Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-08-01 / 61. szám

— 242 —

Eltekintve attól, bogy több hírlapokban korábban felmerült oly tényeket ujjit fel, melyekhez semmi közöm, s melyek a junius 15-ki gyűlésben elö- fordultakkal semmi összefüggésben nincsenek; el attól hogy becses személye egyikben is nem említetett, ellenem a méltatlan, és igaztalan vádokot szórja; — az ö szótára szerént rágalmaknak is nevezhetném, — s midőn a szenvedélyességet és személyeskedést nekem akarja felróni, úgy jár el, mint az egykori szolgabiró, ki a káromkodást tiltó felsőbb parancsot káromkodva hirdette ki. Még az is szép, hogy a népszerű (?) és közbecsiilésben (?) álló képviselőt védelme alá veszi. Tán kár volt a politikai confessiot, és virilis szavazat indokolását meg nem czáfolni, vagy legalább el nem tagadni.

Ы. urnák méltatlan, és kihívó támodása ellen egyetlen árva szotis vesztegetni restelleném s önérzetem ellen vétenék, ha az éretlen henczcgés ellen magamot védeném.

Azonban a köz jó érdekéért két kérdést vetek fel.

A főtiszt urat miért keverte ez ügybe ? ki ellenébe és mily okért vette védelme alá? hisz a közelebbi időben senki meg nem támodta, s ha a főtiszt ur loyalison járt el, én is elv barátaimmal együtt loyalitással feleltem, s a köz jóért csekély tehetségem szerént buzgón, és híven munkáltam, s az egyetértés szilárdítását elősegítettem. S igy a kihívás, és védelem egyiránt indokolatlan. Továbbá.

Ildomos tapintatos, és időszerű volt e a múlt sebeit fblszaggatni ; s a már már lecsillapult kedélyekben keserűséget és bizalmatlanságot kelteni? midőn mindkét részről a rég óhajtott higgadtság állott be; sa kölcsönös ki engesztelödés több jelei voltak felismerhetők. Azt hiszem, a józan közvélemény az ily fellépést nem helyesli.

Tán azt hiszi H. ur, hogy a megye rendezést helyesen keresztül vinni, az önkormányzatot életbe léptetni csak a fungeus tisztikar; s első ízben épen

H. ur vagyon hivatva? csalódik, mert a törvényhatóság összes értelmiségének is nehéz feladat. Aztán a 67-ki hires restauratiónak — tisztelet a kevés kivételnek — keserű ize most is szájunkban vagyon, s a múlt jövőre csak azoknak nyújt kilátást, kiknél a jellem, képzetség és munkásság nem hiányzik.

Utoljára hagytam a feleletet azon latin mondatra, melyei kezdette és végezte H. ur szélmalom harczát. И. ur azon feltevésből indult ki, hogy a tudósítás alatt nevem jogoson áltott. S a külső látszat csak ugyan mellette szól. iím legyen hite szerént. De viszont én is többekkel együtt, kik a ca- pacitásokot (?) és aspiransokot ismerőm, azt hiszem, hogy e támodás egy kis tőrvétes és zazar előidézésre volt számítva; minthogy a zavarosban jobb halászni; de bár kit bizósithatók, hogy a szándék füstbe megyen, s Ы. urnák vigasztalásul csak a marad: oleum et operám perdidi. De többekkel együtt az is hiszem, hogy a czikk nem a H. agyából szökött ki, mert annak bajosabb lett volna onnan kiszökni, mint Paliásnak a Jupitet fejéből fegyveresen kiálni. De kérdem : kiis hihetne, hogy a ki nem régen négy sorú latin mondatot nem tudott felolvasni, most azo- kot csak amúgy szórja; s még Kátot, Mentort, Tus- kulanumot, Machiavellit, s az ég tudja mi nagy szo- vakot, neveket emleget ! No de minden időben igy volt; az öntelt hiúság, nemcsak idegen pénzel, de idegen esszel is mint bizonyos madár szereti magát feleziezomázni ; nem törődik aval, hogy az idegen tollúra ráismerhetni, s örvend ignotos fallere, bár poótis derisui est.

Feleletemet most és mindenkorra én is H. ur példájára Seneca mondatával zárom be. Magni animi est injurias despicere, ultionis contumeliosissimum genus est, non esse visu dignum, ex quo peteretur

úgymond, te sem szeretsz engem; nem lessz ma-hol- nap egyetlen jó emberem. Vigasztaltam az öreget, hogy küldök én neki egy sereg vendéget. A vége a volt, hogy búcsuzás nélkül odább kelle álnom.

Sajnáltam az öreg urat elhagyatotságában és elhatároztam, hogy küldök neki vendéget.

Utamat folytatva megérkeztem E. városba, s beszáltam a veres korcsoméba.

Nehány barátom csak hamar megtudta jöttémét és felkerestek. Összeültünk, megbeszéltük a choierai meg a sáska járást mint legfőbb eseményeket, végre ebbql is kifogytunk, és kezdettük a vidéki híreket.

A pletykaság akkor nagy divatban volt. Beszéd közben szóba jön Bálint bátyánk, és én sarkalom a fiukat, hogy csak látogasság meg. De miután ezt a mulatságot már mindenik megkisérlette, nem igen volt egyiknek is kedve.

(■Folytatása következik.)

ultio. lile magnus, et nobilis est, qui more magni férd latratus miuutiorum cauum secutus exaudit. *)

Szentiványi György.

A bírósági szervezéshez.

A bírósági szeavezés tárgyában az igazságügy- • miniszter a következő körrendeleteket bocsátotta ki : í

I.

A szervezendő kir. bíróságok székhelyei a m. kir. minisztériumnak f. hó 10-én kelt, s a törvény- ; hatóságokhoz leküldött rendolete által megállapítva lévén, — a szervezési munkálatok kivitele czéljából fölhívom a közönséget, hogy területének a járásbíróságok között leendő beosztás iránt javaslatot tenni s azt a f. évi augusztus 20-káig hozzám fölterjeszteni szíveskedjék.

Czélszerünek látom ezen eljárásnál leendő használat végett a f. év 1. számú fölhívásom folytán fölterjesztett beosztási tervezetet mellékelve le- küldeni.

A javaslat tételénél a következő elvek szolgáljanak irányadóul :

1. tekintetbe veendők minden egyes községnek és népes pusztának a járásbíróság székhelyéhez való távolsága, — továbbá forgalmi és közlekedés viszonyai :

2. hasonló tekintet alá veendő a járási beosztásnál azon törvényszék, illetőleg telekkönyvi hatósága székhelye is, a melyhez az illető járás tartozik :

3. a községek és népes puszták lehetőleg akép osztassanak be a járásbitósághoz. — Hogy ez utóbbiak népességére nézze aránytalan különbség ne támadjon ;

4. minden község és népes puszta a beosztásban, — és pedig minden egyes járásra nézve külön, — világosan ki legyen téve, pontos statisztikai, adatok nyomán a 2-§ alatti rovatok szerint.

5. miután az 1871: XXXH. t. ez. 5 §-a szerint mind a törvényszékek mind a járásbíróságok területkörei úgy kerekitendők ki, hogy azoknak minden egyes részei egymással közvetlen kapcsolatban álljanak, a közönség külön jegyzékben mutassa ki a törvényhatósága területe által bezárt azon helyeket, a melyek más valamely törvényhatósághoz vagy több törvényhatóságok területeihez, tartozik s tegyes javaslatot azok czélszerii beosztása iránt. — Egyszersmind az ezen helyekre nézve — a 2/. alatti jegyzékhez szükséges adatok beszerzése iránt azon törvényhatósághoz forduljon, a melyhez előbb az illető terület tartozott.

II.

A szervezendő e. f. bíróságok elhelyezésére megkivántató előmunkálatok teljesítésénél a kir. igazságügyi minisztérium a törvényhatóságok közreműködését kívánja igénybe venni.

E szélból az 1871. jan. 1-én 1. sz. a kelt igazságügyminiszteri leirat folytán a közönség által felterjesztett és a bíróságok elhelyezésére vonatkozó összes iratok •/. oly fölhívással küldetnek meg a közönséghez, hogy az alább elősorolt előmunkálatokat teljesítse, s erre vonatkozó jelentését legkésőbb au gusztus hó végéig a kir. igazságügyi minisztériumhoz terjeszsze be.

1. Az 1871. 32. t. ez. 12. § értelmében össze- irandók a közönség tulajdonát képező mindazon helyiségek, valamint az annak birtokában található minden oly szerelvény, mely jelenleg kizárólag igazságügyi czélokra vagy oly hivatal által használtatok, mely vegyes (birói és közigazgatási) hatáskörrel bir.

2. Ha az összeírandó helységeken oly terhek feküsznek, melyek aránylagos részét az idézett t. ez. 32 §. szerint az állam fogja viselni: azokról szintén pontos jegyzék készitendő.

3. Ezeken felül másolatban felterjesztendok mindazon bérszerződések, melyek a közönség által i kizárólag igazságügy czélokra hasznait helyisegek iránt köttettek.

4) Ha a közönség oly épületet, mely jelenleg igazságügyi czélokra nem használtatik, a bíróságok elhelyezésére akár örök áron, akár bérfizetést mellett átengedni kész: a mennyiben ez még nem történt volna, az épület terve beküldendő s a netaláni árvagy bérösszeg meghatározandó.

5. Azon helységeket illetőleg, melyek magánosok, vagy községek részéről bérfizetés mellett avagy örökáron ajánltattak a bíróságok elhelyezésére: az illető ajánlók az ■/. a minta szerinti kötelező nyilatkozatok kiállítására szólitandók föl, s ezen nyilatkozatok a legalkalmasabb helyiség megjelölését tartalmazó indokolt vélemény mellett fölterjesztendő.

6. Különösen fölhivatik a közönség arra, hogy

*) Nézetem szerént jó volna ezen nem közer- deki ügyet tovább nem folytatni.

A s z e r k.

lehetőleg odahatni igyekezzék, miszerint oly székhelyeken, hol a biróságos egyenes elhelyezésére kellő ajánlat még nem tétetett: az illető közönség, ha nem is az egész elhelyezés, legalább az arra szükséges kiadások egyrészet elvállalja.

7. Aua nézve, hogy mely bíróság számára, minő nagyságú helyiség kívántatik meg, a 3. a. az idezárt szabályzat szolgál irányadóul.

h ii I f ö I (I.

FRANCZIA ÜGYEK.

A párisi németek serogesen hagyják el 1 rancziaországot s a rendörlönökség naponkint 7 — 8000 útlevelet állít ki. A németek nem folytathatják to\ abb üzletüket Párisban, részint mivel dolgoztató- iknak nagyobb részét elvesztették , részint mivel folytonos es veszélyes kellemetlenségeknek vannak kitéve. Többen Hamburgban és Berlinben telepednek le. A kivándorlók nagyobb részo terménykereskedő, szabó, czipész. mintarajzoló stb.

A német munkások és mesterlegények a leg- nagyobb bajjal sem kaphatnak alkalmazást, mivel franczia kollegáik vonakodnak velők dolgozni. így a Schiller könyvnyomda szedői legközelebb kitaszi- j tottak kebelükből egy párisi születésű németet, ki ! gyermeksége óta közöttük dolgozott.

Az „0 pinion National e“-böl olvassuk,

J bogy a vizsgálati tárgyalások a felkelők ügyében kezdetüket vették ; különösen az Orangerieban nagy erélylyel folyik az ügy pár nap óta nagy sátrak alatt, hová a vizsgáló birók a rekkenő hőség : élőt menekültek; a foglyok itt e roppant épület ; pinezéiben vannak elhelyezve s igy legalább hősé- gél nem szenvednek mint azok, kik még mindig a satoryi táborban vannak letartóztatva.

Versailles, jul. 25. Favre helyett ismét Broglie liget emlegetik külügyérül.

Napoleon hgnek Havreba érkezése alkalmával a kormány kijelentette, hogy a tartózkodás Franczia- országban sem a volt császári párnak, sem a két Napoleon hgnek meg nem engedhető.

P á r i s, julius 23. A pápa világi hatalmát illetőleg benyújtott kérvények tárgyalásánál Thieve mondá : Sajnálja, hogy a kérdés fölvettetett, ő nem fog hűtlen lenni előbbi nézeteihez, a téves nemzetiségi tanok vezették Francziaországot hagyományos politikájának föladására, az európai egyensúly megingatására; ezek voltak okai a legutóbbi baleseteinek. —

Hiába figyelmeztetett ő azelőtt, hogy Olaszország egységének Németország egységét okvetlenül maga tán kelj vonnia. Háborús politikát nem szabad folytatni, Olaszország egész Európától nyer támogatást. Törekedjünk hadseregünket újra szervezni, de nem háborúba vezetés czéljából, hanem előrelátásból és hogy Francziaországnak magas rangot vívjunk ki.

Rósz politika lenne az, mely egy hatalma- szomszédot, milyen Olaszország, tőlünk elidegenite- ne. Thiers tovább igy folytatja : 0 a pápához nem intézett iratot, csak annyit mondhat, hogy Franczia- ország a pápának mindig nyitva áll ; a konkordátum által teremtett viszonyok követelik a pápa füg- 1 getlenségét, melynek védelmére minden lehetőt meg fogunk tenni.

Versailles, jul, 20. A hadügyi bizottság a legnagyobb erélylyel működik ; megállapodásai szerint az általános hadkötelezettség életbe léptetendő, s minden franczia 20 évig szolgál, 4 évet zászló alatt, 5-öt az első tartalékban, 3-at a máso dikban és 11-et a népfölkelök sorában.

A hadsereg létszáma béke időben azonban csak 400.000 főre megy s igy a 4 évi tényleges szolgálat sem kívántatik mindenkitől.

P á r i s, julius 25. A marseillesi haditörvény szék hat lázongót Ítélt el; Borde 10 évi sánezmun- kára, Bourcon és Giraude 3, Biamonti es Lfféner 2 és Lebrun s Jeauffert 1 évi börtönre Ítéltettek.

P á r i s , julius 26. A németek által közelebb

elhagyott három departementban határtalau a lakosság

öröme : Rouen, Amiens, Péronne és a többi városok hároinszinü lobogókkal diszitvék, éjjel nappal zene szól az utszákon, a férfi és női lakosság éteti és itatja a franczia katonaságot s fényes vendégségeket ad a tiszteknek.

Genfi julius 26. Napoleon excsászár nejével és fiával ide érkezett : kíséretében voltak továbbá Rouher, Jerome David, később Fleury, Persigni, s a Conneau család állandóan Areneubergben az ex- császári pár környezetében maradnak.

Az Ellenőr levelezője irja: A po

roszok ártanak a mennyit lehet a kereskedésnek. Nem elég, hogy 16.000 vasúti kocsit még nem adtak vissza a franczia társaságoknak, hanem annyira elhalmozzák a pályákat, hogy a forgalom fel van