Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-01-20 / 6. szám
— 23 — által, hogy a rendőrségnél, a hova meg- hivási jegyet kaptak, folyó hó 19-dikén jelenjek meg velők. A rendőrségnél annyit vettem észre, hogy a Bolonyában felállítandó oskolát illetőleg hallgattatnak ki az ezen oskoláért folyamodók. A kérdések pontjai körülbelül a közetkezők voltak: tudja e, hogy mi volt azon kérelemnek tartalma, a melyet alá irt, és azt saját kezűleg tette e oda, __ tudja e, hogy ha az iskola felállitt atik, a jelen adóhoz még annak 5% kell fizetni. Hány gyermeke van és mely iskolákban taníttatja? Hogy ez a kihallgatás mi czél- ból történik, nem tudom meg magyarázni, de előttem minden esetre homályos históriának látszik. Várom a végét. Szerk. К ü 1 f ö I (I. \ A legújabb tudósítások igen kedvezőtlenek a francziákra nézve. Páris felmentésének reménye ez úttal is meghiúsult : Chanzy megveretett. A poroszok bombázása is mind több sikert igér s azt olvassuk, hogy Vilmos király elhatározta nem kímélni sem a lakházakat sem a nagy mübecscsel biró épületeket. Az ilyen hirt könnyen el is hisszük ő felségéről. A párisink is készülődnek egy elhatározó kitörést tenni. Legújabb vélemények szerint a poroszok Páris bevétele után nem fogják folytatni a karezot ; hanem arról a diadalról, hogy a franczia fővárosba bevonuljanak, — se hogy sem akarnak lemondani. Azon távirati jelentésünket, hogy a franczia kormány meg van szorulva pénz dolgában, — újabb hirek is erő sitik. Néhány jellemző tudósítást itt alább vesznek olvasóink. Jaubert vicomte, Lajos Fülöp miniszterének fia, meghalt azon barbár bánásmód következtében, melyben a poroszok részesítették. Nemrég ugyanis Le Manstól 12 kilométernyire eső kastélyában poroszok lepték meg, s midőn csaknem ugyanakkor értésére esett, hogy a szomszédfalu lelkészét az ellenség főbe lövéssel fenyegeti, ha a falura kivetett sar- ezot elő nem teremti, oda sietett, hogy a lelkészért tegyen valamit; megérkezve azonban ő is elfogatott s három napig fogságban tartatott ; ez idő alatt kétszer hallgatták ki s fenyegették fő belő véssél, végre neje könyörgésére szabadon bocsátották, de a porosz katonák annyira összeverték puskatusaikkal, hogy nehány nap múlva meghalt. — A porosznak sem fenékig tejfel. Münchenből Írják, hogy eddig ötvennégy képviselő van a szerződések ellen ; ha ezen adat alappal bir s ha az utolsó pillanatban nem pártol át a szerződések elfogadását ellenző képviselők közül egynéhány a túlsó táborba, akkor a szövetségi szerződéseket a bajor kamara elveti. — A n e wy о г к i németek legközelebb egy látogatott népgyülésben a jelenlegi háború folytatása ellen nyilatkoztak, mert a jelenlegi háború az absolutistikus militarismus háborúja, a német nép akarata ellenére, a francziaországi népszabadság és a köztársaság ellen. A népgyiilés határozata beterjesztetett Németország törvényhozó testületéihez. — Angol lapok Írják. A kedvező idő következtében a németek mindinkább közelednek az erődök alá s a sereg nyomában levő német kereskedők nagy mennyiségű barmot s élelmiczikket tartanak készen Páris kapitulátiójának esetére. A makacs pári- siak drágán fizetik meg az első beafsticket s megtöltik a becsületes német kereskedők zsebét. Rameau versaillesi polgármester szabadon bocsáttatott, miután 50,000 franc sarezot fizetett a városért. Megemlítésre méltó, hogy Versaillesban már régebben készen tartanak Páris számára egy német kormányzót, ki a kapitulátió után legott megkezdendi működését. — Vilmos király és uj alattvalói. Rheimsból tizenöt fiatal ember szökést kísérlett meg, ^‘°gy mint önkénytesek a franczia hadseregbe állja- nak, tervük azonban elárultatván mindnyájan elfogattak és megveszszőztettek a poroszok által, kik, hogy minden átszökést lehetetlené tegyenek, 1000 franc biztosíték letételét követelik mindazoktól, kik Llsass és Lotharingiából más departementokba át akarnak bánni ügyben menni. Tény ugyanis, hogy mióta a németek e két tartományt megszállva tartják, ösz- szeseu tizenketezer ember ment át a franzzia hadsereg be ; az illetők gyakran roppant kerülésekkel a »Syájezon keresztül, éhen, szomjan 8 néha mezitláb szöknek hazájuk védelmére. Legújabb. Brüssel, jan. 15. Joinville füg Nantesban elfogatott s St. Malóra vitetett, hol hajóra szállíttatott. — A „ Journ. de Havre“ mondja: Chancy legyőzetésének következménye Bourbaki visszavonulása, ki most minden oldalról fenyegetve van. Chanzy nyugotfelé vissza vonul s Alençon, Caen és Havret fedezet nélkül hagyja. Brüssel, jan. 15. Az „Indép. belgának egy léggömbön érkezett párisi levél f. hó 10-ről jelenti: A bombázás kezdete óta Auteil, Baurigard és Crenelle 35 halottat s ennél nagyobb száma sebesülteket számlál. Trocku tbk a porosz királyhoz óvást intézett a bombázási barbarismus ellen. Ducrot tbk súlyosan megbetegedett s a parancsnokságot Vinoynak adta át. A nép magatartása rendületlen. Bécs, jan. 15. Páris keleti oldaláról tábori postai levelek jelentik: A francziák Sosty és Noisy között aj földmüveket hánytak s positióikat Dr псу mellett szaporították. Manteuffel tbk. f. hó 10-én Versailles Ion haladt át. Brüssel, jan. 15. Az „Etoile beige“ levelezője jelenti Bapaumeból f. hó 14-ről: Faidherbé tbk naponként erősítéseket nyer. Calaisba Clierbourgban szervezett csapatokat várnak, melyek az előre nyomuló északi sereggel egyesülnének. Faidherbe Albert- beu táboroz; a jobbszárny Paulze hadosztálya felé .hűjük, a balszárny Farr osztálya felé. Rubin tbk Bapaumeban marad. Berlin, jan. 15. Versaillesből jelentik 14-ről: Múlt éjjel Párisból heves kitörések tetettek Lebourget, Drancy, Meudon és Clamait ellen, melyek azonban győzelmesen visszaverettek. Egyes helyeken az ellenség visszavonulása menekülésnek látszott. Bordeaux, jan. 15. Bourbaki tbk jelenti, hogy még mindig előre halad, por- tyázói Vesoult és Luret megszállották. В ordeaiu, jan. 15. Peronne parancsnoka, minthogy a várat ellenállás megkísérlése nélkül adta át, hadi törvényszék elé állíttatott. Brüssel, jan. 15. A Maas-vidéken a bekövetkezhető események folytán a franczia határokra 5000 főnyi belga csapatok öszpontosittatnak. Flórenz, jan. 15. A hírlapok felszólalnak Páris bombázása ellen s a háború beszüntetése ezéljából közvetítést követelnek. London, jan. 15. Az „Observer“ jelenti: Tegnap estig semmi tudósítás nem érkezett Eavre elutazását illetőleg. A bor- deauxi kormány nem tartja magát feljogosítva, hogy más képviselőt küldjön. Tekintve a keleti kérdés gyors megoldásának fontosságát, a conferentia isihéti elnapolása lehetetlen. A „Xemere“ eredeti táviratai. Feladatott Pesten 19-én délben 12 órakor. Érkezett délután 1 óra 2 perczkor. Londoni conferenczia formalitások bevégezése után, a franczia képviselőt várandó, huszonnegyedikéig elnapolta magát. Tegnap a hadsereg hódolt a porosz királynak mint császárjának — a bajorok is részt vettek. A csatatérről nevezetesebb tudósítások hiányzanak. V c g y e s. (K a r a g y о r g y с V i c s) lierczeget és vádlott társait Trifkovicsot cs Stankovicsot az első biróság fölmentette volt az Obrenovics Mihály szerb fejedelem elleni gyilkosság Mnrészessége vádja alól. A pesti királyi tábla azonban megváltoztatta az Ítéletet, kimondván mindhármukra a bűnöst, s a lierczeget 8, két társát 4 —4 évi fogságra Ítélvén. Még azonban bevárandó a legfőbb törvényszék ítélete. — Kossuth Lajos az önéletiratokról. A „Magyar Újság“ jan. 8-ki száma „Magánvallomások" czimen czikkzorozatot kezd Kossuth Lajostól, melyben egyebek közt a következő igen szép és nemes fejtegetés foglaltatik: „Hogy az én emlékirataim nem megvetendő világot vethetnének hazánk történelmének egy igen érdekes szakára, azt elismerem. Azt pedig tudom, hogy az adatok, melyekben nem szűkölködöm, itt-ott nagyon furcsa fényt vethetnének némely hírneves reputatiókra, s nem egy emlékirati lapot, nem egy „históriát“ a fabulák“ országába reagálnának. Hanem úgy érzem, hogy nem igen lehetne azon közügyekről, melyekben részt vettem szól- lanom, anélkül, hogy itt-ott magamról is szóllanék. En pedig — vegyék bár az unszolok hibának, nem tehetek róla — egy nemével a legyözhetlen undornak viseltetem az autobiographiák iránt, mert lélektani okoknál fogva meg vagyok győződve, hogy aki saját „viselt dolgainak“ megörökítése végett vészén tollat kezébe, akarva nem akarva azon ösztön befolyása alatt ir, hogy saját édes énje alakjának szögletességeit kidomborítsa, saját jellemének foltjait lecsiszolja, hibáit elsimítsa, vétkeit elfedezze, vagy mások nyakába kerítse; átalában, hogy másokat minél kisebbeknek tüntessen fel, miszerint maga minél nagyobbnak láttassák. En részemről nem akarok ezen lélektani gyarlóság martalékává szegődni. A nagy embereknek meglehet az ily gyarlóságot is bocsátani. De én sokkal nagyobbnak láttam nemzetemet mintsem hogy hajlamot érezhetnék a nagy embert ne- gélyezni. Ha tettem valamit a mi maradandó becscsel bir, megmarad, ha még annyi kéz rángat is rajta. (Sayousfrancziatanár s i r ó), ki nem régiben irodalmi tanulmányok végett Pesten időzött, Bordeaux - ból egy magyar nyelven irt levelet küldött Gyulaihoz, melyben emleti, hogy Petőfi több költeményét lefordította, valamint Gyulaitól „Az akáczok alatt“ czimüt s ígéri, hogy mihelyt jobb idők lesznek, Magyarország történetét fogja megírni. Szomorún mondja, hogy nehezen láthatja egyhamar Magyarországot, mert a bábom elpusztitotta vagyona legnagyobb részét, s tanári jövedelme is kisebb lesz ezentúl. Fölemlíti még, hogy Magyarországból hazautaztában Genfben felolvasásokat tartott az osztrák-magyar birodalomról, s ezek közt kettőt kizárólag magyar dolgokról: a franczia sebesültek javára. Nemzete szerencsétlenségéről szólva, többi közt igy ir: „Világ kezdete óta nem látszott soha egy nemzet is ily bátorságot mutatni, mint a miénk, csak ti magyarok 1849-ben.“ • (A német seregek) sebesültjeinek roppant tömegére mutat, bogy a porosz kormány kérdést tett Bécsben a felöl, hogy vájjon mennyi sebesültet lehetne az osztrák-magyar fürdőkben elhelyezni. Ennek folytán a beliigyérség már intézkedett, hogy a magyar fürdőkről kimutatást kaphasson. (A „Nők lapja“) febr. 1 se jétől fog megindulni hetenkint b. Egloffstein Amália szerkesztése és lllésy Györgyné közreműködése mellett. Az előfizetési felhívás már megjelent, mely azt mondja, hogy e lap a női munkaképesség kifejtésére és a női munkajog gyakorlati életbeléptetésére törekszik. Az előfizetési dij február-júniusra 2 frt. 50 kr., mely összeg Heckenast kiadóhivatalába küldendő Pestre. (Furcsa lap) indult meg Bécsbeu „Konfidencia* czim alatt. Tartalmát az osztrák-magyar birodalom azon lakóinak névsora képezi, kik adósok és nem akarnak fizetni. Ezek neveit mindanynyiszor közli, a inig csak nem elégítik ki a hitelezőket. A „Konfidencia csak „kézirat“ gyanánt van kiadva, azaz kávéházakban és nyilvános helyeken nem lehet tartani. Az első számban azt olvassuk, hogy 300,000 frtnyi összeget képviselők névlajstroma volt kijelentve, de az illetők értelsül vén a „Konfidencia“ konfi- dens irányáról, 80,000 frtot siettek törleszteni. Bécsi börze január 19-én. Brassói penzárnk j. 19-én. Pénznemek. Pénznemek. Arany .................... N apoleond’or . . Ezüst.................... M agyar földteherm. Erdélyi „ Bánáti „ 5. 85 V, 9. 95 A 121. 90 85. 40 78. 70 77. Arany . • • . 5. 90 Napoleond’or . . 9. 94 Magyar 20 franc . 9. 94 Ezüst huszas . . — 42 Tallér .... 2. 50 Török lira . . . 11. 40 Idegenek névsora. *) Koronavend ég 1 ü. 17. Herman Motu Datk. 18. Zarug Márton kereskedő Gy. Alfalu. Wákár Gergély, kereskedő Gy. Csomafalva. Ugrón Tamás, ke.ieskedő Kovászna, *) Brassó jelentékenyebb szállodáiból szívesen közöljük ezen névsort, ha hétfőn és csütörtökön délelőttönként be! . . .. £-7 prit Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: KeiiytTCS Adolf.
