Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)

1871-06-06 / 45. szám

— 178 — ügyminiszter válasza Horn urnák az ünnepi munka­szünetelés törvényes korlátáit illető interpellácziójára. — A ház aapirendjének két főtárgya — a gácsor- szági és a gömöri vasút — szintoly éles, mint érde­kes vitákra szolgált alapul. Az eredmény mindkét javaslat elfogadása volt, mire a ház még a kérvényi bizottság jelentését tárgyalta. A képviselők ez ülésben rokon szén vüknek is adtak kifejezést b. Wenckheim irányában, ki ma először foglalt ismét helyet a miniszteri pádon. Vidék. Árapaiak, 30. május 1871. Tekintetes szerkesztő ur ! Örömmel ragadom meg az alkalmat — midőn a nevelés előmozdítására nézt valamely való és ala­pos mozzanatról tudósíthatom a nagyon tisztelt „IJe mere“ t. ez. olvasóit. Ezért a tisztelt lapban egy kevés tért kérek. E folyó 1871-ik év Május 3-án F. F.-Megye fáradhatatlan s a nevelés magasztos eszméje által lelkesült tanfelügyelője k. tanácsos méltóságos Réthi Lajos ur észrevétlenül megjelenik d. u. ’/4 hatra az cv. ref. oskolában, hol is szives üdvözlés után az oskolai jegyzőkönyvet kérte elő, megvizsgálván el­sőbben a rendes oskola kötelesek név sorát, mely öszvesen 52, talált az oskolában 49 jelen lévő tanulót, azután az ismétlőköt 23. Végre a felnőttek, kik a téli östvéken irni s olvasni tanultak vizsgáltattak meg, azután a falon függő tanórarendet nézte át. Ez alatt az ev. ref. lelkész ur és több halga- tók — észrevévén a dolgot, megjelentek az oskolá­ban; ekkor felhivta a tanfelügyelő ur a tanítót, hogy tanítását folytassa tovább. A tanitás tovább folytatódott s több tantárgyak is szőnyegre kerültek — nevezetesen a földrajzra több idő fordittatott— csaknem mig östve lett. Ek­kor a tanfelügyelő ur megelégedését nyilvánítva a tanitás iránt, távozott az ev. ref lelkész úrhoz éjsza­kai szállásra. Másnap reggel május 4-én 8 órakor megláto­gatta a görög keletiek oskoláját, hol a tanitó saját lakában az oskola kötelezetteket s a 16 felnőttet, kiket oktatott a tanitó a téli östvéken. Ott is a jegyzőkönyvet előkérte megvizsgálta a rendes oskola kötelezetteket, az ismétlőköt s felnőttek névsorát. Ez alatt oda is megjelent a g. n. e. lelkész ur, községi biró Csóflek György és tekintetes Babos Ferencz ur községi jegyző és több román egyének, okkor föl­hívja a tanfelügyelő ur a tanítót, hogy folytassa a tanítást. A tanitó tanít a maga rendén, a tanórai rend szerint olvastat azután számtanra megy át, ezt vé­gezve a felnőttekkel olvastat. Bévégzödvén a tani­tás, kérdi a tanfelügyelő ur, hogy hol van az oskola terem ? Megmutatják ugyan azon födél alatt, hát egy beomlott öszveroskadt ház. Erre tömegesen kivonultunk a közönség háza elébe, hol is az ev. ref. oskola termet nagyon szűk­nek (hol a gyermekek egymás hátán vannak) nyilvá­nítja, a görög keletiekét merőben hasznavehetetlennek. — Ennek következtébe felhívja az elöl­járóságot, hogy nem tekintve s nem is sértve a felekezeteket, az 1868-ik évi 38. t. czikknek a leg­szigorúbb felelősség terhe alatt tegyen eleget, s je- lentését e tárgyba 30 nap alatt tegye meg. Községi elöljáróink jegyző és biró, kik a ne­velés magasztos eszméjét eddig is értették s tettek is, a mit csak tehettek, most áthatva az ügy üdvös- voltától, megragadva az alkalmat május 6-án egész közönséget 1 o. e. forint büntetés terhe alatt, köz­gyűlésbe meghivatták, meg is jelent nagy számú nép, mindkét lelkész urak, tanítók és birtokos tekin­tetes Bartha Imre ur. Községi biró Csóflek György egész lelkesedéssel előterjeszti a nevelés fontosságát, figyelmezteti a népet a 68-ik évi 38-ik t. czikkre, s előadja a május 3-ik s 4-iki oskolák megvizsgá­lását, s az arra tett rendelelet. Hallgatás két három perczig, ekkor többen mondják, hogy építeni jó volna, csak volna hová, és miből. Több s valósággal értelmes és lelkes értekezés utár., abban állapadtunk meg, bogy neveztessék egy hét tagból álló bizott­mány, s az munkáljon, tegyen e tárgyban mindent, a mit tehet. Nem kellet egyébb, megválasztatott a bizottmány, s a közönség felhatalmazta a szükséges okmánnyal jegyzőkönyvileg. A megválasztott bizottmány az ügy magasztos eszméjétől lelkesülve, kötelmét hűn teljesítendő, ön­kéntes adakozásra egy aláírási ivet nyitott meg s egyik közülünk, kinek különben is fömunkássága a nevelés előmozdítása 5. Írva öt o. é. forinttal kezdte meg az aláírást, s a jó példa hatott, mert nem volt a gyűlésben egy egyén is, ki alá nem irt, kitől mi kitelt, s egy perez, alatt az eredmény 100 irva egy száz o. e. frt. lett. Azután május 10-én Arapatak közepében, épen a falu szivében hét testvér egyéntől egy olyan telket vásárolt nieg közös oskola teleknek, milyen ritkán találtatik egy közönségben. Megjegyzendő, hogy bizottmányunknak egy árva krajezárja sem volt, hanem Brassóban vett fel ügyvéd tekintetes Kenyeres úrtól. Megesvén a telekvétel, a bizottmány arról kezdett gondolkozni, hogy a mig egyebet is tehet­ne, ez évben teremtsen bár hogy is követ, s téglát elő, rökt'ön téglavetésre helyet bérelt ki, tégla vető czigányokat fogadott, hogy vessenek 100.000 irva egy száz ezer téglát, s mivel nálunk kő bővében van, minden két gazda hordjon egy öl követ (begyül mint egy ötven öl kő) a tégla vetés munkába van, s a kő hordás napirenden ; mely buzgóságunkat fokozta még a tanfelügyelő urnák azon biztosítása is, miszerint Ígérte, hogy a magos kormánynál az építésre segélyt fog eszközölni. Uraim egyetértésre van szükség ! nevezetesen hol több ajkú nemzetek vegyesen laknak ; testvérie­sülni kell, s mind felekezetek, mind nemzetek a félté­kenység hétfejü Hidráját távoztassák el magoktól, mert egyesittett akarattal nagy dolgokat lehet lé­tesíteni. E nehány sorokat csak azért adom köztudo­másra, hogy szép magyar hazánkba bárhói hamarébb hittem a közös oskola létre jöttét, mint Arpatakán; s imé egyetértés — testvériesülés megtermetté gyü­mölcsét ; a munka megy, s ha Isten is úgy akarja 1872-be Oktober 1-én megkezdődik a közös osko­lában a tanitás. *) Egy bizottmányi tag. К íi 1 f ö 1 (I. FRANCZIA ÜGYEK. Párisból jelentik : A háromsziníi zászló lobog La Villetteben. A tűzvészek majdnem végképen kialudtak. Hirszerint a fölkelés, mely a végperczig kétségbeesett ellentállást fejtett ki, szinte teljesen le van győzve. A „Jounal Officiel“ jelenti, hogy a Buttes Chaumont és Belleville L’Admirault által elfoglaltat­tak. Ugyanazon lap jelenti, hogy az államadósság­nak a kincstárnál letett főkönyve, s a bejegyzések megmentettek. — Delescluze holtteste egy utczán találtatott meg s annak azonossága constatáltatott. Párisban többé semmi fölkelő csoport nem lé­tezik \ számos foglyok ejtettek. M. h. 28-án este 3000 fogoly érkezett Ver- saillesba. — Párisi levelek erősítik, bogy az utóbbi felkelő csapatok Belleville mögött és Pére la Cliai- seban megsemmisítettek. A lefegyverzés minden ne hézsóg nélkül ment végbe ; a lakosság örülni lát­szik, hogy a commune igájától megszadult. A föbe- lőtt kezesek közt volt Darbois párisi érsek is, több pappal együtt, továbbá 35 csendőr és Jecker ban­kár. — Gaillard, a párisi torlaszkészitö, fogságából me­nekülni akarván, az utszán lelövetett. Courbet, a fe- stész, börtönében megmérgezte magát. Hir szerint Rigául t, Commet, Billiray, Vermo- rel, Dombrowsky agyonlövettek. A kapukon ki- s bemenni senkinek sem szabad. Ranvier és Eudes tábornok vasra verve hozat­tak Versaillesbe. Thierst a Trocaderon a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta s kisérte a Champs Elysées-n végig. Versaillcsból május 29 erői írják : A felkelők végső maradékai kik Vincennesbe szorittattak vissza, ma megadták magukat. Versaillesba számos fogoly vitetett. Clinchars tbk hadosztálya ma ide vissza­érkezett. Mac Mahon tábornagynak egy Párisban kira­gasztott kiáltványában ez moudatik : Páris lakosai ! A franczia sereg eljött, hogy megmentsen bennete­ket. Páris meg van szubaditva, katonáink 4 órakor elfoglalták a fölkelök által még megszállva tartott utolsó hadállásokat. Most a harcznak vége van. A rend, munka és közbiztonság visszatérnek.“ Május 29-én számos néptömeg látogatá meg a még füstölgő középületeket. A katonák mindenütt élénken üdvözöltetnek. A reactió Francziaországban napról-napra vak­merőbben üti föl fejét. Thiers megbukása már csak hetek vagy napok kérdése. A legitimisták Chan­garnier tábornokot szemelték ki Thiers utódja gya nánt, és minden utón áskálódnak a jelenlegi kor- j rnányelnök ellen. A párisi polgármesterek már visszatértek ke­rületeikbe, ellátva a kormány által töhb méghatal­*) A legjobb eredmény annál is inkább vár­ható, mivel mint megvagyunk győződve mind két felekezet lelkésze nagyon dicséretes példával halad e téren elő. Szerk. mazással. így a polgármesterek azonnal kiutasít­hatnak minden egyént Párisból, ki nem bir kere­seti forrást kimutatni, vagy, ki már egyszer fenyitö törvényszék előtt állott. Az idegenek is alája esnek e rendeletnek. A párisi meneküttek kérdése élénken foglalkoz­tatja Angliát, S\ ájezot és Belgiumot. Anglia és S váj ez, mint már jelentettük, csak azon esetben haj­landók kiszolgáltatni a menekült párisi felkelőket, ha vizsgálat utján kitűnnék, hogy közönséges bűn­tényeket is elkövettek. Versailles, május 30. A nemzetgyűlés által megszavazott átalános ima tegnapelőtt tartatott meg az itteni székesegyházban. Thiers, a ministerek Grtí vy, a képviselők nagy része az itteni polgári és ka­tonai hatóságok tagjai jelen voltak. — A párisi zá­logház és a Châtelet érintetlenül áll. Versailles, május 31. Picard és Leflo leköszö­nése közel várható. A szabad közlekedés Párissal csütörtökig, leg­később péntekig helyre lesz állítva. Páris egyideig még katonai törvénykezés alatt marad. — Uj lapok megjelenése az ostromállapottal járó feltételekhez van kötve. — NÉMET ÜGYEK. A müncheni „Pastoral-Blatt“ május 31-en köz­zéteszi a német püspöki kar által a hívekhez, s a papsághoz intézett pásztor-levelet. Hefele aláíása hiányzik. A ^Provincial-Correspondenz“ megerősíti, hogy a csapatok bevonulása jun. 16-án, a királyemlék le­leplezése 17-én, s az általános hála isteni tisztelet 18-án fog történni. Mint Münchenből jelentik, Michelis tanár máj. 31-én Austrián át teendő körútra indult, hogy felol­vasásokat tartson s erfe ugyanoly czélból Münchenbe fog visszatérni. Strassburgban, május 31-én a tartományi bi­zottmánynak ülése volt a kártérítés kérdésében. A kártérítések csupán az újra felépítésre fordíthatók. BELGA ÜGYEK. Brüssel, május 31. A lapok François Hugónak egy levelét közük, melyből kitűnik, bogy a tüntetés Hugo Victor háza előtt komolyabb jelentőségű volt, mint eleinte gondolták. Másfél órai idő alatt három támadás intézteiéit a ház ellen. Be akartak mászni a házba , kövekkel dobálták az ablakokat és fenyegető kiáltásokat hallattak. Brüssel, május 31. Miután az igazság- és kül- ügyministerek a kormány eljárását Victor Hugóra nézve igazolták, és kiutasításokra nézve minden egyes esetben szoros elöleges vizsgálatot ígértek, a kamara többsége elveti Dufuisseaux indokolt napi­rendjét, mely szerint a kamara sajnálatát fejezte volna Viktor búgó kiutasítása felett. OLASZ ÜGYEK. Mint Flórenczböl, máj. 30 ról jelentik, a bel- ügyminister a megye-főnökökhöz utasításokat inté­zett, a franczia menekülteknek Olaszországba belé­pésénél követendő eljárásra vonatkozólag. A határon ama menekülők ellenében, kik saját személyek iránt nem adnak kielégítő kimutatásokat, komoly intézke­dések tétetnek. Róma, május 31. Az olasz király junius első felében ide érkezik, s hosszabb ideig időz a Quiri- nálban. Flórencz, május 31. Hir szerint a király, be­tegeskedése folytán határozottan le akar mondani. KELETI ÜGYEK. Mint Konstantinápolyból május 30-ról jelentik, az olasz követ gr. Barbolani több heti szabadsági útra indult el. Konstantinápoly máj. 31. Egyptom viszonya a portához ismét rosza fordult. A porta követelései túlzottak. A khedive, a harezra is kész, egyelőre Angliához fordult, hogy lépjen közbe. Legújabb. В é c s. junius 1. Május 31-en az áta­lános földhitelintézet 4,137.400 frt. értékű pénztári utalványai voltak forgalomban. B é c s, junius 1. A Ferdinand-észak- vasuttársaság közgyűlésében elfogadd azon indítványt, miszerint a már kifizetett 52 forint. 50 kr. értékű kamatokon fölül rész- vényenkint 127 frt. 50 krnyi felülosztalék kifizettessék. Prága, junius 1. A csehek az or­szágos bizottsági választásokat készülnek

Next

/
Thumbnails
Contents