Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-08-04 / 62. szám

— 246 — éri el czélját, s e mellett még botránkozás is történ­hetik, miut történt hajdan Pál apostollal, illetőleg Troasban tartott predikálasa alkalmával. „Ugyanis Pál apostol ez a Krisztus hűséges szolgája prédikál Troás várossában egy felházban s mi alatt ő prédikálná történt, hogy egy Eutikhus nevű ifjat annyira megnyom az álom, miként eltán- torodván, az ablakból hol üle, és igy a harmadik1 emeletből alá esék s halva vevék fel a földről“ Csel: 20.9. — Leesett tehát ez a szerencsétlen, lees | lietnek még mások is — s miért vájjon ? ! nem egyébért, de mint ezt a szent iró is megjegyzi : mert í beszéde igen hosszú volt. — S ez az eset leghama- ' rább előfordulhat épen temetéseknél, hol a kesergő szív, mélyen szánva az elvesztettet sir, zokog az ( utolsó róvparton s ha ehez járul még, hogy ott fáj- ! dalmai közepette is órákig kell hallgatnia a szép de ! hosszú beszédet, lehetetlen le nem esnie mint Pál apostol ifja, kit aztán szabnia szeszszel is későre ! ébreszthetni föl. — Osztom tehát én is czikk iró ur azon véleményét miszerint a népszerű, rövid, velős j beszéd sokkal czélirányosabb minden tekintetben a 1 hosszas, órákig tartó predikationál. Mellőzöm itt az egyesektőli búcsúztatásra te­hető véleményemet, s e helyett egy más — a régi ; korból fenn maradt nem egészen jó, sőt káros szo­kást emlitek meg. Hiszem, hogy sok helyt megvan, de bizonyo­san megvan azon községben, hol én tanitóskodom az a kiirthatlan szokás a nép között, hogy ha ha­lottja van, megvárja sőt némelyik jogosan kívánja, hogy a Mester ur, s ha őkeme nincs jelen, én is el­menjek: virasztani. No már aztán, hogy a halott fel nem ébred azon méltán lehet csodálkozni, mert nem hiszem, hogy az angyal trombitája élesebb hangot adjon a támadást hirdető napon, mint hangzik a virasztási ének. — De hagyjuk az éneket, van a virasztásnak egy más fele s ez az : eszünk, iszunk, még pedig egy- egy annyit, hogy aztán egymást hordogatják haza. Erre nézve tehát az volna szerény véleményem, hogy ha már csakugyan megkívánják a belső sze­mélyzettől a virasztásoni éneklést-, tekintsék azt úgy mint isteni tiszteletet, s a helyett, hogy pálinkáz- nak, kártyáznak s aljas beszédeket folytatnak, mint az isteni tiszteleten énekeljenek 4—5 darabot. így aztán lehet értelme a virasztásnak, s igy én is szí­vesen megjelenek bárhol, de mig buzgóság helyett pálinkás üveg, sajnálat helyett aljas beszédek, ká­romkodások foglalnak helyet, addig kérem az ég urát: ne vigfy nvam kioúrtotbo ! Tovább menve, az utszákon való éneklés és torozásnak határozott ellensége vagyok, azért, mert mig az elsőnél rút nyikácsolás által nem egyszer válik nevetség tárgyává temetésünk ; addig a toro- zas és virasztásnál eszünk, iszunk, köszönthetjük a poharat, csinálunk a keserveseknek költséget, adós­ságot s a helyett, hogy sorsokon bánkódnánk, a leg- ! többször egészen lakodalmi tárgyakra megyünk, hagyván, hogy a hallott nyugodjék, a kesergők sír­janak. Ezeket tehát, bár világért sem akarok reformer lenni, addig mig nálamnál jártasabb egyének, tisz teleire méltóbb férfiak vannak — ezeket mondom mind mellőzendőknek vélem, mert hiszem, hogy Krisztus és az apostolok sem virasztottak, toroztak senkit, s ha igen is, az megjárt az ö idejökben, de ma, midőn a felvilágosodás napja süt, bátorsággal mellőzhetők. En nem igen szoktam firkálni különösen la­pokba, mert falun lakván, ha megtámadna valaki, melehet nem védhetnéin magamat kellően; mindazon­által alázatos tisztelettel kérem a tekintetes szer­kesztő urat, ha lapjában kiadhatónak véli soraimat, adja ki ; hisz én csak azt mondtam, hogy a Pál a- postol szép ugyan, de hosszas predikatiojának is lett áldozatja, leesvén Eutikhus a harmadik emeletből ; köztünk is lehet, mert akár hányszor láthatni tem­plomainkban szépen alvókat, de lehet még a virasz­tásnak s leghamarább a torozásnak áldozatja. Л rosszat győzzük le, a jót juttassuk dia­dalra. — J ó z s a Mihály s k. tanító. Kézdl-Vásárliely, 1871 Julius 30-án. Lendvay Márton ur, a magyar színészet egyik első rendű tagja, a Nagy Mihály színtársulatában közreműködése által kitűnő élvezetben részesítette városunk minden szép és jóért lelkesülő polgár­ságát. — A hálanyilatkozat, kitűnő művészünk irányá­ban, a lelkesülés és pártolás legmélyebb nyilvánítá­sában kifogyhatlan volt, valóban köszönet, hogy ki­tűnő lehetségét, a vidéki színészet terén is bemu tatrii kívánta s ez által emelni óhajtá a nagyon gyenge lábon álló, s gyenge tehetségekkel bövölködő Nagy Mihály színtársulatát, a mely úgy látszik.a derék művész közremükiidése által mint egy áthat­va, — igyekezett gyenge tehetségét bámulat tár­gyává tenni. Különben tisztelet itt is a kivételek mint Breznay és Breznaynónak , kiknek játékán észrevehető, és dicsérendő, hogy igyekeznek a vidéki színészet felvirágzását előmozdítani, — csak azok a Liberák s Nagy Mihályok ne játszanának, kik ékes s haugjok erőltetett nyájossága által, az élvezet szá­nandó nemét, a szánalmat keltik fel, minden müveit s a szinmüvészetért lelkesülő egyén kebelébon, fokép ha egy Libera kontárkodik ócska hangjával ott, hol egy nagy művész lelkesült és kitűnő játéka a szín­művészet fölényét bámulat tárgyává tesszi. Vasárnap, juliue 30-án adatott az utolsó elő­adás, a mikor a nagy művész elvesztését fájlaló kö­zönség hála nyilvánítását nincs toll mely képes volna vissza adni, — játéka élvezete örök emlékű leend mindnyájunk kebelében, s e téren, illetőleg a vidéki színművészet terén, mentői többször üdvözölni s főkép e kis székely városban forró óhajtásunk. Soos mezei. К ií i f ö 1 (1. FRANCZIA ÜGYEK. Uj franezia egyetem Nancyban. Miután Elsasz-Lotharingia elszakasztatott Franczia- országtól s a straszburgi egyetem megszűnt franezia államintézmény lenni, a franezia köztársasági kor­mány elhatározta egy hasonlóan adományozottat Nan- cy-ban felállítani, mely a Strassburgban levő, vagy valószínűleg Metzbe áthelyezendő németirányu egye­temet ellensúlyozza. Egyúttal hivatása lesz a német és franezia tudomány összekötő kapcsává válni. Ez egyetem lesz azon forrás, melyben az elszaszi ifjú­ság, Strassburg, Metz, Colmar, Schlettstadt, Saver- ne, Mühlhausen és Altenkirchen várasok virága, a franezia haza és franezia miveltség iránti szeretetet meríthetik. Nancy az egyetlen hely keleten, hová a straszburgi facultások áthelyezhetök, hol a hazafias ifjúság legszívesebben egybegyülne, hogy tanulmá­nyait hona földjén fejezze be. A németek faggatják folyvást a st.- denisieket, kilencz óra után szigorúan meg van tilt­va négy embernél többnek együtt az utszán járni, tiz óra után pedig mindenki, ki az utszán találtatik, minden tekintet nélkül kalodába kerül, s addig sza­badon nem bocsátják, mig 10 frankot nem fizet. Ily módon folytatják a németek a requisitiót anélkül, hogy a békeszerződést megsérteni látszatnának. P á r i s környékén erélyesen folynak a munkálatok a háború által okozott rombolások nyo­mainak elhárítása körül ; a kivágott fákat tövestül kiássák, és helyükbe újakat ültetnek ; a leégett vagy összelőtt malmok helyreállittatnak, az összeomlott fa­lak kijavíttatnak. Az aratás szintén megkezdődött a főváros körül s a gabna igen bő termést igér, vala­mint széna is bőségben van. A „Bien Public“ Írja: „Wimpffen tábor­nok követeli, miszerint katonai bizottság elé állittas sék. Ü, miut tudva van, Mac Mahon megsebesülése után vette át a sedani ütközet vezényletét. Bazaine tábornok a bizottság által felhivatott, miszerint jelen­jék meg előtte ; de eddig még nem válaszolt. Can­robert ellenben késznek nyilatkozott az igazság fel- deritásére Metz kapitulácziója felett. OROSZ ÜGYEK. Orosz telepitvónyesek. Körülbelül egy évszázada múlt már, hogy az orosz kormány a birodalom pusztaságainak és újonnan meghódított tartományainak benépesítésére saját költségére ide­gen, nagyobb részt német telepitvényeseket tömege­sen vitetett Oroszországba. A telepitvényes községek többféle fontos ki­váltságokat élveztek, adómentesen űztek kereskedel­met, ujonezozási, előfogati s katonabeszállásolási kö­telezettségek alól ki voltak véve s közigazgatási te­kintetben az átalános orosz közhatóságok illetőségé­hez nem tartoztak, ügyeik fölött első folyamodásban magok a községek, további fokozatokban pedig kü­lön telepitvényi hatóságok és a kincstári javak mi­nisztériuma bíráskodtak. Ezen kiváltságok folytán a telepitvényesek, kiknek rendszerint nagyobb földbir­tokok hasittattak ki állami földekből , csakhamar meggazdagodtak, s miután oroszul megtanulni nem voltak kénytelenek, s arra hajlamuk sem volt, Orosz­ország lakosainak ugyan igen, de orosz alattvalók­nak magokat nem tekintették, annál kevésbé, mint­hogy a telepitvények és hatóságaik közti érintke­zésben kizárólag a német nyelv használtatott. Figye­lembe véve ezen oroszellenes szellemet a pétervári kormány, most már a fél milliót meghaladó telepitvé­nyesek összes kiváltságainak véget vetett, a telepit­vényes községek közigazgatási és törvénykezési te­kintetben a rendes orosz hatóságok alá helyeztetnek, s minden ügyeikben be- és kifelé kötelező hivatalos nyelvül az orosz hozatik bo; minthogy pedig ezentúl az összes folyó országos terheket viselni tartoznak, a telepitA ényesek és az eredeti orosz alattvalók kö- ! zött minden különbség megszűnik. OLASZ ÜGYEK. Biinbocsá n a t. A S. Pietro in Vincoli ba- silikában f. hó 30,3l én és aug. 1-ón három napi ünnepély rendeztetett, hogy a hivek fohászaik által kieszközöljék istentől a szent egyház és a pápa fel­szabadítását és diadalát sz. Péter közbenjárására. „Hogy a hivek minél nagyobb számban jelen­jenek meg, ü szentsége, IX. Pius pápa a szent bűn bocsánat kincses ládáját méltóztatott megnyitni s teljes bünbocsánatot ad mindazoknak, kik meggyon- j nak, megáldoznak s naponkint részt vesznek az es- I teli ájtatosságokban s ott a pápa kívánatéhoz képest imádkoznak, továbbá 7 évi részbeni bünbocsánatot ad azoknak, kik ez ájtatosságokban legalább egyszer részt vesznek. NÉMET ÜGYEK. Az ó-katholikus m о z g a 1 m а к Né­metországban, naponta nagyobb mérvet öltenek; min­den posta írj összeütközósi esetekről értesít benniin- I két. Úgy látszik, hogy Wiirtembergben is daczára ; azon óvatosságnak, melylyel eddig Hefelo püspök és a stuttgardi kormány szép egyetértésben a modern egyházi kérdések szirtjoit keresztülevezték, az ó-ka- tholikusok mozgalma Münchenből mégis némi hullá- ! mot akar vetni. Friedrich müncheni tanár kezdeményezésének köszönhető, hogy néhány stuttgarti katholikusoknak bátorsága volt elvtársakból gyülekezetét összehívni I és ezzel egy ó-katholikus mozgalom szervezéséhez az első lépést megtenni. Egy nagy strike tartja ismét izgalomban Németország munkás-osztályát valamint vállalkozóit, j A strickeet a berlini ácsok és a kőművesek rendez­ték, s mint ottani lapok Írják, c vita kimenetének nagy fontossága van, mert döntő befolyása lesz a munkáskérdés további fejlődésére Németországban. Az építész- es ácsvállalkozók kemény ellenál­lásra készülnek s körlevélben támogatásra hívják föl az épitötársulatokat ; kijelentik, hogy a 10 órai nor­mál munkanapot s 1 tallér munkaminimumot ké­szek megadni 1872. jan. 1-tülkozdvo, de most rög­tön, mint a munkások a stricke által kierőszakolni kívánják, semmi esetre. A mesterek szövetségéhez csak nyolez vállal­kozó nem csatlakozott, s ezek olyanok, kik nem küzdhetnek a viszonyok ellen, mint p. о. a parla­menti palota építője stb. A mesterek meg vannak győződve arról, hogy számukra életkérdés a stricke legyőzése, mert kü­lönben egyik munkaszünet a másikat követendi ; föl­szólítják ez okból az építő közönséget, hogy saját ér­dekében legyen elnéző a vállalkozók iránt, ne köve­telje a szerződések teljesítését, mert ha a mesterek vesztesek lesznek e stricke-ban, következménye az építési árak nagy emelkedése lesz. Másrészt azon­ban a munkások is erősen készülnek a harezra s múlt vasárnap Hasenderer elnöklete alatt nagygyű­lést tartottak, mely határozottan kimondotta, hogy a jelen stricke a legnagyobb erőfeszítéssel végig küz- dendö s általa a munkáskérdés szabályazása kierő­szakolandó. F. hó 28-iki távsürgöny szerint a munkás-moz­galom nagy mérveket öltött; az ácsok- és kőműve­sekhez egyéb munkások is csatlakoztak. Legújabb. Flórencz, julius 28. Antonelli egy jegyzéke minden kételyt eloszlat a pápá­nak további Rómában idözése fölött. P á r i s, julius 28. A st.-cloudi lako­sok egy kérvénye konstatálja, bogy a po­roszok által a fegyverszünet után 623 ház közül 600 fölgyujtatott. A haditörvényszékek hihetőleg csütör­tökön ülnek össze. P á r i s, juh 28. Metternich herczeg el­utazott, s Johannisbergbe ment. Münche n, jul. 28. A király a né­met császárt gasteiní utazásakor üdvözölni fogja; a találkozás helye hihetőleg Regens­burg lesz. В écs, julius 28. A „W. Abendp. a lapok azon közleményét, mely szerint a minisztertanács a brüni kerületi tornászün-

Next

/
Thumbnails
Contents