Nemere, 1871 (1. évfolyam, 1-104. szám)
1871-04-28 / 34. szám
Brassó, 1871. Első évi folyam 34. szám. intők, április 28. Megjelenik ez a lop heten- kint kétszer kedden és pénteken. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — кг. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. Szerkesztői s kiadói szállás: KenyeresAdolf ügyvédi irodája, Nagypiaczon. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 3 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségben és Römer és Ifamner nyomdájában. az országgyűlési ellenzéke egyik vezértagja f. lió 21-én reggeli 11 órakor vetett véget becsületes, hazafias, közhaszna életének. Az országos hiríí és jeles tehetségekkel sok ismeretet s gazdag tapasztalásokat párositó nagy hazafiról a következő' életrajzi adatokat közöljük : Nyári Pál született 1807-ben Pestmegye egyik előkelő családjából. 1845-ig mint főjegyző és 1835-ön innen mint másod alispán tett Pestmegyének nagy szolgálatokat. 1848-ban egyhangúlag megválasztatott Pestmegye első alispánjának s később Szemerével szemben mint belügyminiszteri jelölt szerepelt. A forradalom után várfogságot szenvedett. 1861, 1865 s 1869-ben Pestmegye ráczkevel kerületét képviselte a magyar országgyűlésen. A társadalmi téren a retorm. egyháznak, mint annak kurátora s a nemzeti szinügynek, mint a nemzeti színháznak több éven át intendánsa, jelentékeny szolgálatot tőn. — Pestmegye első alispánjának Beöthy Lajosnak következő levelet hagyott hátra: „Tisztelt első alispán ur!“ „Borzadva fog ön e liirről értesülni, melynek indokolása a következő sorokban foglaltatik. Az ide mellékelt lajstromból ki fog derülni az esemény oka. Ha ön 48.000 frtra menő adósságom összegét összehasonlítja azzal a kevés pénzzel, (1 frt. 89 kr. volt zsebében) mely erszényemben találtaik, meg fog ön győződni, hogy máskép nem cselekedhettem. Nem az ejt kétségbe, hogy koldussá lettem, hanem az, hogy annyi becsületes embert, köztök legjobb barátaimat, megkárosítottam, oly embereket, kiknek irántam való bizalma a pietással volt határos. Azt ne higyje senki, hogy én szándékosan okoztam kárt valakinek. Múlt évi deczember hó elején elhatározóm, hogy minden vagyonomat eladom s kielégítvén hitelezőimet, feloldozom barátaimat a kezesség kötelezettsége alól. Azonban a kinek vevőnek kellett volna lenni, egy bizonyos körülmény folytán, mely talán később ki fog derülni, mely mindkettőnket érzékenyen sújtott, képtelen lett a vételt végrehajtani. Nem azért hozom ezt fel, hogy mentegessem magamat. Mások vagyonát, mások nyugalmát koczkára tenni borzasztó egy bűn. En elkövettem e bűnt s az nem lehet nekem megbocsátva, se Isten, se ember előtt. — A mit most elkövetendő Vftgyifc, azt nem a büntetéstől való félelemből követem el. Oh mily örömmel lépnék még'vérpadra is, ha csak barátaimat megszabadíthatnám ... De a végzet határozott fölöttem, annak igy s nem máskép kellett bekövetkez- 1 nie. Nem állhatok többé ellent. Kérelmem önhöz, alispán ur, oda irányul, hogy miután birtokom kezelése a legnagyobb rendetlenségben van, méltóz- tassék rögtön gondnokát kinevezni s minden ingó és ingatlan vagyonomot hitelezőim, illetőleg a kezesek minél nagyobb előnyére zár alá vétetni.“ E levélhez egy lajstrom volt mellékelve, mely Nyári vagyoni állásának kimutatását tartalmazza, mely szerint Nyári követelési állapota 59.070 frt. adóssága 47.129 frt. Ez utóbbinál az első hazai takarék- pénztár 22.407, — 400, — 1520 újra 1520 és 1740 írttal, a budai takarékpénztár 2800 frt. követeléssel figurái. Ezen kívül még több már helybeli és idegen pénzintézet s néhány magán ember van hitelezőidül felemlítve. Magyar képviselőház. Panier vallásügyminiszter a f. hó 22-én tartott ülésben megadta a valászt Schwarcz Gyulának a „királyi tetszvényjog gyakorlására“ és Ghyczy Kálmán és Zichy Nándor grófnak „a kath. autonómiai kongressusra vonatkozó interpellatioira. Ghyczy Kálmán viszonválasza méltó kiegészítése volt a szónok minapi interpellátiójáuak s a ház beszéde végén lelkes éljenzésbe tört ki. Az ülés megnyíltakor a ház a karzat közönségével együtt meghatva hallgaták a Nyári Pál halála fölötti gyászkifejezést, melyet Somssich elnök méltó szavakban tolmácsolt. Paul er T i V a d a r vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képv. ház! Schwartz Gyula képviselő ur a következő interpellátiót intézte hozzám : „Van-e tudomása a miniszternek arról, hogy a csalatkozhat - lanságról szóló pápái közlemények az ország több püspöki megyéjében ki lőnek hirdetve. Ha van tudomása, tett-e, és minő Intézkedése- get tett a kormány, megóvása és épségben tartására Magyarország apostoli királya azon jogának, miszerint a pápai közleményekbe, mielőtt ezen hazánkban kihirdettetnének, előzetesen beletekinthessen és fölö- tiik „placetum“-ot gyakorolhason ? Avagy elévültnek tekinti-e a miniszter a tetsz- vényjogot, mint praeveutiv rendszabályt, vagy érvényen kivül helyeztettek mint legalább részleg, — nem törvényben, hanem szokásos jogban gyökerezőt ? Ha igen — úgy elégségesnek tartja-e a miniszter a repressiv rendszabályt, mint biztosítékot, oly bekövetkezhető pápai közlemények ellenében is melyek nem, miként a csaíatkozhatlanságról szólló bulla, hitágazati tanokra vonatkoznak, hanem közvetlenül s nemcsak alakilag, hanem anyagilag is a magyar állam közjogával jöhetnek öszszeköttetésbe ? fílCIi. Kirándulás Déváról-Petrozsénybe. E hó 15-én csak úgy röktönözve vasútra ke rekedtem Szeremlei Lajos tanfelügyelő úrral, hogv láthassam színről színre azt a vasutat, melyről az utazók nem győznek elég magasztalólag szólni, hogy láthasson: azt a kőszén bányát, melynek kebeléből naponta 5 ezer mázsa koszén robog el Déva előtt magyarhonba, s hogy tanúja legyek azon előértekez- leteknek, melynek eredménye egy községi iskola le- end ott még ebben az esztendőben. Déváról a vonat ll3/4-kor indul, 12-korPiski- beér, ott bevárja a k. Fehérvárról Aradra siető vonatot s mintegy busz percznyi szünet után befordul a Sztrigyvölgyébe. Az Arad-, Fehérvár-Petrozsenyi állaxnásoknak e szerint Piski lett találkozó pontja. tt hol pár £v. előtt oláhporok kulur-úrát vetegettek ilyenkor, ma díszes emeletes épületek emelkednek s nem sokára itt is községi iskola állami, mert a telep folyvást gyarapodik. Déva csak most láthatja, hogy mit veszített azzal, hogy a találkozó pontot kezéből kiszalasztotta. I iski tiz év alatt virágzó város lesz, Déva pedig ha reáliskolát nem kap, marad a régi dúsőség romja, hasonb a feje felett romladozó várromhoz.— De sietünk, mert a gözcsikó folytonosan siet előre. Russ és Kalán rövid perczekig tartó állomások. Kalán szintén gyárvárossá fogja kinőni magát. E telep a brassói társaságé, melyei még ta lálkozunk. Várhely állomás Hátszegvárostól alig félórái távolság. Hátszegvárosa is sokat veszített azzal, hogy nem igyekezett közelebb kapni ez állomást. Az ilyenszinii közöny keményen megboszulja magát. Alig volt két óra délután, midőn Várhelyet elhagyva, balra konyorodtunk. Nem birtam fölfogni, hogy hogyan kelljen még 4 óráig utazni Petrozsenig, holott csak 4 állomás innen. Nem sokára átláthattam. E vonalnak Krivadia és Bánúza közötti része az ujabbkori vasút építészetnek egyik óriási remeke. Kilencz alagút és számos hid, hatalmas töltéseken átvonuló kigyodzó kanyarulatok, bámulattal tisztelettel töltikel a keblet az olyan mérnök irányában, kinek egy ilyen terv agyában megfogzott s a ki azt ily remekül végéé hajtotta. A vonat a szédelgő ma- gaslatokan, igen természetes, hogy csak lassan vonulhat fel az örökös hófedte Páhrengliegy felé. 8 épen e lassúsága teszi az utazást teljes biztossá és élvezetessé. Krivadia várromjai még most is hirdetik a régi viharos időket, melyek közül az utolsó törökháboru 1786/7 oly vészthozó volt Hát- szég kies vidékére. Bániczán túl nem sokára értük a b. Józsiku által oly szépen megörökített Csetate Bélit, melynek barlangja most vizzel van tele, mint mondják a kéjutazók nagy szomorúságára. Petro- zsenybe liât órakor érkezik a vonat, a hói a szűk ut szép völgyé alakul. Még volt anynyi időnk, hogy egy magaslatra, hói a leendő községi iskola állni fog, kirándultunk és onnan ez uj gyárváros felett széttekinthettünk. Ki nem volna képes felfogni, hogy hogyan épülhettek egy-egy tized alatt virágzóvárosok Amerika rengetegeiből, az itt a pddát színről színre láthatja. Az indóház és a brassóitelep fekszik csak a tulajdonképi Petrozsényben, a kincstári telep pedig Livazénben, de e kettő maholnap össze nő s a ma- gyarzsylnek e kies völgye nem sokára egy hatalmas gyárvárosává fog átalakulni. Házigazdánk a ritka magyar vendég szerető bányanagy Veres József ur volt, ki két év alatt valódi csudát miveit e vadonban. A kincstári uj telepben szabályos utszákba osztva már készen van 72 uj kőház a bányászok és hivatalnokok számára. Az idén ismét épituek 40 lakházat, templomot és községi iskolát. A tégla gyárok és fürészmalmok hatalmasan működnek e czélra. A munkácsaládok száma ötszáz körül jár, melyek közül mintegy száz tiszta csíki székely család, Itt szeretem én látni a székely embert a kőszéntől kormosán, de fris egészségben és csinos kö- bázakban tisztességes állapotban, nem pedig Bukarest, Braila és Galacz bünbarlangjaiban, ezujkás korcsoméiban. — Ki a székely népet tiszta szívből szereti, az ide küldje őket és ne oláhországba. Az itteni románnépség még most irtózik a bányászattól, mely iszonya ha sokáig igy tart neki onnan pusztulnia kell s legfennebb szénát termel és barmot tenyészt a gyárváros számára. Ne csadálkoz- zunk aztán, ha idegenek fogják benépesitni hazánkat, ha a román és székely a helyet, hogy kalapácsot ragadna kezeibe, félholdas telkén kucrorog, nyomorog, vagy elveszni kivándorol ősei földjéről oláhországba. Ha népünk iparra veti kezeit, miénk a haza, ha nem, úgy fogunk járni mint Amerika őslakói. Bujdosók leszünk azon a földön, melyet őseink vere anynyiszor megszentelt a lefolyt századokban. April
