diadalra. —

J ó z s a Mihály s k. tanító.

Kézdl-Vásárliely, 1871 Julius 30-án.

Lendvay Márton ur, a magyar színészet egyik első rendű tagja, a Nagy Mihály színtársulatában közreműködése által kitűnő élvezetben részesítette városunk minden szép és jóért lelkesülő polgárságát. —

A hálanyilatkozat, kitűnő művészünk irányában, a lelkesülés és pártolás legmélyebb nyilvánításában kifogyhatlan volt, valóban köszönet, hogy kitűnő lehetségét, a vidéki színészet terén is bemu tatrii kívánta s ez által emelni óhajtá a nagyon gyenge lábon álló, s gyenge tehetségekkel bövölködő Nagy Mihály színtársulatát, a mely úgy látszik.a derék művész közremükiidése által mint egy áthatva, — igyekezett gyenge tehetségét bámulat tárgyává tenni. Különben tisztelet itt is a kivételek mint Breznay és Breznaynónak , kiknek játékán észrevehető, és dicsérendő, hogy igyekeznek a vidéki színészet felvirágzását előmozdítani, — csak azok a Liberák s Nagy Mihályok ne játszanának, kik ékes s haugjok erőltetett nyájossága által, az élvezet szánandó nemét, a szánalmat keltik fel, minden müveit s a szinmüvészetért lelkesülő egyén kebelébon, fokép ha egy Libera kontárkodik ócska hangjával ott, hol egy nagy művész lelkesült és kitűnő játéka a színművészet fölényét bámulat tárgyává tesszi.

Vasárnap, juliue 30-án adatott az utolsó előadás, a mikor a nagy művész elvesztését fájlaló közönség hála nyilvánítását nincs toll mely képes volna vissza adni, — játéka élvezete örök emlékű leend mindnyájunk kebelében, s e téren, illetőleg a vidéki színművészet terén, mentői többször üdvözölni s főkép e kis székely városban forró óhajtásunk.

Soos mezei.

К ií i f ö 1 (1.

FRANCZIA ÜGYEK.

Uj franezia egyetem Nancyban. Miután Elsasz-Lotharingia elszakasztatott Franczia- országtól s a straszburgi egyetem megszűnt franezia államintézmény lenni, a franezia köztársasági kormány elhatározta egy hasonlóan adományozottat Nan- cy-ban felállítani, mely a Strassburgban levő, vagy valószínűleg Metzbe áthelyezendő németirányu egyetemet ellensúlyozza. Egyúttal hivatása lesz a német és franezia tudomány összekötő kapcsává válni. Ez egyetem lesz azon forrás, melyben az elszaszi ifjúság, Strassburg, Metz, Colmar, Schlettstadt, Saver- ne, Mühlhausen és Altenkirchen várasok virága, a franezia haza és franezia miveltség iránti szeretetet meríthetik. Nancy az egyetlen hely keleten, hová a straszburgi facultások áthelyezhetök, hol a hazafias ifjúság legszívesebben egybegyülne, hogy tanulmányait hona földjén fejezze be.

A németek faggatják folyvást a st.- denisieket, kilencz óra után szigorúan meg van tiltva négy embernél többnek együtt az utszán járni, tiz óra után pedig mindenki, ki az utszán találtatik, minden tekintet nélkül kalodába kerül, s addig szabadon nem bocsátják, mig 10 frankot nem fizet. Ily módon folytatják a németek a requisitiót anélkül, hogy a békeszerződést megsérteni látszatnának.

P á r i s környékén erélyesen folynak a munkálatok a háború által okozott rombolások nyomainak elhárítása körül ; a kivágott fákat tövestül kiássák, és helyükbe újakat ültetnek ; a leégett vagy összelőtt malmok helyreállittatnak, az összeomlott falak kijavíttatnak. Az aratás szintén megkezdődött a főváros körül s a gabna igen bő termést igér, valamint széna is bőségben van.

A „Bien Public“ Írja: „Wimpffen tábornok követeli, miszerint katonai bizottság elé állittas sék. Ü, miut tudva van, Mac Mahon megsebesülése után vette át a sedani ütközet vezényletét. Bazaine tábornok a bizottság által felhivatott, miszerint jelenjék meg előtte ; de eddig még nem válaszolt. Canrobert ellenben késznek nyilatkozott az igazság fel- deritásére Metz kapitulácziója felett.

OROSZ ÜGYEK.

Orosz telepitvónyesek. Körülbelül egy évszázada múlt már, hogy az orosz kormány a birodalom pusztaságainak és újonnan meghódított tartományainak benépesítésére saját költségére idegen, nagyobb részt német telepitvényeseket tömegesen vitetett Oroszországba.

A telepitvényes községek többféle fontos kiváltságokat élveztek, adómentesen űztek kereskedelmet, ujonezozási, előfogati s katonabeszállásolási kötelezettségek alól ki voltak véve s közigazgatási tekintetben az átalános orosz közhatóságok illetőségéhez nem tartoztak, ügyeik fölött első folyamodásban magok a községek, további fokozatokban pedig külön telepitvényi hatóságok és a kincstári javak minisztériuma bíráskodtak. Ezen kiváltságok folytán a telepitvényesek, kiknek rendszerint nagyobb földbirtokok hasittattak ki állami földekből , csakhamar meggazdagodtak, s miután oroszul megtanulni nem voltak kénytelenek, s arra hajlamuk sem volt, Oroszország lakosainak ugyan igen, de orosz alattvalóknak magokat nem tekintették, annál kevésbé, minthogy a telepitvények és hatóságaik közti érintkezésben kizárólag a német nyelv használtatott. Figyelembe véve ezen oroszellenes szellemet a pétervári kormány, most már a fél milliót meghaladó telepitvényesek összes kiváltságainak véget vetett, a telepitvényes községek közigazgatási és törvénykezési tekintetben a rendes orosz hatóságok alá helyeztetnek,

s minden ügyeikben be- és kifelé kötelező hivatalos nyelvül az orosz hozatik bo; minthogy pedig ezentúl az összes folyó országos terheket viselni tartoznak, a telepitA ényesek és az eredeti orosz alattvalók kö- ! zött minden különbség megszűnik.

OLASZ ÜGYEK.

Biinbocsá n a t. A S. Pietro in Vincoli ba- silikában f. hó 30,3l én és aug. 1-ón három napi ünnepély rendeztetett, hogy a hivek fohászaik által kieszközöljék istentől a szent egyház és a pápa felszabadítását és diadalát sz. Péter közbenjárására.

„Hogy a hivek minél nagyobb számban jelenjenek meg, ü szentsége, IX. Pius pápa a szent bűn bocsánat kincses ládáját méltóztatott megnyitni s teljes bünbocsánatot ad mindazoknak, kik meggyon- j nak, megáldoznak s naponkint részt vesznek az es- I teli ájtatosságokban s ott a pápa kívánatéhoz képest imádkoznak, továbbá 7 évi részbeni bünbocsánatot ad azoknak, kik ez ájtatosságokban legalább egyszer részt vesznek.

NÉMET ÜGYEK.

Az ó-katholikus m о z g a 1 m а к Németországban, naponta nagyobb mérvet öltenek; minden posta írj összeütközósi esetekről értesít benniin- I két. Úgy látszik, hogy Wiirtembergben is daczára ; azon óvatosságnak, melylyel eddig Hefelo püspök és a stuttgardi kormány szép egyetértésben a modern egyházi kérdések szirtjoit keresztülevezték, az ó-ka- tholikusok mozgalma Münchenből mégis némi hullá- ! mot akar vetni.

Friedrich müncheni tanár kezdeményezésének köszönhető, hogy néhány stuttgarti katholikusoknak bátorsága volt elvtársakból gyülekezetét összehívni I és ezzel egy ó-katholikus mozgalom szervezéséhez az első lépést megtenni.

Egy nagy strike tartja ismét izgalomban Németország munkás-osztályát valamint vállalkozóit, j A strickeet a berlini ácsok és a kőművesek rendezték, s mint ottani lapok Írják, c vita kimenetének nagy fontossága van, mert döntő befolyása lesz a munkáskérdés további fejlődésére Németországban.

Az építész- es ácsvállalkozók kemény ellenállásra készülnek s körlevélben támogatásra hívják föl az épitötársulatokat ; kijelentik, hogy a 10 órai normál munkanapot s 1 tallér munkaminimumot készek megadni 1872. jan. 1-tülkozdvo, de most rögtön, mint a munkások a stricke által kierőszakolni kívánják, semmi esetre.

A mesterek szövetségéhez csak nyolez vállalkozó nem csatlakozott, s ezek olyanok, kik nem küzdhetnek a viszonyok ellen, mint p. о. a parlamenti palota építője stb.

A mesterek meg vannak győződve arról, hogy számukra életkérdés a stricke legyőzése, mert különben egyik munkaszünet a másikat követendi ; fölszólítják ez okból az építő közönséget, hogy saját érdekében legyen elnéző a vállalkozók iránt, ne követelje a szerződések teljesítését, mert ha a mesterek vesztesek lesznek e stricke-ban, következménye az építési árak nagy emelkedése lesz. Másrészt azonban a munkások is erősen készülnek a harezra s múlt vasárnap Hasenderer elnöklete alatt nagygyűlést tartottak, mely határozottan kimondotta, hogy a jelen stricke a legnagyobb erőfeszítéssel végig küz- dendö s általa a munkáskérdés szabályazása kierőszakolandó.

F. hó 28-iki távsürgöny szerint a munkás-mozgalom nagy mérveket öltött; az ácsok- és kőművesekhez egyéb munkások is csatlakoztak.

Legújabb.

Flórencz, julius 28. Antonelli egy jegyzéke minden kételyt eloszlat a pápának további Rómában idözése fölött.

P á r i s, julius 28. A st.-cloudi lakosok egy kérvénye konstatálja, bogy a poroszok által a fegyverszünet után 623 ház közül 600 fölgyujtatott.

A haditörvényszékek hihetőleg csütörtökön ülnek össze.

P á r i s, juh 28. Metternich herczeg elutazott, s Johannisbergbe ment.

Münche n, jul. 28. A király a német császárt gasteiní utazásakor üdvözölni fogja; a találkozás helye hihetőleg Regensburg lesz.

В écs, julius 28. A „W. Abendp. a lapok azon közleményét, mely szerint a minisztertanács a brüni kerületi tornászün-